Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
1563. november 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Bolygóközi repülések i. A naprendszer kilenc bolygója közül Földünk a Mars és a Venus pályái közti pályán mozog. Tizenöt vagy tizenhét eszten- dőnkint egyszer — a nagy szem benállások időszakaiban — a Mars 56 millió kilométerre megközelíti a Földet. Egyébkor jóval távolabb van. 400 millió kilométerre is eltávolodik a Földtől. A Föld és a Venus közti legkisebb távolság 39 millió, a legnagyobb viszont — amidőn a Föld és a Venus a Naphoz viszonyítva pon tosan az ellenkező oldalon van — 228 millió kilométer. Teljességgel érthető, hogy ily roppant térségek leküzdéséhez — ha egybevetjük a Holdig terjedő körülbelül 400 ezer kilométeres távolsággal — huzamosabb időre van szükség. Amíg a még 1959 ben a Hold felé fellőtt szovjet űrrakéták maximális repülési ideje nem volt több 60 óránál, addig a Mars pályája irányában fellőtt szovjet űrrakéta repülése kilenc hónapig tartott, az 1961. február 12-én felbocsátott szovjet önműködő bolygóközi állomás pedig csak három hónap múltán érte el a Venus térségét A szovjet Űrrepülő készülékeknek a Mars pályája és a Venus bolygó irányában végzett repülései megmutatták, hogy elvileg már most lehetséges ezen égitesteknek viszonylag közeli távolságról való vizsgálata. Ehelyütt érdemes leszögezni, hogy míg a szovjet űrrakéták körülbelül három évvel ezelőtt elérték a Hold felületét és lefényképezték a Földről nem látható felét, addig egyetlen amerikai rakéta sem végzett hasonló feladatokat, jóllehet az Amerikai Egyesült Államokban ezzel már kilencszer is próbálkoztak. Az United Press International hírügynökség megállapította, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok Nap körüli pályára egy-egy mesterséges bolygót lőtt fel. Ez így is van. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a már több mint három éve a Nap körül keringő szovjet mesterséges bolygó súlya 1472 kilogramm^ míg az amerikai műhold súlya — mindössze 6 kg 70 gramm. Ha figyelembe vesszük, hogy a Nap- szputnyik pályára-állítása céljából a mesterséges bolygó súlyának minden kilogrammja több száz kilogramm fűtőanyagot igényel, nyilvánvalóvá lesz; mily roppant teljesítőképességgel rendelkeznek a szovjet hordozórakéták, és mily csekélyek az amerikai rakétarendszerek ilyen természetű lehetőségei. Miután nagy az érdeklődés űrkészülékeknek az égitestek felé irányuló repülései, e repülések lehetőségei iránt, célszerű dolog szemügyre vennünk néhány ezzel kapcsolatos kérdést. Mint tudjuk, a bolygóközi repülés három szakaszból áll. Az első szakasz: az űrkészüléknek olyan sebességre való felgyorsulása, amely lehetővé teszi az adott égitestre való eljutást. Ez a művelet néhány percig tart. Azután a motorok kikapcsolódnak és megkezdődik a második szakasz. Most az űrhajó azon az útszakaszon, amely az egész útvonalnak több mint 99 százaléka, az égi mechanika törvényei szerint halad. Miután az űrhajó bejut abba az övezetbe, ahol az -elérendő égitest vonzóereje meghaladja a Napét, kezdetét veszi a harmadik szakasz. Ekkor már működésbe lépnek a motorok, amelyekkel végbemegy a fékezés — vagyis a repülési sebesség lecsökkentése az űrhajónak az égitest felszínére való leszállása céljából. E szakasz repülési időtartama több tucat perctől néhány óráig is eltarthat. A bolygóközi repülések egyik jellemző sajátossága az, hogy a Földről történő indulás időpontját nem lehet tetszés szerint kiválasztani. Ennek magyarázata a következő. A bolygók szüntelenül hatalmas sebességgel változtatják helyüket a Nap körül. A Föld 30 kilométeres másodpercenkénti gyorsasággal mozog. A bolygók különböző sebességű mozgása és a Naptól való távolságuk következtében folytonosan változik egymáshoz viszonyított helyzetük a világűrben. Ezért az űrkészülék és a bolygó találkozásának biztosítása céljából indulási időpontját úgy kell megválasztani, hogy a kölcsönös helyzet a Föld között az indulás pillanatában, és a bolygó között az űrhajóval való találkozása pillanatában teljesen meghatározott legyen. Ez a feltétel szabja meg az indulási és megközelítési dátumok számos diapazonját is, amelyek a bolygóközi repülést végző űrhajó energetikája szempontjából előnyösek. A Földről a Marsra vagy a Venusra a legelőnyösebb röppá- lyákon való repülés lehetséges dátumainak az előzőkben kifejtettek alapján összeállított ütemtervei meghatározott időközöket jelölnek meg. Ezeket navigációs idényeknek nevezik. A Marsra repülés esetén ez a navigációs idény mintegy százszor 24 óra, Venus-repülés esetén pedig kö rülbelül 60-szor 24 óra. Meg jegy zendő, hogy a bolygóknak repü lés szempontjából kedvező köl csönös helyzete rendszeresen megismétlődik: a Marsnál min den két évben és 50 napban, a Venusnál pedig kb. 19 hónapon ként. A bolygónak a Nap körüli sza kadatlan mozgását tekintve, a bolygóközi repüléseket a térben gyorsan mozgó célpontra (értsd az adott bolygóra) történő lövé szethez lehetne hasonlítani. A már száguldó, vagy indulófélben lévő űrhajó vagy rakéta repü lési sebességével kapcsolatos leg csekélyebb hiba is azzal járhat, hogy nem érik el az illető boly gót. Ha például a Venusra küldendő bolygóközi űrhajónál másodpercenkénti 1—3 méteres tévedést követnek el a felgyorsulás végi sebesség tekintetében, vagy az irányra vonatkozólag 0.1—0.3 fokos hibát vétenek, akkor ennek folytán az űrhajó százezer kilométerre tér el a Venustól. Ugyanilyen nagyságrendű eltérés a következmény, ha az indulási időpont tekintetében egypercnyi tévedés történik. Mars-repülés esetén a pályára-állítási szakasz végén másodpercenkénti egyméteres tévedés azt eredményezi hogy az űrhajó körülbelül harmincezer kilométernyire eltér a megadott Mars-közeli röppályá- tói. Az űrhajó mozgási irányá ban vétett egytized foknyi tévedés pedig 397 ezer kilométernyire téríti el az űrhajót a bolygóval való találkozás megadott körzetétől. Éppen ezért ahhoz, hogy valamely űrkészülék elérhesse a kijelölt bolygót, rendkívül pontosan be kell tartani a jellemzőszámokat. Ennek elérési módja mind az automatikus irányítás tökéletes eszközeinek igénybevétele, mind pedig a mozgáspálya helyesbítése különleges rakétamotorok segítségével. (Vasárnapi számunkban folytatjuk). Munkásarcok A brigádvezető Nincsenek mély lakásnak, mintha a miatt már nem jubarázdák az arcán, tanácstól kaptam tott el. Szerinte az orrán sem lóg a jel- volna. érettségi a szakmai legzetes okuláré. Fia- S ezen a címen be- ismeretét már nem tál ember még Ko- szélhet a brigádjáról bővítené, inkább a sMkotó fart Van olyan kényes gépalkatrész. amelyen három órát dolgozik az esztergályos. Es a fém 80 százaléka elforgácsolódik. ugyanaz az alkatrész elkészülhet a másodperc ezredrésze alatt, anyagveszteség nélkül, s anélkül, hogy utólag simításokat kelljen végezni rajta? A műszaki tudományt régóta foglalkoztatja, hogyan lehetne forradalmasítani a gépalkatrészek előállítását. Az ipar kovácsolással, préseléssel, stanco- lással dolgozik, s legfeljebb na- gyobbítani lehet ezeket a szerszámgépeket, gyorsítani, automatizálni a működésüket — e2 ózonban még mindig csak a kitaposott út. A háború alatt ragadta meg A. R. Pihtovnyikov figyelmét Ka- zanyban: pályamunkások a sínbe puskából lőttek lyukat a csavaroknak. A lyuk szabályos, pontos volt, mintha fúrógéppel készült volna. Pihtovnyikov megnézte a tankok, repülőgépek lövedék okozta sérüléseit. A lyukak körül nem roncsolódott meg a fém, változatlan maradt az anyag rugalmassága. Nem lehetne az eljárást az iparban alkalmazni? A gyilkos lövedéket alkotó munkára fogni? A háború után kezdődtek a kísérletek, hogyan lehet a robbanás erejével gépalkatrészeket előállítani. Már a kezdet kezdetén meglepő volt, hogy pillanatok alatt, és anyagveszteség nélkül leihet így alkatrészeket készíteni, s gépek sem kellenek hozzá. — Tizenöt év alatt dolgoztuk ki a vizes kádban robbantással végezhető fémmegmunkálás módszerét — feleli M. Pihtovnyikov, a harkovi repüléstechnikai intézet tanszékvezetője, az újságíró kérdésére. — hőpórral dolgozunk, magunk készítettük hozzá a pisztolyt is. Vékony lemezből gépalkatrészeket sajtolunk, s az eljárás egyben a hőmegmunkálást is megadja a darabnak. Nagy sikerünknek könyvelik el, hogy egy vegyipari gép 600 mm széles és 1,5 m hosszú alkatrészét, amelyet a gépgyár hiába próbált tökéletesen kivágni és megdomborítani, mi a robbantó eljárással megcsináltuk. Krasz- nodarban egy üzem kazánok fenékrészét készíti a módszerünkkel, időben és önköltségben jelentős csökkenést érve el. — Mi a módszer fejlesztésében a további lépés? — Az, hogy kikísérletezzük, hogyan lehet minél nagyobb átmérőjű darabokat megmunkálni. Nagyteljesítményű békés munkába akarjuk befogni a háború gyilkos kis puskagolyóit — feleli Pihtovnyikov professzor. Nyikolaj Nyeszvityenko máromi József, a Szekszárdi Vasipari Vállalat autó-villamossági szocialista brigádjának vezetője. A 35 éven is innen van még. De három éve, mielőtt még a brigádja a szocialista címet elnyerte volna, megkapta a kiváló dolgozó kitüntetést. Amolyan csendes emberként könyvelte el magát, aki megteszi, amit kell, végzi, amit rábíztak. a munka öröméért és a munka gyümölcséért. — Éppen mostanában készültünk el egy 12 éves munkával — mesélte. Felépült a házunk a kertvárosban. A lakás volt a legnagyobb gondunk évekig. A vállalati legényszálláson laktunk azelőtt, megkaptuk, mivel családos vagyok. A feleségem nem jár dolgozni, az egészségi állapota miatt. Egy keresetből, képzelheti, hogy milyen nehéz fába vágtuk a fejszénket. Még akkor is, ha a fizetésem szép. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy nagyon örül a lakásnak, s ezt ezzel indokolta: — Jogosan mondhatom a magaménak. hisz megdolgoztam érte. így talán jobban lehet örülni a is. Annak idején, amikor a szocialista címért versenysorba álltak, ők is sokat markoltak. Mindenki iskolára iratkozott, közös szórakozásokat szerveztek, egymásnak segítettek, — s aztán a nagy lendület hamar lelohadt, mert mindezt nem győzték idővel, energiával. Most brigádvezetőjük javaslatára komplex módon tanulnak, azaz tanítják egymást. Hetenként egyszer negyedórás • ki mit tud-ot tartanak, ahol az előadó brigádtag érdekes kérdést tesz fel. S ha senki sem tud válaszolni, ő adja meg a feleletet is. A kérdések egészen fogasak, s aki ezeket felteszi, az könyvet forgatott, míg felkészült. — örülök, hogy népszerű lett a brigádban ez a gyakorlat. A nyáron a szabadságok miatt felfüggesztettük. Kíváncsi voltam, hogy később reklamálják-e az emberek, vagy elfelejtik. De a ki mit tud kiállta a próbát. A módszert saját továbbképzési metódusából adta át. ö maga áll iskolai végzettség tekinteté ben a brigádban legrosz- szabbul, mert nincsen érettségiig. A gimnázium utolsó osztályába a háború gyakorlottságra kell törekednie és a szak- irodalom ismeretére. A szakkönyveket szereti is. És jó dolognak tartja, Hogy van kinek átadni az ismereteit. (Brigádjuk három ipari tanulóval is foglalkozik). Ez kényszeríti arra, hogy magát is tovább képezze. — Amikor én tanultam, a szakmai tudás még fegyvere volt a mesternek, fogásait nem adta át, mert akkor más is a helyébe állhatott volna, s így a tanítás gyengítette volna pozícióját. Nálunk már más a helyzet. Aztán az ipari tanulókról beszélgettünk, akik még nem veszik eléggé komolyan az életet. Komáromi Józsefnek erről is önálló véleménye van. Azt mondta, a fiatalok még könnyen élnek, egyedül vannak. Ha majd feleségről, gyerekről kell gondoskodniuk, mint neki, a családnak kell — ezt a kifejezést használta — ' korszerű életmódot biztosítani, mások lesznek ők is. Komáromi Józsefben az a rokonszenves, hogy véleményt formál sok mindenről. Munkájából él, jó munkás, magabiztos ember. BENCZE KLÁRA Megkezdődön megyénkben tsz -fogok fóti oktatása a (Tudósítónktól). Az idén már október végén sikerült beindítani a megyében a mezőgazdasági dolgozók tovább képzését. Ezt a kenyérgabona ve tésének határidőre való befejezése és a jól haladó betakarítási munkák tették lehetővé. Más években általában december első napjaiban indultak a tanfolya mok. Elsőnek október 28-án a Fácánkerti Növényvédő Állomá son indult 12 hetes szakmunkás- képző tanfolyam tsz növényvédők képzése céljából. Milyen tanfolyamok szerepelnek a megyei mezőgazdasági osztály 1963—64. évi szakoktatási tervében? A már beindult növényvédő szakmunkásképző tanfolyamon kívül indul még egy február elején. Szarvasmarhatenyésztő szakmunkásokat az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban, sertéstenyésztőket Kajmádon képeznek november 18-tól egyhónapos, majd 'januártól háromhónapos tanfolyamokon. Az egyhónapos tanfolyamokra azok a tsz-tagok, állattenyésztő brigádvezetők, szarvasmarha- és sertésgondozók lesznek behíva. akik már elvégezték az „ezüstkalászos” tanfolyam két évét. A lengyeli szakmunkás- képző iskolán novemberben egyhónapos öntöző, januárban 3 hónapos baromfitenyésztő szakmunkás-tanfolyam kezdődik. E tanfolyamon összesen 300 tsz-tag szerezhet szakmunkás-végzettséget. Az előzetes felmérések alapján a községekben 30 helyi szakmunkásképző tanfolyam indul növény- termesztő, állattenyésztő és kertészeti szakon. A tanfolyamok egy-egy évfolyamának tematikája 150 órából áll. A kurdi Uj Élet Tsz kertészetének dolgozói egésznapos, mindennapi oktatáson végzik el a teljes tanfolyam háromszor 150 órás anyagát és utána szakmunkás-vizsgát tesznek. Madocsán az „ezüstkalászos” tanfolyamot végzett gazdák részére gyümölcstermelő, Dunaföldváron és Duna- szentgyörgyön szőlőtermelő szakon indítják be a befejező III. évfolyamot. A helyi és bentlakásos tanfolyamok mellett úgynevezett körzeti speciális tanfolyamok indítása is szerepel a tervben. E tanfolyamok hallgatói egy körzet központjában lévő községbe járnának be heti két alkalommal egésznapos oktatásra. A szakmunkásképző tanfolyamokon kívül számos tanácskozás, oktatás lebonyolítására kerül sor. November második felében a tsz^ elnökök 2 hetes, a tsz főállattenyésztők és főagronómusok egy- egy hetes tanácskozáson vesznek részt Szigetváron. Háromnapos tanfolyamra mennek Lengyelbe a tsz építőbrigádok vezetői, a tsz gépcsoportvezetők, ellenőrző és fegyelmi bizottsági elnökök, egyhetesre a tsz egészségügyi felelősök, a tsz növényvédelmi felelősök egynapos a balesetelhárítási felelősök kétnapos járási oktatáson vesznek részt 1964. februárjában. Súlyponti helyet foglal el a tervben a téli traktorosképzés. A december 2-vel induló tanfolyamokon több mint ezer tsz-tag, gépállomási és állami gazdasági dolgozó képzésére kerül sor. Az összes képzést figyelembe véve az 1963—64. oktatási év folyamán megtartandó tanfolyamokon, tanácskozásokon és oktatásokon több mint négyezer termelőszövetkezeti tag vesz részt.
