Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-15 / 267. szám

1963. november 15. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 7 Egy brigád és a művészet A filmgyártás, az irodalom, amely talán a művészet két, leg­inkább hozzáférhető ága, az utóbbi időben nagyon sok mun­kás-tárgyú alkotást bocsát közre. Kézenfekvőnek látszott hát, hogy megkérdezzük a munkások véle­ményét a róluk szóló műalkotá­sokról, annál is inkább, mert gyakran hagyják a nézőt, az ol­vasót kielégítetlenül ezek az alkotások. Ennek a „miértjét” pedig maguk a „modellek” érez­hetik meg legjobban. Ezért kerestem meg 3 szek­szárdi AKÖV 1-es telepén I a Mojzes brigádot. Kértem őket, mondják el véle­ményüket először azokról a fil­mekről, amelyek éppen autó­szerelőkről szóltak. Hirtelenében is sok ilyen magyar film jut az ember eszébe, a „Jónapot autó- busz”-tól kezdve több ilyent láthattunk. Pirosbetűs hétköz­napok, Mindennap élünk, és így tovább. Elégedettek lehetnek-e a filmek ábrázolási módjával, valós problémákat dolgoztak-e fel, mennyire van közük a filmbeli történetekhez? Radnai Mátyás vendég egy másik brigádból. Fiatal ember, sokat jár moziba. A „Jónapot autóbusz”-ra emlékezett. — Nekem tetszett a film, be­mutatta, mennyire keresett kül­földön az Ikarus gyártmányú busz. Egyébként össze sem lehet hasonlítani a mi életünkkel a film szereplőinek életmódját. Nagyon is mások a körülmé­nyeink. Mi kis üzemben dolgo­zunk, más gondjaink vannak... . Igaz, mi is közösségben dolgo­zunk, épp olyan jó a kollektí­vánk, sokat segítünk egymásnak, de... — A „Mindennap élünk” — veszi át a szót Molnár László, a brigád egyetlen tv-tulajdönosa, — azt mutatta be, hogy mire vezet, ha egy brigád csak a pénzt hajszolja. Elgondolkoztató, de hát nálunk más a helyzet. — Én három hónapja dolgo­zom itt a brigádban — folytatja Bogdán István, a fiatalabb munka­társ —, mondhatom, három nap után már otthonosan éreztem itt magam, hamar befogadtak, nem úgy történt, mint a filmben,' ahol az új embert a régiek nem segítették. — Igen, kicsit erőszakolt volt abban a filmben az ellentét az új ember és a régiek között — mondom én, de Molnár László közbeszól: — Mi itt nem normára dol­gozunk, de hallottam, hogy más vállalatnál nagyon megnézik, kit vesznek be egy brigádba. A filmek „eszmei mondanivalóját” erkölcsi tartalmát nagyon is fel­ismerik. Csak a szereplőkben nem ismernek magukra. S ezt talán nemcsak a körülmények okozzák, riem az. hogy a film­beli figurák általában nagyüze­mekben dolgoznak. Ezek a sze­relők azt mondják, hogy a ma­gyar filmekkel nem sokat nyer­nek. Kielégítetlenül hagyja őket, mert típusfilmek. Szabó Sándor ezt így fogalmazta meg: — Á magyar filmek vagy tsz- filmek. vagy üzemi filmek. Szó­val valami gazdasági jelleg do­Nem használnak — de ártanak A három haragos Cikón él: nem bírják egymást, nem tud­nak egymással szót érteni, s ha valame­lyik így akarja, a másik kettő csak azért is másként akarja. A rokon- szenv és az ellen­szenv persze, magán­ügy. Senkire sem le­het ráerőltetni a szimpátiát, vagy az un szimpátiát. Ebben az esetben is ma­gánügy lenne a há­rom haragos dolga, ha nem lennének Ci­kón tisztségviselők és ha nem rajtuk múl­na az ottani közös gazdaság jelene és jövője. Jórészt azon­ban rajtuk múlik, mert egyik