Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-18 / 295. szám
1 X 2 ‘TOLNA »EGYÉ! NÉPÚJSÁG 1963. december 18i / Űj gimnázium épül Pakson Télen sem szünetel % munka a Paksi Gimnázium építésénél. Énekkar alakult Ocsényben Öcsényben, a községi művelődési ház szervezésében 55 taggal vegyes énekkar alakult. Sárközy István, az általános iskola tanára, aki egyben a művelődési ház igazgatója is, maga mellé állítva az énekkar megalakítását támogató és énekelni szerető embereket, velük együtt egy hónapon keresztül szervezte az énekkart. Elsősorban azokat az idősebb nőket, férfiakat látogatták meg, akik valamikor az egyházi énekkarban énekeltek. A fiatalok kiválogatása már lényegesen köny- nyebb munkát jelentett. Sárközy István tíz éve tanít a községben, mint magyar irodalom, történelem, és énekszakos tanár. A tíz év alatt sok fiatalt ismert meg, ^ s az énekkar megalakításánál a jól éneklő fiatalokra támaszkodott. Jelenleg 55 tagja van az újonnan alakult őcsényi vegyes-kárnak, 60 évestől 16 éves korú énekesekkel. Az énekkar tagjai a jövő évben a nyári munkák kezdetéig tanulnak, de a következő idényben már állandó jelleggel működnek. A tavaszra tervezik egy önálló hangverseny megrendezését, azon túl, hogy a kulturális seregszemlére is készülnek. Ezekre az alkalmakra Liszt Ferenc Ünnepi dalát, Halmos—Bárdos Bogolyai táncok című népdalfeldolgozását és három madrigál betanulását tervezik. Az est kiegészítőjeként az úttörőénekkar és a kamarakórus, valamint az úttőrőzenekar mutatkozik be színvonalas műso- ' rával. A vendéglátóipar szilveszteri készülődése Mindenki vidám hangulatban igyekszik búcsúzni az óévtől, és köszönteni az újat. Ezért aztán természetes dolog, hogy nagy feladat előtt áll a vendéglátóipar, mert hiszen a szilveszteri készülődés nagy munkája elsősorban reá hárul. A készülődéssel kapcsolatban több helyen érdeklődtünk, ezért most egy kis ízelítőt adunk belőle. Hídvégi János, a szekszárdi Kispipa vendéglő vezetője közölte, hogy az előző évek hagyományaihoz híven ez évben is sok különlegességgel várják a vendégeket. — Malacpecsenye lesz az egyik szilveszteri slágerünk — mondotta. — Nyolc-tízkllós malacot sütünk meg. Az ételkülönlegességekhez természetesen megfelelő ital-választékról is gondoskodtunk. íme, egynéhány a borféleségeink közül: móri ezerjó, tokaji, mecseki, siklósi. A Kispipában minden évben több külföldi vendég is szokott szórakozni, ezúttal ugyancsak több külföldi vendéget várnak. Előreláthatóan fellép a Kispipában egy magyamóta-énekes is. Természetesen a többi vendéglátóipari helyeken is megtették a szilveszteri előkészületeket. A földművesszövetkezeti Vendéglátóipar előkészületeiről Szilágyi Tivadartól, a MÉSZÖV osztályvezetőjétől érdeklődtünk. — A nagyobb egységeinkben, csén műsoros szilveszterestet rendezünk. Dombóváron, Tolnán, Gyönkön és Tamásiban fővárosi művészek lépnek fel a műsorban. A nagyobb helyeken malacsorsolás is lesz a szilveszteri hagyományokhoz híven. A kisebb községekben a földműves szövetkezetek a helyi szervekkel most készítik elő a szilveszteri mulatságöt. Sok helyen disznótoros- és halvacsorát rendeznek. Bőven áll majd rendelkezésre ital is: tíz— tizenöt féle borból válogathat majd a közönség a megye földművesszövetkezeti szórakozóhelyein. Felkerestük az Állami Borpincészet szekszárdi telepét is. Itt Saramó Jenő telepvezetőtől kértünk felvilágosítást. — Ez évben olyan bőségesen áll rendelkezésünkre bor — mondotta —, hogy minden mennyiségben ki tudjuk elégíteni az éttermek, italboltok rendelési igényeit. Problémánk jelenleg a tárolás, így aztán nekünk csak jó, ha több bort rendelnek az ünnepekre. Jelenleg csúcsforgalom van nálunk a kiadásnál, mert mindenütt most igyekeznek biztosítani a szilveszterre szükséges bort. Az előkészületek során körülbelül ezer hektó bort adtunk, illetve adunk ki az éttermeknek, italboltoknak. Mi hatféle bort szállítunk, vállalatunk azonban nagy mennyiségű palackozott bort is forgalomba hoz. Hogyan történhet a tsz-vezetök premizálása ? — flz ellenőrző bizottságok munkájáról — Zárszámadás előtti tennivalók Sziics Lajos a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője nyilatkozik Szűcs Lajos élvtárs, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályvezetője a zárszámadással kapcsolatban lapunk munkatársának több kérdésére válaszolva a következőket mondotta: — Szűcs elvtárs, közeleg a zárszámadó közgyűlések megtartásának időpontja. Hasznos lenne néhány mondatban utalni arra, hogy mire figyelmeztetik a tsz-tagokat és vezetőket az eddig ismert számok? — Hangsúlyozni szeretném, hogy a végleges adatokat és számokat még nem ismerjük. De a kidolgozott kalkuláció elég pontosnak mondható. Ezek szerint elmondhatom, hogy a megye közös gazdaságai 1963-ban tovább szilárdultak. Lényegesen többet termeltek, mint 1960-ban. Azt is meg kell mondani azonban őszintén, hogy megyei szinten számításaink szerint a dombóvári és a szekszárdi járás tsz-ei teljesítik csak túl egy-két százalékkal a bevételi terveket. Ha azonban a tavalyi évhez viszonyítunk ilyen szempontból, akkor a megye közös gazdaságai 118,2 százalékra teljesítik bevételi feladataikat. Ezek a számok letagadhatatlan ok, bár zárszámadásnál még valamelyest módosulhatnak. Az mindenesetre tény, hogy a tsz-ek ez évben a tavalyihoz képest is többet termeltek. — A teljesség miatt meg kell nézni, azt is, hogy miként állunk a kiadásokkal. Ezen ai téren még •nincs minden rendben. Főként azt szeretném hangsúlyozni, hogy a kiadások megtakarításánál értünk ugyan el eredményeket a tavalyi évhez képest, de a közös gazdaságok még mindig drágán termelnek és máris azt mondom, arra hívom fel a figyelmet, hpgy llVén vonatkozásban hélyes' lenne az arra illetékes járási és termelőszövetkezeti szakembereknek megvizsgálni a költségek csökkentésének lehetőségeit. Ügy gondolom, a tsz-tagokat e napokban főként az érdekli, hogyan alakult az egy tagra eső jövedelem. A várható adatokat ismertetem és persze a megyei átlagot. Ezek szerint egy tagra 11 733 forint jut a közösből. Ez valamivel kevesebb, mint a tervezett. 1961-hez viszonyítva viszont, amikor 321.5 millió forint lett kiosztva, jóval több, mert akkor egy tsz-tagra 9101 forint jutott. Mindenesetre ezek a számok is figyelmeztetnek bennünket, a gazdaságok többet termeltek az idei rendkívüli időjárás ellenére is, ezzel szemben I az egy tagra eső jövedelem nem éri el a tervezettet. Hogy miért van ez, annak okait egyelőre csak részben ismerjük. A zárszámadás alapos elemzése után majd pontosan meg fogjuk állapítani az igazi okokat és ennek megfelelően intézkedünk a jövőre nézve. Itt még azt szeretném megemlíteni, hogy a felvásárlás Vonatkozásában szintén előre haladtunk. Erősödtek és fejlődtek a gyengye tsz-ek is. De a tárgyilagosság azt kívánja, hogy megmondjam, hogy néhány közös gazdaság ismét a gyenge kategóriában marad. Még olyanok is, ahol ezt objektív természeti és közgazdasági viszonyok a gyengeséget nem indokolják. Ebből viszont tanulhatunk: Nem mindig voltak elég hatékonyak a megtett intézkedések — ez a legfőbb tanulság. — E napokban a zárszámadási előkészületek már folynak. Arra kérem Szűcs elvtársat, ha röviden is, de vázolja a legfontosabb tennivalókat, amelyek betartására különös gonddal kell ügyelni a tsz-tagoknak? — Közhelyszerűen hangzik, de így van: a zárszámadás komoly, felelősségteljes munka. Ennek bele kell illeszkedni a tsz-ek megerősödésébe. Az érdekeltek számára az úgynevezett tájékoztató kioktatást elvégeztük. Ezen túl az ötvenes sz. Mezőgazdasági Értesítőben megjelent 41/1963. sz. F. M.. P. M. rendelet az irányadó. Csak vázlatosan utalok sorrendben a következőkre: leltározás, mérlegkészítés, bruttó '•termelés kimunkálása, a jövedelemfelhasználás kimunkálása, gondos, pontos, vtóUtiismenetes munkát igényel. A leltározás politikai tennivaló is. Olyan szempontból, hogy igazságos, a valóságnak megfelelő legyen. Ezért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy kerüljön fedél alá valamennyi gép, valamennyi munkaeszköz, még akkor is, ha szükségmegoldásként a tagok pajtáit veszik igénybe. A takarmánykészletek és egyéb készletek, a Valóságos, téhyleges helyzetet tükrözzék, ne forduljon elő, hogy az irodai nyilvántartás legyen a leltár. A szövetkezeti gazdák különös gondot fordítsanak az állatmérlegelésekre. A járások úgy irányítsák a zárszámadás munkáit, hogy először a gyenge tsz-ekben készüljön el a leltár és a zárszámadás. Ezt kell először megerősíteni. I Sajnos e nyilatkozat keretében nem áll módomban mindenre kitérni. Még két dolgot ehhez a kérdéshez, úgy érzeíA, el kell mondani. Első: a gazdasági beszámoló. Célszerű lenne a gazdasági beszámolót zárszámadás előtt egy tizenöt-húsz fős tsz- kollektívával megvitatni, s így „vinni” közgyűlésre. Itt arra gondolok, megvitatnák a szakember-, a szakmunkásképzés és utánpótlás helyzetét, értékelnék az idei premizálást, az értékesítést, megvizsgálnák és megvitatnák a termelés összhangját. A másik amit szintén fontosnak tártok: a zárszámadással kapcsolatos minden munka akkor lesz teljés, ha az ellenőrző bizottság a hivatása magaslatán áll, minden munkába megfelelően bekapcsolódik. — Hogyan vélekedik Szűcs elvtárs a kihelyezett szakemberek működéséről, mit tud jelenleg ezzel kapcsolatban mondani? S ha már itt tartunk: van-e valamilyen álláspont a vezetők premizálását illetően? — Azzal kezdeném, a zárszámadó közgyűlések napjáig jó lenne mindenütt lezárni a tsz- ekben lévő személyi ügyeket, „elrendezni” a jogos, vagy jogtalan követeléseket, egyéni sérelmeket. A zárszámadó közgyűlés ilyen módon lehet csak az idei évet értékelő hasznos tanácskozás. Ezzel egy időben — ez a mi álláspontunk — őszintén és tárgyilagosan bírálják a szövetkezeti gazdák a kihelyezett elnökök, szakemberek munkáját. E téren ne legyen sablonosság. S "ez hem bízható csupán egv személyre. A járási vezetők pár nappal ezelőtt részt vettek egy értekezleten; ahol ez a kérdés is szóba került, ügy gondolom, ez nagyon sokat segít majd a tsz-ek vezetőinek is. Hogy miként történjék a vezetés premizálása? A vezetők prémiumának utólagos jóváhagyása nem lehetséges, a prémium kifizetése így tilos. Tessék év elején rögzíteni a Vezetőknek is, a tagoknak is a premizálást, s ekként jóváhagyni a terveket. A fő elv az a premizálásnál, hogy fokozatosan haladjunk a szocialista bérezés felé. Még itt azt szeretném megemlíteni, hogy a termelőszövetkezeti vezetők prémiumát kifizetni csak a járási tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetőjének engedélyével lehet — fejezte be nyilatkozatát Szűcs Lajos elv társ. Sz. P. Tanárokról, tanulókról, célokról Anekdotával kezdődött. Dr. Réka Ferenc, a Szekszárd- Palánki Mezőgazdasági Technikum helyettes igazgatója mesélt: — Kiment a járásról egy szakember. hogy felülvizsgálja a vetéseket. Az agronómus öreg, kipróbált mezőgazdász volt. Míg a tábla végéhez értek, beszélgetlek erről, arról. Vetésminőségről, egyebekről. Aztán a föld végén megállt a fiatalember, szétnézett, le sem hajolt, csak széles gesztussal jjijelentette: — Ezt a táblát pedig nem veszem át... Az öreg gazdász hunyorított egyet és legyintett is. — Nem baj, édes öcsém, akkor megmarad a mi gazdasáa különben jó szándékú és a szakelméletet is bizonyára ismerj fiatal gazdász. Mártonfai Dénes, a technikum igazgatója egv érdekes gondolatot fogalmazott meg. — A gyakorlat hiányzott nála. Ezt sajnos még nem tanítjuk eléggé az iskolákban, semmilyen szinten. S így a jó egyetem és a jó technikum is tulajdonképpen indulásnak számít csupán. Az oklevélhez a gyakorlatot később kell megszerezni, gyakran drága áron... A laikus fülével hallgattam a szakemberek eszmecseréjét. Amíg ők beszéltek, hol kedélyesen, hol pedig komoly aggodalommal, inkább az a kérdés foglalkoztatott; mit tesz a Palánkon székelő, felkészültségű szakembereket neveljen. Ami a nappali tagozatot illeti, ott azt hiszem alig kell valamit mondani: az iskola éli mindennapi életét. Viszont van egy másik élete is, amelyik kint zajlik. Palánktól néha 80—100 kilométerre, a községekben működő kihelyezett osztályokban. Ha rajtam múlna, akkor az iskola tantestületét elsősorban azért dicsérném meg, amit a községekben végez, lassan kilencedik éve. inkább hivatástudatból. mint fizetésért. Van egy tanár á technikumban, Kiss Lászlónak hívják. A levelező tagozat vezetője, s egy községben azt hallottam róla, hogy „nem lehet lerázni”. Tolna megyének talán az egyik legígy Dombóváron, Bátaszéken, Hő- gyészen, Tamásiban, Decsen, Gyönkön, Tolnán és IregszemMinden remény megvan tehát arra, hogy szilveszterkor nem lesz hiány jó hangulatban. gunknak... Elült a nevetés, a társaság azon gondolkodott, hol is vétett felső- és középfokú technikum azért, hogy elméleti és gyakorlati szempontból is megfelelő többet utazó embere, Iregszem- csén éppúgy ismerik, mint Tengek cen. S ha egyszer leülne és
