Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-18 / 295. szám

1 X 2 ‘TOLNA »EGYÉ! NÉPÚJSÁG 1963. december 18i / Űj gimnázium épül Pakson Télen sem szünetel % munka a Paksi Gimnázium építésénél. Énekkar alakult Ocsényben Öcsényben, a községi művelődé­si ház szervezésében 55 taggal ve­gyes énekkar alakult. Sárközy István, az általános iskola taná­ra, aki egyben a művelődési ház igazgatója is, maga mellé állítva az énekkar megalakítását támoga­tó és énekelni szerető embereket, velük együtt egy hónapon keresz­tül szervezte az énekkart. Elsősorban azokat az idősebb nőket, férfiakat látogatták meg, akik valamikor az egyházi ének­karban énekeltek. A fiatalok ki­válogatása már lényegesen köny- nyebb munkát jelentett. Sárközy István tíz éve tanít a községben, mint magyar irodalom, történe­lem, és énekszakos tanár. A tíz év alatt sok fiatalt ismert meg, ^ s az énekkar megalakításánál a jól éneklő fiatalokra támaszko­dott. Jelenleg 55 tagja van az újon­nan alakult őcsényi vegyes-kár­nak, 60 évestől 16 éves korú éne­kesekkel. Az énekkar tagjai a jövő évben a nyári munkák kezdetéig tanul­nak, de a következő idényben már állandó jelleggel működnek. A tavaszra tervezik egy önálló hangverseny megrendezését, azon túl, hogy a kulturális seregszem­lére is készülnek. Ezekre az al­kalmakra Liszt Ferenc Ünnepi dalát, Halmos—Bárdos Bogolyai táncok című népdalfeldolgozását és három madrigál betanulását tervezik. Az est kiegészítőjeként az úttörőénekkar és a kamarakó­rus, valamint az úttőrőzenekar mutatkozik be színvonalas műso- ' rával. A vendéglátóipar szilveszteri készülődése Mindenki vidám hangulatban igyekszik búcsúzni az óévtől, és köszönteni az újat. Ezért aztán természetes dolog, hogy nagy feladat előtt áll a vendéglátóipar, mert hiszen a szilveszteri készü­lődés nagy munkája elsősorban reá hárul. A készülődéssel kap­csolatban több helyen érdeklőd­tünk, ezért most egy kis ízelítőt adunk belőle. Hídvégi János, a szekszárdi Kispipa vendéglő vezetője közöl­te, hogy az előző évek hagyomá­nyaihoz híven ez évben is sok különlegességgel várják a vendé­geket. — Malacpecsenye lesz az egyik szilveszteri slágerünk — mondot­ta. — Nyolc-tízkllós malacot sü­tünk meg. Az ételkülönlegessé­gekhez természetesen megfelelő ital-választékról is gondoskod­tunk. íme, egynéhány a borféle­ségeink közül: móri ezerjó, tokaji, mecseki, siklósi. A Kispipában minden évben több külföldi vendég is szokott szórakozni, ezúttal ugyancsak több külföldi vendéget várnak. Előreláthatóan fellép a Kispipá­ban egy magyamóta-énekes is. Természetesen a többi vendég­látóipari helyeken is megtették a szilveszteri előkészületeket. A földművesszövetkezeti Ven­déglátóipar előkészületeiről Szilá­gyi Tivadartól, a MÉSZÖV osz­tályvezetőjétől érdeklődtünk. — A nagyobb egységeinkben, csén műsoros szilveszterestet ren­dezünk. Dombóváron, Tolnán, Gyönkön és Tamásiban fővárosi művészek lépnek fel a műsorban. A nagyobb helyeken malacsorso­lás is lesz a szilveszteri hagyo­mányokhoz híven. A kisebb köz­ségekben a földműves szövetkeze­tek a helyi szervekkel most ké­szítik elő a szilveszteri mulatsá­göt. Sok helyen disznótoros- és halvacsorát rendeznek. Bőven áll majd rendelkezésre ital is: tíz— tizenöt féle borból válogathat majd a közönség a megye föld­művesszövetkezeti szórakozóhe­lyein. Felkerestük az Állami Borpin­cészet szekszárdi telepét is. Itt Saramó Jenő telepvezetőtől kér­tünk felvilágosítást. — Ez évben olyan bőségesen áll rendelkezésünkre bor — mon­dotta —, hogy minden mennyi­ségben ki tudjuk elégíteni az ét­termek, italboltok rendelési igé­nyeit. Problémánk jelenleg a tá­rolás, így aztán nekünk csak jó, ha több bort rendelnek az ün­nepekre. Jelenleg csúcsforgalom van nálunk a kiadásnál, mert mindenütt most igyekeznek biz­tosítani a szilveszterre szükséges bort. Az előkészületek során kö­rülbelül ezer hektó bort adtunk, illetve adunk ki az éttermeknek, italboltoknak. Mi hatféle bort szállítunk, vállalatunk azonban nagy mennyiségű palackozott bort is forgalomba hoz. Hogyan történhet a tsz-vezetök premizálása ? — flz ellenőrző bizottságok munkájáról — Zárszámadás előtti tennivalók Sziics Lajos a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője nyilatkozik Szűcs Lajos élvtárs, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osz­tályvezetője a zárszámadással kapcsolatban lapunk munkatár­sának több kérdésére válaszolva a következőket mondotta: — Szűcs elvtárs, közeleg a zárszámadó közgyűlések meg­tartásának időpontja. Hasznos lenne néhány mondatban utal­ni arra, hogy mire figyelmez­tetik a tsz-tagokat és vezetőket az eddig ismert számok? — Hangsúlyozni szeretném, hogy a végleges adatokat és szá­mokat még nem ismerjük. De a kidolgozott kalkuláció elég pon­tosnak mondható. Ezek szerint elmondhatom, hogy a megye kö­zös gazdaságai 1963-ban tovább szilárdultak. Lényegesen többet termeltek, mint 1960-ban. Azt is meg kell mondani azonban őszin­tén, hogy megyei szinten számí­tásaink szerint a dombóvári és a szekszárdi járás tsz-ei teljesí­tik csak túl egy-két százalékkal a bevételi terveket. Ha azonban a tavalyi évhez viszonyítunk ilyen szempontból, akkor a me­gye közös gazdaságai 118,2 szá­zalékra teljesítik bevételi felada­taikat. Ezek a számok letagadha­tatlan ok, bár zárszámadásnál még valamelyest módosulhatnak. Az mindenesetre tény, hogy a tsz-ek ez évben a tavalyihoz ké­pest is többet termeltek. — A teljesség miatt meg kell nézni, azt is, hogy miként állunk a kiadásokkal. Ezen ai téren még •nincs minden rendben. Főként azt szeretném hangsúlyozni, hogy a kiadások megtakarításánál ér­tünk ugyan el eredményeket a tavalyi évhez képest, de a közös gazdaságok még mindig drágán termelnek és máris azt mondom, arra hívom fel a figyelmet, hpgy llVén vonatkozásban hélyes' lenne az arra illetékes járási és ter­melőszövetkezeti szakemberek­nek megvizsgálni a költségek csökkentésének lehetőségeit. Ügy gondolom, a tsz-tagokat e napokban főként az érdekli, ho­gyan alakult az egy tagra eső jövedelem. A várható adatokat ismertetem és persze a megyei átlagot. Ezek szerint egy tagra 11 733 forint jut a közösből. Ez valamivel kevesebb, mint a ter­vezett. 