Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-22 / 273. szám

Í963. november 22. fötNÄ S¥EgtteI népújság 3 «Az MSZMP Központi Bizottságának székházában folytatódtak a magyar és a lengyel párt- és kormányküldöttség tárgyalásai. Megalakult az új iraki kormány Bagdad (Reuter). A bagdadi rádió bejelentette az új iraki kormány megalakulását. A köz­zé tett kormánylistán 21 név szerepel, közülük nyoloan a megdöntött baathista rezsim alatt is betöltötték különböző tisztségeket. Az államelnöki tisztséget Ab­del Szalam Aref, a sikeres puccs irányítója tartotta meg. Ahmed Hasszán El-Bakr, volt minisz­terelnök lett az állam alelnöke, és egyben miniszterelnök-helyet­tes is. Miniszterelnök-helyettesi tisztsége ellenére El-Bakr nem tagja a kormánynak. Taher Je- hia vezérőrnagy, a volt vezér­kari főnök lett az iraki minisz­terelnök. Hadügyminiszterré Har- dan El-Takriti dandártábornokot, a légierő volt parancsnokát ne­vezték ki. Belügyminiszter Ra- sid Moszleh vezérőrnagy, Irak volt katonai főkormányzója lett, a külügyminiszteri tárcát Szolhi Abdul Hamid alezredes, a had­sereg hadműveleti osztályának volt vezetője kapta. A nyugati hírügynökségek az új kormány összetételét elemez­ve rámutatnak, hogy a tárcá­kat három irányzat képviselői között osztották szét. Helyet ka­pott a kormányban néhány volt vezető baathista politikus, (akik a párt úgynevezett mérsékelt szárnyához tartózlak), számos „középutas nacionalista”, vala­mint több Nasszerrel rokonszen­vező államférfi. Nem vették azonban be a kormányba a mérsékelt baa- thisták jelenleg • Beirutban tar­tózkodó két vezetőjét, Taleb Sebib, volt külügyminisztert és Hazem Dzsavadot. Az új kormány tagjainak ki­nevezése megerősíti a puccs egyik irányítójának hétfőn elhangzott kijelentését, mely szerint a végrehajtott államcsíny nem egyértelműen a Baath-párt el­len irányult, hanem a nemzeti gárda ellen. A megalakult űj kormány szóvivője szerdán este ugyan­ezeket mondotta, de hozzáfűzte a következőket is: „A Baath- párt kudarcot vallott Irakban — nem tudta ellátni feladatát. Hi­vatalosan nem oszlattuk fel, de ha valaki képtelen elvégezni munkáját, annak nem kell meg­várnia, mig közli vele főnöke, hogy meneszti állásából”. Máz Pál, a Virágzó Kikerics Tsz elnöke rossz hangulatban ébredt. Elmúlott már éjfél, ami­kor lefeküdt. A hosszúra nyúlt vezetőségi ülés úgy kikezdte az idegeit, mint a szu az iroda öreg íróasztalát, hogy minden­féle vadat összeálmodott. Iskola­padban ült, s a tanító kiszólí­totta felelni. Azt kérdezte tőle; mennyi egy munkaegység értéke, ha a főagronómust megszorozza az állattenyésztési brigádvezető­vel, és az összegből kivonja a gépkocsivezetőt ? Máz Pál csak állt a tábla előtt szótlanul és a tanító — oz öreg mester volt, aki vala­mikor. az örömteli gyermekkor­ban oktatta a betűvetés, meg az egyszeregy tudományára —, egy­re hadonászott előtte a nád­pálcával. — Szóval nem készültél? Na, gyere csak... — Azzal a térdére fektette és a pálcával kiporolta nadrágjának kifényesedett fertá­lyát. Hát ezért ébredt rossz han­gulatban Máz Pál, a Virágzó Kikerics Tsz elnöke... Ráadásul eszébe jutott, hogy a vezetőségi ülés dolgavégezetlenül oszlott szét, mert nem tudtak megálla­podni abban, kit küldjenek baromfitenyésztő szakmunkás- tanfolyamra. A tanfolyam de­cember elején kezdődik, a