Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-26 / 276. szám
t 1, j vtál A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA: ír .... XIIr. évfolyam, 276. szám. ÁRA: 60 FILLÉR. Kedd. 1963, november 26. Gyorslista a Második Békekölcsön sorsolásáról (6.-7. o.) A terhességmegszakítás és következményei (5. o.) Észre kell venni A megye fiataljai jelentős mértékben segítették elő az őszi mezőgazdasági munkák sikerét. Társadalmi munkában 220 ezer 719 órát dolgoztak és ez idő alatt 11 508 holdról takarították le a terményt, összesen 50 544 mázsát. Imponálóak ezek a számok és ami még lényegesebb, bizonyító erejűek is. Milyen szempontból? A fiatalok megítélése szempontjából és a KISZ aktivitása, mozgósító készsége szempontjából. Létezik ugyanis egy olyan felfogás, amely summázva és kategorikusan kizárólag a külső jelekből ítél: üresnek, cinikusnak, minden nemesre és jóra képtelennek tartja a ma fiatal nemzedékét. Az ilyen bölcselkedés vagy nem ismeri, vagy pedig nem képes megérteni az utánunk jövő nemzedék élet, valamint gondolatvilágát, pedig a jelek szerint nincs ellentmondás: a modem, de ízléses öltözködés, az időnként tapasztalható hányave- tiség és túlzott fölény jól megfér ebben az esetben a társadalmi munkában végzett kukoricatöréssel. Arról viszont már lehet szó és aiTÓl érdemes is beszélni, hogy p fiatalok eredményeit többre kellene becsülni, s minden esetben el kellene ismerni azt, ami elismerésre méltó. E téren mi, idősebbek adósságban vagyunk. Jellemző, de nem egyedülvaló példa erre az a főagronómus, akitől egy alkalommal megkérdeztem, kik a legjobb ifjú traktorosok. „Vannak ilyenek, de név- szerint nem tudom, majd megnézem a jelentést” — mondta. Szóval csak kimutatásból tudott a legjobban dolgozó fiatalok létezéséről, személyes, emberi kapcsolatok nélkül. Ugyanakkor a közös gazdaságokban gyakori a panasz: kevés a fiatal, elmennek, itt akarnak hagyni bennünket. A panaszkodók arról viszont rendszerint hallgatnak, hogy miért mennek el a fiatalok. Legtöbbször azért, mert a tagok, vagy a vezetők — s ez a legnagyobb sértés — a fiatalokat nem veszik emberszámba, figyelmen kívül hagyják a jogos igényeket, nehezen értik meg, hogy ma már a falusi lány és legény nem hajlandó az évtizedekkel ezelőtt, még kötelező rideg formák és normák szerint élni. kai szemben, akiknek több a zsebpénz. A vezetőség egyik idős tagja erre valósággal kikelt magából: „Az ám. ahhoz lenne eszük, elverni a forintokat” — mondta. Ennek rendszerint az a következménye, hogy a közös gazda - Ságokból a fiatalok elszállingóznak és maradnak az idősebbek. Ez is egyik oka annak, hogy. a mezőgazdaságban a szakmunkás- tanfolyamokra nincs elegendő jelentkező. A fiúk és a lányok, ha ismerik is a lehetőséget, inkább más területre ..pályáznak”, mert az építkezéseknél például segédmunkásként is önállóbbak, mint — tisztelet a kivételnek — otthon a szülői háznál brigádvezetőként, munkacsapatvezetőként, vagy szakmunkásként. Elég gyakori még, hogy a közös gazdaságban valami ósdi tekintély-elv alapján a fiatalokat a vezetésből kirekesztik. Tudok olyan közös gazdaságról, ahol .nagy gond.az arra alkalmas brigádvezető kijelölése, ám a vezetőségnek eszébe sem jut körülnézni a húszegynéhány évesek között, pedig ott lehetne találni brigádvezetésre alkalmas embert. „Mit akar, még a hátán a tojáshéj” — mondják. Ez, ha tiéfásan is hangzik, nem más, mint oktalan lenézés és felesleges óvatosság, sőt szinte tervszerű elidegenítés a tsz-től. A megyében szinte valamennyi községben tanújelét adták a KISZ-szervezetek annak, hogy nem hajlandók közömbösen nézni az idősebb szövetkezeti gazdák erőfeszítéseit. A bonyhádi járásban 3418, a dombóvári járásban 4862, a paksi járásban 3911, a szekszárdi járásban 2614, a tamási járásban 2329 fiatal végzett a betakarítás és a vetés során társadalmi munkát. Ha erre képesek voltak, akkor számítani lehet rájuk abban is, hogy részt kémek a megye mezőgazdasága előtt álló újabb nagyfontosságú tennivalóból, feladatból: az állattenyésztésben lévő elmaradottság felszámolásából. De kérni kell a KISZ- szervezetek segítségét és nem szabad fukarkodni az elismeréssel. A mi dolgunk észrevenni, hogy az őszi mezőgazdasági munkák során élért eredményekben nagy része van a megye fiataljainak is. Kennedy utolsó útja Washington (MTI). Vasárnap átszállították John Fitzgerald Kennedy koporsóját a Penér Házból a Capitoliumba.-^ Már szombaton éjfélkor gyülekezni kezdtek az amerikaiak Washington utcáin, hogy láthassák a meggyilkolt elnök halottas menetét. Becslések szerint délelőtt mar 300-ezren tolongtak a Capitolium felé vezető, aránylag rövid útvonalon. Kennedy koporsóját ágyúlalp- ra helyezték, amelyet hét szürke ló húzott. Az ág.vútalp mögött egy magányos felnyergeli ló lépkedett, kengyelét hátrakötöl- ték, jelképéül annak, hogy lovasa már nincs az élők Sorában. Huszonegy ágyulö'vés dördült el, miközben a katonai díszmenet lassú lépésben, a gyászfátylakba burkolt dobok ünnepélyes ütemére a Capitolium felé haladt. A négy fegyvernem képviselői felsorakoztak a Capitolium lépcsőjén, majd leemelve az amerikai lobogóba burkolt koporsót, elhelyezték az épület kör alakú csarnokában. Elsőnek a család búcsúzott, közöttük Kennedy özvegye, aki kézenfogva vezette gyermekeit: a hatéves Carolinet és a hároméves John-t, akik láthatóan nem is voltak teljesen tudatában a szomorú eseménynek. Mansfield szenátor és a kongresszus más vezetői mondottak búcsúbeszédet. Emlékeztettek a meggyilkolt elnök államfői és emberi értékeire, felhívták az amerikai politikusokat és az amerikai népet, hogy Kennedy szellemében munkálkodjanak. A család távozása után meg- ■ kezdődött a kinn várakozók, a | hatalmas tömeg fokozatos áram- i-lása a koporsóhoz. Az esti órák- ; ban meglepetésszerűen ismét megjelent Kennedy özvegye, akit Robert Kennedy, az Egyesült Államok igazságügy minis/, tere, a meggyilkolt elnök öccse kísért. Jacqueline Kennedy még néhány percet töltött férjének koporsója mellett. A Capitoliumtól az Arlington nemzeti temétüig Washington (MTI) A pénteken meggyilkolt Kennedy amerikai elnök temetési szertartása hétfőn helyi idő szerint 9 órakor (magyar idő szerint 15.00 óra) kezdődött. Ekkor zárták be a Capitolium körcsarnokának bronzkapuit miután 19 óra alatt mintegy négy- százezer ember vonult el a kongresszus épületében emelt ravatal előtt. Azok akik már nem tudtak bejutni a körcsarnokba, tízezrével lepték el a környező utcákat e előre elhelyezkedtek a temetési menet útvonala mentén. A körcsarnokban az utolsók közt rótta le tiszteletét a ravatalnál Nixon, volt alelnök, aki Kennedy ellenfele volt az 1960. évi elnökválasztáson. Tíz óra negyven perckor Kennedy özvegye a családtagok kíséretében megjelent a ravatal előtt, hogy még egyszer búcsút vegyen elhunyt férjétől. Néhány perccel később a koporsót kilenc katona emelte a magasba és gyászzene hangjai mellett, a kivezényelt díszőrség tisztelgésétől kísérve ágyutalpra helyezte. A gyászmenet 10 óra 58 perckor indult el a Capitoliumbói. Az ágyutalpon nyugvó koporsó mögött zárt kocsiban elsőnek az elnök özvegye, Robert Kennedy igazságügyminiszter és Edward Kennedy szenátor haladt. Nyomukban Johnson elnök, a kongresszus tagjai és a kormány vezetői követték a koporsót. A temetésre érkezett külföldi vendégek ezalatt a Fehér Házban várakoztak. A temetési menet a gyászdobok lassú pergése mellett a Pennsylvania avenuen keresztül a Fehér Házhoz érkezett, ahöl a külföldi állam- és kormányfők, külügyminiszterek és más delegátusok csatlakoztak a menethez. Helyi idő szerint 11,41 órakor hagyta el a gyászmenet a Fehér Ház kertjét s innen Kennedy özvegye, a gyászoló család, valamint a kül- és belföldi előkelőségek már gyalog kísérték az ágyutalpon szállított koporsót. A menet a Connecticut avenuen keresztül haladt a St. Matthews katedráiig felé, ahova 11,57 órakor érkezett meg. A katedrális lépcsőin Kennedy özvegyét, — akihez a Fehér Házban két kisgyermeke is csatlakozott — Cushing bíboros, bostoni érsek fogadta. Kennedy elnök bronzkoporsóját az ágyutalpról leemelve bevitték a katedrálisba és Cushing bíboros megkezdte a főpapi gyászmisét. A gyászmise után a menet folytatja útját az Arlington nemzeti temetőbe, hogy_ott Kennedy elnök földi maradványait örök nyugalomra helyezzék. A Capitoliumbói a Fehér Házba és onnan a St. Matthews katedrálisba vezető útvonal mentén döbbent csendben hatalmas tömeg részvéte kísérte utolsó útjára a meggyilkolt elnököt. Ezekben az. órákban szinte egész Washington halálos csendbe borult és attól kezdve, hogy az ágyutalpra emelt koporsó elindult a Capitoliumbói, csak az St. Matthews székesegyház harangjának szava vegyült el a gyászzenével. A temetés napjára, minden eddigit felülmúló, biztonsági intézkedéseket foganatosítottak Washingtonban. A rendőrség és az FBI mellett a kémelhárító-szol- gálat, sőt a hadsereg bűnügyi nyomozó osztályának ügynökeit is mozgósították. A Capitoliumba. a Fehér Házba, és a St. Matthews székesegyházba csak a legszigorúbb igazoltatás után lehetett bejutni. Még a székesegyházba kissé korán érkező John G leant, az első amerikai űrhajóst is igazoltatták. Amerre a menet elhaladt, az útvonal mindkét oldalán feltűzött szuronyú katonák helyezkedtek el egymástól öt méterre. A székesegyházzal szemben emelkedő házak tetejét rendőrök szállták meg. Az amerikai szenátus hétfőn délelőtt húszperces ülést tartott és egyhangú határozatban fejezte ki részvétét és együttérzését a Kennedy-család iránt. TASZSZ-jelentés közli, hogy a moszkvai televízió „Telstar” segítségével közvetítést adott a temetési szertartásról. Ezzel egyidejűleg a moszkvai rádió ri porokban számolt be és közben gyászdalokat sugárzott. Az egyéni gazdaságokban a falusi fiatalok nagy része sokszor még nősülés után is hosszú ideig a szülői ház cselédjeként dolgozott: istállóban hált, ruhát, már amilyet és kosztat kapott, de költőpénzt, vaigy szórakozási lehetőséget keveset. Nem a szülői szívtelenség volt ennek az oka, hanem az élet és a gazdálkodási forma, az ebből eredő szokásjog. A helyzet megváltozott és dőreség lenne ebben az új életformában azt kívánni a traktorostól, az állattenyésztésben, vagy a kertészetben dolgozó fiútól, lánytól, hogy úgy éljen, ahogyan az apák, a szülők éltek. Hallottam, amikor az egyik tsz vezetősége arról tanácskozott, hogy a nőtlen emberek több munkaegység-előleget és inkább pénzt mint terményt kapjanak. Ne kerüljenek hátrányos, vagy megalázó helyzetbe az iparban dolgozó és vasárnap otthon szórakozó fíatalokNagy a sürgés-forgás a tamási halárban. A Vörös Szikra Tsz hatalmas, 87 holdas kukoricásából tíz lófogat és négy zetoros vontató az utolsó fordulókat veszi; szállít ja a szövetkezet gazdasági udvarába az aranysárga csövekéi.
