Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-09 / 262. szám

TOLVA MEGYEI VÉPŰJSAÖ

1963. november 9.

Kezdésnek elégtelen

Joggal bírálta Szűcs Lajos elv- Tehát ezen a gondon csak úgy társ, a megyei tanács vb. mező- lehet segíteni, ha élnek az alkagazdasági osztályvezetője a járási lommal, és nem kezelik tizedran- szakoktatási előadókat, hiszen ha gú feladatként a tanfolyamok be- így megy tovább, akkor a téli me- népesítését. Jelenleg még nagyon zőgazdasági oktatási program si- akként kezelik. Jogos a kívánság, kere kudarcra lesz ítélve. Az tör- legyen végre rend a beiskolázá- tént ugyanis, hogy pár héttel ez- sok terén. A járási szakoktatási előtt a növényvédők kiképzését el előadók felelőssége jobban érvé- kellett halasztani, és csak késve nyesüljön. A mulasztókat ne csak lehetett megkezdeni, mert a szűk- bírálják, vonják is felelősségre. A séges létszámot a járások, illetve mezőgazdaság előtt álló nagy fel- a tsz-ek nem biztosították. Ezen adatokkal hozzáértő emberek so- a télen ezer traktoros kiképzésé- kasága nélkül nem lehet megbrrkóz ről kell gondoskodni a közös gaz- ni. Helyes, és időszerű, hogy Szűcs daságok számára. De ezen túl kü- Lajos, a mezőgazdasági osztály ve- lönböző szakmákban még körül- zetője keményebb kézzel fog el- belül háromezer szövetkezeti gaz- járni azokkal szemben, akik nem da, s vezető nyer oktatást, vagy .. _ , ... ,

továbbképzést. A kezdéskor ta- tudjak' vagv nem akarjak megér- pasztáit „hozzáállás” éppen e fel- teni, mit jelent a mezőgazdaságadat nagysága miatt aggasztó, ban a szakmunkásképzés.

Az üres kocák

Azokat a kocákat nevezzük üresnek, amelyek hónapokig nem „hoznak” szaporulatot. Tehát az ilyen állatokat tartják, etetik, gondozzák a termelőszövetkezetekben, haszon nélkül. Nagy luxus ez. különösen, ha tudja az ember, hogy hízó-alapanyaggal a közös gazdaságok egy része nem áll túl jól. Mit mutatnak a számok? Elárulják, hogy a tsz-ek kocaállományának 15—17 százaléka egyáltalán nem hoz szaporulatot. Nyilvánvaló, hogy ez az állapot tarthatatlan és megengedhetetlen. A megyei pártbizottság ilyen szempontból is vizsgálta az állattenyésztés helyzetét és a szükséges intézkedéseket megteszi.

A november 1-i ülés után néhány héten belül a járások szintén megtárgyalják az állattenyésztés helyzetét, s intézkedési terveket készítenek. Legfőbb ideje felszámolni az e téren tapasztalható bajokat. Mert nemcsak a sertéstenyésztés, a juh-, a szarvas- marha- és a baromfitenyésztés területén is sok a hiba. De ha más nem, a kocaállomány helyzete, „kihasználása” is jól mutatja, hogy itt az ideje gondosan, hozzáértően. az eddigi hibák felszámolását megkezdeni.

A major-rendek kialakítása

Pár nappal ezelőtt szovjet vendégek több Tolna megyei mező- gazdasági nagyüzemet néztek meg. Tetszett nekik a jószágállomány, de nem mulasztották el kifejezésre juttatni elismerésüket a major-rendek állapotáért sem. Az Alsótengelici Állami Gazdaságban olyan rend és tisztaság fogadta a vendégeket, amilyenről könnyít volt megállapítani, hogy nem valami gyors munka, hanem állandó munka.

Az is hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy nagyon serit termelőszövetkezet majorsága úgy néz ki, mint a csatatér. Ahogyan mondani szokás, be még bemegy az ember, de nem tudja hogyan jöjjön ki. A földeken a nagy munkák szünetelnek. A munkaerők egy része felszabadul. Érdemes lenne a termelőszövetkezetekben a major-rendek kialakítását még a tél beállta előtt napirendre tűzni, nem a vendégek, a váratlan, vagy a bejelentett vendégek kedvéért, hanem a rend és főként az állategészségügy, a higiénia kedvéért.

Két takarmánykeverő üzem

Pár évvel ezelőtt a szövetkezeti gazdák és vezetők túlnyomó többségét még úgy kellett meggyőzni a takarmánytápok hasznáról, előnyéről. A tápokat abban az időben nem szívesen vásárolták, idegenkedtek attól, hogy az állat- állománnyal keveréket etessenek. Ma már inkább az a gond, hogy a takarmánykeverő üzemek, a közös gazdaságok állatállományának igényeit csak üggyel-bajjal képesek kielégíteni. Ez országos jelenség és országos gond is. Éppen ezért meglepő, hogy az ireg- szemcsei és a pincehelyi takarmánykeverő üzem nincs megfelelően kihasználva.

Nem ártana megtudni, hogy mi ennek az oka. Célszerű lenne a Terményforgalmi és Malomipari Vállalat vezetőinek megvizsgálni az előbb említett két üzem és az ott lévő termelőszövetkezetek kapcsolatát. Sem az állattenyésztés szempontjából, sem a gazdaságosság szempontjából nem előnyös, hogy az üzemek kapacitása nincs megfelelően kihasználva. — szp —

Az OTP szekszárdi fiókja közgazdasági technikumi vagy kereskedelmi

érettségizett munkaerőt

keres azonnali felvételre. Pénzügyi gyakorlattal rendelkezők előnyben.

(58)

Építőipari munkára

kőműves

szakmunkásokat, valamint

női és férfi segédmunkásokat

felvesz a Bonyhádi Építőipari Ktsz, Bonyhád, Perczel M.

u. 5. sz.

(51)

A szántófőidőn termelt növények

fagy •

biztosítását

m tarmalősKÖvatkasatak m vagyonbiztosítás karatéban

november 15-ig

köthetik meg

i Részletes felvilágosítást az Állami Biztosító fiókjai adnak. (61)

Kiállítás előtt

Tervem felüli feladatot kapott a Simon tornyai Bőrgyár minta- készítő műhelye, ahol különben börgyári gépalkatrészekhez állítanak elő öntőmintákat. Most a megyei újítókiállításra készülnek, ebben pedig segíteni kell a gyár mintaasztaloeainak is.

Hegyi József éppen az utolsó parányi alkatrészt helyezi el az

egyik maketten. A kis „játékmasina,, eredetije már több, mint egy éve az üzemben dolgozik, meggyorsítva a technológiai folyamatot, megtakarítva sok munkát. A maketten egyébként ez is látható. A régi és az új módszer. Jobbról négy munkás szórja a nyersbőrökre a nedves fűrészport, majd egymásra a behintett bőröket. Balról az új gép. amelynél csak ketten dolgoznak. Átengedik a bőrt a gép hengerei között, miközben alulról és felülről vékony vízsugarakat lövel az egyszerűnek látszó szerkezet az anyagra. Az adatok is majd ott lesznek a maketten — ez már nem a mintakészítő dolga — és azokból megtudhatják a látogatók, hogy a régi módszerrel a bőrnek egy napig kellett állni a nedves fűrészporban, az újítás óta félóra alatt elvégzi a puhítás előtti nedvesítést a gép.

— Nem ez lesz az egyedüli makettünk a kiállításon mondja Szántó György elvtárs, a gyár újítási előadója. — Tíz-tizenkét újítást akarunk így szemléltetni.

— Vannak ennél újítások is?

— Nem is egy. Itt van például a Halas Kálmán technikus és Varga Lajos csiszolóműhely-veze. tő által tavaly kidolgozott újítás, a csiszolópapír regenerálására. A csiszolópapír felülete ugyanis használat közben eltömődik. Különben a szemcsék még jók lennének. Az újítók meg ta látták a módját annak, hogyan lehet megtisztítani a papírt és ezáltal újra felhasználni, ötvenezer folyóméter csiszolópapír a gyár évi fogyasztása, ebből a múlt évben húszezer métert regeneráltunk. A megtakarítás háromszázötvenötezer forint volt. Talán alkalmas lenne más szakmában is a bevezetésre, ezért is viszik el a kiállításra. Aztán itt van a felület- mérőgép, amit Szarvas Ferenc üzemlakatos újítása tett alkalmassá a keményáruk felületmérésére. Ki sem tudjuk számítani, mekkora megtakarítás várható, hiszen ennek az újításnak nem is annyira a gyárban, mint nép- gazdasági szinten mutatkozik meg a haszna.

— összesített adatokat is hoznak a kiállításra?

— Dolgozunk ezen is. Csak ízelítőül néhány szám: Az- újítómozgalom kezdete óta 3468 újíjelentősebb tási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ezek közül elfogadtak 1341-et, bevezettek I193-at. Az

újításokból származó megtakarítás tizenkét- és félmillió forintot tesz ki. De ténylegesen ennél is jóval többet, hiszen az újítások gazdasági eredményét egy évre számítják ki, pedig a valóságban a megtakarítás mindaddig jelentkezik, amíg az új módszert alkalmazzák.

De talán ne is folytassuk a felsorolást — vetem közbe — december elején lesz a kiállítás, ott majd többet látunk a simontornyai újítók munkájából.

U.)

Villanyfényes ablakok Döbrente-pusztán

Ünnepelt az ozorai Döbrente- puszta 250 lakója november 5-én. Lámpagyújtás helyett villanygyújtás volt a településen. Tizenhét óra 11 perckor 21 házban gyulladt ki a fény, s ezzel a pusztán élő emberek évtizedes álma teljesült, villanyt kaptak.

Az általános iskolában megtartott ünnepségen ott voltak a párt, a tanács, a társadalmi szervek képviselői, hogy részesei legyenek a pusztaiak örömének. Az ünneplő

ruhába öltözött pusztaiak hálásan szorongatták, Cziráki Vilmos, Hosszú József és Vitt Imre tanácstagok kezét, akik a tanácsüléseken lelkes szószólói voltak a pusztai nép kérésének, örültek a villanynak, de nem kevésbé örültek az Egyetértés Tsz ajándékának is. A tsz-vezetőség egy televíziós-készülékkel örvendeztette meg a puszta lakosságát.

Aznap este sokáig világítottak az ablakszemek Döbrente-pusztán.

Nem kell sokat kérdezősködnöm Faddon

Schöck Gyula után. Az első asszony, akit megállítok, készséggel mutatja az utat. Elkísér a sarokig, és egy vaskerítéséé házhoz irányít. Hosz- szas csengetésre kerül elő d lakás mélyéből. Egészséges, életerős ember, nem látszanak rajta az évek. Mentegetőzik.

— Feleségem most esett át egy súlyos műtéten, állandóan mellette kell lennem. Azért szívesen leül beszélgetni egy kicsit a kellemes szobában. Eleinte akadozik a szó, de kis idő múlva felmelegszik, és az idős emberek közvetlen modorában mesél.

Nem csoda, hogy jól ismerik a faluban Gyula bácsit, a „másik” doktort. ő a falu állatorvosa, már negyvenhárom éve. Még most is szívesen keresik fel az emberek, pedig már nyugdíjban van. Azért, ha sürgős az eset, vagy valaJ melyik régi, kedves állatáról van szó, szívesen elmegy.

— Szeretem a falut — mondja —, pedig nem vagyok idevalósi, igaz,

I lassan anndk számítok. 1 Apám mesterember volt,

járta a világot. Én pedig a közelben katonáskodtam. Később, mint állatorvost, visszahívtak. Én jöttem, és nem bántam meg.

Nagyon sok volt akkor a körzeti állatorvos munkája. Három falu állatait kellett gondozni. Gyula bácsi nem ismerte a fáradtságot. Éjjelcsak azt az állat sínylette meg. A végén aztán csak hozzánk fordultak. Rájöttek, hogy az orvos mégis többet használhat, mint a különböző füvek és kenegetések. Előfordult olyan eset is, hogy valamelyik gazda tehenének kétfejű borjúja született, és amikor meglátta, majdnem elNe<f\j ve tikáron*

év FADDON

nappal ment. Sokszor hóviharban, zivatarban is kiment a betegeskedő állathoz. Nem félt a munkától, hiszen saját erejéből kellett tanulnia, és kedvvel csinálta, hivatásának érezte. A környéken egyedül ő értett csak a műtétekhez. Huszonnyolc nagy- gazdaságba sokszor műteni hívták.

— Nemcsak az állatokkal, az emberekkel is sok baj volt régebben — mondja. — A babona a legnagyobb ellenségeim közé tartozott. A gazdák mindig jótanácsot tudtak adni « szomszédnak,

ájult az ijedtségtől. Amikor Gyula bácsi az egyik tehénből három borjúi húzott ki, a gazda így kiáltott fel:

— Nézze már meg doktor úr, hátha van benne még egy.

Szeretik Gyula bácsit azért is, mert nem hajszolta a pénzt. Hivatása volt az első. Nagyon sokan jöttek hozzá, hogy beteg az állat, de nem tudnak most fizetni. Szó nélkül, szívesen segített. Az adósok legtöbbször aztán becsületesen meghozták a tartozást, de ha nem, azért Gyula bácsi máskor is elment.

Most sem tud meglenni munka nélkül. Kis szőlője van, azt gondoz- gatja, ott mindig akad valami munka. Délelőtt még kijárogat, ha sürgős esetben hívják.

— Ha még olyan fiatalosan tudnék mozogni, mint azelőtt, egész nap is dolgozhatnék. Hiába, azért csak eltelt egy pár év. Érdekes, hogy az emberek is kényelmesebbek lettek. Azelőtt, ha hívtak valahova korán reggelre, azt kérdezték;

— öí óra előtt, vagy öt óra után jön? — Most legtöbben azt mondják:

— Hét óra előtt ne tessék jönni!

Gyula bácsi jó egészségnek örvend. Nem törte meg a munka, pedig gyermekkora óta kijutott belőle. Sikerült neki elérni azt, amit szeretett volna, hogy gyermekeit más körülmények között ' nevelhesse fel. Lánya pedagógus. . fia most végez az agráregyetemen.

Sikerült elérni azt is Schöck Gyula bácsinak, ámít talán nem tekintett életcéljának. Becsületes, lelkiismeretes munkájával kivívta a falu lakóinak tiszteletét, szerete- tét.

Kónya József

)