Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

f .£Dfeí TOT VA megyét népüjsAG 19C3. november 15. II Paksi és Bonyhádi járási Párt VB ülése Az MSZMP Paksi járási Vég­rehajtó Bizottsága, legutóbbi ülé­sén a mezőgazdasági munkálatok­kal foglalkozott. Az ülésen egye­bek közt hangsúlyozták, hegy a gabonavetésnél kialakult lendü­letre tovább is szükség van, mert az őszi betakarítási munkálatok, valamint a mélyszántás csak így végezhető el megfelelő időben. Az ülésen megvitatták a közkegyelmi törvény végrehajtásának tapasz­talatait is. Az MSZMP Bonyhádi járási Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén a járás területén működő középiskolai intézmények működésével foglalkoztak. Az ülésen behatóan foglalkoztak az egységes nevelőtestület és a meg­felelő szellem kialakításának problémáival, valamint a közép­iskolai KISZ-szervezetek műkö­désével. Ez az iskola felfedezésre vár Tizenöt vagon fűszerpaprika terven felül Befejezték a beszállítást a bogyiszlói paprikatelepen Jó termést takarítottak be az idén fűszerpaprikából. A Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika- és Kon­zervipari Vállalat bogyiszlói tele­pének körzetében a betakarított és beszállított fűszerpaprika mennyisége tizenöt vagonnal ha­ladta meg a tervezettet. A jó termés eléréséhez nagymértékben hozzásegített a sok őszi napfény, az, hogy még mindig nem köszön­tött be az őszi esős. hideg időjá­rás. Persze, nemcsak ez egyedül az oka annak, hogy ilyen jó a termés, hanem az is, hogy a ter­melőszövetkezetek a korábbinál szakszerűbben gondozzák a pap­rikát. Csak ezzel magyarázhatók azok a kiváló eredmények, melyeket néhány termelőszövetkezet elért. Amíg a bogyiszlói üzem körzeté­ben az átlagtermés fűszerpapri­kából húsz mázsa, a mözsi Uj Élet Tsz harmincegy holdon 1623 mázsát termelt és szállított be. Itt ötször Öntözték a paprikát és egy részét géppel palántázták. Az átlagtermés meghaladja az öt­venkét mázsát. Négyszázötven­mésért a szövetkezet, egy hold tehát közel tizenötezer forintot hozott. Nem kisebbek a sióagárdi Sió­gyöngye Tsz eredményei sem. A szövetkezet tizenhét holdról 882 mázsa fűszerpaprikát takarított be. De ez még nem a végleges szám, még mintegy 25—30 mázsát beszállítanak ezen felül a telepre. Szép termést — és jövedelmet — ért el fűszerpaprikából az alsó- nánai Béke és a nagymányoki Jószerencsét Tsz is. A bonyhádi Petőfi most próbálkozott elsőíz­ben fűszerpaprika-termeléssel, a két holdon 88 mázsa 75 kiló ter­mett. A bogyiszlói üzemben a pap­rika-beszállítás már lényegében befejeződött, legfeljebb még egy­két tsz-től várnak kisebb mennyi­séget és néhány tétel be nem érett zöld paprikát. Ugyanis fel­dolgozás — szárítás és őrlés — után ezt is lehet exportálni. Két hónap óta folyik az üzemben az idei fűszerpaprika-termés feldol­gozása, az idényt december végé­ezer forintot kapott a kiváló ter- I ig fejezik be. Pótolja az első félévi lemaradást a Tolnai Pamutszövőgyár Hosszú hónapokon keresztül Három héttel ezelőtt már csak nem volt „egyenesben” az ese­dékes vetésterv és a teljesítés a Pamuttextilművek tolnai. üzemé­ben. (A szövőiparban egyik igen fontos mennyiségi tervteljesítési mutató a „vetésterv” állása, egy vetés = egy útja a vetélőnek, egy szál fonal keresztben a szövetben) A félév végén hatvannyolcmillió vetéssel maradtak el a tervtől. Mint Eger József elvtárstól, a gyár műszaki igazgatójától érte­sültünk, a második félévben szin­te minden nap törlesztettek vala­mennyit az első félévi adósságból, wywwwvyyy Öregek napja PAKSON Jól sikerült öregek napját ren­dezett az elmúlt napokban Pak­son a művelődési házban a járási és a községi nőtanács. Száz öre­get láttak vendégül. Lacza Ist­vánná, a községi nőtanács titká­rának megnyitója után Rév And­rás, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte az öregeket, majd az iskolások kultúrműsora következett. Az üdvözlések, kö­szöntések elhangzása után a ven­dégek asztalhoz ültek. Az öregek tiszteletére rendezett vacsora anyagi részét a paksi termelőszö­vetkezetek biztosították. A vacso­ra után a Sárközi-zenekar vidá­man húzta a talpalávalót, s aki csak bírta, táncra perdült. AZ ISKOLA, a lengyeli mező- mában évenként öt hónapot fa­gazdasági szakmunkásképző har- nulnak az iskolában a fiatalok, madik éve működik. S mégis Gyakorlati munkájuk is más egy kicsit újra és újra fel kell rendszerű, mint a többieké: he­fedezni! Nem azért, mert elbújik tenként két napot töltenek gya- a gyönyörű parkban, hanem, korlattal. mert nagyobb becsületet, s talán A diákok különben bentlakók, valamennyivel több segítséget is Napi ötórás rendszeres tanulás érdemelne. Szerepét, s annak a mellett hetenként egy napot gya­munkénak a jelentőségét amit korlattal töltenek a tangazda- végez, ma már kevesen tagad- Ságban. És ekörül a gyakorlat ják. Ezt mutatják a tavalyi ada- körül már bajok vannak. Emlí­tők: 1962-ben a négyhetes rövid tettük, hogy az iskolában tanít- tanfolyamok mellett az első ősz- ják a baromfitenyésztést. Az el- tályban 138, a másodikban 196, mélettel nem is volna semmi hi- a harmadikban pedig 113 fiatal ba, de a gyakorlás, az elméletből ismerkedett a mezőgazdaság leg- megszerzett ismeretek átültetése fontosabb ágaival. Ami azonban már akadályokba ütközik, mert a a továbbiakat illeti, már bajok gazdaságban baromfitenyésztés vannak: a benépesítés nem kis nem folyik! A gyakorlat azonban gondja az iskola vezetőinek. Pe- feltétlenül szükséges. így az is- dig a tervek sürgetően írják elő kola szabálytalanságra kénysze- a mezőgazdasági szakmurikáskép- rül: a kurdi termelőszövetkezet­zés ütemének fokozását. be, vagy a Hőgyészi Állami Gaz­Most 183 fiatal tanul az inté- daságba viszik a tanulókat. Ha zet falai között. Balázsovich személyszállítási engedélyt kér- László igazgatóhelyettes vélemé- nek 600 forintba kerül, ha ne- nye szerint a körülményekhez talán a járőr igazoltatja a jog­képest nem lehet panasz a szór- talanul személyeket szállító ko- galomra, s arra sem, hogy szű- csit, azt is 600 forint barija. De kében lennének a tennivalóknak, sem az engedélyre, sem pedig a A közepes nagyságú községi tan- büntetés kifizetésére nincs keret, testületnél alig nagyobb létszá- A probléma megoldásában az se- mú tanári kar ugyanis oktatja a gítene, ha az állami gazdaságok méhészetet, a baromfitenyésztést, megyei, vagy valamelyik orszá- a zöldségtermelő és hajtató szak- gos szerve Lengyelen rendezne mát, a szarvasmarhatenyésztást, be baromfi tenyészete^ a szántóföldi gépészetet. Éven­ként 3 turnusban jönnek a fia- SOKAT BESZÉLÜNK ARRÓL, talok termelőszövetkezetekből, ál- mennyire fontos lenne hazánk- lami gazdaságokból, s töltenek ban, és közelebbről Tolna három hónapot az iskolában. megyében a zöldségtermesz- Tekintettel a mezőgazdaság gé- tés mennyiségi és minősé- pesítésének állapotára és jövő- gi növelése. Ezt az ex port­jére a legnagyobb gondot a szán- kötelezettségek mellett megköve- tóföldi gépész-szakmát tanulók teli az ország lakosságának jobb oktatására fordítják. Ebben a szak- ellátása is. Az iskolán igazodtak Húsz év után megtalálta a lányát Varsó (MTI). Húsz évvel ez­előtt SS-legények zsidó internál­takat kísértek a lublini utcán. A csoportból valaki menekülni akart. Sortűzzet árasztották el a védtelen embereket. Zofia Salo­mon mellől lelőtték hatéves kis­fiát. Zofia kilenchónapos lányá­val az egyik közeli katolikus termplomban keresett menedé­ket, és hogy a kislány ne ke­rüljön a hóhérok kezére, az egyharmada volt hátra a tör lesz- egyik oltár mögött elrejtette. tésnek, most pedig sikerült teljes ! Férje Oswiecim-ben pusztult el, egészében pótolni a lemaradást. | öt Bergen-Belsenbe szállították. ahonnan a felszabadulás után második férjével — akit a tá­borban ismert meg —, Kana­dába vándorolt. Férjével együtt mindent elkövetett, hogy hírt kapjon eltűnt gyermekéről. Végül húsz év után sikerült a lengyel Vöröskeresztnek meg­találni a lányt, aki éppen e napokban tartotta esküvőjét egy Jeziorko nevű faluban. A boldog anya most hazalátogatni készül. „Anyai szívem állandóan azt súgta — mondta újságíróknak, — hogy lányom él”. Dohány pajta épül A mucsfai Uj Élet Termelőszövetkezet 11 holdas dohányterméshez építtet saját építőbrigádjával dobánypajtát. Az idei termés még szalmafedeles pajtában szárad, de a jövő évinek már modern, szellös kőépületben lesz a helye. ehhez az igényhez: a legkorsze­rűbb elveknek megfelelően ok­tatják a zöldségtermesztést és a hozzákapcsolódó tennivalókat. Ám ha megfeszülnek sem tud­nak olyan oktatást adni a hallga­tóknak, amilyet szeretnének. Üvegházuk van, de a valamennyi­re is korszerű öntözőberendezés már hiányzik. Pedig enélkül alig elképzelhető a mai elveknek meg­felelő kertészkedés. S hogy a a paradoxon teljes legyen egé­szítsük ki a dolgot: nincs öntöző- berendezés, de az öntözési szak­munkásokat azért ebben az isko­lában tanítják. Hogyan? Ismét egy kényszerű szabálytalanság: a hallgatókat Kurdra szállítják gya­korlatra olyan formában ami­lyenről fentebb már említést tet­tünk. Az ötéves terv meghatározza, mennyi mezőgazdasági szakmun­kást kell kiképezni ahhoz, hogy valamennyire is előrébb lépjünk. A szám százezres nagyságrendű, s Tolna megye feladatai ehhez igazodnak. Dunkel Lehel tanárral találkozott a véleményünk: ő is azt vallja, hogy a szakmunkás- képzésbe nagyobb számban kell bevonni a fiatalok mellett a fel­nőtteket, az idősebb termelőszö­vetkezeti tagokat is. Hogyan ál­lunk ezen a területen? Felnőtt- képzés folyt szárazföldi növény- termesztés, baromfitenyésztés, szarvasmarhatenyésztés, öntözé­ses növénytermelő gépész, nö­vényvédő gépész, zöldségtermelő, és hajtató, gyümölcstermelő és faiskola-kezelő szakmákban. A járások az alábbiak szerint kap­csolódtak be: 1. Szekszárdi járás 188 fő 2. Paksi járás 185 fő 3. Tamási járás 151 fő 4. Dombóvári járás 62 fő 5. Bonyhádi járás "J 34 fő Ezek a számok némaságukban is beszédesek. Elmondják például azt, hogy a figyelem nem irá­nyult még kellőképpen a mező- gazdasági szakmunkásképzésre. Másrészt bizonyítványt állítanak ki a járásokban folyó szervező- munkáról. Ebben az értelemben a dombóvári és a bonyhádi já­rásnak egyáltalán nincs dicse­kedni valója, hiszen a két járás­ban együttesen nem tudtak any- nyi szakmunkásjelöltet toboroz­ni a felnőttek közül, mint a ta­másiban, a paksiban, vagy a szekszárdiban külön-külön. AZ ÁLLÁSPONT, nagyon he­lyesen az, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés nem csak me­zőgazdasági, vagy nem csak mű­velődési feladat, hanem mind­kettő együttesen. Tehát: a járá­sokban a művelődési osztálynak legalább annyira fontos tevé­kenykednie ezen a területen, mint a mezőgazdaságinak. Kelle­ne azonban még más is: a jó szer­vezés és az erkölcsi megbecsülés egészüljön ki valamilyen anyagi­val is. Erre rendelkezés, törvény még nincs, de abban a termelő- szövetkezetben ahol a 10 százalé­kos munkaegység-pótlékot bizto­sítják, kevésbé idegenkednek az emberek valamelyik szakma el­sajátításától. Ilyen közös gazda­ságunk azonban még kevés van, s ezt a „benépesítésnél” a len­gyeli mezőgazdasági szakiskola igen megérzi. Nézzünk azonban most túl az iskola érdekein, mert azt nem azért hívták életre, hogy Len­gyelben legyen valami, s hogy munkát biztosítsanak néhány em­bernek. Sokkal inkább azért, mert a korszerű mezőgazdálko­dás egyre nagyobb szakértelmet, jái'tasságot kíván. S azt a gyö­nyörű parkban elhelyezkedő isko­lában meg lehet szerezni. Ehhez azonban az szükséges, hogy fel­fedezzék a mostaninál jobban Lengyelt, küldjenek oda fiatalo­kat és idősebbeket, s anyagiak­kal is jobban biztosítsák a na­gyon fontos munkát végző inté­zet működését. Szolnoki István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents