Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-22 / 299. szám
1963. december 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A gyarmati rendszerek ideje lejárt Hruscsov nyilatkozata a nemzeti felszabadító mozgalomról Átadta megbízólevelét Anglia és Eszak-Irország első magyarországi nagykövete Moszkva, (MTI). A ghanai Ghanaian Times, az algériai Alger Republicain és Peuple, valamint a burmai Botataun („Élcsapat”) című lapok szerkesztőségei azzal a kéréssel fordultak N. Sz. Hruscsovhoz, hogy válaszoljon néhány kérdésükre a nemzetközi felszabadító mozgalom jelenlegi helyzetét illetően, Az Izvesztyija szombat esti száma közli a szovjet kormányfő válaszait az említett lapszerkesztőségek kérdéseire. — Az elnyomott népek nagyszerű hőstettet vittek véghez, szétzúzták az imperializmus gyarmati rendszerét — mondotta Hruscsov. Ma— folytatta — a gyarmati rendszer felszámolásának folyamata befejező szakaszához ért. Több mint félszáz ország máris kivívta politikai függetlenségét, nemzeti államiságra tett szert. Súlyos hiba volna lebecsülni e győzelem jelentőségét, tagadni a gyarmati rabszolgarendszer ösz- szeomlásának tényét, azt hinni, hogy a politikai függetlenség kivívása üres formaság. Az a tény, hogy a népek kivívták politikai függetlenségüket, nagy nemzetközi jelentőségű forradalmi lépés. Az állami önállóság kivívása — folytatta Hruscsov — természetesen még nem jelenti a teljes felszabadulást. A fiatal nemzeti államok teljes függetlensége biztosításának nélkülözhetetlen feltétele antiimperialista> harcuk fokozása, szolidaritásuk erősítése a világ forradalmi erőivel. Arra a kérdésre, hogy melyek a gyarmati rendszer összeomlását biztosító feltételek, Hruscsov a következőket válaszolta: Mindenekelőtt szeretném még- egyszer hangsúlyozni, hogy a gyarmati rendszer összeomlása maguk az elnyomott népek hősi harcának eredménye. A szocialista világrendszer erői döntő módon előmozdították a gyarmatok és a függő országok népeinek felszabadítási harcát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom aláásta az imperializmus világuralmát, s ezzel reális lehetőség nyílt a népek előtt a gyarmattartók kiebrudalására. A szocialista államok világ- rendszerének létrejöttével ^ — mutatott rá a szovjet kormányfő — a nemzetközi erőviszonyok döntően megváltoztak az imperializmus rovására. Ez nagyban meggyorsította a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését. Egységes folyamba egyesül korunk három nagy forradalmi áramlata: a győztes szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom, valamint a tőkés országok proletáriátusá- nak forradalmi harca. Éppen ez biztosította a népek sikerét a gyarmati rendszer bástyájának megostromlásakor. A felsorolt afrikai lapok szerkesztőségei megkérdezték Hrus- csovot, hogyan értékeli a gyarmati rendszer utolsó maradványainak megdöntéséért folyó harcot. Hruscsov válaszában emlékeztetett arra, hogy mig 1960-ban több mint 100 millió ember volt gyarmati járomban, addig ma már ezek többsége — a népek bátor harca eredményeképpen — felszabadult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, mint ismeretes — folytatta Hruscsov — a Szovjetunió kezdeményezésére nyilatkozatot fogadott el a gyarmati országok és népiek függetlenségének megadásáról. A gyarmattartók és a fajüldözők szógyenpadra kerültek az egész emberiség előtt. A gyarmati rendszerek ideje l«járt és nincs olyan erő, amely megmenthetné őket. Hruscsov hangsúlyozta, hogy e harc tartalmát és formáját minden nép saját feltételeitől függően határozza meg. —r A népek többsége — folytatta a szovjet kormányfő — már megszerezte a politikai függetlenséget. Természetesen most másfajta feladatok kerülnek eléjük. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek túlnyomó többsége számára a központi feladat a gazdasági függetlenségért, a társadalmi haladásért vívott harc lesz. A gazdasági függetlenség megvalósítása, az imperialista rablóktól való megszabadulás nélkül nem lehetséges emelni a néptömegek életszínvonalát, nem lehelt biztosítani a jólétüket. Az idegen gazdasági elnyomástól való megszabadulás és a nemzet- gazdaság fellendítése szempontjából fontos jelentőséggel bír az állami szektor — folytatta Hruscsov —, természetesen ha abból a célból hozzák létre, hogy harcoljon az imperialista monopóliumok ellen. A külföldi monopóliumok tulajdonának államosításai. az ipar fejlesztése, az állami szektor létrehozása és erődítése, a parasztság érdekeit szolgáló földreform — ezeket az intézkedéseket maga az élet sugallja. Ennek az általános demokratikus programnak a megvalósításához érdeke fűződik a néptömsgeknek, ennek megvalósításában részt vehet a külföldi monopóliumokkal kapcsolatban nem álló nemzeti burzsoázia is. E pcogram teljesítése azonban — és ezt különösen fontos ha'ng- súlioozni —, nem lehetséges belső társadalmi átalakulások nélkül, és nem lehetséges antlimperiglis- ta, forradalmi erők hatalma nélkül. — Mi az ön véleménye, milyen fejlődési távlatok mellett foglalnak állást a népek — szólt a következő kérdés. — A fejjődési út megválasztása maguknak a népeknek a dolga — mutatott rá Hruscsov. — Én személy szerint mélységesen hiszem, hogy a népiek — egyesek előbb, mások később — a íízocializmus mellett törnek lándzsát. A tömegek teljes joggal tartják, hogy a felszabadító harcnak jobb életkörülményeket kell. hoznia számukra. Minden dolgozó természetszerűleg akadálytalanul akarja érvényesíteni politikai jogait, tevékenyen részt akar venni az állam politikájának meghatározásában, küzdeni akar a szabad és boldog életért. Hruscsov ezután külön kiemelte. hogy a szocializmust nem lehet csak úgy meghirdetni, nem lehet átugorni a demokratikus átalakítások szakaszát, nem lehet olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyekhez nincsenek meg a nélkülözhetetlen társadalmi és gazdasági feltételek és amelyekhez nincs biztosítva a néptöme- gek támogatása. Nincs-e ellentmondás a béÁmerikcti vélemény a szocialista országokkal folytatott kereskedelemről Washington (MTI). Az Egye- stratégai árucikkekre vonatkozóit Államok kormányának el- hat — fűzték hozzá, határozott szándéka, hogy no- Az illetékesek utaltak rá, hogy velje a kereskedelmet a kelet- a NATO tanácsülésén az ame- európai népi demokratikus or- rikai küldöttség nemcsak, hogy szagokkal — közölték az MTI nem tett szemrehányást azoknak washingtoni tudósítójával az a nyugat-európai szövetségesei- amerikai külügyminisztériumnak nek,. amelyek már hosszabb ide- a kelet—nyugati kereskedelem je kereskedelmet folytatnak a kérdéseivel foglalkozó felelős népi demokráciákkal. hanem tisztviselői. A kereskedelem nö- egyenesen bátorították őket a velése természetesen csupán nem poKjtika folytatására. kés együttélés politikája és a ; nemzeti felszabadító harc között? — tették fel a kérdést Hruscsovnak az afrikai lapok szerkesztőségei. — Úgy gondolom — jelentette ki Hruscsov —, hogy erre a kérdésre már is meggyőző választ adott maga az élet, adtak a nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatai. Az a tény, hogy a népek a piolitikai függetlenségért vívott harcukban a legszámottevőbb sikereket a háborút követő időszakban, vagyis abban az időszakban érték el, amelyet lényegében a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése jellemezett, sokatmondó. A békés együttélés viszonyai között több mint ötven új nemzeti állam jelent meg a világtérképien. Marxista szempontból semmi váratlan nincs ebben, ez teljesen törvényszerű. A különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének elve távolról sem jelent megbékélést az imperializmussal, nem jelenti a forradalmi harc tompítását, a nemzeti felszabadító mozgalom felgöngyölítését. Ez az elv a különböző társadalmi és piolitikai rendszerű államok viszonyára vonatkozik. Merőben más dolog — fűzte hozzá a szovjet kormányfő — a tőke elleni osztályharc, a nemzeti felszabadító harc. Ez mindegyik nép saját belső kérdése, amelyet ő maga old meg. A marxisták—leninisták közül — hangsúlyozta Hruscsov — soha senki nem értelmezte úgy a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélését, mint a status quo fenntartását, mint valamiféle megbékélést az imperializmussal. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton fogadta Sir Ivor T. M. Pink rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság első magyarorszjít’i nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Sir I. T. M. Pink megbízó- levele átadásakor mondott beszédében többek között hangoztatta: — Minden erőmmel igyekszem hű közvetítő lenni őfelsége kormánya és népe, s a magyar kormány és nép között. Állandóan arra törekszem, hogy népeink kapcsolatai barátságban és harmóniában fejlődjenek tovább. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt a nagykövet beszédére. s többek között hangsúlyozta : — Megelégedéssel üdvözlöm azt a fejlődést, amely országaink kapcsolatában végbement az elmúlt időkben, amelynek egyik eredményeként diplomáciai képviseleteinket kölcsönösen nagyköveti szintre emeltük. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Dobi Istvánnak a kíséretét, az Elnöki Tanács elnöke ezután hosszan, szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel. Sir I. T. M. Pink nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet, (MTI) Jelentős könnyítések az új gimnáziumi érettségi- vizsgaszabályzatban Az idei tanévben életbelépő új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatáról tartott tájékoztatót szombaton Lugossy Jenő, művelődésügyi miniszterhelyettes a Magyar Sajtó Házában. Elmondta: az érettségirendszer megváltoztatását többek között az indokolja, hogy középiskoláink — elsősorban a gimnáziumok — tanulólétszáma rohamosan emelkedik. A reform nyomán jelentős változások következnek be a középiskolák egész tartalmi munkájában. Lényeges, hogy ezek tükröződjenek a „befejezésnél”, tehát az érettségi vizsgánál is. Az új szabályzat több könnyítést tartalmaz. rom éven át sikerrel tanulta. A három évi tanulmányi idő számításánál a tantárgyak rendes és rendkívüli tárgykénti tanulása együttesen is figyelembe vehető. Tagozati osztályokban a kötelező érettségi tárgyakhoz csatlakozik még a tagozatra jellemző egy, vagy két tantárgy. A diákok vizsgája egyéhként akkor érvényes, ha legalább négy tantárgyból érettségiznek, a szabadon választhatókkal együtt azonban legfeljebb hét lehet az érettségi tárgyak száma. Az új szabályzat idegen nyelvből írásbeli és szóbeli vizsgát ír elő. Mi mindig elleneztük és ellenezni fogjuk — hangsúlyozta Hruscsov — a kizsákmányolok és kizsákmányoltak, az elnyomók és az elnyomottak közötti békés együttélést. Ugyanígy teljesen alaptalan minden olyan próbálkozás, hogy a leszerelési harcot úgy tüntessék fel, mint az imperializmus ellen felkelt népiek lefegyverzésére irányuló törekvést. Világos, hogy a leszerelés főként azoknak a nagyhatalmaknak fegyvertárára vonatkozik, amelyek a fegyverzet zömét összpontosították saját kezükben. A gyarmatok és a felszabadult országok népiéi csak nyernek, ha az impierializmus hadigépiezetét leszerelik, ha megszüntetik az imperialistáknak az ő területükön elhelyezett katonai támaszpontjait. Hruscsov ezután az újságírók több kérdésére válaszolt. A miniszterhelyettes ezután részletesen ismertette az érettségi vizsgarendszer új vonásait. Elmondta, hogy az érettségi vizsga kötelező tantárgyai: a magyar nyelv- és irodalom, a történelem, valamint a matematika. Választhatóan kötelező egy tantárgy a következők közül: orosz nyelv, második idegen nyelv, biológia, fizika, kémia. Szabadon választható legfeljebb két tantárgy a gimnáziumban tanult rendes, vagy rendkívüli tárgyakból. A rendes tárgyak közül azok választhatók, amelyeket a jelölt legalább két éven át tanult. Kivétel ez alól az 1965-től bevezetendő világnézetünk alapjai, ezt egy éven át tanítják majd. A rendkívüli tárgyak közül szabadon választható bármely idegen nyelv, és az ábrázoló geometria, ha azt a jelölt háAz új érettségi-vizsgaszabályzat növeli a gimnáziumok igazgatóinak jogkörét. Az igazgató határozza meg piéldául a szóbeli, illetőleg a szóbeli, és gyakorlati vizsga napjait, a vizsgát alapos ok miatt megszakító jelöltnek az igazgató ad engedélyt újbóli vizsgára, ugyancsak ő hagyja jóvá a szóbeli, illetve a szóbeli és gyakorlati vizsga összes tételeit. Ezentúl nem lesz különbözeti érettségi vizsga, hiszen minden középiskola egyenrangú, bármely érettségi-, vagy képiesítő-bizonyít- vány jogosít az érettségihez kötött állások betöltésére, illetve továbbtanulásra. Az új érettségivizsgaszabályzatban foglalt köny- nyítéseket már az idei tanévtől a dolgozók gimnáziumában tanuló hallgatókra is kiterjesztik. (MTI). A JOGGAL NINCS BAJ, Felsőleperd nincs ugyan a világ végén, de nem is messzire fekszik attól. A Dalmandi Állami Gazdaság egyik kerülete, puszta, ahol ugyan több változás volt már, de még sok mindennek változni kell ahhoz, hogy hírét se emlegessék a. régi pusztának. Az iskola is más, mint régen volt. A körzetesítés után könnyebbeden a pusztán tanító két pedagógus dolga, de nem sokat. Olyan gond gyötri őket, amelynek megoldása egyelőre még várat magára, körülbelül két év után is. S hogy miként lehetne megoldani, arra még tanácsot se könnyű adni. Az említett, iskolában tanított éveken keresztül Kovács Emiiné. Családjával ott is lakott. Aztán amikor ö meghalt, a pedagóguslakásban továbbra is ott maradt a család. Kiköltöztetni ókét egyáltalán nem lett volna emberséges cselekedet. De legalább ennytre anti- humánus, hogy a mostani tanítónő. Magyar Vincéné naponta jár ki, télen-nyáron a pusztára Mert Kovács Emil nem költözik. Se jó szóra, se erélyes felszólításra. Az állami gazdaságban dolgozik. mozigépész. A helyzet szerint másik üzemegységből is ugyanúgy tudna eljárni máshova, mint innen. De ő ragaszkodik Felsőleperd- hez. Ajánlot'ak neki lakást, de csak egyszobásat. mint a gazdaság legtöbb alkalmazottjának. Nem fogadta el, mondván: a törvény neki biztosítja a kétszobás lakást, s ehhez joga van. A joggal nincs baj, de jön mellé egyéb dolog is. Többek között az. hogy Kovács Emil évek során egy takaros farmot rendezett be az iskola környékén, jószággal. kutyával, ahogy ez már a pusztán szokás. Ennélfogva az iskolába járó ötvennégy, többségében 7—8 éves gyetek egészsége nincs a legnagyobb biztonságban. Másrészt, ha fertőzéstől nem is betegszenek meg, még mindig megharaphatja őket a ku'ya. Hasonlóban majdnem részesült az állami gazdaság pártsze ve étinek titkára. Bottal felfegyverkezve tudott csak az iskola területére behatolni. A „szakállas” ügyben levelek jönnek és mennek. Határozatok és fellebbezések váltogatják egymást, de a megoldás várat magára. Legutóbb Kiss Lászlóné írt DE... levelet a járási ügyészségnek, a felsőleperdi szülők nevében. Több más mellett azt panaszolja ebben, hogy Kovács Emil gazdaságát még egy alkalmi borkiméréssel is kiegészíti. Lehet, hogy ez túlzás, de valaminek lennie kell benne. Folydogál az ügy, Ma- gyarné pedig naponta utazgat. S ha meggondoljuk, ilyen téli időben ez nem számítható sétának. És ha hozzátesszük. hogy azért akar kiköltözni, mert úgy a mostaninál többet tudna segíteni a gyerekeknek és a felnőtteknek, még komolyabbra fordul a dolog. Mi több: sürgetően veti fel a probléma megoldását. Ez nemcsak Magyarné, hanem az állami gazdaság és a felsőleperdiek érdeke is. sz- i-