járás meg erősen sürgette már őket, mikor közlik a tanfolyamra kül­dendő tsz-tag nevét. — Átkozott história — vakar- gáttá keservesen a fejebúbját Máz Pál, amikor letelepedett a szuette íróasztal mellé, mert eszébe jutott az éjszakai álom, ■— De kit is küldünk arra az átkozott tanfolyamra?.., — Elnök elvtárs... — zavarta meg bokros gondjaiban a tsz tehergépkocsijának vezetője, Él Jenő —, decemberben esedékes a márka generáljavítása, — Csakugyan... — Legalább egy hónapba te­lik. Addig kellene nekem va­lami elfoglaltság, hogy azért sza­porodjon a munkaegység. Máz Pál agyában egy pillanat alatt megvilágosodott valami, amint megvilágosodik az esti sö­LIDÉRCES ÁLOM tétbe merült falu is. ha bekap­csolják a közvilágítást. — Él elvtárs... Nem volna ked­ved baromfitenyésztő tanfolyam. ra menni? Egy hónapra, bent­lakásos iskolára. Természetesen munkaegység-jóváírással... — Dehogynem. Az embernek mindig meg kell ragadni az al­kalmat, amikor tudását gyara­píthatja. És az csak jó, ha több szakma is van a kezében. — Bizony, sohasem tudni, mi­kor lehet gyümölcsöztetni... — Hiszen tudja, elnök elvtárs, hogy én szívesen tanulok. Vol­tam már tejkezelői tanfolyamon, meg sertéstenyésztőn, aztán nö­vényvédelmin, halgazdaság-in, meg raktáros-tanfolyamon is. A lengyel párt- és kormányküldöttség látogatása Fejér megyében (Folytatás az 1. oldalról) ipari és mezőgazdasági termelés terén is. Ez elősegíti a gazdaságo­sabb, olcsóbb, és korszerűbb munkát, gyorsítja az előrehala­dást. Együttműködésünk ilyen elmélyítése összhangban van a szocialista országok között kibon­takozó szocialista nemzetközi munkamegosztással és nemcsak a lengyel és magyar nép javát, ha­nem az egész szocialista közösség érdekét szolgálja. Meg vagyunk róla győződve, hogy a Gomulka és Cyrankiewicz elvtársak vezette lengyel párt- és kormányküldöttség látogatása ha­zánkban méginkább megerősíti és magasabb szintre emeli népeink hagyományos barátságát és test­vériségét — fejezte be beszédét Kállai Gyula. velésén kívül is nagy lehetőségek, bőséges tartalékok rejlenek. Sze­retnénk elérni, hogy a nemzetkö­zi munkamegosztás alapján szé­lesítsük a szakosítást és a koope­rációt. Ha ez megvalósul, azt hi­szem, joggal elmondhatjuk, hogy újabb, hatalmas lépést tettünk előre. A két ország ipara közötti munkamegosztás ugyanis lehető­vé teszi, hogy az eddiginél jóval nagyobb szériában, olcsóbban ter­meljünk. Természetesen e téren még nagy feladatok állnak előt­tünk, de kölcsönös az a törekvé­sünk, hogy ezeket mielőbb meg­oldjuk. Józef Cyrankiewicz ezután ki­emelte, hogy a magyar és len- — Pártjaink és kormányaink gyei nép között teljes az egyetér- között teljes a nézetazonosság az tés külpolitikai kérdésekben. Kö- , ideológiai és nemzetközi kérdé- zösen küzdünk a béke megóvá­Ävezetoben arról szolt, hogy sebben is. Most tehát azon kell sáért, együttesen harcolunk a hi- lennel delegáció őszinte orcán- — és fogunk is — munkálkodni, degháború erőivel, mindazokkal iogadta a Fejer megyebe hogy együttműködésünket az élet szemben, akik veszélyeztetik a Józef Cyrankiewicz beszéde Ezután Józef Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke mondott be­szédet. mel sen segítve haladjunk előre. Ez minden területre érvényes. szóló meghívást, s a polgárdi Vö- minden területén bővítsük, gaz- békét, majd