Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-14 / 266. szám
V 2 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. november l4i E történetet az a két ember megélte el, aki két évvel ezelőtt hitteles tanúja volt mindennek. Nem tsokkal az átszervezés után a bri- «gádvezetőt tetten érték■ A fát vitáié haza, a közös fát. Nem volt sok, Százötvenezer forint befektetéssel új szociális létesítmény épül a ^mindössze három erdei űrméter. kárpitos-részleg dolgozói részére. Az emeletes épületet 60 főre tér- áEjjel rakodott, jól beleizzadt, vczték. Az épületben ebédlő, társalgó, fürdőszoba, öltöző szolgál- Jmert egyedül volt és sietett. Nem ja a dolgozók kényelmét. avette észre, hogy az elnök figyeli. ............................................... TFigyelte, és másnap reggel már ’ mmmmam^mxhivatta. A brigádvezető eleinte itagadott, aztán válaszolt. Anyakönyvi hírek ! — Elvittem na, és más talán “ ■ Tnem viszi? (SzeKSZard) — Loptad! — mondta neki az A szekszárdi anyakönyvi kerü- 1 Szabó Erzsébet, Dittrich József—»elnök, letben októberben 17 születést, 9 i Dobszay Éva, Tanács Sándor—X — így is fel lehet fogni, de miházasságkötést és 10 halálesetet! Purgel^ Margit, Lőrincz György—Jnek ez a csúnya szó. Minden a anyakönyveztek. Születések: Csapó Ágnes, Németh Zsolt, Bíró Beáta, Bodony Beáta, Bartha Ferenc, Kovács Károly, Mészáros Éva, Pusztai Erika, Szabó László, Szabados Anikó, Szűcs Ferenc, Szász Miklós, Berek Ibolya, Simon Miklós, Ódor Éva, Csorbái László, Orbán György. Házasságkötések: Czéh Mihály —Horváth Ilona, Kovács János— Kiss Éva, Márkus József—Csasz-émiénk, és ha egyszer a miénk. nyi Mária, Révész József—Szarkátokkor nem lophattam, legfeljebb Ilona, Zörényi József—Illés Er-Öcsak elvittem — próbált kedé- zsébet, Takács Sándor—Vágó Ka-^lyeskedni a brigádvezető. ta'in- i Szégyenkezés nélkül ült a széHalálozások: Németh Mihály, tken, cigarettázott, és az elnököt Steirier Ferenc, Dorogi István,«is megkínálta. De az elnök nem Papp Ferencné, Búza Sándorné.J/ogadta el tőle a cigarettát. Kákonyi Dezső, Finta József, Fe-* — Miért csinálsz ilyet? Pont ez hér János, Tóth János, Steiner ^hiányzik, úgyis elég a baj — né- Ferencné. izeit rá az elnök. — Azt hittem, nem lát meg senki. — Érdekes — mondta elgondolkozva az elnök. Fáradtnak látszott, olyannak, aki unja az egészet. Az átszervezéskor agitátorként dolgozott, aztán marasztalták, és így maradt meg a termelőszövetkezetben elnöknek. Teli ambícióval kezdte, az emberekkel szépen beszélt, szentül hitte, hogy e gazdaság két —három év múlva a legjobbak közé kerül. Mindig azt mondogatta, hinni kell az emberekben, nevelni, tanítani őket, hogy megtanulják, miként kell az új törvények szerint élni. Viszont tapasztalta, hogy némelyik emberrel nem lehet szót érteni, se szépen, se csúnyán. A harcba kezdett belefáradni, s önmagától egyre gyakran kérdezte: érdemes? S most itt van ez a brigádvezető. Ez az eset lehangolta és feldühitet- te. Legszívesebben ököllel rontana neki, kedve lenne a képébe vágni és megtaposni. Úgy tréfálkozik, mintha valami vicces históriáról beszélgetnének. A briÉrdemes gádvezető azonban nem zavartatta magát, még neki állt feljebb. — Válts le. Leválthatsz, de még egy ilyen bolondot hol találsz? — kérdezte a brigádvezető, s azért beszélt így, mert tudta, hegy ezt a beosztást senki sem vállalja. Illetőleg aki vállalná, az még a nevét sem képes leírni, aki pedig alkalmas lenne rá, az azt hajtogatja, hogy nem lesz bolond emberekkel vesződni. — Érdekes — mondta újból az elnök. — A fát visszaviszem, cs kész. Ne mondd, hogy nem lehet velem okosan beszélni — vigyorgott rá a brigádvezető és újból rágyújtott. — Ahhoz lenne kedvem, hogy szíjat hasítsak a hátadból — mondta neki az elnök csendesen, de igen komolyan. — Ne mondd, hát mi vagy te itt, kisisten, ki hívott ide, eridj Szigorúbb felelősségre vonás szükséges a 6-os földvédelmi törvény végrehajtása érdekében t 961-ben jelent meg az úgynevezett 6-os földvédelmi törvény. Nagyon időszerű volt, hiszen előtte áldatlan állapot uralkodott a földek hasznosításával kapcsolatban. A földtörvény a következő célkitűzésekkel jelent meg: Felül kell vizsgálni a földek rendeltetés- szerű használatát; Meg kell akadályozni a termőföld indokolatlan csökkenését; A meglévő földterületeket a lehető legcélszerűbben kell felhasználni; Fokozni kell a természeti erők talajpusztító hatása elleni védekezést, s ezzel párhuzamosan növelni kell a talajok termő- képességét. Nem kétséges, a földtörvényt a népgazdasági szükséglet szülte: a népgazdaság fejlődése egyre nagyobb feladatokat ró a mező- gazdaságra. Több élelemre, ipari nyersanyagra van szükség, éppen ezért minden talpalatnyi földet a lehető legcélszerűbben kell hasznosítani. A rendelet nagyon időszerű volt a mi megyénkre nézve is. A megye szántóterülete 1940-től 1961-ig 4,5 százalékkal csökkent az összterülethez viszonyítva. Ugyanakkor abszolút mértékben is csökkent, s ez a csökkenés 25 000 hold körül van. De csökkenés tapasztalható más üzem- ágaknál is. A nagymérvű csökkenést csak kis mértékben indokolja a különféle közművek létesítése. Egy-egy út megépítéséhez például nyilván szükséges többkevesebb mezőgazdasági földterület felhasználása, sőt néha egyéb feladat is csak ezáltal oldható meg. Igen, sok esetben azonban indokolatlanul csökkentették a szántót, vagy az egyéb hasznosítható területet. Néhol nem volt megfelelő az erózió elleni védelem, s ezáltal is jelentősen kopott a mezőgazdasági terület. Néhol a hanyagság is közrejátszott; egyszerűen nem gondoskodtak kisebb darabok hasznosításáról. a százholdas parcellák mellett nem törődtek a fél-, vagy egyholdas földekkel, mondván, hogy az nem kifizetődő. A sok kicsi aztán sokra ment. A földtörvény végrehajtása érdekében természetesen igen sokat tettek Tolna megyében. A megyei tanács állandó feladatának tekintette az ezzel kapcsolatos munkát. A megyei tanács vb. 1962-ben 16, 1963-ban pedig 36 községben elrendelte a földvédelmi törvény végrehajtásával kapcsolatos széles körű vizsgálatot. A felülvizsgált községekben mindenekelőtt az derült ki, hogy időközben igen sok engedély nélküli művelésiág-változásra került sor. Kiderült, hogy ahol új szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, az rendszerint a szántó- terület rovására történt. Ugyanakkor azok az erős lejtésű területek, amelyeken egykor szőlőskertek voltak, beerdősödtek. 1/ iderült az is a felülvizsgáld lat során, hogy a belterületek elhatárolás® több helyen nem megfelelően történt. Olyan területeket is találtak belterületnek nyilvánított részen, amelyek házhelynek nem alkalmasak, beépítésre a távlati tervek szerint sem kerülnek, s jelenleg is szántóföldi művelés alatt állnak. Az ilyen helyeken természetesen javaslatot is tettek a belterület megfelelő csökkentésére. Egyebek közt Nagydorogan, Dombóváron, öcsényben és Medinán találtak belterületen sok ilyen parcellát. Természetesen nem ezer holdakról van szó, hanem jóval kisebb területekről. Szükséges azonban, hogy ezek is visszakerüljenek a megfelelő nyilvántartásba, vagyis 'rendeltetésszerűen hasznosítsák. A megye szántóterülete lényegében ilyen kisparcellákkai kopott meg, csökkent le, ezért most az ilyen kis területek rendeltetés- szerű hasznosításáról is gondoskodni kell. Talajjavításra 21 községben került sor, s ez körülbelül 1400 holdnyi területet érintett. Ez ugyan lényeges eredmény, ' de csak egy kis töredéke annak, mint amire szükség lenne. Sok helyen indokolatlanul erdősítettek szántóföldeket. Megyénk területe legtöbb helyen lejtős, ebből következik, hogy a megművelése is nehezebb. Nem mondhatunk le azonban a lejtős területek szántóföldi megműveléséről sem. Márpedig sok helyen az történt hogy olyan lejtős területet is beerdősítettek, amely mezőgazdasági művelésre is alkalmas lett volna. A köny- nyebbik megoldást választották: átadták az erdészetnek, ahelyett, hogy továbbra is megművelték volna. Éppen ezért több esetben kötelezni kellett az erdőgazdaságot, hogy adjon vissza bizonyos területet mezőgazdasági művelésre. A z eddig lefolytatott vizsgálatok általában azt igazolták. hogy igen sok a felelőtlenség a területek hasznosításával szemben, a területcsökkenésnek tehát ez volt az alapvető oka. A népi ellenőrzési bizottság is igen széles körű vizsgálatot folytatott, csakúgy, mint más szervek. Kiderült, hogy az előírások ellenére még az idén is volt olyan község, mely jelentette minden terület bevetését, megművelését, amikor azonban határszemlére került a sor, kiderült, hogy itt is, ott is van egy-egy elhagyott, műveletlen parcella. Az ilyen területeket aztán minden évben nehezebb megművelni, mert eltarac- kosodnak, gyökeret ver bennük az akác, végül aztán a község vezetői azon törik a fejüket, hogyan lehetne átadni az erdészetnek. Mivel meglehetősen nagyfokú volt egyes személyek felelőtlensége. feltétlenül szükséges éppen a földvédelmi törvényben előírtak betartása érdekében, hogy a jövőben szigorúbban alkalmazzák a felelősségre vonást. Nem lehet eltűrni, hogy hanyagság, felelőtlenség miatt tovább kopjon a mezőgazdasági terület. B. F. Erősítik az iramot a bölcskei Rákóczi Tsz-ben A legutóbbi jelentés szerint a’ bölcskei Rákóczi Tsz az őszi munkákban elmaradt termelőszövetkezetek között volt. Most a rendelkezésükre álló minden erőt a földekre irányítanak, hogy időben befejezhessék a mélyszántást. A kukoricabetakarítás még folyik. Ezzel egyidőben a szállítást, szárvágást, górézást is végzik. Az összes fogatokat és szállítóeszközöket igénybe veszik, hogy minél gyorsabban haladhasson a betakarítás. Nap, mint nap nyújtott műszakban tizenöt kocsi és négy vontató végzi a szállítást. Fontos, hogy minél előbb felszabaduljanak a területek a mélyszántáshoz. Folyamatosan halad a munka. Ahogy a terület felszabadul, máris ráállnák az ekékkel. Jelenleg hat erőgép végzi a mélyszántást, rendkívül nyújtott műszakban. A legfontosabb munkák mellett a többit sem hanyagolják el. Állandóan mennek a silózógépek, mert ezzel kell pótolni a szálastakarmányt. Megkezdték a szerfás istállók téliesítését. Az épületek oldalfalat kapnak, belülről pedig nádpallóval borítják. A termelőszövetkezet vezetői szerint ilyen ütemű munkával sikerül határidőre befejezni az őszi mezőgazdasági munkákat. Havonta 130 garnitúra A Faipari Vállalat központi telepén készül a nagy keresletnek örvendő garnitúra. Az asztalosműhelyből a bútor váza a kárpitosrészleghez kerül, ahol modern, élénkszínű kárpitozott betétet kap. Havonta százharminc garnitúrát hoz forgalomba a vállalat. Az asztalosműhelyből érkezett vázat a raktárba viszik a dolgozók. Itt nyeri el a bútor végleges formáját, mikor már a betétet illesztik be. Ezután a csomagolás jön, majd a bútorüzletekben láthatjuk viszont a szép garnitúrát.
