Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-05 / 259. szám
t 1963. nevein bei 5. TOT,NA MEGYEI VEPttjSÄG Több et tüzelő, mégis kevés Túl készletezés — Növekszenek a falvak igényei — Megrendelőlap-rendszer a sorbaállás megelőzésére A fűtési idénynek még csak a kezdetén vagyunk, a Tüzép-tele- peken azonban mégis nagy a tolongás, néha a sorbaállás. Igaz, mindenütt füstöl a kémény, sehol sem fagyoskodnak, az azonban vitathatatlan, hogy valami nincs rendjén. A napokban felvilágosítást kértünk több illetékestől tüzelő-ügyben, hogy tájékoztatót adhassunk a való helyzetről. A tüzelő-problémának sok oldala van. Az egyik leglényegesebb, hogy a forgalomba hozott mennyiség jóval nagyobb, mint amennyi az előző években volt. Ezt az adatot egyaránt megerősítette Korsós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és Pálfi Vilmos, a szekszárdi Tüzép-telep vezetője. Pálfi Vilmos közölte, hogy a telep november 1-ig körülbelül 15 százalékkal kapott több szenet, mint a múlt év hasonló időszakában. Korsós István hivatalos kimutatást mutatott, amely az egész megye ellátására vonatkozóan tartalmaz adatokat. Eszerint szeptember 30-ig. vagyis az első háromnegyed évben 31.7 százalékkal több tüzelőanyagot hoztak forgalomba a megye területén, mint a múlt év megfelelő időszakában. A félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy a forgalomnövekedés nemcsak az évelejei rendkívül hideg hónapokra vonatkozott, hanem a most kezdődő fűtési időszakra való felkészülésre is. Ugyanakkor mindketten megjegyezték azt is, hogy a megnövekedett mennyiség sem volt elég az igények kielégítésére. Ebből következik, hogy a jelenlegi állapot sem megnyugtató. Túlméretezett házi készletek Az igazsághoz természetesen hozzátartozik az is, hogy sok család túlméretezte az otthoni készletét, már a nyári, őszi hónapokban. Az előző években az volt a probléma, hogy nyáron senki sem vásárolt szenet, mindenki a késő őszre és télre hagyta. Ezért az utalványrendszerrel és más módszerekkel próbálták elérni, hogy a nyári hónapokban is nagyobb legyen a vásárlás, s ezzel csökkentsék a téli csúcs- forgalmat. Ez a törekvés helyes is volt. Sokan persze ennek ellenére nem vásároltak nyáron szenet. A múlt tél azonban mindenkit meggyőzött arról, hogy az a csalód jár jól, aki előrelátó, mái' a nyáron gondoskodik a téli tüzelőről. Most aztán sokan átestek a ló túlsó oldalára, kétszer- háromszor annyi tüzelőt vásároltak meg, mint amennyit más években el szoktak tüzelni, mondván, hogv inkább maradjon, mint hiányozzék. A nyári hónapokban rendszerint volt szén, s többnyire korlátlan mennyiségben adlak. — Naponta megfigyeljük — mondta Pálfi Vilmos — hogy sorbaáll az is, aki előtte való nap kapott szenet. Sőt, olyat is észrevettünk, hogy egy családból ket- ten-hárman sorbaállnak, s mindegyik vásárol, noha tudjuk, hogy már otthon is van tüzelőjük, tehát nem lenne rá szükségük. Sajnos ez olyan probléma, ami ellen nem lehet tenni semmit, mert hiszen jogában állt mindenkinek annyit vásárolnia, ameny- nyit tudott. Sokan azonban nem rendelkeznek megfelelő készlettel, így csak helyeselhető, hogy intézkedést tesznek az arányos elosztás érdekében. Sok a vidéki vásárló — Nagyon sok vidéki ember is jön hozzánk vásárolni — mondta Pálfi Vilmos. — Ha megtudjuk, hogy olyan helyről jött. ahol van Tüzép-telep. nem adunk neki tüzelőt, de‘többnyire nem tudhatjuk, hogy ki honnan jött, Ez a rész külön problémát jelent. Eddig a falusi lakosság központi tüzelőellátására nem igen kellett gondolni, mert helyileg biztosítható volt. Most viszont évről évre nagyobb igény mutatkozik ott is, mert a légi források „kiapadtak”. Nem lehet tehát azon csodálkozni, hogy a falvak lakói is szenet, fát akarnak vásárolni a Tüzépnél. Az ő igényük éppen olyan jogos, mint bárki másé. Ezzel a problémával ugyan számoltak a központi tervezésnél, szervezésnél, ezért jóval több tüzelő kerül a falusi Tüzép-telepek- re is. Úgy látszik azonban, hogy a számítás egy kicsit „szűkmarkú” volt. nem eléggé vették figyelembe a falun mutatkozó igényeket. Mit tesznek, mik a kilátások? Korsós István közölte, hogy a sorbaállás elkerülése végett megrendelőlap-rendszert vezetnek be. Eddig az történt, hogy a korábban ébredők voltak előnyben a szén vásárlásnál, sokan pedig hiába maradtak el kétszer-három- szor is a munkából, szénvásárlási indokkal. Ezentúl, aki tüzelőt akar vásárolni, a Tüzép-telepen beadja a megrendelést. A meg-1 rendeléseket érkezési sorrendben veszik számításba: amikor jön egy szállítmány, akkor értesítik a sorra következő megrendelőt, hogy mikor mehet a szénért. A Szénszállítás eddig is folyamatos volt, ezután is az lesz. Novemberben és decemberben körülbelül 10 000 tonna szén érkezik a megyébe. Nagy mennyiség várható a következő év első negyedében, mindenekelőtt a leghidegebb hónapokban. Körülbelül 10—11 százalékkal lesz több a forgalomba kerülő mennyiség, mint amennyit az idei első negyedben a terv előirt. A forgalomba kerülő mennyiség tehát ha nem is bőségesen, de fedezni fogja az igényeket. A probléma most tulajdonképpen az, hogy eddig nem tudta mindenki megvásárolni az egész évi szükségletét, hanem a téli hónapiokban is kénytelen lesz vásárolni. Ez azonban a megrendelési rendszer bevezetésével a csalódok nagy részénél nem jelent majd különösebb problémát. Egyelőre persze ne jósoljunk, ilyen távoli dolgokat mert a jelenlegi helyzetből kiindulva igen nagy erőfeszítések szükségesek a következő hetekben az igények kielégítéséhez. B. F. a „Hispánia Hispánia— Spanyolország 1930-1963 * című kiállítás Kölcsönös segítségnyújtás az építkezéseken AZ IDlil BERUHÁZÁSOK nagy részénél jelentős a lemaradás. Ennek töbo oka van. A késői kitavaszodás miatt késve kezdhettek munkához az építők, azóta is gyakran fékezte az előrehaladást az anyaghiány és a létszámhiány. A lemaradások pótlásához szükség van az építő vállalatok, szövetkezetek és az építtetők szoros együttműködésére, kölcsönös segítségére. közös erőfeszítéseire. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építkezésein most van kialakulóban ez az együttműködés. Főképp a létszámhiány okozta nehézségek leküzdéséhez nyújtanak segítséget a beruházók. A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, irodaházának építéséhez egy brigádot adott „kölcsön" néhány hétre a kivitelező Tanácsi Építőipiari Vállalatnak. Hasonlóan segíti a Faipari Vállalat is azt, hogy szociális épülete és raktára építésénél az építővállalat minél több munkál elvégezhessen az esztendő végéig. A várdombi tanács a művelődési ház építéséhez nyújt segítséget egv brigáddal Jelentős az a segítség, amit a termelőszövetkezeti építkezések mielőbbi befejezéséhez kap a vállalat a szövetkezetektől. Ahogy a mezőgazdasági munkák engedik, a szövetkezetek brigádokat alakítanak az építkezésekhez. Szövetkezeti vegyesbrigád segíti a ger- jeni Rákóczi Tsz-nél a csibenevelő befejezési munkáit. Egy nagv- létszámú vegyesbrigádot bocsátott a vállalat rendelkezésére a nagykónvi termelőszövetkezet is az istállóépítkezéshez, a németkéri termelőszövetkezet a hatszáz férőhelyes sertéshizlalda építését segíti egy brigáddal. Több termelőszövetkezettel most tárgyal a vállalat vezetősége hasonló segítségadós megszervezésére. A vállalat azonban nemcsak kér. hanem ad is segítséget a termelőszövetkezeteknek. Több termelőszövetkezet ugyanis házilagosan építkezik, valósít meg ki- sebb-nagyobb beruházásokat. A vállalat járásonként alakított műszakiakból brigádokat, melyek a termelőszövetkezetek házilagos építkezéseihez nyújtanak műszaki segítséget, adnak tanácsokat. Több — házilag építkező — tsz-ben anyaghiány, főleg cementhiány akadályozza átmenetileg a munkát. A vállalat ebben is segít, nemcsak kölcsönzi a cementet, hanem a cementgyárból az építkezés színhelyére is szállítja, saját járműveivel. HARMINCKILENC esővázas gépszint kell még az év végéig a termelőszövetkezetekben megépíteni. illetve felállítani. Azokban a szövetkezetekben, ahol ezt házilag megoldani nem tudják, — összesen tizenkét helyen — a vállalat az idei tervén felül elvégzi ezt a mintegy kétmillió forint értékű munkát. A vállalat építkezéseiről naponta érkeznek a brigádok versenyvállalásai a lemaradások pótlására, a határidők lerövidítésére. A kölcsönös segítség eredményeként az év végéig az építkezések nagy részénél behozzák a lemaradást. Hétfőn az OKISZ Népköztársaság úti bemutatótermében, a Spanyol Szolidaritási Bizottság rendezésében megnyílt a „Hispánia, Hispánia—Soanyolország 1930 —1963” című kiállítás. Az ünnepségen megjelent Hollai Imre. az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága pártfőiskolájának igazgatója, Vas- Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. a „Szolidaritási bizottság a spanyol népért” elnöke, Úszta Gyula altábornagy honvédelmi miniszterhelyettes. az MHS elnöke. Gátxir István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, valamint társadalmi életünk számos más neves személyisége, köztük a munkásmozgalom régi harcosai, a spanyol szabadságért fegyvert fogott nemzetközi brigád egykori tagjai. Ott volt több hazánkban élő spanyol kommunista is. A kiállítást Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg. A „Hispánia, Hispánia—Spanyolország 1930—1963" gyűjtemény megrendítő dokumentumokkal idézi az elmúlt több niht három évtized eseményeit. Hírt ad a Spanyol Köztársaság megszületésének napjairól, majd arról ad képet, hogyan szövetkezett a nemzetközi reakció, Franco és Hitler az igaz ügy eltiorására. A következő tablók a negyedszázados francoista diktatúra igazi arcát jellemzik. A befejező képsor azonhan már azt mutatja, hogyan sarjad az elnyomott milliók új harca a szabadságért, a diktatúra ellen, s hogyan siet a hős spanyol hazafiak támogatására az egész haladó emberiség. (MTI) Lakásépítő .közössé» alakult Szekszárdim A Hazafias Népfront városi bizottsága kezdeményezésére szombaton lakásépítő közösség alakult Szekszárdon. Az alakuló ülésen az érdekelt építeni szándékozókon kívül a városi tanács, az OTP szekszárdi kirendeltsége, a Bóta- széki Épületkáróantartó Ktsz képviseltette magát. Eszenyi Antalné. a Hazafias Népfront városi titkára ismertette az összejövetel célját. — A Hazafias Népfront segíteni akarja a szekszárdi lakáshiány megoldását, a lakásépítő közösség létrehozásával — mondotta többek között. Dr. Komlós Andor, az OTP szekszárdi kirendeltségének előadója az építéshez nyújtandó hiteligény- lés módját ismertette. — Anyagi előnyökkel jár a közösség létrehozása. A közösségben építieíok számára 25 éves törlesztésre 80 ezer forint kölcsönt folyósít az OTP — mondotta. A jelenlévők az alapszabály ismertetése után kimondták a lakásépítő közösség megalakulását, , és négytagú szervező bizottságot választottak. Megbízták, járjon el a városi tanácsnál a Béri Balogh Ádám utca feletti domboldalra tervezett 16 kertes házhely kisajátítása ügyében. Az építeni szándékozók úgy határoztak, ameny- nyiben megkapják a házhelyeket | — figyelembevéve a városkép kialakításával járó esztétikai kötöttségeket — egyforma házakat építtetnek. Olvasókról, könyvekről, harminc községről egyik művében olvastam az író egy véleményét az élet dolgairól. Azt mondta: „az életben nincsenek kis dolgok, valamihez képest minden dolog jelentős”. A mondás igazsága vitathatatlan, s az évtizedekkel ezelőtt aforizmába sürített bölcsesség vonatkozik napjaink minden jelenségére. A parasztembernek nagy dolog, hogy időben földbe került a mag, az építőnek, hogy elkészült az új lakóház, a könyvtárosnak, hogy egyre több jó könyv kerül az olvasók kezébe. Maradjunk most az utóbbinál, a könyvtárosnál, a könyvnél. S ne is egy ember, hanem a bonyhádi járás harminc községének könyveinél. Sokat beszélhetünk róluk. Elmondhatjuk például, hogy egy év alatt különböző forrásokból több mint 4300 kötettel gyarapodott az állomány, s a községekben az idén eddig 110 000 forintot fordítottak könyvek vásárlására. (Hogy a könyvbarátok egyénileg mennyit költöttek olvasnivalóra, erről nincs adatunk.) Arról viszont már van. hogy bár igen szépen növekedett a könyvállomány, mégis csökkent a bonyhádi járás községeiben a beiratkozott olvasók száma. Amíg 1962-ben 6697 olvasót tartottak nyilván, addig ez az szám az idei évre 6477-re apadt. A csökkenésben több tényező is közrejátszott. A legnyomósabbat azért csak a könyvtárosok munkájában kell keresni. Szolgáljon erre példaként Lengyel község esete. Innen a könyvtáros tanfolyamra ment, a helyettesítő pedig nem tudott úgy foglalkozni az olvasókkal, mint elődje. S így azoknak egy része kimaradt. A lemorzsolódásnál sokkal kellemesebb arról tudósítani, hogy a kevesebb olvasó többet olvas ma, mint tavaly olvasott a több. Nézzük csak: tavaly a 6697 olvasó 32 158 kötetet kölcsönzött ki a községi könyvtárakból. Egy főre tehát körülbelül 4.8 kötet jutott. Az idén, mint korábban említettük. az olvasók száma 220-al csökkent. A 6477 könyvbarát azonban a III. negyedév végéig már 33 228 könyvet olvasott el. Tehát a tavalyi 4.8 kötettel szemben az idén már közel 5.2 könyv fordult meg egy-egy olvasó kezében. Könyvtáraink statisztikájában általában található egy szépséghiba: a legtöbb helyen az olvasók zöme az általános iskolások közül kerül ki. Korántsem baj az. hogy a gyerekek olvasnak, sőt. igen hasznos. A baj inkább, hogy a felnőttek között nem nyert még megfelelő népszerűséget a könyv. A bonyhádi járásban az arany nem mondható rossznak: jelenleg 3328 a felnőtt olvasók száma. Ez az arány azonban lehetne még jobb is. Például olyan, mint Hö- gyészen és Nagymányokon. Az első helyen 78 százalék a tizennégy éven felüli olvasók aránya, Nagymányokon pedig az 500 beiratkozott közül 304 a tizennégy évnél idősebb olvasó. Nem lehet elhallgatni, nem is volna helyes Aparhant és Kéty gondjait. Úgy látszik, mindkét községben kátyúba kerüli a könyvtárak szekere. Ismét két számot: Kétyen 201 olvasója van a helyi könyvtárnak. Már ez is azt mutatja, hogy körülbelül csak minden tizedik községbeli tag. Ez az arány azonban még romlik, ha az előbbihez még hozzátesszük, hogy az amúgyis csekély létszámból 144 az olyan olvasók száma, akik még nem idősebbek tizennégy évhél. Aparhanton a kétyi- nél is rosszabbnak látszik a helyzet. Pedig a község anyagiakban talán a legerősebbek közé tartozik. A szegénység tehát egyáltalán nem magyarázza a művelődés formái iránti általános érdektelenséget. s azt sem. hogy mindösz- sze 109 olvasója van a községi könyvtárnak. Elhangzott olyasmi, hogy az emberek Aparhanton csak a pénzzel törődnek. Lehet ebben valami kis igazság, de az érvelés a pénzszeretettel együtt is igen sovány. A hibát talán inkább ott kellene keresni, hogy a falubeliek nem is igen tudják, mit jelent, és mit jelenthet számukra a jó könyv. • Az aparhanti sik problémához is el kell érnünk. A bonyhádi járás könyvtárainak a mostani eredmények megszilárdításában, az olvasó emberek számának szaporításában igen sokat segíthetne a könyv- barát-mozgalom. Egy kicsit úgy érezzük azonban, hogy ez a nagyon szép és nemes célokat kitűző mozgalom a kezdeti lendület után mintha ellanyhult volna. Az értekezletekkel nincs sok baj. azokat időközönként megtartják. A konkrét operatív tevékenységgel azonban annál inkább hibák vannak. Pedig elsősorban erre lenne szükség. Arra, hogy minél több embert nyerjenek meg az olvasásnak és így izmosítsák. erősítsék a könyveket forgató parasztemberek táborát a bonyhádi járás harminc községében. Sí. I.