tsz-elnök, a másik tsz-főköny- velő, a harmadik pe­dig tsz-agronómus. S mivel nem férnek össze, elvtelen hada­kozásaiknak a közös gazdaság látja kárát. A közös gazdaság pedig embereket, csa­ládokat jelent, úgy is mondhatjuk, sze­génységet, vagy jó­módot jelent. Erről ez a három cikói ha­ragos úgy látszik, megfeledkezik. Valahogyan eszük­be kellene juttatni és megértetni velük, hogy így sokáig nem mehet. Vagy szót ér­tenek egymással, vagy pedig a falu magasabbrendű érde­keit szem előtt tart­va, más beosztás után néznek. Tűrhe­tetlen helyzet, hogy amíg ők háborúsdit játszanak, addig szin­te örömtáncot jár a közös gazdaságban a felelőtlenség, a gon­datlanság. Végre egyszer közölni kel­lene velük, hogy nem a falu népe van ér­tük, ők vannak a fa­lu népéért, úgy, hogy senki sem köteles el­tűrni vezető embe­rektől, hogy a civó- dáson kívül jóformán semmi más ne fog­lalkoztassa őket. Szomorú és lehan­goló: van olyan ma­jorja a termelőszö­vetkezetnek, ahol két hónap óta az elnök egyszer sem fordult meg, az agronómus pedig fél év óta nem járt ott. Hihetetlen és igaz: van olyan két­száz holdas terület, amelyet egyszerűen nem művelnek, pe­dig más gazdaságok­ban ennél rosszabb adottságú földeket is „kezelésbe vesznek”, vetnek és aratnak. De hát hogyan érné­nek rá eféle csekély­ségekkel foglalkozni, amikor egymásra van legfőbb gondjuk. Ci- kó szövetkezeti gaz­dáinak jogos kíván­ságát fogja majd tel­jesíteni a járási párt- bizottság akkor, ami­kor hamarosan pon­tot tesz a mondat vé­gére. Ha nem használ a szép szó, használjon más. A mi világunk­ban egyáltalán nem törvény, hogy három ember egy közös gaz­daságot válasszon a csetepaték színteréül. Olyan területre is el lehet irányítani őket, ahol ráérnek hada­kozni,- és úgy hada­kozhatnak, hogy leg­feljebb egymásnak ártanak, nem pedig egy egész falunak. Sz. P. minál bennük, kevésbé az em­berek. Nagyrészt hármójukkal beszél­tem: Pedig a javítás alatt lévő kocsiban voltunk vagy tizen- tizenöte'n. Észre kellett vennem, hogy ennél a brigádnál elsősor­ban is azt kellene vizsgálni, mennyire kerülhet hozzájuk kö­zel a mai művészet. Szabó Sán­dor azt mondta: — Tudja, engem inkább az ér­dekelne, hogy mi történik azok­nak a bírálatoknak a nyomán, amiket a rádió olyan élesen ki­hoz mostanában? Az érdekelne, hogy miért olyan nehéz nekünk kocsira jutnunk, hogy jobban keressünk... Megértem, hogy Szabó Sándort elsősorban ezek a kérdések iz­gatják. Hiába jár neki a Nép- szabadság, nem olvassa ő el be­lőle se a brigádok életéről szóló riportokat, se a filmkritikákat. Megnézi a külpolitikát, a spor­tot. Az ideje se sok, este tanul, szeretné elvégezni az általános iskolát, és még csak hetedikes. — Annyi sok a gondom. Én, ha moziba megyek, szórakozni akarok. Mondja, miért nem fil- mesítik meg a Csárdáskirálynőt? Pécsi Lajos ezt sem kérdezi. Bátaszék mellől, Kövesd-pusztá- ról jár be. Hajnalban kel. este ér haza. hét óra felé. Gyakran vasárnap is bejár dolgozni, egyedül van, mint villanyszerelő, sok a munkája. — Arra nincs időm. hogy a sajtót tökéletesen átnézzem — mondta. Badics János Dunaszentgyörgy- ről jár be, csak az egy éve be­mutatott „Vasárnap gyilkosság" című filmre emlékszik. Radnai Mátyás, a másik bri­gád vezetője vendég ennél a beszélgetésnél, öt, ha estefelé az üzem előtt megy el, gyakran be­hívják, amikor sürgős a munka és kevés az ember. Radnai megy is, átöltözik, beáll segíteni. De azért érdekli sok minden más is. Esténként moziba jár, a kü­lönféle nemzetek filmgyártásáról már van véleménye. A kultúra más területeit még fel kell fe­deznie, Talán a beszélgetés ins­pirálja is majd erre. De a Mojzes-brigád viszonya a művészethez még szegényes. Hi­szen sokuknak csak abból áll az élete, hogy reggel a vonat­hoz sietnek, munkába igyekez­nek. estére otthon pihenni akar­nak. Legfeljebb rádiót hallgat­nak. I Segíteni kellene nekik abban, hogy a nehezebb körül­mények között is megtalálhas­sák a kulturálódás lehetőségét, gazdagodjék szellemi világuk. A népművelési szakemberék előtt, mint nagyon időszerűvé vált kérdés áll, ehhez az alkalmat megteremteni. Ritkán jár ide' az 1-es telepre közönségszervező, TIT-előadó. Ahogy a yzakszer- vezet kulturális felelőse elmond­ta, most minden más háttérbe szorul, a vállalat decemberben ugyanis költözködik. Most az előkészületek folynak. Majd az új telepen teljes erővel kezdenek a kulturális feladatok megoldá­sához is. Hasznos lenne, ha csak­ugyan így történne. BENCZE KLÁRA Gondoljon a hideg télre és már most rendelje meg újvonalú divatos bundabéléses női csizmáját a Bonyhádi Bőripari Ktsz-nél. (69j Négyszáz hold csemegeszőlő Dunaföldvár négy termelőszövetkezete közös vállalkozásban ha­talmas csemegeszőlőt telepít á falu határában. Mintegy 190 hold- nyi területen a közismert, finom szőlőskertek királynőjét telepí­tik. Képünkön: felállítják a.»betonoszlopokat az egyik újtelepítésíi területen. (Foto: Erb János.) ..................................................................................................................................... • ...A próhirdelések.... Az apróhirdetés dija szavanként hétköznap 1.— Ft. vasárnap és ünnepnap 2.— Ft. Az else és minden további vastaqor sze dett szó két szónak számít. Keresünk felvételre gyakorlott kelme­festőt és vegytisztító szakmunkást. Fizetés megegyezés szerint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Szekszárdi Patyolat Vál­lalat. (83) 600-as Trabant Limousine eladó. Szek­ződést köt. Szállást, napi kétszeri étke­zést, családfenntartóknak különéiósi dí­jat biztosítunk. Munkaruha, tanács-igazo­lás, tsz-tagoknak a tsz vezetőségétől iga­zolás szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. (1) A Pincehelyi Vegyesipari felvételre keres dió- és tv- szerelőt (70) Hirdessen, a Tolna megyei Népújságban! szárd, Ady u. 19. (78) A 44. s?. Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz budapesti munkahe­lyekre tsz-tagokat szerződéssel, továbbá kubikosokat és férfi segédmunkásokat. A vállalat a dolgozó kívánságára szer­jünk, Simotics György, ko- csolai lakos, a DEDASZ Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik a leg­drágább férj, édesapa és ve- örgy, DED Vállalat dolgozója folyó hó 12-én, délelőtt 10 órakor tar­tott temetésén részt ve tek, koszorúval és virággal igye­keztek fájdalmunkat enyhí­teni és nagy bánatunkban osztoznak. Simotics Györgyné, és a gyászoló család. (80) Adminisztratív munkakörben jártas érettségivel rendelkező dol­gozót keres az OTP Tamási Járási Fiókja. (79)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents