Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

I 1063. november 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG lewen 1965 a nemzetid)«I souiKttmuk6ilés éve Egyhangú határozatot hozott az ENSZ-közgyűlés New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés csütörtökön este egy­hangúlag elfogadta azt a határo­zati javaslatot, hogy 1965-öt, az ENSZ megalakulásának 20. év­fordulóját nyilvánítsák a nemzet­közi együttműködés évének. A ja­vaslatnak, amelyet hat ország — Dahomey, India, Svájc, Trinidad- Tobago, Uj-Zéland és Venezuela i— terjesztett elő, fő célja a nem­zetközi feszültség enyhítése. Az indítvány szerint az ENSZ az együttműködési év minden hó­nalját egy-egy különleges feladat megoldásának, többek között a közegészségügy fejlesztésének, az írástudatlanság elleni harcnak szentelné. A tervek összehangolá­sára egy 12 államból álló bizott­ságot hoznak létre. A szavazás után felszólalt Fe­dorenko, a Szovjetunió ENSZ- képviselője. Megállapította: kor­mánya, amelyet a békés egymás mellett élés politikája vezérel, pozitívan értékeli a javaslatot. A szovjet delegátus szerint az együttműködési évben elsősorban teljesen és végérvényesen fel kell számolni a szégyenletes gyarmati rendszert, meg kell adni a sza­badságot és a függetlenséget a még gyarmati rabságban sínylő­Belgrádba érkezett a román állami küldöttség Belgrád (MTI). Joszip Broz Ti- tónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására pénteken Jugoszlá­viába érkezett a Román Népköz- társaság állami küldöttsége, Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, a Román Népköztársaság államta­nácsa elnökének vezetésével. A küldöttség november 22-től 30-ig tesz hivatalos látogatást. A jugoszláv főváros politikai köreiben nagy jelentőséget tulaj­donítanak a román állami kül­döttség látogatásának. Mint a belgrádi lapok írják, várható, hogy a román és a jugoszláv ál­lamférfiak tárgyalásai újból erő­teljes ösztönzést adnak a két or­szág sokoldalú együttműködésé­nek és barátságának. A Vaskapu vízierőmű közös építése — húzzák alá a lapok — új, magasabb sza­kaszt nyitott meg a román—jugo­Magyar parlamenti küldöttség utazott Indiába és Indonéziába Pénteken Vass Istvánné, az or­szággyűlés elnökének vezetésével öttagú parlamenti delegáció uta­zott Indiai és Indonéziai látoga­tásra, dr. Zakir Husszeinnek, az indiai parlament felsőháza elnö­kének, Hukam Szingnek, az in­diai parlament alsóháza elnöké­nek és Arudji Kartawinátának, az indonéz parlament elnökének meghívására. A delegáció tagjai: dr. Dabró- naki Gyula, az élelmezésügyi mi­niszter első helyettese, Bencsik István, a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem rektora, dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanára, Nagy Miklós, a Váci Finom Pamutfonó- és Cér- názógyár főmérnöke, országgyű­lési képviselők. A delegáció búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Kiss Károly, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tit­kára, Pólyák János és Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökei, Böjti János külügyminiszterhe­lyettes, G. A. Gyenyiszov szovjet nagykövet, S. V. Patel indiai nagykövet, Sarino Mangunprano- to, indonéz nagykövet és az emlí­tett nagykövetségek több diplo­matája. Mód Aladár előadása a szekszárdi TlMdiibban Pénteken délután a szekszárdi TIT-klubban Mód Aladár, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tudományos szocializmus tanszé­kének vezetője válaszolt több konzultációs kérdésre, amelyeket történetírásunk mai vitás kérdé­seivel kapcsolatban tettek fel. A válasz keretében ismertette a tör­ténetírásunk egyes kérdéseiről fo­lyó nyilvános vita lényegét is. A tanácskozáson a pedagóguso­kon kívül más munkakörben dol­gozók is részt vettek. szláv együttműködésben, de az egymás közötti kapcsolatok és az együttműködés továbbfejlesz­tésének lehetőségei ezzel még ko­rántsem merültek ki. dő népeknek, másodsorban, ha 1965-ig nem oldják meg az álta­lános és teljes leszerelés problé­máját, atomfegyvermentes öveze­teket kell létrehozni azokon a te­rületeken, amelyeken a. NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erői szembenállnak egymással; harmadsorban az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök elveinek alapján normali- zálni kell a világkereskedelmet, meg kell szüntetni a kereskedel­met akadályozó mesterséges kor­látozásokat és megkülönböztető Intézkedéseket. Fedorenko végül javasolta, hogy az ENSZ 20. jubileumi üléssza­kán a tagállamok kormány-, il­letve államfőkkel képviseltessék magukat: Mint mondotta, meg­könnyíti a nemzetközi légkör megjavítását, a baráti kapcsola­tok és az együttműködés elmé­lyítését azoknak az államférfiak­nak a jelenléte, akiknek a vállán a legnagyobb felelősség nyugszik, s akik élvezik népünk bizalmát. Merénylet Kennedy ellen Dallas (Texas állam) Kennedy amerikai elnök ellen pénteken merénylet történt. Kennedy feleségével és Connally texasi kor­mányzóval gépkocsin haladt Dallas városában, hogy beszédet mondjon, amikor lesből három lö vést adtak le rá. Az AP hírügy­nökség szerint Kennedy és Connally megsebesült. Az elnököt ' fejlövés érte. Kennedy belehalt sérüléseibe John í. Kennedy pénteken he­lyi idő szerint délelőtt a Texas állambeli Dallas városban gyilkos merénylet következtében életét vesztette, J\z elnök . és kísérete, közöttük felesége, és Johnson al- elnök,. pénteken repülőgépen ér­kezett Dallasba. A tervek szerint Kennedynek beszédet kellet vol­na mondania a városban, az ame­rikai négerek részleges egyenjo­gúsításáért ^folytatott elnöki kam­pány részeként. Az elnök és kí­séretének gépkocsioszlopa a repü­lőtérről haladt ■ a belváros felé, amikor egy ablakból három lövést adtak • le.. Szemtanúk elbeszélése szerint Kennedy vérző fejjel arc­ra bukott, Connally kormányzó, akit mellén ugyancsak lövés ért, az ülésről lezuhant. A közelben állók hallották Kennedynét, aki átölelte férjét, és így sikoltott: „Ez nem lehet igaz!” A merénylők után a hajsza nyomban megindult. A gépkocsi­oszlop megváltoztatta útirányát és az öt percnyire lévő Parkland- kórházba száguldott. Kennedynek, aki fejlövést szenvedett, .a' kór­házban egymás után több vérát­ömlesztést adtak, később papokat hívattak betegágyához, hogy fel­adják neki az utolsó kenetet. A hírügynökségek gyorshírben je­lentik: Kennedy meghalt. Barátsági nagygyűléssel fejezűdött be a lengyel párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása (Folytatás az 1. oldalról) — Ez megfelel valamennyi szo­cialista ország érdekeinek, egy­ben segíti a szocialista világrend- szer egészének fejlődését is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa országaink együttműködé­sének fejlettebb szakaszában meg­teremti azt a lehetőséget, hogy a tervszerűséget a szocialista világ- rendszer keretei között is érvé­nyesítsük. — A magyar és a lengyel nép­nek egyaránt nagy erőt ad ón­nak tudata, hogy országaink a legyőzhetetlen szocialista világ- rendszerhez tartoznak. A kapita­lizmus és a szocializmus közötti erőviszonyokban beállott törté­nelmi változás következtében a háború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, s fennáll a iehe-. tősége annak, hogy a népek éle­téből száműzzük a háborút. — A magyar külpolitika alap­elvei jól ismertek. Mostani tár­gyalásaink újból bebizonyították, hogy a magyar és a lengyel kül­politika a nemzetközi helyzet minden lényeges kérdésében azo­nos, a nemzetközi . élet minden lényeges kérdésének rendezéséért egy fronton harcolunk. Ezután nemzetközi kérdésekről beszélt Kádár János elvtárs, majd így folytatta: — Lengyel barátainkkal közös törekvésünk, hogy előmozdítsuk W. Gomulka: mind a szocialista országok, mind a nemzetközi kommunista moz­galom egységét. A szocialista or­szágok és a nemzetközi kommu­nista mozgalom számára a cse­lekvés vezérfonala az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat, amelyeket a világ kommunista és munkáspártjai együtt dolgoz­tak ki és hagytak jóvá. Kádár elvtárs ezekkel a szar­vakká] fejezte be beszédét: — A lengyel párt- és korrqájiyv, küldöttség látogatásának eredmé­nyeként most még mélyebben gyökereznek a magyar dolgozók szívében a lengyel nép iránti testvéri érzések. Tovább erősö­dött pártjaink, országaink, né­peink együttműködése, barátsá­ga. — Kedves Gomulka elvtárs, kedves lengyel barátaink, kérjük önöket,, ha hazaérnek, vigyék magukkal a magyar, nép leg­őszintébb üdvözletét a testvéri lengyel népnek. Újabb sikereket kívánunk a lengyel dolgozóknak szép hazájuk további felvirágoz­tatásában. Kádár János beszédét hosszan­tartó taps fogadta. Ezután a je­lenlévők lelkes, nagy tapsa köz­ben Wladyslaw Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz. Tovább épül gyümölcsöző politikai és gazdasági együttműködésünk Gomulka élvtárs köszönetét mondott azért a meleg vendég­szeretetért, aipelyben a magyar nép és a Magyar Népköztársaság párt- és kormányszervei részesí­tették a küldöttséget, majd így folytatta beszédét: — Országainkat, pártjainkat és kormányainkat a megedződött ré­gi, hagyományos barátságnak azok a szálai fűzik össze, ame­lyek a két nép szabadságharcá­nak és forradalmi harcainak tör­ténetében gyökereznek. A „népek tavasza” melynek időszakában Bem tábornok és Petőfi Sándor együtt harcoltak a szabadságért — száz esztendővel később a mi korunkban folytatódott és telje­sedett ki. A szocializmus közös történelmi útján, a szocialista ál­lamok nagy közösségének tagjai­ként Lengyelország és Magyaror­szág között a barátság s az egyre szorosabb sokoldalú együttműkö­dés tartós szálai alakultak ki. — Látogatásunk itt az önök országában kétségkívül még tovább erő­síti ezt a barátságot, hozzá­járul ahhoz, hogy országaink párt- és kormányvezetői még jobban megértsék egymást és tovább mélyüljön a mindkét fél számára előnyös, gyümöl­csöző gazdasági és politikai együttműködés. Ezután Gomulka elvtárs ismer­tette a lengyel munkásosztály ál­dozatkész munkájával és az egész lengyel nép erőfeszítésével támo­gatott politikájuk eredményeit. Rámutatott, a népi Lengyelország gazdasági életét egész történelme; zonvuit valamennyi fél szá­■■■ Sörárt sóKa bem látott fejlődési óünarnizmus jellemzi. A társadal­mi & gazdasági struktúra mély­reható átalakulásának és az egész ország iparosításának eredménye­ként több mint kilencszeresére növelték ipari termelésüket a há­ború előtti állapothoz képest. — A mezőgazdáságon kívül foftlalkó'Z^aitottak 'létszárra a bá- MWt jqfUió főről töb1& nfunt 8 millió" 'főre növekedett, pedig ugyanakkor az ország lako­sainak Mna kisebb lett. Lengyelország gazdasági ereje Szakadatlanul növekszik 1950-től. Négyszeresére növekedett az ipari termelés és ezen belül a vegyipar termelése hatszorosára, á gépiparé pedig "tízszeresére nőtt. Lengyel- országban a villamosenergia-ter- melés az 1950 óta eltelt évek alatt 9.4 milliárd kw ó-ról 35.4 milliárd kw ó-ra, a kőszénterme­lés 78 millió tonnáról csaknem 110 millió tonnára, az acélterme­lés 2.5 millió* tonnáról 7.7 millió tonnára, a kénsavtermelés 290 ezer tonnáról 850 ezer tonnára, ai cementtermelés pedig 2:5 millió tonnáról 7.5 millió tonnára növe­kedett. — Gyors fejlődés észlelhető a fogyasztási cikkek termelése te­rén is. ..... , — Lengyelország egyetlen hatalmas építkezési hellyé változott. 1949. és 1962. között a beruházá­sok 3.5-szepasére növekedtek. Több mint SOO új nagyüzem ép'ült, közöttük olyan kombinátok, amelyek a termelés nagysága és' a műszaki színvonal tekintetében Európa élvonalába tartoznak. — Lengyelország ma már ipari állam. Az jpar fejlődésének üte­méhez viszonyítva azonban túl­ságosan lassú a mezőgazdaság fejlődése és éppen' ebben kere­sendő a népgazdaságunkban mu­tatkozó nehézségek legfőbb for­rása. Az ipari és mezőgazdasági termelés növelése közötti Helyes arányok biztosítása az egész népgazdaság eredményes fejlődé­sének' alapteltétele — mondotta. Ezután Gomulka a gabonafélék terméshozamainak növelése és az állattenyésztés terén elért jelen­tős fejlődésről beszélt majd ki­fejtette: — Népgazdaságunk kedvező fejlődése szempontjából előnyös­nek látjuk a sokoldalú gazdasági együttműködés elmélyítését a szocialista országokkal. A szocialista államok eddigi gazdasági együttműködése kétségtelenül előnyösnek hi­ntára és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsához tar­tozó valamennyi állam gyors fejlődésének egyik legfonto­sabb motorja volt. — A szocialista tervgazdaság lehetőségeinek megfelelő kiakná­zása, a gyors műszaki fejlődés biztosítása, valamint Valamennyi szocialista ország készleteinek és termelőeszközeinek ésszerű fel- ’használása' érdekében össze kell J hangolnunk _ a .KGST keretében ‘ együttműködő országók beruházá­si és termelési tervéit', batrábban kell előre haladnunk a munka- megosztás és a széleskörűen ér­telmezett termelés-szakosítás út­ján. — Megállapodtunk a további együttműködés irányelveiben, a vegyipari termelés, a vegyipari beruházások és a vegyitermékszal- lítások viszonylatában is, tovább­fejlesztjük a kölcsönös átmenő- forgalmi és szállítmányozási szolgáltatásokat, egyebek között a tengerentúli országokba irá­nyuló magyar export lengyel- országi átmenőforgalmát. — A termelés és beruházás terén folytatott szakosítás és kooperáció ugyanakkor meg­követeli majd nemcsak a tár­cák, trösztök és vállalatok, ha­nem a tudományos kutató in­tézetek és tervező irodák szoro­sabb együttműködését is. — Nem kételkedünk abban, hogy Lengyelország és Magyar- ország további, egyre mélyülő gazdasági, kereskedelmi és ide­genforgalmi együttműködésének most megállapított alapelvei és irányelvei kedvező hatással lesznek mindkét ország gazda­sági és műszaki fejlődésére és még szorosabbra fűzik az álla­mainkat és népeinket össze­kötő testvéri barátság szálait. Gomulka ezután nemzetközi kérdésekről beszélt, majd így fe­jezte be beszédét: — Egész politikánkban abból a megalapozott tételből indulunk ki hogy a háború ma már nem a népek elkerülhetetlen végzete, el lehet érni a teljes és általá­nos leszerelést és biztosítani le­het a tartós világbékét. Ez pedig nemcsak lehetőség, hanem szük­ségszerűség, ha azt akarjuk, hogy az emberiség elkerülje a termo­nukleáris katasztrófát. Wladyslaw Gomulka beszédét a nagygyűlés részvevői hosszan­tartó viharos tapssal fogadták. A lengyel párt- és kormánykül­döttség pénteken este elutazott hazánkból.

Next

/
Thumbnails
Contents