Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-15 / 293. szám
.1963. december 15. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO Ha U sei tapas ta (légne- rillt. Az sékletű e utóbbit, , lapotánal Az anyag ötödik halmazállapota roznák a világegyetem anyagát, bizonyára meglepetés- nánk, hogy az anyag három közismert halmazállapo- cseppfolyós és szilárd) csupán az „egyéb” rovatba ke- iverzum anyagának túlnyomó többsége magas hőmér- (plazma), vagy szupersűrű állapotban fordul elő. Ez ilyről cikkünkben szó lesz — az anyag ötödik halmazáU evezik.* Á Sirius csillagtársa * Az err szóló, tudományosan még ] Vitatott 1 ítézist ismerteti ült az fslábbiakbf — Halmazállapotok: légnemű, cse ,'olyós, szilárd, plazma, FZupersűri A Síri st — mostanában éjfél után látszik keleti, délkeleti irányban — évszázadokon át magányos csillagnak gondolták. A múlt század derekán Bessel német csillagász a Sirius mozgásának szabálytalanságaiból arra következtetett, hogy a csillagnak láthatatlan kísérője van. A Sirius halvány párját éppen száz évvel ezelőtt Clark, amerikai csillagász fedezte fel az akkori idők legnagyobb távcsövével. A Sírius- rendszer viszonylag közel, kilenc fényévre van tőlünk, a halvány B-csillagot mégis nehéz megpillantani, mert igen közel van fényes társához. Negyven esztendővel ezelőtt az angol Eddington vette észre, hogy a Sirius—B valamiféle torz csillag: míg átmérője kétszer akkora, mint a Földé, — 25 000 kilométer —, tömege viszont vetekszik egy normál csillagéval, pontosan 97 százaléka a Napénak. ' E fehérfényű törpecsillag anyagának sűrűsége éppen 53 000-szerese a vízének. Egyetlen köbcentiméter Sirius B anyag 53 kilogrammot nyomna, egy liternyi pedig éppen 53 tonnát. (Összehasonlításképpen: a természetes elemek közül két fém, az iridium és az osmium a legsűrűbbek. Egyetlen köbcentiméterük 22,5 grammot nyom.) Azóta számos ilyen csillagot fedeztek fel a csillagászok: akad köztük olyan is, amelynek sűrűsége a vízének 250 milliószorosa. E szupersűrű állapotban lévő csillagok — kék törpék, vagy pigmeusok — kisebbek, mint a Hold, míg tömegük a Napéval egyenlő. Egyetlen köbcentiméterük 250 tonnát nyomna, ha itt a Földön lemérnénk. E szupersűrű törpecsillag felszínén a fizikai jelenségek természetesen másként zajlanak le, mint a Földön. Például a Sirius kísérőjének felszínén a szabadon eső testek gyorsulása kereken 800 kilométer lenne másodpercenként. (a Földön 981 cm/mps). Egy átlagos fehér törpecsillag felszínén másodpercenként 250—300 lengést Végezne az az inga, amely a Földön ugyanennyi idő alatt csupán egyet lengene. A fehér és kék törpecsillagok „közönséges” anyagból vannak. Fő. qlkotó elemük a hidrogén, s kisebb mértékben hélium, tehát a két legkönnyebb elem. Megfigyelések szerint a csillag külső burkában 1000 kilométer mélységig normális állapot uralkodik, az anyag elfajulása a mélyebb rétegekben kezdődik, s a felszíni 8— 10. ezer, fokos hőmérséklet ebben az övezetben hirtelen 20—25 milliót. fokra' növekszik. A csillag belsejében a nyomás is rendkívüli: eléri a százezer billió, sőt trillió atmoszférát is, Szupersűrű csillagok születése Képzeljünk magunk elé egy felnagyított atomot. Az elektron- burok légyen akkora, mint a Népstadion. Ebben az esetben az atommag nem volna nagyobb, mint a labdarúgópálya kezdőkörének közepére helyezett cseresznyemag. (Az atomok valóságos átmérője a milliméternek százmilliomod, a magé tízbilliömod része.) Mivel az atom tömegének túlnyomó hányadát a mag képviseli — az elektron tömege ennek csak 1840-ed része — elgondolhatjuk, milyen anyagsűrűség jön létre, ha az atommagokat egymás közelébe hozzuk. A törpe csillagok belsejében uralkodó nagy nyomás és magas hőmérséklet folytán az atomok elektronhéjai megsérülnek, részben vagy egészben lebomlanak s a magok közelebb kerülnek egymáshoz. A végére maradt a legnehezebb kérdés: milyen kozmikus folya mat hozza létre a törpecsillagokat, amelyeket nem egy csillagász haldokló csillagnak vél, olyanoknak, amelyek eljutottál: csillag- életük végére. Egyszóval, hogyan születik a ßzupersürü anyag? A kérdésre sajnos nincs bizonyítékokkal alátámasztott és min€E0dQ[DE3E0l3 denki által elfogadott válaszd A legvalószínűbb magyarázat szerint a fehér törpék valaha normális csillagok voltak, sugárzásuk egyenletes volt: a befelé húzó gravitációs erőt pontosan kiegyenlítette a kifelé ható sugárnyomás. Bizonyos típusú csillagok egyensúlya azonban felborul, a csillag először valósággal szétrobban, gömbhéj alakban ledobja magáról anyagának 1—50 százalékát, belsejében a hőmérséklet milliárd fokokra növekszik. (Az ilyen jelenséget nova-, vagv szupernóva kitörésnek nevezik.1 ] Azután ismét a gravitáció kerül' túlsúlyba és a csillag megmaradó.' anvaga összeroeskad. fehér törpe-{ csillaggá válik. Példát is tudunk' erre. A Bagtttárfus ’(Nvilas) csillagkép WZ ielzésű csilla®-! 1913- bán' maid 194R-bí*n felvillant — fényességük ib-enkor ezersze-i vagv akár milliószor múlja felül a Napét — majd kisméretű tör-' névé vált. anyaga összesűrűsödött. Becslések szerint csillagrendszerünkben a Galaxisban több milliárdra tehető az ilyen szupersűrű csillagok száma, s hasonló' lehet az arányszám a hasonló ti-' ousú csillagrendszerek millióiban. Ez annyit ielent. hogy a világ- egyetem általunk tanul mánvoz- ható tájain az anyagnak mintegv 3—^5 százaléka az ötödik — szupersűrű— halmazállapotban van. Gauser Károly a Magyar "Planetárium vezetője Vetőmagrak ösztönzése elektromos árammal Minden szervezet a benne lefolyó elektrokémiai folyamatok következtében él és fejlődik. Ez az a rendszer, amit a természet, a külső környezet állít be bizonyos „önvezérlő” munkafolyamatra. Lehet-e vajon aktívan befolyásolnunk az élő rendszerek működését? Lehet-e mesterségesen fokoznunk, gyorsítanunk a szervezetek fontosabb működését, ha erre a célra például a villamosságot használjuk fel? Egy szovjet mezőgazdasági laboratórium kísérletei arra irányulnak, hogy feltárják a magasfeszültségű váltóáram hatásának a legkülönbözőbb vetőmagvak vetési minőségfokozásával kapcsolatos eredményeit. A laboratórium a kérdés tanulmányozását komplex módon, a Szovjetunió európai részének különböző tájain működő biológiai intézetekkel karöltve végzi. A Mezőgazdasági Tudományos Kutató Intézet a nyemcsinovoi kukorica-vetőmagot 30 másodpercig villamos árammal kezelte, s az így kezelt vetőmag kitűnő termést adott. A kukorica zöld tömege és az összes csövek száma 27 százalékkal több volt, mint B kontroll táblán. Az érett csövek mennyisége 35 százalékkal, a szemtermés pedig 40 százalékkal emelkedett Az eredmények kecsegtetőek, de a kísérlet csak kisebb táblákon történt. A kísérleteket ezután nagyobb táblákon folytatták. A Krasznodár határvidéki Koren yevo kerületbeli Le- nin-kolhozban 208 hektár területen vetettek árammal kezelt kukorica-vetőmagot, s itt 18,5 százalékkal volt több az érett cső, mint a kontroll táblán. Az árammal kezelt vetőmag minősége’ lényegesen megjavul. Növekszik a vetőmag szántóföldi csiraképessége, egyenletes lesz a kelés, a takarmánynövényeknél megfigyelték, hogy a levélzet jobban fejlődik és növekszik a csőben vagy a kalászban levő magvak mennyisége és súlya is. Azt is megállapították, hogy a villamos tér 10—20 másodperces hatása a búza, a rizs és egyéb növények vetőmagjára a csirá- zási esélyt 15—30 százalékkal, a kelést pedig 8—16 százalékkal növeli. A vetőmag kezelésének módszere különböző lehet, tehát az eredmények is eltérőek. Így az alacsony csira képességű vörös- magvú búza vetőmagja a kísérleti parcellán 28,5 százalékos terméshozam-gyarapodást hozott. i A Tyimirjazev Mezőgazdasági’ Akadémia kísérleteket végzett a' paradicsommag villamos árammal! való kezelésével. A kísérlet csak-] nem négyszeres terméshozam-! többlettel járt a kontroll táblá-J val összehasonlítva. Még egyj előnyről kell megemlékeznünk.' A villamos kezelés pozitív hatása] hosszabb ideig megmarad: a bor-> sónál egv évig. a paradicsommag-í nál öt hónapig. i Meg kell emlékeznünk a villa-] mos vetőmagtisztító gépekről is,l amelynek kísérleti példányait a cseliabinszki Mezőgazdasági Gépesítési és Villamosítási Intézet állította elő. Villamos áram segítségével oortalanítiák a vetőmagot. elválasztják tőle a szemetet, köztük a vadzabot is. A gép a magot súly, nedvességtartalom és nagyság szerint képes osztályozni. A vetőmagot a tisztítás folyamán villamos tér hatásának teszik ki. Ez a gabonafélék termését 10 százalékkal, egyes esetekben (ez a vetőmag kezelési rendszerétől függ) 25 százalékkal is növeli. Dmitrij Szaszorov A terhességmegszakításról F. I. olvasónknak válaszoljuk: A terhesség megszakításával és a teherbejutás megakadályozásával kapcsolatos problémájával forduljon bizalommal az egészségvédelmi szolgálat terhes-tanácsadó orvosához, aki a megfelelő szaktanáccsal segítségére lesz. A nemi élet problémáiról Tisztelt Négyszemközt az orvossal! Nagyon komoly problémával fordulok Önhöz. Kérem, segítsen nekem, mert ennél a problémánál tanácstalan vagyok. Tegnap este hatéves kisfiam játszani volt egyik barátjánál és amikor hazajött, 'furcsa kéréssel állt elő. Arra kért, hogy legyen neki is kistestvérkéje, legjobb lenne, ha az kisfiú lenne, de az sem baj, ha kislány, mert Jancsinak is van kisfiú testvére, s ma is milyen szépen eljátszottak vele. Ha volna testvérkéje, neki sem kellene elmenni játszani. Még azt is megkérdezte tőlem, hogy igaz-e, hogy a kis testvérke anyuka hasában van. Engem ez a kérdés-sorozat annyira meglepett, hogy válaszolni nem is tudtam, azt feleltem, most menjen gyorsan kezet mosni, mert megjött apuka és vacsorázunk. Most nagyon kérem mielőbbi válaszát.” A gyermeket komolyan kell venni. Ne halljon sok olyan beszédet, amit nem ért meg. Nevelés szempontjából fontos, hogy a kisgyermek kérdéseire megfelelően válaszoljunk, ne vezessük félre. A kérdések éppen érdeklődést és intelligenciát mutatnak a gyermek részéről, s a gyermek ezáltal tanul. Jelen esetben a gyermek fiatal kora miatt á választ rá kell bízni az iskolára. A nemi élettel kapcsolatos felvilágosítás nem annyira a szülői ház, mint az iskola feladata, a természetrajzzal kapcsolatban. Előbb a növények, majd az állatok szanorodásá- nak tanításával a következtetést a gyermek az emberre nézve maga is levonhatja. Ne legyen a gyermek sokat felnőttek társaságában, sokkal inkább a vele egykorúakkal tartózkodjék együtt. Abban neki van igaza, hogy „jó volna, ha testvérkéje Volna”. Újságunk november 24-i számában „A nemi élet problémái” címen válaszoltunk egy olvasónknak. A vírusbetegségekről Kedves Négyszemközt! Olyan sokat lehet hallani és olvasni a vírusbetegségekről és a „filtrálható” vírusokról, tegyenek szívesek e témát ismertetni. K. J. Fertőző betegségeket a baktériumok mellett sokkal kisebb mikroorganizmusok is okozhatnak, amelyeket mikroszkóppal sem lehet meglátni. Jelenlétükről csak a fogékony szervezetre gyakorolt hatásukból szerezhetünk tudomást. Erre Pasteur mutatott rá először. Feltevését Ivanovszkij kiváló orosz kutató kísérletei bizonyították be minden kétséget kizáróan. Bebizonyította, hogy a dohánylevelek úgynevezett mozaikbetegségének okozója a baktériumokat visszatartó szűrőkön is áthalad, mert a beteg dohánylevelek szövetnedvének szűr- letével éppen úgy elő lehet idézni dohánypalántákon a betegséget, mint szüretien nedvekkel. Hasonlóan fontos megfigyelést tettek más kutatók is (Loeffer és Frosch) a száj- és körömfájás kórokozójára vonatkozólag. E hólyagok tartalmának szűrletével is éppen úgy elő lehet idézni a betegséget, mint a szüretien hólyagtartalommal. További kísérletek során kiderült, hogy még számos más betegség is van, amelyeknek a kórokozója mikroszkóppal nem látható, és amely a baktériumokat visszatartói szűrőkön áthatol. Századunk elején( Remiinger ajánlatára a kórokozók e csoportját „filtrálható vírusoknak’] nevezték el. Az általuk okozott be-1 tegségek a vírusbetegségek. A fertőző betegségek elterjedésében a vírusoknak igen nagy szerepük van. Ma már száznál jóval több emberre is betegséget okozó vírust ismernek. Kórokozó mivoltukra mi sem jellemzőbb, mint hogy körülbelül hatszor több ember betegszik meg vírusoktól, mint baktériumoktól. A vírusok egyik legjellemzőbb] tulajdonsága az, hogy rendkívül ki-1 csínyek. Nagyságuk csak millimik ronokban fejezhető ki (egy milli- mikron egyenlő egy milliomod mii-] liméter, illetve egy ezred mikron). Ez az oka annak, hogy a baktériumokat visszatartó szűrőkön is áthaladnak. Az elektromikroszkóp felfedezése lehetővé tette, hogy alak jukat közelebbről is tanulmányozzák. Kiderült, hogy egyes vírusok gömbalakúak, mások sokszögletűek, tű, vagy pálcika alakúak. Vannak közöttük olyanok, amelyeknek teste gömb alakú fejből és finom fonál-] alakú farki részből áll. Ilyenek az úgynevezett „bacteriofágok”, amelyek a baktériumok élősködői, parazitái. A vírusok megbetegítő tulaj donságaival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az élő szervezetben a különböző vírusok más-más he-] lyekhez bírnak vonzódással. Gyógyítható-e az elmebaj ? Kedves Négyszemközt az orvosinál rovat szerkesztője! Érdeklődéssel olvasom a Tolna megyei Népújságban megjelenő Négy- - szemközt az orvossal című rovatot is. Szeretném, ha feltett kérdésemre választ kapnák. A kérdés kissé furcsán hangzik, de azt hiszem, nemcsak egyedül engem érdekel. Gyógyítható-e az elme baj? u i Kérdése nagyon általános. Az el-] mebetegek száma igen nagy. Van-! nak veleszületett, szerzett, bizonyos] betegségek után fellépő, hormonza-! varokból származó, toxikus (alkohol,] morfium-, cocainmérgezések) szifi-] lisztől eredő, ütőérelmeszesedéses,} agydaganatokhoz, agysérülésekhez] társuló, agykori... stb. elmebántal-j mák. Rendelet Írja elő, hogy böl-j csődékben, kórházak gyermekosz-j tályain és az összes csecsemő-gon-] dozókban a csecsemőket szűrővizs-í gálatnak kell alávetni, hogy nem] szenvednek-e veleszületett gyenge-! elméjűségben. Ezt meg lehet álla-] pítani a csecsemők vizeletéből egy! úgynevezett Pyrutest nevű anyaggal.] A vizsgálat időpontja első héttől a] hat hónap közti időszak. Ez a] megbetegedés olyan anyagcsereza-j var, amely már csecsemőkorban je-( lentkezik. Ha a megbetegedést ide-] jében diagnostizáljuk, s a beteget! intézetben megfelelő étrenden tart-] juk, a betegség gyógyítható. Tizen-! hat hónapon túl már segíteni nemi lehet, de mivel ez a betegség fa-í miliáris szokott lenni, figyelmeztet-» ni kell a szülőket, hogy a születen-j dő csecsemőjüket vizsgáltassák’ meg. Az intézményekben az ősz-] szes gyermeket alávetik a vizsgá-I latnak, hogy a szülőket tájékoztat-’ hassák. Az okok között nagy sze-i repe van a kóros öröklésnek. A' szülők alkoholélvezése különösen! a fogamzás idején, a terhes nő’ senyvesztő betegsége (tuberkulózis,! fertőző betegségek, ólom, morfium,' cocáin-mérgezés, 3tb.) is előidézhe-J tik. Felkérem olvasónkat, közölje,' milyen elmebetegség érdekli (má-[ nia, melancholia, schizophrénia, pa-i ranoia, epilepsia, kretinizmus, dip-} sománia, a lueszes alapon keletkezői agykori, stb.) Érdeklődő sorait vár-] juk. A választ megadjuk.