1961-hez viszonyítva vi­szont, amikor 321.5 millió forint lett kiosztva, jóval több, mert akkor egy tsz-tagra 9101 forint jutott. Mindenesetre ezek a szá­mok is figyelmeztetnek bennün­ket, a gazdaságok többet ter­meltek az idei rendkívüli időjá­rás ellenére is, ezzel szemben I az egy tagra eső jövedelem nem éri el a tervezettet. Hogy miért van ez, annak okait egyelőre csak részben ismerjük. A zár­számadás alapos elemzése után majd pontosan meg fogjuk álla­pítani az igazi okokat és ennek megfelelően intézkedünk a jövő­re nézve. Itt még azt szeretném megemlíteni, hogy a felvásárlás Vonatkozásában szintén előre ha­ladtunk. Erősödtek és fejlődtek a gyengye tsz-ek is. De a tárgyi­lagosság azt kívánja, hogy meg­mondjam, hogy néhány közös gazdaság ismét a gyenge kategó­riában marad. Még olyanok is, ahol ezt objektív természeti és közgazdasági viszonyok a gyengeséget nem indokolják. Eb­ből viszont tanulhatunk: Nem mindig voltak elég hatékonyak a megtett intézkedések — ez a legfőbb tanulság. — E napokban a zárszám­adási előkészületek már foly­nak. Arra kérem Szűcs elv­társat, ha röviden is, de vá­zolja a legfontosabb tennivaló­kat, amelyek betartására kü­lönös gonddal kell ügyelni a tsz-tagoknak? — Közhelyszerűen hangzik, de így van: a zárszámadás komoly, felelősségteljes munka. Ennek bele kell illeszkedni a tsz-ek megerősödésébe. Az érdekeltek számára az úgynevezett tájékoz­tató kioktatást elvégeztük. Ezen túl az ötvenes sz. Mezőgazdasági Értesítőben megjelent 41/1963. sz. F. M.. P. M. rendelet az irány­adó. Csak vázlatosan utalok sor­rendben a következőkre: leltáro­zás, mérlegkészítés, bruttó '•ter­melés kimunkálása, a jövedelem­felhasználás kimunkálása, gon­dos, pontos, vtóUtiismenetes mun­kát igényel. A leltározás politikai tennivaló is. Olyan szempontból, hogy igazságos, a valóságnak megfelelő legyen. Ezért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy kerüljön fedél alá vala­mennyi gép, valamennyi munka­eszköz, még akkor is, ha szük­ségmegoldásként a tagok pajtáit veszik igénybe. A takarmány­készletek és egyéb készletek, a Valóságos, téhyleges helyzetet tükrözzék, ne forduljon elő, hogy az irodai nyilvántartás le­gyen a leltár. A szövetkezeti gazdák különös gondot fordítsa­nak az állatmérlegelésekre. A járások úgy irányítsák a zár­számadás munkáit, hogy először a gyenge tsz-ekben készüljön el a leltár és a zárszámadás. Ezt kell először megerősíteni. I Sajnos e nyilatkozat keretében nem áll módomban mindenre ki­térni. Még két dolgot ehhez a kérdéshez, úgy érzeíA, el kell mondani. Első: a gazdasági be­számoló. Célszerű lenne a gazda­sági beszámolót zárszámadás előtt egy tizenöt-húsz fős tsz- kollektívával megvitatni, s így „vinni” közgyűlésre. Itt arra gon­dolok, megvitatnák a szakem­ber-, a szakmunkásképzés és után­pótlás helyzetét, értékelnék az idei premizálást, az értékesítést, megvizsgálnák és megvitatnák a termelés összhangját. A másik amit szintén fontosnak tártok: a zárszámadással kapcsolatos min­den munka akkor lesz teljés, ha az ellenőrző bizottság a hivatása magaslatán áll, minden munká­ba megfelelően bekapcsolódik. — Hogyan vélekedik Szűcs elvtárs a kihelyezett szakembe­rek működéséről, mit tud je­lenleg ezzel kapcsolatban mon­dani? S ha már itt tartunk: van-e valamilyen álláspont a vezetők premizálását illetően? — Azzal kezdeném, a zár­számadó közgyűlések napjáig jó lenne mindenütt lezárni a tsz- ekben lévő személyi ügyeket, „elrendezni” a jogos, vagy jog­talan követeléseket, egyéni sé­relmeket. A zárszámadó közgyű­lés ilyen módon lehet csak az idei évet értékelő hasznos ta­nácskozás. Ezzel egy időben — ez a mi álláspontunk — őszintén és tárgyilagosan bírálják a szö­vetkezeti gazdák a kihelyezett elnökök, szakemberek munkáját. E téren ne legyen sablonosság. S "ez hem bízható csupán egv személyre. A járási vezetők pár nappal ezelőtt részt vettek egy értekezleten; ahol ez a kérdés is szóba került, ügy gondolom, ez nagyon sokat segít majd a tsz-ek vezetőinek is. Hogy miként történjék a veze­tés premizálása? A vezetők pré­miumának utólagos jóváhagyása nem lehetséges, a prémium kifi­zetése így tilos. Tessék év elején rögzíteni a Vezetőknek is, a ta­goknak is a premizálást, s ekként jóváhagyni a terveket. A fő elv az a premizálásnál, hogy foko­zatosan haladjunk a szocialista bérezés felé. Még itt azt szeret­ném megemlíteni, hogy a ter­melőszövetkezeti vezetők pré­miumát kifizetni csak a járási tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetőjének engedélyével lehet — fejezte be nyilatkozatát Szűcs Lajos elv társ. Sz. P. Tanárokról, tanulókról, célokról Anekdotával kezdődött. Dr. Réka Ferenc, a Szekszárd- Palánki Mezőgazdasági Techni­kum helyettes igazgatója mesélt: — Kiment a járásról egy szak­ember. hogy felülvizsgálja a ve­téseket. Az agronómus öreg, ki­próbált mezőgazdász volt. Míg a tábla végéhez értek, beszélget­lek erről, arról. Vetésminőségről, egyebekről. Aztán a föld végén megállt a fiatalember, szétnézett, le sem hajolt, csak széles gesz­tussal jjijelentette: — Ezt a táblát pedig nem ve­szem át... Az öreg gazdász hunyorított egyet és legyintett is. — Nem baj, édes öcsém, ak­kor megmarad a mi gazdasá­a különben jó szándékú és a szakelméletet is bizonyára ismerj fiatal gazdász. Mártonfai Dénes, a technikum igazgatója egv érdekes gondola­tot fogalmazott meg. — A gyakorlat hiányzott nála. Ezt sajnos még nem tanítjuk eléggé az iskolákban, semmilyen szinten. S így a jó egyetem és a jó technikum is tulajdonképpen indulásnak számít csupán. Az oklevélhez a gyakorlatot később kell megszerezni, gyakran drága áron... A laikus fülével hallgattam a szakemberek eszmecseréjét. Amíg ők beszéltek, hol kedélyesen, hol pedig komoly aggodalommal, in­kább az a kérdés foglalkoztatott; mit tesz a Palánkon székelő, felkészültségű szakembereket ne­veljen. Ami a nappali tagozatot illeti, ott azt hiszem alig kell valamit mondani: az iskola éli mindennapi életét. Viszont van egy másik élete is, amelyik kint zajlik. Palánktól néha 80—100 kilométerre, a községekben mű­ködő kihelyezett osztályokban. Ha rajtam múlna, akkor az is­kola tantestületét elsősorban azért dicsérném meg, amit a községekben végez, lassan kilen­cedik éve. inkább hivatástudat­ból. mint fizetésért. Van egy tanár á technikum­ban, Kiss Lászlónak hívják. A levelező tagozat vezetője, s egy községben azt hallottam róla, hogy „nem lehet lerázni”. Tolna megyének talán az egyik leg­így Dombóváron, Bátaszéken, Hő- gyészen, Tamásiban, Decsen, Gyönkön, Tolnán és Iregszem­Minden remény megvan tehát arra, hogy szilveszterkor nem lesz hiány jó hangulatban. gunknak... Elült a nevetés, a társaság azon gondolkodott, hol is vétett felső- és középfokú technikum azért, hogy elméleti és gyakor­lati szempontból is megfelelő többet utazó embere, Iregszem- csén éppúgy ismerik, mint Ten­gek cen. S ha egyszer leülne és

Next

/
Thumbnails
Contents