befejezésül ezeket rös Csillag Termelőszövetkezet- tágítsuk ben és a Könnyűfémműben tett látogatás alkalmával saját szemé­vel győződött meg arról: a magyar dolgozók sikerrel építik szocialista országu­kat, s az MSZMP és a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány vezetésével mind az iparban, mind a mezőgazda-' Ságban nagyszerű sikereket értek el. A marxizmus—lenlnizmus halhatatlan eszméje alapján bizonyos, hogy ez az együtt­működés a jövőben az eddi­ginél is sikeresebb, gyümöl­csözőbb lesz. mondotta: — Kedves elvtársak! Kedves barátaink! Mielőtt elbúcsúznánk Önöktől, szeretném még egyszer kifejezni elismerésünket eddigi munkájukért. Ez az elismerés kü­lönösen vonatkozik erre az üzem­re. Nagyon jól éreztük magunkat A magyar és lengyel nép barát- Fejér megyében, Székesfehérvá- ságának nagyszerű hagyományai rótt. s mindenütt, 1 ahol eddig az vannak, s ha ezeket a kapcsola- önök hazájában megfordultunk, tokát új tartalommal, új formák- Bár találkozásunk Önökkel rö- A lengyel kormány elnöke ezután bővítjük, bizonyos, hogy mind- Vid jdeig tartott, emlékét örökre hangoztatta, hogy a Lengyel két nép felemelkedéséhez hozzá- megőrizzük — mondta beszéde Népköztársaság munkásai, dolgo- járulunk. végén Józef Cyrankiewicz, majd zó parasztjai ugyanazokért a cé Józef Cyrankiewicz beszéde a nagygyűlés résztvevőinek viha- lokért küzdenek, mint magyar további részében hangsúlyozta, ros tapsa közben magyarul zárta munkástársaik: a termelés növelé- hogy a két szocialista ország szavait: — Éljen a magyar mun- séért, az önköltség csökkentésé- együttműködésének legfontosabb kásosztály, éljen a béke és a szó­ért, az új beruházások gyors területe a gazdasági kapcsolatok cializmus! megvalósításáért, a szocialista szorosabbá tétele. Az elmúlt Barta rolónak a evár nárt epiíés utemepek fokozásáért. években a magyar-lengyel gaz- titkárának zárószavai után átad­~ J ^ dasáei kapcsolatok gyorsan fej- ták a vendégeknek Székesfehér­rátsagunk soha nem volt olyan lodtek, s ennek keretében jelen- vár város és az üzem doig0zói- melv mint most. soha nem nvu- tős árucsereforgalom alakult ki. nak ajándékait, majd a gyűlés az — Meggyőződésem — mondot- Intemacionálé hangjaival ért vé- ta —, hogy a gazdasági együtt- get. A kormányküldöttség ezután működésben az áruforgalom nö- visszatért Budapestre. (MTI). mély, mint most, soha nem nyu­godott olyan reális alapokon mint napjainkban — folytatta. — Or­szágaink, népeink egyaránt a gazdasági felemelkedés útját jár­ják. Ez természetes követelmény- nyé teszi, hogy még szoro­sabbra fűzzük együttműkö­désünket, egymást kölcsönö­Erhard tanácskozása De Gaulle elnökkel •— Tudod, milyen nagy gond-l Erhard nyugatnémet kancellár, tói szabadítottad meg a szövet-Xaki hivatalos látogatáson Párizs- kezetet? — sóhajtott Máz Pál, ában tartózkodik, csütörtökön dél- majd nagy üggyel-bajjal papírt ielőtt De Gaulle francia elnökkel húzott az öreg Remii^ton író- ♦ tanácskozott. A megbeszélés 90 gépbe, és egy-egy billentyűt ajpercig tartott. mutatóujjával messziről ^ meg- ♦ Az Elysée-palotában csütörtö- célozva, írni kezdte a járásnak^kön délben díszebédet rendeztek szóló jelentést: „Termelőszövetkezetünk tuda­tában van a szakmunkásképzés jelentőségének, mert mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint az, hogy már van tejkezelő-, sertés-f tenyésztő-, növényvédelmi, hal-f gazdasági, raktáros szakmunka- ♦ sunk. A baromfitenyésztés fel-Z lendítése a szövetkezetnek, de ai népgazdaságnak is érdeke, amely-í hez képzett baromfitenyésztők ♦ kellenek. Ezért, a helyzet jelen­tőségét átérezve, termelőszövet­kezetünk Él Jenő tagtársunkat küldi baromfitenyésztő tan­folyamra, hogy minél több kép­fa nyugatnémet vendégek tisztele- , (téré. De Gaulle pohárköszöntőjében [melegen méltatta Adenauer volt ►nyugatnémet kancellárnak a nyu­Tanácskozik a vatikáni zsinat Vatikánváros, (MTI). A II. va­tikáni zsinat csütörtökön 1848 szavazattal 345 ellenében elfogad­ta a liturgiáról szóló schemához beterjesztett módosítást, amely le­., . . .. ,,, t hetővé teszi, hogy a szentségek zeit szakember segítse az élőt-> elejét61 végéig tunk nlln nanu feladatok mea-z , _ , , . ... . modern nyelveket használjanak tünk álló nagy feladatok meg oldását. Tanulással előre a szo­cialista mezőgazdaság tovább­fejlesztéséért". A következő éjjel álmában megint iskolás volt Máz Pál. az (a latin nyelv helyett. A határozat nem teszi általá­nosan kötelezővé a modern nyel- [vek használatát a szentségek ki- > szolgai tatásában, de a püspöki öreg mester nem kérdezett sem-f konferenciákra bízza a használat mit. csak rárivállt: ♦ engedélyezését. — Haszontalan kölyök, márt A zsinat egyébként szerdán megint nem készültél?! ^ugyancsak túlnyomó többséggel És már suhogott is a pálca a > jóváhagyta a modern nyelvek Virágzó Kikerics Tsz elnökénekihasznalatat a mise egyes részéi- nadrágján. j ben. „ , 7 -T t X A liturgiáról szóló schema ege­- Teremtett rossz kolyke...* szének yl p j ó által előre_ Mikor mondod fel végre re*->]áthatólag jöv6 héten történő desen a feladott lecket? ♦ kihirdetésével lépnek hatályba BI. ♦ezek a módosítások. gatnémet—francia együttműködés megteremtésében szerzett érde­meit. Erhard válaszában De Gaulle- hoz hasonlóan, dicsérte Adenau- ert, majd kijelentette, nem vélet­len, hogy első külföldi útja Pá­rizsba vezetett. Erhard kancellár csütörtökön délután Pompidou miniszterel­nökkel találkozott. A megbeszé­lésen részt vett Schröder külügy­miniszter is. A tanácskozás 75 percig tartott. Az MTI párizsi tudósítója szerint a francia megfigyelők Erhard első párizsi nyilatkozataiból azt eme­lik ki, hogy a kancellár felszólí­totta Franciaországot, „vessen lat­ba mindent egy széles atlanti szö­vetség érdekében”. A bonni kancellár — akárcsak Pompidou — üdvözlő beszédében az „euró­pai problémák fontosságát” emel­te ki. Párizsi diplomáciai körök­ben ebből arra következtetnek, hogy De Gaulle és Erhard meg­beszéléseinek központjában éppen azok a kérdések szerepelnek, amelyekben a legszembetűnőbb a két álláspont különbözősége. A Le Monde vezércikkében rá­mutat, De Gaulle és Erhard ta­nácskozásának messzemenő kiha­tása lehet Párizs és Bonn viszo­nyának további alakulására. Az Elysée-palota — hangoztatja a Le Monde cikke — hónapok óta habozó álláspontot foglal el a kö­zös piac kérdésében és általában a Német Szövetségi Köztársaság­gal szemben, ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy jövőbeni politi­kájának kialakítását nagymérték­ben attól tette függővé, Hogy mi­lyen következtetéseket von le Er­hard párizsi kijelentéseiből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents