Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-18 / 295. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. december 19. Több figyelmet a tejhigiéniára ! NAPONTA ÉRKEZNEK tej- j figyelembe ezt a követelményt. A minták Szekszárdra a KÖJÁL több alkalommal végzett egészségagyi osztályához. Tér- KÖJÁL-vizsgálat megmutatta, melőszöveí kezetekből, tejüzemek-j hogy a györei termelőszövétké­ből, hozzák be őket, hogy meg- j zietből beérkezett tejminták a állapítsák a tej szennyezettsé-j legszennyezettebbek. A helyszíni gét. A vizsgálat eredményei azt j szemle megmutatta a hiba okát. mutatják, hogy nem mindenütt1 Melegvizes mosogatásra az istál- ki elégi tő a tejkezelés. j lóban nem volt lehetőség; a tej­Legtöbb szennyeződés az egész-! szállít^a , várf kann0;k vi,szon‘ ségügyi követelmények elmulasz-' a szabad e§ alatt a tragyadomb fásából fakad. Sok termelőszö­vetkezetben tisztátalan körülmé­nyek között végzik el a fejést, nem alkalmazzák a melegvizes mosogatást sem. Előfordult az is, hogy a tőgy mosásáról „feled­keztek” meg, vagy a kötelező fehér köpeny használatáról. A modern, könnyen tisztán tartható istállókban, megvan a lehetősége ‘az egészséges fejésnek és tejke­zelésnek. Magsam megy minden a rendjén. Helytelen felfogás az, hogy a gépi fejés kizárja a szennyeződés lehetőségét. Nem szabad elmulasztani a gép hasz­nálat utáni szétszedését és forró­vizes mosogatását. Az egészség­ügyi felelősöknek, a brigádveze­tőknek és a term előszövetkezet vezetőinek erélyesen fel kell lépni a mulasztók ellen. Ha kell, súlyos esetekben munkaegység- levonást, vagy pénzbüntetést al­kalmazzanak. Télen különösen nagy gondot kell fordítani a te.ikezelés tisz­taságára. A KÖJÁL-vizsgálatok a lehűlt tejben kevesebb bakté­riumot tudnak csak kimutatni, mint amennyi valójában van és csak felmelegedéskor jelentkezik. közelében álltak. A figyelmezte­tés után észrevehetően javult a lej tisztasága. SAJNÁLATOS TÉNY az, hogy ott sem tesznek eleget teljes mértékben az egészségügyi köve­telményeknek, ahol erre minden lehetőség adott. Több esetben előfordult, hogy az egészségügyi­leg megfelelő tej a szekszárdi Tejipari Vállalatnál vált szeny- nyezetté a kannák és a tartá­lyok tiszt átlansága miatt. Jó lenne ha ezeken a fogyasztás szempontjából fontos helyeken a KÖJÁL gyakrabban tartana helyszíni vizsgálatot is. Igaz, hogy a pasztőrözés a leg­több baktériumot megöli és így elejét lehet venni a fertőzésnek. Nem szabad viszont elfelejteni .azt sem, hogy pasztőrözés után a tej szennyeződhet, akár a tárolás, akár a "zállítás következtében. A megelőzés legjobb módja a tej forralása. A fogyasztók kö­rében — helytelenül — az a né­zet alakult ki, hogy' a pasztőrö­zött tejet nem kell forralni. Ez helytelen és az előbbi példákból kitűnik, hogy szükséges a forra­lás, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a pasztőrözés a így a figyelmeztetés elmaradhat tbc-baktériumokat nem pusztítja es sorozatosan szennyezett tej e] kerül forgalomba. A hiba nemcsak az istállókban lehet. A kiváló tisztaságú bakté­riummentes tej szállítás közben is szennyeződhet. Ezért nagy fi­gyelmet kell fordítani a kannák, medencék tisztaságára. Sajnos nagyon sok helyen nem veszik Sok hiányosság tapasztalható még a tejhigiénia területén. Több figyelmet kell fordítani rá, hi­szen egyszerű módon, különö­sebb fáradtság nélkül elérhető, hogy minden tekintetben meg­felelő tej kerüljön a fogyasztók­hoz. Ahol a tagok mái• szívesen tanulnak Az őcsényi Kossuth Tsz-ben zési tanfolyamot végez, hat fia- megszünt a szakmunkásképzéstől talt küldtek traktoros iskolára és való húzódozás. Az őcsényi tsz- | egy tsz-tag növényvédő tanfolya­42. — Erre gondoltam én is — mondta az ezredes. Aztán oda szólt az ügyeletesnek, hogy ho zasson be valami hűtött italt. — Sőt, szerintem ez valószínű. Bár minden jelzés arra utal, hogy az utóbbi években nem kínoznak odaát, mégis könnyen előfordul­hat, hogy Fecske beleviszi vala­mibe a B.26-ost. .. Mondjuk, olyan rádiókapcsolatot teremt vele, amit bemérnek — mondta Garkins. — Az akció olyan, hogy bizto­san. megkínozzák, ha nem vall — erősködött az ezredes. — Mi a véleményük arról, hogy tájé­koztatást kérjünk a B.26-ostól, hogyan és miért tartóztatták le a B.12-est? — Én azt javaslom, hogy ezt ne tegyük ,. . Ma este már egy­szer jelentkezett, egészen biztos, hogy ráálltak, akármilyen rövid volt is az adás. Ma éjjel nagyon fogják figyelni ezt a hullámsávot. Ha még egyszer ad, könnyen be­mérhetik — okoskodott Müller. Közben megérkezett, a jéghideg bor. Látszott, hogy • a palackot most emelték ki a hűtőszekrény­ből, mert egészen párás volt a fala ... Mindhárman ittak, csak az ügyeletes tiszt nem. — Hát akkor mégis annál kell maradnunk, hogy a B.26-os te­gye el láb alól Fecskét. Ha élet­ben hagyjuk, túl nagy kockázatot vállalunk. .. Sajnálom ezt a fic­kót, de azt hiszem, nem tehetünk mást... — folytatta Brondell. — És persze el kell indítanunk a Fecske Il-t. A B.26-os közvet­lenül lépjen akcióba ... Nem szí­vesen csinálom. Legjobb embe­rünk biztonságot veszélyeztetjük, amikor rábízzuk a hajtóanyag­minta megszerzését. De hát, is­tenem ... Washington már élni se hagy .., — Ezredes úr, tulajdonképpen hány főből áll a B.28-os háló­zata? — kérdezte Garkins. — Kapitány, maga nem tanul­mányozta át alaposan az akció aktáit! Micsoda kérdés ez? — Én azi hittem, ezt nem it­tuk le . . . — Hallatlan! — szólt dühösen az ezredes. — Nekem kel! tájé­koztatnom, hogy milyen a B.26-os hálózata! összesen huszonkettőn vannak, na'. .. Holnap délelőtt kihallgatáson jelentkezik' Meg értette? — Értettem! — mondta meg­lepődve a kapitány. Rövid csend lett. Látták, hogy PINTÉR ISTVÁN • SZABÖ LÄSZLÖ • kOl ÖN & S a főnök dühös, nem mertek meg­szólalni ... — Menjünk fel a rádiósszobá­ba! Én mégis megpróbálok ki­csikarni egy rövid adást a Büd­östől — törte meg a csendet Brondell ezredes. — Kezdek én is azon a véle­ményen lenni, hogy mégiscsak újabb tájékoztatást kell kérni.. Én sem szívesen dobom oda Fecskét... Jól képzett fickó . . — mondta Müller. — Nem azért! Egyszerűen a? anyag miatt! Ha semmi nincs nála, miért kockáztassuk tovább- is az akciót? El kell tenni láb alól! — intette le Miillert az ez­redes. Libasorban mentek fel a lép­csőn. a puha szőnyegen. A rádiósszobában ugyanúgy kat­togtak a készülékek, mint min­dig. — Készítsék elő az adást! — utasította az ezredes a rádió­parancsnokot. — írja! A B.26-os- nak! Azonnal tájékoztatást ké­rünk. meddig jutott el Fecske! Ha nem tud semmit mondani, s harmiftc percen bélüt'nem jélent- kezik. Fecske nem repül töb­bé! ... A bőröndök tartalmát el­tüntetni! A rádióskapitány a eode- csoporthoz sietett, hogy azonnal tegyék át az üzenetet a különle­ges kulccsal. Az ezredes és a két kapitány széket kerestek maguknak, s le­ültek. A helyszínen akarták megvárni, mit válaszol a B.26-os. A rádiósteremben nagy volt a sürgés-forgás, dolgozott az appa­rátus. Ilyenkor éjszakánként sok' ügynök adott jelentést, és sokan kaptak újabb utasításokat. A Fecske-akció azonban pillanat­nyilag túlnőtt minden mást, mert azt személyesen Brondell ezredes és kél tanácsadója irá­nyította. Telt az idő. de a válasz nem érkezett meg. Brondell a karórájára pillan­tott. ötven perce várnak. Felállt. — Mehetünk! Fecske nem re­pül többé! Várunk holnapig, s meglátjuk, milyen sikerrel dol­gozik a B. 26-os . * A forrásbarlang mélyén ládi- ltákon ült három nyomozótiszt és Pálos őrnagy. Elmúlt hajnali három óra. Odakint lassan pir- kadt már, de a barlangban mos' is vaksötétség uralkodott. Nem látták egymást, csak körülbelül sejtették, ki hol ül. Istvánfi százados lába mellett halkan megcsörrent a telefon­készülék. A százados felvette a kagylót. — Igen . . Itt vagyunk . . . Semmi? Miért... Várjanak egy kicsit... — Páloshoz fordult: — Azt mondják, hogy a B- 26-os nem jelentkezett újra. Nem tud­ták venni az utasítást... Min­den létező hullámsávra ráálltak, de nem tudták elcsípni . . Mit csináljanak? — Figyeljenek tovább — szólt Pálos. — Adja csak ide azt a telefont... Halló! El ne mozdul­janak a készülék mellől! Figyel­jenek tovább! Vége! Pálos visszaült a ládikóra. — Meg kell tudnunk, hogy milyen utasítás érkezik kintről. Ezen dől el minden. Attól tar­tok. hogy a B. 26-os most be­bújik a kuckójába, s hosszú ideig semmi nyomot nem hagy maga után ... Egyszerűen nem. mozdul — magyarázta. — Szerintem a lányt sürgősen el kellene küldeni a szállóból — mondta Istvánfi. — Attól tar­tok, hogy Sipos az ő életét, sem kíméli, ha menekülnie kell. Ha ott van a lány. sokkal nehezebb a dolgunk ... — Valóban . .. Gondolom. Ferenczi százados is nagyon féltheti. S igaza is van. a lány­nak az életébe kerülhet ez a „szerelem". Reggel feltét lenül beszélek vele! Ismét csend lett. Valami mo­corgóit a barlang mélyén, bogár, vagy vipera. Istvánfi felemelte a lábát Félt. a kígyóktól. (Folytatjuk) gazdák gyerekei szívesen jelent­keznek továbbtanulásra, mező- gazdasági szakon. Most már ma­gúk is látják, az egész közösség jól felfogott érdeke a tanulás. A tsz-vezetőség abból indul ki: szakismerettel nagyobb eredmé­nyeket lehet elérni. Az idősek sok éves tapasztalata mellett nél­külözhetetlen a sokoldalúságot adó elméleti tudás, amelyeket a tanfolyamokon sajátítanak el. A tanulásra, a szakmunkás- képzésre fordított energia sokszo­rosan térül vissza. A tanfolyamo­kon tanulók sokoldalú tudásra tesznek szert. Ezt a gyakorlatban hasznosítva elősegítik gazdasá- gukbah a rentábilis gazdálkodást, így gyorsítják fejlődését. Tavaly ilyenkor még lehetett húzódozást tapasztalni öcsényben is. Mindössze három mezőgazda- sági és egy ipari tanuló kötött szerződést a tsz-szel. Az idén újabb hét fiatalt iskoláztak lie mezőgazdasági szakmunkáskép­zésre. Három fiatal mezőgazda- sági ipari tanulónak szerződött. Jelenleg 14 fiatal taníttatásáról gondoskodik a tsz. De a Kossuth tsz-ben nemcsak a fiatalok tanul­nak. Az idősebbeknél is van olyan tapasztalat, hogy könnyeb­ben meg lehet nyerni őket a tanu­lásra, mint ahogy ezt más tsz -ék­nél tapasztaltuk. Pedig ebben nincs különleges módszer, ördön­gösség. Csupán annyi, hogy ma­guk a tsz-vezetők járnak elől a tanulásban, továbbképzésben. A tsz elnöke, Szili Péter, majd az állattenyésztési brigádvezető vég­zett az idén kéthetes tanfolyamot. Jelenleg az agronómus, Kezdi Gyula vállalkozott a szakmai továbbképzésre. Öt tsz tag öntő­A KGST keretében Magyar­mot végez. A tanfolyamon lévő­ket helyettesítik azok a sok évesj tapasztalattal rendelkező tsz-gaz-» dák. akiknek gyerekei tanulnak. íország eddig több mint kétszáz Külön foglalkoznak a tanfolya-f^PiPa* termék és berendezés műkön szakmunkásképzésen részt-»^artasl l°§at kapta meg. Gazda­vevők fejlődésével, tanulmányifszeria-nagysagban gyartha- eredmónyével. Ez az oktatási $t“nk 3? ^el<f vegyipari ügyintéző feladata, aki egysze-Y®epet’ 21 tele komplett elelmi- mélyben a pártszervezet titkáraiszenPar\ 16 , szer­is. A gyakorlati munkát végzőket »szanagep‘bP^t, 2áiajta kabei- hetenként egyszer, hétfőn, esti i ®ePet> s ..®zekb°t több barati or- foglalkozásra hívják össze. A pe-aff8® szükséglétét is kielégítjük, dagógus párttitkár, Bősz József »Ugyanakkor lemondunk bizonyos az ilyen összejövetelek alkalma-4termékek gyártásáról hogy azo- val megbeszéli a fiatalokkal a»kát valamelyik KGST-orszag ol- gyakorlati munkában adódó prob-ic,sobban- korszerű formában szal- lémákat, mit látnak jónak és nité^tsa részünkre. A növekvő lehetne jobban csinálni. A fiata-»nemzetközi _ munkamegosztásnak lók bemutatják munkanaplója-Jhasz?nelvez°te minden résztvevő kát, az ipari tanulók iskolai ellen-jorsza®' . .. őrző könyvüket. És -ha valame-# ^ szakosítási döntéseket az u- lyilc tanuló magaviseleté, munká-»letékes KGS1-szakbizottságokban ja ellen panasz, kifogás merülTmfSeJ°zi az alapos, nemzetközi fel, a szülőkkel együtt beszélik^sflntő,, műszaki és gazdasági meg, hogyan téríthetik jó útra Kombájn gyermeküket. Az intézője ebben is oktatás ügy-< számíthat aj műszaki es elemző munka. Ilyenkor, össze­hasonlítják a KGST-országokban gyártott termékcsoport műszaki, tsz-elnök segítségére, aki maga isikorszerűségi, minőségi jellemzőit, a gyártás termelek enyseget, s közvetlen célként a világszín- 'vonal elérését jelölik meg. A szívesen vállalkozik családlátoga-i tásra, ha a helyzet úgy kívánja. Az őcsényi Kossuth Tsz vezetői 4 kihasználják a tanulás, a tovább­szakosítás eredménye, hogy a gyártásban és a fejlesztésben képzés lehetőségeit. A tsz-tagok^csökken az egyes országok kö- most már nem húzódoznak a tanu-»aötti párhuzamosság, s ezzc^i ará- lástól. Igaz. hogy ebben nem kis Jnyosa'n növekszik a műszaki kul­szerep jut az anyagi ösztönzésnek.4 A tsz-közgyűlés határozatot foga­dott el, mely szerint a fontolva-J mon tanulók részére naponta félj munkaegységet írnak jóvá. Érvé-" nyesítik azt az elvet, hogy min-j den területen és minden munka-1 túra, a termelés gazdaságossága. Az összefogás már egy-egy üzemi brigádban is megnöveli a tagok teljesítményét, a KGST- országok gazdasági közössége vi­szont új, hatalmas termelőerőket , , ... . , __ _, —szabadit fel. Mindén ország azt h elyen biztosítva legyen a szak-»gvártja. ami társadalmi, gazda­mai. utánpótlás. »sági, természeti adottságainak Pozsonyi Ignáenc ♦ leginkább megfelel, ami nemzet­közi szinten a leggazdaságosabb. Az egyes országok hazai szükség­letüket az általuk nem gyártott termékekből szintén korszerűbb színvonalon elégíthetik ki. A nemzetközi munkamegosztásban minden ország jól jár. Ezt bizo­nyítja két konkrét magyar sza­kosítási példa is. A Vörös Csillag Traktor­gyárat jelölték ki a KGST kere­tén belül a D—4—K típusú, négykerék-meghajtású traktor szakosított gyártására. A válasz­tás azért esett a magyar traktor­gyárra, mert ez a géptípus, konstrukcióját tekintve eléri a világszínvonalat. A szocialista or­szágokban páratlan ez a kor­szerű agrotechnika által igényelt, gyorsszántásra alkalmas, két- tonnás vonóerejű, négykerék- meghajtású traktor. Ilyent a fej­lett kapitalista országok közül is csak néhány gyárt. A Vörös Csillag Traktorgyár szerkesztő- mérnökei azzal nyerték el a KGST-országok bizalmát, hogy nemzetközi viszonylatban is szá­mottevő értéket alkottak. A KGST döntését a fejlesztő mérnökök csak előlegezett bi­zalomnak tekintik, s a határo­zat jelezte zöld út ismeretében méginkább szaporázzák lépteiket. A 65 lóerős, négyhengeres trak­tornak két hónap alatt elkészí­tették a 90 lóerős, hathengeres változatát. A 20 darabos null­széria gyártását — megfelelő üzerrji próbák után — 1964 már­ciusában kezdik el s a jövő év augusztusában megindul a so­rozatgyártás is. A gyárbeliek jól tudják, nem lehet egy percnyi pihenőt sem tartani, a technika fejlődése nem ismer megállást. A Vörös Csillag kollektívája a gyártmány korszerűségével nyerte el a szakosított gyártás jo­gát, s további fejlesztő munkával máris a sokoldalú felhasználáson, a piac szélesítésén munkálkod­nak, hogy ezzel megalapozzák a gazdaságos, nagy sorozatú gyár­tást. A traktorhoz különböző ki­egészítő berendezéseket: rakodó­kanalat, földgyalut, utána akaszt­ható útépítőnberendezést, fadön­tő és leközelítő csörlőt szerkesz­tenek, s jövőre elkészítik a D—4— K rakodó alapgép kísérleti példá­nyát. A gazdaságos, nagy soro­zatú gyártáshoz ugyanis nem elég csupán a szériát megszervez­ni, már ma kell biztosítani öt— tíz évre előre a piacon a termék korszerűségével és sokoldalúságá­val az eladhatóságot. Az idén még csak 1400 D—4—K készül, 1970-re pedig szeretnénk elérni a nyolc—tízszeres szériát, később pe­dig a 18—20 ezer darabot. Ez már világviszonylatban is nagy soro­zatnak számít, lehetővé teszi a legkorszerűbb módszerek, a célgé­pesítés, az automatizálás, a futó­szalagos szerelés, a teljesen me- chanizált, folyamatos anyagmozga

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents