Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-30 / 280. szám
2 TOI.NA MEßVFT NfiPŰJSAG 1963. november 3í>. A taggyűlések tapasztalatai Á bukás nem véletlen Ezekben a napokban taggyűlést tartanak a megye pártszervezetei. A legutóbbi országgyűlésen népgazdaságunk helyzetét Vitatták meg. A termelőszövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok, ipari üzemek kommunistái most azt vizsgálják, hogy az országgyűlés megállapításai mennyiben érvényesek saját területükre, mit tehetnének a gazdasági eredmények növelése érdekében, hogy ezzel hozzájáruljanak a népgazdaság erősítéséhez. A téma súlyához méltó a párttagság aktivitása. A medinai Béke Termelőszövetkezet taggyűlésén húszán jelentek meg és 14 hozzászólás hangzott el. A Szed resi Gépállomás kommunistáinak tanácskozása is igen aktív volt. Bírálták a hiányosságokat, és megfelelő javaslatokat tettek. A Szedresi Gépállomáson a 14 felszólaló például olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a munka- szervezésben tapasztalható hiányosságok, az anyaghiány, a társadalmi tulajdon megbecsülése. Javaslatot tettek tapasztalatcserére egy olyan gépállomással, ahol jól szervezték meg a gépek javítását. A Bonyhádi Cipőgyárban felvetődött a kereskedelmi ellátás helyzete. A taggyűlésen elmondották, hogy a különféle idényvégi árleszállításoknál igen előnyös helyzetben vannak a városok, a községek lakói viszont hátrányban vannak, mert csak a városi boltokban van jelentős választék. Az elosztásnál tehát nagyobb gondot kellene fordítani a községek lakóira is. Több taggyűlésen bírálták a tüzelőellátásnál mutatkozó hibákat. A závodi és a bátaapáti taggyűlésen a gabonatermesztéssel kapcsolatos problémák vetődtek fel. Dunaföldváron közösen tartották meg gyűlésüket a termelőszövetkezetek kommunistái. Az egyik felszólaló az Alkotmány Termelőszövetkezet szakvezetésében mutatkozó hibákat vetette fel, a másik arról beszélt, hogy őszi vetések idején nem használták fel a megvásárolt műtrágyát. Egy felszólaló foglalkozott a zöldség- és gyümölcsfélék értékesítésével. A pusztahencsei termelő- szövetkezetben a taggyűlésen felvetődött a munkaversehy helyzete. Azt javasolták, hogy a szervezésnél ne csak a mennyiségi eredményeket vegyék figyelembe, hanem a minőségi munkát is. A du- naszentgyörgyi tsz kommunistáinak tanácskozásán egyebek közt felvetődött, hogy a kommunisták milyen segítséget nyújtottak a gazdasági eredmények növeléséhez. A felszólalók örömmel állapították meg, hogy a tsz-ben dolgozó párttagok megfelelően segítették a szakvezetést a munka- szervezésben és a munkaerő biztosításában. A vitához az alapot a jó beszámoló jelentette. Mindössze egykét helyen fordult csak elő, hogy a taggyűlés előadója kimásolt néhány részletet az országgyűlésen elhangzott beszámolóból és azt olvasta fel, a helyi körülmények megfelelő elemzése nélkül. Ilyen eset fordult elő a bogyiszlói termelőszövetkezetben és a szekszárdi kendergyárban megtartott taggyűlésen. Mivel e két helyen nem készítették elő megfelelően a taggyűlést, a tanácskozás nem is töltötte be feladatát. A taggyűlések egy részről tehát azt igazolták, hogy a megye kommunistái kellő felelősséget éreznek gazdasági, társadalmi előrehaladásunkkal kapcsolatban, kommunistához méltóan tevékenykednek, másrészt viszont egyes helyeken különösen szükséges a tájékozottság javítása, mert csak így tudnak adott esetben helyesen állást foglalni, cselekedni. B. F. A legközelebbi tanácsülés anyagát vitatta meg a megyei tanács vb Pénteken délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szabópál Antal vb-elnök elnökletével. Az ülésen megvitatták a decemberi tanácsülés anyagát. Ezen a tanácsülésen a megye tanácsi szerveinek munkáját értékelik. Az ezzel kapcsolatos beszámolóra Szabópál Antal vb- elnök tett javaslatot. Javaslatot tett a tanács 1964. évi munkatervére és a végrehajtó bizottság intézkedési tervére is. Ezek a kérdések ugyancsak szerepelnek majd a decemberi tanácsülésen. Az előterjesztéssel kapcsolatban számos kérdés és vélemény hangzott el. Dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára, Ordas József, a Beruházási Bank igazgatója, a megyei tanács vb. tagja, dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Bertha Kálmán, a megyei tanács tervosztályának vezetője tettek javaslatot a beszámoló, illetve a munkatervjavaslat egyes részeinek módosítására, kiegészítésére. Ezután szavazásra került sor: a vb egyhangúlag elfogadta a tanácsülésen előterjesztendő napirendi anyagot. Ezt követően különféle folyó ügyekkel foglalkoztak. Az alsóná- nai gyermeklétszám csökkenése miatt meg kellett szüntetni egy foglalkozási csoportot. Határozatot hoztak arra, hogy az itt felszabaduló óvónői és dajka-státuszt a Döb- rököz-szőlőhegyi napköziotthonos óvodánál használják fel, amely nemrégen létesült. Határozat született a 3004/5-ös kormányrendelet alapján a mucsi termelőszövetkezet szakmai vezetésének megszilárdításával kapcsolatban, s engedélyezték a szekszárdi kertvárosi részen a B—2 jelű, 24 lakásos bérház üzembehelyezését. A vetést sikerült időben befejezni, a kalászosok szépen fejlődnek, kedvez az időjárás is. De ezzel még nem biztosított a jövő évi jó termés. Vigyázni kell a zöldellő, erősödő vetésekre. Az agro- nómusok fő figyelme most a mélyszántás felé irányul. Fontos, hogy ezt is időben és jó minőségben végezzük el. A vetések „felügyeletét” a növényvédők veszik át. Vigyáznak, nehogy a jól végzett munka eredményét a kártevők semmisítsék meg. Az idén különösen fontos a növényvédelem. A vetés gyors tempója és megnövekedett területe szükségessé tette, hogy sok helyen kalászost kalászos után vessenek. A talaj fertőtlenítése sem volt mindenütt megoldható. így a talaj és az időjárás kedvezett a csócsár- lónak és a többi kártevőnek. Ezeknek a felderítése és a gyors védekezés a feladata most a növényvédőknek. A Bonyhádi Járási Tanács mezőgazdasági osztályán érdeklődtünk Pékár Imre növényvédő fő- agronómussal a vetés helyzetéről. — Az időbeni vetés nagy előnyt jelentett — mondta Joó Jánosné, a járás növényvédelmi felelőse. — Amint várható is volt, több helyen fellépett a csócsárló. A növények tövében már nem tudott kárt tenni, mert mire jelentkezett, a gabona már jól megerősödött. Most is állandóan ellenőrizzük a területet és azonnal tudunk megfelelő ellenszert biztosítani. Szomor Ferenc, a járási főagronó- mus is segít ebben a munkában. Nem féltem az őszi vetéseket — mondta. A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezetben olyan szép a |yáindenki megvívta, s nap nap után megvívja harcát az életben az életért. Semmi nem hull az égből, a manna csak a bibliából ismeretes. Az életben csak akkor teremtődik meg valami, ha az ember nem kíméli eszét, szívét és erejét, hogy teremtsen valamit. Ez még akkor is igaz, ha önmaga teremtéséről van szó. Furcsa megfogalmazás? Az, de igaz. Az ember, amikor a jövő nemzedéket, a gyermekeket neveli végeredményben magasabb színvonalon ömagát teremti újra. Ez a teremtés nagyobb gondot, következetesebb gondolkodást és melegebb szívet követel, mint a manuális napi munka. A követelményt fokozza, hogy az új társadalmi körülmények között kevés az a hagyományos, vagy inkább szokványos nevelés, amit annak idején mi kaptunk. Talán ennek az igénynek a javára könyvelhetjük el, hogy az utóbbi időkben megszaporodott a szülők akadémiája és a különböző nevelési problémákkal foglalkozó előadások, tanfolyamok hallgatóinak létszáma. Egyre több szülő keresi fel a neveléssel hivatásszerűen foglalkozó embereket fórumokat tanácsért. Egy terjedelmes aktaköteg került a kezembe a közelmúltban. Fiatalokról, tizenöt-tizenhat éves gyerekekről szólt, cselekedeteiket sorakoztatták egymás mellé, kérlelhetetlen tárgyilagossággal a mondatok. Bandába verődtek, s a nagyobb józan tábor megvetését kiváltó, úgynevezett „nagyfiús” tetteket vittek véghez. Az akta végén ott volt a summázás: rövidebb-hosszabb időre szóló bírósági ítéletek. Ezzel az ügy nagyjából lezárult. Ám, a lezárást csak félig fogadhatjuk el megoldásnak, mert az akták nem adtak választ arra, hogy az ügy szereplői miért követték el, amit elkövettek, s miként jutottak arra az útra, amelyik végül a tárgyalóterembe vezetett. Velük született talán a rosszra való hajlam? Ezt állítani annyit jelent, hogy a gyermek neveléséért felelősséggel tartozó felnőtt kitér a kötelessége elől, s minden okot a gyermekre hárít. Miért felelős a fiatal, miért a felnőtt? — ezt eldönteni csak egyedi elbírálás alapján lehet. Egyet azonban az ügy kapcsán szinte általános érvénnyel elmondhatunk. Azt, hogy a gyermekek mindent megkaptak a szülőktől, ami számukra szükséges volt, sőt még olyanokat is, amelyek jellemüket már rossz irányba terelték. A három kívánság teljesítése nem mesebeli fogalom, hanem valóság. Sok eset- ben az lenne a szokatlan, ha á serdülőkorú gyermek nem állítana össze kívánságlistákat és a szülő nem igyekezne teljesíteni azt az első szóra és mindenáron. A jólét fontos valami, de a mértéktartás legalább annyira szükséges. A gyermek lelkivilágát eltorzítja, gondolkodását pedig csak egy irányba és rossz irányba terelheti a mértéktelenség. Azt igyekszik vele elhitetni, hogy neki az életben, csakúgy, mint a szülői házban mindén sikerülni fog. És amikor először másként történik a dolog, mindjárt megvan a baj. Megváltozik a gyermek látásmódja, kiéleződik az ellentét az élet és a gyermekiélek között: egy- csanásra rossz lesz a világ. A korábban említett ügy ** egyik szereplője ott siklott ki először, amikor a szülők megtiltották, hogy kirívóan öltözködjék, s vágya tárgyának beszerzéséhez nem adtak pénzt. Neki tetszett az a tarka-barka pulóver, s hozzá akart jutni. Ezért hát lopott, elsőre a családi kasszából, később pedig máshonnan. És ekkor már a verés sem segített. Egy elnadrágolás nem teheti meg nem történtté sok év hibás elképzelés sét, jó útra sem téríthet, csak egy rövid időre megrémíthet. Szülhet azonban — mint ebben az esetben is — elszánt dacot, feneketlen gyűlöletet a világ ellen, amelyik nem engedi, hogy megvalósulhassanak a romantikusnak és nagyfiúsnak látszó elkéozelé- sek. És következik a „csakazértis”. Hogy ez hova vezet, arról keserű bizonyítékot szolgáltat több fájdalmasan érdekes eset. s néhány bírósági ítélet. Nem maradhat el azonban a Lelkiismeretfurdalás sem. Ez persze legtöbb esetben nem a gyermeket, hanem a nevelési vizsgán csúfosan megbukott felnőttet sújtja, ha sújtja egyáltalán. Az általam ismert esetek többségéHatárssevnle a növényvédő állomás főagronómusával a bonyhádi járásban külföldi intenzív búza, hogy ilyen fejlett vetésre nem is emlékszem. Az őszi árpában, főleg amit kalászos után vetettünk, a mocskos pajor és drótféreg lépett fel. Igaz, hogy elszórtan, és nagyon kis mennyiségben. Az azonnali védekezés elpusztította ezeket a kártevőket is. Véleményük szerint jelentős' kártételtől az őszi időszakban nem kell félni. Várható azonban, hogy tavasszal, a hótakaró elolvadása után ismét fellép a csócsárló, ezért kora tavasszal figyelő szolgálatot állítanak fel, hogy megakadályozzák elterjedését. A kártevő megjelenése főleg a későbbi vetéseknél várható, ezekre különösen nagy gondot fordítanak. A fertőtlenített talajú földeken egyáltalán nem észleltek kártevőket. így a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezetben — ahol az egész területet fertőtlenítették — nem fenyegeti veszély a gabonavetést. Néhol találkozni olyan véleménnyel is, hogy a korai vetés meg fogja bosszulni magát és a tél teljesen tönkreteszi a gabonát. Ez így helytelen felfogás. Igaz, hogy néhány helyen, főleg az őszi árpa túlságosan is erős. de félelemre még nincs ok. A kártevők pusztítását viszont erősen akadályozták a jól fejlett vetések. A bonyhádi járásban néhány ju- háisz már kérte az erős őszi árpa-ve tések lelegeltetési engedélyét. A járási tanács — nagyon helyesen — ehhez egyelőre nem járult hozzá. A felázott, puha talajba az állatok beletapossák a vetést és így károkat okoznak. Erre csak a talaj fagyása után fognak tereléses legeltetést engedélyezni. A növényvédelem szempontjából fontos, hogy a hungazinozást, vagyis a kukoricaföldek gyom- mentesítését már most kezdjék meg ott, ahol erre lehetőség van. Az időjárás egyelőre kedvez ennek a munkának és jobb eredményt is lehet elérni az őszi védekezéssel. Az elvonuló hóié a talajba mossa a vegyszert, így biztosabb a hatás. Figyelembe kell venni azt is, hogy egyre több termelőszövetkezet igényli a vegyszeres gyomirtást. Erre megfelelő gép csak kevés közös gazdaságnak áll rendelkezésére. Tavasszal viszont sok egyéb munka mellett a növényvédő állomás nem tud kellő mennyiségű gépet biztosítani. Ezért fontos, hogy az őszi munkákkal jól haladó termelő- szövetkezetek már most kérjék a hungazinozást. A növényvédő állomás a téli karbantartások mellett el tudja látni ezeket a munkákat. A járási tanács mezőgazdasági osztálya után a termelőszövetkeben nemigen találkoztam vele. Inkább azzal, hogy a megbukott szülők igyekeztek valamilyeh harmadik felelőst keresni. Kisütötték, hogy volt a családban egy féktelen, jellemtelen, gonosz ember. Az elvetemült gyermek annak a tulajdonságait örökölte. Ebben meg is nyugodtak, bár önmaguknak hazudtak most is, mert a gyermek a vérségi rokonság ellenére sem örökölheti egy harmadik, vagy negyedik elferdült jellembeli tulajdonságait. Tanulságként lehetne sorolni * több kézenfekvőnek látszó magyarázatot, de ezek mindegyike leleplezi önmagát. Beszélhetünk a fiatalok felelősségéről. Szívesen hivatkoznak erre, de elfelejtik hozzátenni, hogy ez csak egy bizonyos határig igaz, később már a felnőttekéről kell szólni. Arról, hogy a felnőtt nemzedék és így elsősorban a szülők, minden gyermek esetében vizsgáznak. Hogy ez a vizsga a legtöbb esetben jó, arra bizonyíték a fiatalkorúak szélesebb táborának fegyelmezettsége, tanuláshoz, munkához való dicséretes viszonya, él- nitudása. De arról is szól ez a vizsga, hogy a bukás sosem véletlen. Legtöbbször az bukik meg, aki azt hiszi, hogy gyermeke maga a megtestesült tökéletesség. S az ok, ami a lejtőre viszi, valami földöntúli. Pedig nem az, hanem a felelősség hiánya, a nevelés következetlensége és mint az ösz- szesnek kísérő jelensége a majomszeretet és a felesleges istení- tés. Sz. I. Termelőszövetkezeti tagok élménybeszámolói a Szovjetunióról Befejeződtek a Tolna megyeiek társasutazásai a Szovjetunióba. Az MSZBT, az IBUSZ és a szak- szervezetek által rendezett társas- utazásokon a megyéből az idén háromszázan vettek részt, hetven százalékban termelőszövetkezeti gazdák. Az utasok nagy többségét kitevő egyszerű szövetkezeti tagok és dolgozók doni, Kubány- vidéki kolhozokba és szovhozokba látogattak, megtekintették Moszkva és Leningrad nevezetességeit. zetekben érdeklődtünk az őszi vetések helyzetéről. A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezet agronó- musa, Kalita Imre is biztatóan nyilatkozott; — a vetések jók. Csócsárló itt nagy mennyiségben lépett fel. A vegyszerek biztosítva voltak, saját erőből meg tudtuk oldani a védekezést. Hungazinozást jövőre már nem terveznek. Gazdaságosabb az, ha kézi erővel végzik el, mert munkaerőhiány nincs a termelőszövetkezetben. A zombai Parasztbecsület Termelőszövetkezetben csak nagyon kevés helyen mutatkozott a csócsárló. Az egyszeri porozás után pedig teljesen megszűnt. A búzaterületek talaját, ahol kalászos volt előtte, fertőtlenítették. A vetés minősége itt különösen jó. A tsz-t az ellenőrzéskor dicséretben is részesítették. Újvári Gyulának, a termelőszövetkezet elnökhelyettesének az a véleménye, hogy jövőre nem szükséges a vegyszeres gyomirtást alkalmazni, a vetés olyan jól fejlett, hogy a gyomnövények már nem tudnak kárt tenni benne. Amint a vizsgálat is mutatja, a vetések minősége jó. Megfelelő munkát végeztek a termelőszövetkezetek és a növényvédők. Az idén sikerült elérni azt, amit évek óta célul tűztünk a mezőgazdaság elé. Jó volt a talajelőkészítés, időben földbe került a mag, a növényvédelem is jól ellátta feladatát. Egyszóval mindent megtettek, ami emberileg lehető volt. A munka eredményét a jövő évi termés fogja megmutatni. Kónya József il I
