Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

1963, november & TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 120 asszony fürge kezekkel válogatja, hámozza, felezi a birsalmái a Paksi Konzervgyárban. Egy- egy műszakban 900—1200 ötliteres üveggel küldenek a sterilizálóba. Innen a befőtt útja a kész- árn-raktárba vezet, amely az utolsó gyári állomást is jelenti egyúttal, mert innen már a kereske­delemhez, a fogyasztókhoz jut a befőtt. Készül a birsalma-befőtt... Mit mond a főkönyvelő? Zárszámadás előtti helyzetkép a szekszárdi járásban Több sertés és baromfi a kiesések pótlására — A legjobb tsz-ek Tavaly egyetlen mérleghiányos termelőszövetkezet sem volt a szekszárdi járásban. Milyen lesz az idei év? A határból most már betakarítanak minden terményt és következik a számvetés, mennyit ér az esztendő? Szalók Jánostól, a járási tanács mezőgazdasági osztályának főkönyvelőjétől ér­deklődtünk a zárszámadási elő­készületekről. — Az idei zárszámadás módja néhány dologban eltér az eddi­giektől, — mondotta a főköny­velő — ezért oktatáson vesznek majd részt a szövetkezeti főköny­velők novemberben. Uj az, hogy a gazdaság hruttó jövedelmét, termelési értékét meg kell álla­pítani. másrészt az értékcsökke­nést. Felmérjük, mennyit haszná­lódott a közös vagyonhoz tartozó munkaeszközök, gépek állapota, amióta megalakult a termelőszö­vetkezet, illetve amióta megvan egy-egy vagyontárgy. A jövő évre tartalékolják a tsz-ek a jövede­lem tíz százalékát, ezért is szük- i séges pontosan számontartani mindent. — Lehet-e már látni, a fő­könyvelő szemével, hogy meny­nyit ártott a rendkívüli időjá­rás a szövetkezeteknek? —- Nagyon sokat. A gabonater­més is gyengébb volt a tervezett­nél és a kapások sem tudták azt adni átlagosan, amit a szorgal­mas munka után minimálisan várhatna a gazda. Jó volt a mun­kafegyelem szinte valamennyi szövetkezetben, már inkább csak a vezetéssel, a gazdálkodni-tudás- sal van baj néhol. A tagok szorgal­ma kezd megerősödni a leggyen­gébb szövetkezetekben is. A a ösztönző premizálás és a részes művelés, úgy látszik bevált. A járás 27 tsz-e közül 9-ben maradt a hagyományos premizálás, tehát az, hogy a munkaegységérték mellett prémiumként megkapják a tagok a terven felüli termés egy részét néhány kapásnövény- ből. Nyolc szövetkezetben alkal­mazták az össztermésből való premizálást és tízben a részes művelést. Azt lehet mondani: ki­fejezetten gyenge szövetkezet már csak a decsi Alkotmány Tsz, és mögötte áll valamivel a kistor­más] Dózsa. Hogy pontosan meny­nyit ártott a járás mezőgazdasá­gának a kedvezőtlen idő, persze még nem tudhatjuk. — A növénytermesztés jöve­delemkieséseit igyekeztek-e pó­tolni a gazdaságok az állattar­tás, hizlalás fokozásával? — Többnyire igen. Sertésből, de különösen baromfiból a ter­Előkésziiletek takarékossági hónapra „Legyen a takarékosság a szo­cializmus építésének általános módszere" — mondotta ki 1958- ban az erről szóló kormányhatá­rozat. E szavakkal vezette be dr. Szily László, a Hazafias Népfront megyei elnöke az immár hagyo­mányossá váló takarékossági na­pok megyei előkészítő értekezle­tén tartott ismertetését. Az ismertetésből a részt vevő part- és állami szervek, valamint a társadalmi szervezetek képvise­lői igen örvendetes tényekről vettek tudomást. Az OTP-íiókok, a posták és a takarékszövetkeze­tek, a patronáló szervekkel és szervezetekkel való jó együttmű­ködés eredményeként valóban társadalmi üggyé vált a mi me­gyénkben is a takarékosságra va­ló nevelés. Ennek hatása számokban is le­mérhető. Míg 1962. végén az egy lakosra eső betétátlag 690 forint volt a megyében, addig ez év har­madik negyedében ez 960 forintra f nőtt. Egy másik érdekes szám-r adat: jelenleg az OTP 257 millió forint takarékbetét-állományával szemben 199 millió forint hitellel áll a lakosság rendelkezésére. A teljesség kedvéért meg kell emlí­teni, hogy a takarékbetétforgalom jó részét — a 257 millió forintból 141-et — a posták és a takarék- szövetkezetek kezelik. A megbeszélésen mégis nem a számadatok vitték a főszerepet, hanem az, hogy miként lehet és kell e mogalmat kiszélesíteni a <wwwwvs/vv> Gyerekszáj. A papa engedélyt ad a csalódj két csemetéjének a rozsdás vas- < kerítés befestésére. A gyerekek | óriási lelkesedéssel végzik aj munkát. Másnap megjelenik a( szomszédék kislánya és pituereg-j ve panaszkodik, ölében tartva | csonttá keményedéit szőrű, mi-1 niumv^rös macskájukat. ( — Gyurka bácsi, a gyerekek belestették a cicánkat... ( Mire a papa felháborodottan ( kiáltja maga elé a két gyereket: ( — Mit csináltatok azzal a sze-{ rencsétlen macskával, mi?! Néz-{ zétek meg. hogy néz ki! ( öcsi védekezve szól: ( — De apu, hiszen ez még csak, az alapozás! Nézd maid meg ( holnap... Sz. K. pénzen kívül elsősorban az anya­gokkal és az idővel való takaré­kosságra. És ebben akár a me­gyei tanács, akár a MÉSZÖV, akár a KISZ, akár a nőtanács, vagy a többi szervek képviselőit hallotta az ember, egységes volt a vélemény. Szó esett a KISZ me- gyébizdttság által patronált 'taka­rékossági versenyről is, amelynek segítését a pedagógusokkal együtt a szülőknek is támogatniuk kell. Ehhez járulnak a takarékossági hónapban tartandó különféle ren­dezvények is. A cél világosan kirajzolódott az értekezleten Czéh Lajos, az OTP megyei fiókjának vezetője megál­lapításában: a Tolna megyeiek egységesen, takarékoskodó embe­rek legyenek. Megértve ennek gazdaságpolitikai jelentőségét és az egyénekre is kiható tudatfor­máló erejét. (sz) Kicsit csípős volt az idő, fújt a szél. A templomóra már a nyolcat ütötte: Az utca kihalt és sötét. Csak a kultúrotthon előtt volt vi­lágos. ahonnét kiszűrődött a vér­pezsdítő zene. Búcsú volt a falu­ban. Nagy nap ez, hagyományos szokás. Olga is felvette új ruhá­ját. Ez volt élete első bálja, sze­mében aggodalom és öröm ve­gyült. Az idén érettségizett. Akár­milyen furcsán hangzik is, nyil­vános bálra most ment először. „Ott az iskola és a tanulás, nem kell udvarló, ráér majd érettségi után” — emlékezik vissza anyja szavaira. A tükör előtt ült, mégegyszer megigazította homlokába hulló haját. A szoba csendes. Mindenki készülődött. Olga magára terítette kabátját, kifelé indult a szobá­ból. de még egyszer visszapillan­tott a nagy tükörbe, és kiment. A másik szobában apja a cipőjét pucolta, anyja már a fésülködés- nél tartott. Amikor őt meglátta, felkiáltott. — Galambocskám! — te leszel a legszebb. Olga arcán haivány pír futott át. nem szerette, ha dicsérik. Bár ö is tisztában volt értékeivel. — Képzeld Béluskám — foly­tatta az anya a férjéhez intézve. — Beszéltem az állatorvossal, tu­dod, milyen szép kocsija van, nőt­len, rengeteg a pénze is. A sza­Jön a „Háry* garnitúra Ezerötszáz új típusú kárpitozott bútor o faipari vállalat jövő évi tervében A Szekszárdi Faipari Vállalat ez évi termelésének mintegy két­harmadát a kárpitozott bútor adja. Gyártanak ezenkívül még „Duna”-típusú háromajtós, fé­nyezett szekrényt, fatömegcikket és vállfát is. Az 1964-es évben további eltolódás lesz a vállalat gyártmányösszetételében, még­pedig a kárpitozott bútor ja­vára. Az ideihez képest másfél- szeresére nő a vállalat összterme­lése, ennek háromnegyede kár­pitozott bútor lesz. Megszüntetik a szekrények és vállfák gyártá­sát. A kereslet ugyanis nagymér­tékben megnőtt a kárpitozott bútorok iránt, a közönség főként a modern, kisebb lakásokban is kényelmesen elrendezhető búto­AZ EL vaiból úgy vettem ki, hogy Olga nagyon tetszik neki. A nyomatékosság kedvéért kis szünetet tartott, és közben lányá­ra pislogott, kíváncsi volt a ha­tásra. Mivel az elmaradt, kicsit hangosabban folytatta. — Ezért. Olga, jobb lenne, ha te is jobban megválogatnád, hogy kivel barát­kozol. Ez az orvos megbecsülne, dolgoznod se kellene, a tenyerén hordozna. Olga ismerte anyja ilyen kikö­téseit és ezért hallgatott. Tudta ő, hogy miért van ez. Anyja nem bírja elviselni, hogy az ő érettsé­gizett lányának szobafestő udva­rol. Pedig ha tudná — gondolkodott tovább Olga —, hogy ez a kap­csolat nem futólagos, hanem négy hosszú éve tart, biztosan elképed­ne. Mindenáron a doktorral akar összehozni. Szegény anya. nem hi­szem, hogy az a gömböc testalkat és a kopasz fej imponálna neki. Inkább a név előtt a ..doktor". Azt sem tudja, hogy az orvosnak már van felesége, most folyik a válóper. Egyszer elmondta, hogy azért válnak el. mert a volt fele­sége nem őt. hanem az orvost sze­rette. Ű meg sokat ivott és nem rok iránt érdeklődik. Ennek akart eleget tenni a válla­lat műszaki gárdája, amikor kialakított egy új típust, a ..Háry" garnitúrát. Az egy re- kamiéból, négy székből és két ; fotelből álló garnitúra nagyon megnyerte a szakemberek tet­szését és, bár az ára még nincs megállapítva, az alacsony ön­költségből arra lehat következ­tetni. hogy az ár is elfogadható lesz. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a Könnyűipari Mi­nisztérium és a Kereskedelmi ! Minőségellenőrző Intézet az új bútort gyártásra és forgalomba- hozatalra alkalmasnak találta. | A vállalat jövő évi tervében ezerötszáz garnitúra „Háry” ! szobabútor szerepel. szereti, ha a fehérnépség paran­csolgat neki. Olga érezte, hogy nem tudná szeretni ezt a köpcös embert. Még akkor sem, ha a szüleinek nagyon szimpatikus... Na, akkor mehetünk — hallot­ta apja hangját. Mikor a kultúr elé értek, a teremben már sokan voltak. Olga azonnal megpillan­totta Jóskát, a festőt, és ezt mo­sollyal jelezte. A fiú is viszonoz­ta. — Ó, a doktor úr! Nagyon ked­ves, hogy azonnal idejött hozzánk — mondta Olga mamája. Tünte­tőén csevegett, csacsogott. Nagy büszkeségnek tartotta, hogy a doktor az ő lányát viszi először táncolni. Olga szemmel láthatólag tetszett az orvosnak. Aki mind bizalmasabb akart lenni, meghív­ta sétálni, randevúzni, autózni. — Autózni már többször meghí­vott és most is kihangsúlyozta — gondolta Olga. Émelyegve hall­gatta a szirupos kedvességet. Erezte, hogy anyja figyeli őket, és ő is kedvességet erőltetett. Végre — ajkát egy röpke sóhaj hagyta el. Jóska lekérte. Olga örült, hogy megszabadult a háj­tömegtől. Aztán látta, hogy az ter­vezettnél többet adnak el jóné- hány szövetkezetben. A decsi Uj Élet Tsz például kétszer annyi csirkét nevelt fel. mint amennyit eredetileg szándékozott és törzs- állományt is tart. Az Uj Korszak Tsz szintén hozatott csirkét De­esen. augusztusban. Bogyiszlón 5000 pulykát tartanak. Sertésből főleg Tengelicen és Bátaszéken hizlalnak. s adnak el többet a ki­esések pótlására. — Előreláthatólag melyik szö­vetkezetek zárják legjobban az évet? — Ugv mutatkozik, hogy a mö- zsi Uj Élet. a tengelici Petőfi, a harci Uj Élet, a tolnai Arany­kalász. meg az alsónyéki Dózsa Népe Tsz. A gyengék közül szé­pen felemelkedett a várdombi Egyetértés Tsz. Persze biztosat, helyesebben egészen pontos ada­tokat majd csak a zárszámadások után mondhatunk — fejezte be nyilatkozatát Szalók János, a Szekszárdi Járási Tanács mező- gazdasági osztályának főkönyve­lője. (SZ. J.) vos a szülei asztalához tart. Azt is érezte, hogy Jóska sokkal szo­rosabban tartja, mint máskor, mintha félne, hogy elrepül, mint egy kismadár. — Olga — kezdte akadozva Jóska — holnap megkérem a ke­zed. A lányt annyira váratlanul ér­te, hogy fülig pirult. — Igaz, nincs kocsim, és annyi pénzem sincs, mint a doktornak. De azért a szüleidnek elmondom, hogy én is el tudok tartani egy családot. Olga boldog volt. Csak nézték egymást, de ez minden szónál többet ért. — Holnap délután megyek —• mondta mégegyszer Jóska. — Jó — bólintott Olga. — Vár­lak! Jóska az asztalhoz kísérte, il­ledelmesen köszönt. Olga anyja keresztülnézett rajta, a doktor is lekicsinylőén végigmérte, csak apja kínálta hellyel. Ök azonban állva maradtak, kezük összefonó­dott, és a lány nagyon nagy erőt érzett magában. Pillanatok alatt arra az elhatározásra jutott, hogy most azonnal bejelenti szándéku­kat, és csak ennyit mondott: — Édesapám. Jóska megkérte a kezem, és én igent akarok mon­dani. mert nagyon szeretem BENDES ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents