Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

Célkitűzéseink megvalósulásának feltétele: A szekszárdi és környékbeli te­levíziótulajdonosok a megmond­hatói, hogy mennyi bosszúságot okozott hosszú időn keresztül a vétel. A külföldről importált drága reléállomás megépítésével jelentősen megjavultak a vételi lehetőségek. Képünk a reléállo­más antennáját mutatja. Közeledik az év vége. Ilyen­kör mindenki számöt vet az év eseményeivel és mérlegeli a kö­vetkező év kilátásait. Ezt teszik a közéleti emberek is, csakhogy az ő számvetésük nem a szűk családjukkal, hanem a nagy kö­zösséggel kapcsolatos. A minao ilyen közösségi számvetésről folytattunk beszélgetést Szabó- pál Antallal, a megyei tanács vb-olnökével. — Hogyan lehetne összegezni az idei év eredményeit? — kérdeztük. — Az 1963-as esztendő célki­tűzéseit lényegében pártunk VIII. kongresszusa határozta meg. Az év elején került sor a tanácsi és parlamenti választásokra. Az elő­készületek során a párt és kor­mány programjának az ismerte­tésére tettük a hangsúlyt. A program egyet jelentett a szo­cialista társadalom gyors ütemű építésével. Ezzel teljes összhang­ban voltak azok a feladatok is, amelyeket a választási gyűlések, beszélgetések adtak. A választá­si gyűléseiken részt vett a megye lakosságának több mint fele, s azokon több ezren tettek javas­latot. A javaslatoknak, felveté­seknek a túlnyomó része teljes összhangban volt szocialista cél­kitűzéseinkkel. Most az év végén ’opeal mondhatjuk, hoey célki­tűzéseink szellemében jártunkéi: a szocializmus énítése terén ez évben is sikerült előrébb jut­nunk. Eredményeink, amelyeket elértünk, a közös munka ered­ményei. Meg kell jegyezni, hogy az fdei évben kora tavasztól kezdve ár- és belvízzel kellett megküz- d énünk, különösen a tamási és dombóvári járásban, s ez rend­kívül nehéz körülmények elé állított valamennyiünket. — Jó lenne talán sorra venni, hogy az egyes részterü­letekre mi volt a jellemző ebben az évben. — Nézzük talán először a vá­lasztási gyűléseken elhangzott javaslatokat. A megyei összesítő szerint körülbelül háromezer ja­vaslat, kérelem hangzott el eze­ken a gyűléseken, s ezeknek leg­többje közérdekű volt. Hivatalból kötelezővé tettük az ezekkel kap­csolatos lelkiismeretes intézke­dést és év közben rendszeresen ellenőriztük, hogy mindenütt megteszik-e az új tanácsok, amit a választópolgárok joggal elvár­nak tőlük. Az eredmény igen megnyugtató volt, mert hiszen már a legutóbbi felméréseknél körülbelül ezer volt azoknak a javaslatoknak a száma, amelye­ket, ha nagy erőfeszítések árán is, de sikerült megvalósítani. Ezek nem is valami csipp-csupp dolgok voltak, mert például hosszú huzavona után végre az idén sikerült elkészíteni a relé-állomást Szekszárdon. A Szctbópál Antalnak, a megyei fanács vb elnökének nyilatkozata javaslatok egy részének megvai- lósítása hosszabb időt. több éves munkát igényel, s ezeket a táv­lati tervezésnél vettük figyelem­be. Nem volt egyetlen javaslat sem, amely elkallódott volna. Ezek ügyében tárgyalásokat foly­tattunk az illetékes szaktárcák, vagy a Minisztertanács képvise­lőivel, s ezt tesszük a jövőben is. — Milyen eredményekkel jártak a tárgyalások? — Ezeknek köszönhető, hogy Dombóvárra például egy iparte­lepítésre alkalmas műhely terve­zése kezdődött meg, amely mindenekelőtt a női munkaerő foglalkoztatását biztosítja. Ke­ressük a lehetőségét annak is, hogy Dombóvárra, vagy egy bu­helyen kívül nagyobb ütem­ben kellene fejleszteni a járási székhelyeket és a kis falvakat is. Mit sikerült elérni e téren? — Ilyen tekintetben az idei évet lényegében komoly kezdet­nek tekinthetjük. Ez év sok ör­vendetes dolgot eredményezett. Az idén épültek meg hosszú évek óta az első bérházak a megyeszékhelyen kívüli nagyobb helységekben. Elkészült a bony­hádi, tamási emeletes bérház és a tíz állami lakóház Mázán. Ez persze még jóval kevesebb az igényeknél, dehát az erőforrá­sainkhoz mérten egyelőre nem kerülhetett sor többre. Sikerült megteremteni annak is a fel­tételeit, hogy a badahglakáso­Megyénkben, különösen Paks környékének nagy hagyományai vannak a kertészkedésnek. A mezőgazdasági termelés fe'les-tése programjának megfelelően tovább fejlődik megyénkben a zöldségtermesztés. Ezt szükségessé teszi az ország ellátása, de a KGST programjához is kapcsolódik. A feladatok megoldását ál­lamunk igen jelentős beruházással segíti. A Biritói Állami Gaz­daságban 3 milliós költséggel létesítettek palántancvelő meleghá­zat. Ebben közel 4 millió palántát tudnak majd nevelni évente. Képünk a melegház egy részletét mutatja. dapesti ipari üzemet telepítsenek, vagy a bőrdíszmű vállalatnak egy fiókját helyezzék át .a fog­lalkoztatás érdekében, mivel Dombóvárnak jelenleg ez az egyik legégetőbb problémája. Szekszárdon sikerült megterem­teni a bőrdíszmű vállalat bőví­tésén«^ lehetőségeit, ami azt je­lenti, hogy a körülbelül négy­milliós beruházás után 4—500 fővel tudjuk növelni a foglalkoz­tatottságot. Az idén sikerült megteremteni a szekszárdi ven­déglátás és kereskedelem nagy­arányú fejlesztésének lehető­ségét is. — Régóta foglalkoztatta az embereket, hogy a megyeszék­kát fokozatosan felszámoljuk je­lentős állami hozzájárulással. — Jelentős összeget áldoztunk a villanyhálózat bővitésére. A hangsúly az új telepek, kültelkek és félreeső, még villannyal nem rendelkező utcák villamosításán volt. E program keretében egye­bek közt Faddon, Szedresben, Lengyelben, Kisvejkén és Sárpi­lisen folytak nagyobb munká­latok. A vízellátás javításával kapcsolatban a többi közt Tol­nán, Tengelicen, Pakson és Gyönkön volt nagyobb fejlesztés. Faddon és Öcsényben óvoda, Bölcskén bölcsőde épült, Mázán művelődési otthon létesült. Bő­vült a középiskolai hálózat: Magydbrogon például megnyílt a gimnáziumi első osztály. Mut- gán, Harcon, Medinán autóbusz- váróhelyiség épült. Sikéiült elő­re léprtünk á járdásítás teréh iá, A falvak fejlesztésénél a fő hangsúly a községfejlesztési te­vékenység volt. A lakosság nerft- csak kért a választások során, hanem munkáját, anyagi hozzá­járulását is felajánlotta. A lakos­ság összefogása meg is hozta az eredményt. A tanácsok a helyi összefogás eredményeként, több mint ,30. millió forintot fordí­tottak falufejleáztésre. Ébbén szerepel a 2.8 millió megaján­lásával szemben a csaknem hat­millió forintot kitevő társadalmi munka is. A társadalmi munka terén különösen a dombóvári és boriyhádi járás ’ jeleskedett; — Mi jellemezte a megye mezőgazdaságát 1963-ban? — Sajnos, a rendkívüli időjá­rás következtében nagyon sok helyen, terméskiesés volt és ez nehezítette a tsz-megerősítést. A tagok azonban szinte mindenütt nagy áldozatkészséget. példás hozzáállást tanúsítottak a közös gazdaság iránt, ezért, ahol ki­esés volt, az nem a tagságon, ha­nem az időjáráson múlott. A rossz körülmények ellenére is sok helyen sikerült eredményt elérni a tsz-gazdaság megszilár­dítása terén. Szövet kezeiéi nk erő- södését mindenekelőtt az mutat­ja, hogy az idén minden munkát sikerült optimális időben elvégez­nünk. A tsz-ekben az őszi vetést árpánál és rozsnál szeptember 30-ra, kenyérgabonánál október 25-re befejeztük és az őszi mély­szántást ts több mint 100 ezer holdon elvégeztük. A kukoriCa- számrk is csak 1 százaléka nem került betakarításra. A tsz- ek megszilárdításának ütemével ennek ellenére elégedetlen a megye vezetősége, különcben a szakvezetésben mutatkozott sok probléma egyes tsz-eknél. — Mit hozott az 19C" a a esz­tendő a megye tanúsai ipará­ban? — Erről röviden csak annyit, hogy a megye tanácsi ipara a Dombóvári Vasipari Villáiét és a Tanácsi Építőipari Vállalat ki­vételével teljesítette, illetve tel­jesíti éves tervét. Sajnos, c ész évben sok nehézséget jelentett, hogy ai technikai és technológiai színvonal nem fejlődött kielégí­tően, de nem volt megfelelő több helyeit a szociális ellátottság sem. — Az Í963-as év eredmé­nyeiből, hibáiból kiindulva mit vár a megye tanácsi veze­tője az 1961-es esztendőtől? Milyen feladatokat kell meg­oldanunk? — Szerintem nincs szükség semmiféle új útra, inkább arra van szükség, hogy a jelenlegi úton és módszerekkel haladjunk Konyhádon az idén a közvilágí­tás megjavítása volt az egyik legégetőbb falufejlesztési problé­ma. A tanács körülbelül egy­milliós költségg'l szereltetett fel fénycsöveket. Széle~edelt a középl-kolai hálózat: Na-Tilcrcgon megkezdte munkáját az első gimnáziumi osztá y. Amint Somogyi György igaz­gatótól megtudtuk, 50 fiú és lány tanul az első osztályban. Felvételünk egy műszakirajz-órán készült. (Foto: Erb János.)

Next

/
Thumbnails
Contents