Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-21 / 272. szám
8 tOINA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. november 21. Ismét tüzet okozott a kéménybe épített gerenda Nemrégen jelent meg a tűzoltóság felhívása, amely arra figyelmeztetett, hogy milyen nagy veszélyt jelent a Kéménybe épített fagerenda. Az előző évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a lakástüzek nagy része a régi épületekben keletkezik, mégpedig azért, mert beparazsaso- dik a kéménybe épített gerenda, s ha nem veszik észre ^dőben, leég az egész ház. Ezért a tűzoltóság azt lava-.olta, hogy az ilyen gerendádat mindenütt iktassák ki a kéményből, mert ez ze1 nagy kárt lehet megelőzni. Sajnos, a felhívásnak rém sok helyen tettek elege'., így szerdán ismét tűz keletkezett. Pak- •on. Pálinkás Istvánék, akik I egyébként a Hősök terén laknak, kedden a régi présházépületből átalakított konyhában tüzeltek. A fűtést délután há- I rom órakor abbahagyták. Éjfél , Után az egyik szomszéd, Boda- , helyi András észrevette, hogy ég a tető. Azonnal felkiabálták a környék lakóit, s az összefogással sikerült megfékezni a tűz tovaterjedését. Manapság jót derülünk, ha hallunk egy-egy elhagyatott helyen élő öreg bácsiról, vagy néniről, aki még hisz a babonákban, a boszorkányságban. Jót derülünk, mert manapság már az iskolás gyermekek is tudják, hogy a babonaság képtelenség, és nem is igen akad, aki hinne benne. Nem így volt ez néhány emberöltővel korábban. A boszorkányságban mindenki hitt, olyannyira, hogy a bíróságokon sorra rendezték az úgynevezett boszorkánypereket. Ezek Nyugat- Európában a középkorban, nálunk Magyarországon azonban csak később terjedtek el. Tolna megyében a XVIII. században rendezték meg keserves kínvallaHalélos balesetet okozott az alvó sofőr Bonyhádon Kovács B. János duüoharaszti lakos, az I. számú AKÖV tehergépkocsijával Budapest felől Pécs irányába hajtott. Már Bonyhád határába érkezett, amikor szembe jött vele szabályosan özv. Kovács Györgvné, gyalogosan. Kovács B. János éppen ekkor aludt el a volán mellett, letért az útpadkára és elütötte a gyalogost. özv. Kovács Györgyné olyan súlyosain sérült, hogy kórházba szállítás közben meghalt. r| t ^ A rendőrség a gazoíó senort előzetes letartóztatásba helyezte. A vizsgálat tovább folyik. TOLNA MEGYEI NEPOJSAO A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága ét a Megyei Tanács topja Fiszerkesztá: Petríts Ferenc Radio: a Népújság Lapkladá Vállalaté Felelős kiadó: Orbán Imm Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tern 15—17. Telefon: Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél BMtlzntésl dé| egy hónapra 13 Pl IndM-tzómi SOR. — Virág Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével pénteken küldöttség utazik Borsod megyébe, amely a lejtős területek művelését, s annak módozatait tanulmányozza. — 40 000 férőhelyes tojóházépítését hagyták jóvá a bátai November 7. Tsz-ben. Ez lesz a megye legnagyobb tojóháza. — Takarékossági ankétot rendez a népfront november 25-én a bonyhádi művelődési házban. Az est műsorában fellép Vörös Sári, Faragó Endre és Csorba Géza zeneka ra. — Könyvbarát-vasárnapot rendeznek vasárnap a megye egyik legkisebb községében, Bátaapáti- ban. Az olvasótoborzás és a könyvárusításon kívül egyéb kulturális rendezvények is szerepelnek a programban. — Emeletráépítéssel és toldaléképítéssel bővítik a dunaföldvá- ri 2. számú általános iskolát. Az építkezésre másfél millió forintot fordítanak s a jövő évben kezdik meg. — Gagarin ezredes, — Rogyion Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, soron kívül ezredessé léptette elő Jurij Gagarin alezredest, a világ első űrhajósát, az űrhajós-csoport parancsnokát — közölték illetékes helyen az MTI moszkvai tudósítójával. — Együttműködési szerződést kötött a közelmúltban a gödöllői Agrártudományi Egyetem és a varsói mezőgazdasági főiskola, s ennek keretében most aláírták 1964. évi közös munkatervüket. A közös kutatások elősegítésére jövőre 6—6 tudományos munkatárs utazik Gödöllőről Varsóba és viszont. — Véradó-napot rendeztek Bonyhádon, melyen 18 liter vért adtak az önkéntes véradók. — A Televízió műsora: 17.25: Hírek. 17.35: Beszélgessünk oroszul! 17.55: A Magyar Hirdető műsora. 18.05: Kisdobosok és úttörők műsora. 18.40: Rajzolimpia. I. 19.00: Három kérdés. 19.15: Telesport. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szép álmokat, gyerekek! 19.55: Mai vendégünk... 20.10: A jövő hét műsora. 20.20: Nagy nevette- tők. 21.10: A szegény kis tanár úr. Magyarul beszélő francia film. (Csak 14 éven felülieknek!) 21.35: Szülők, nevelők egymásközt. 21.55: Hírék. Tv-híradó. (Ism.) Felhős, esős idő. • Várható időjárás ma estig: túlnyomóan felhős idő, esőkkel. Erős délnyugati, később északnyugatára forduló szél. A nappali hőmérséklet csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet tíz fok körül, tások közepette e pereket. A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint a megyében 1713 és 1762 közt 56 ilyen pert folytattak le. Hogy mi szülte őket? A török- dúlás utáni állapotok. A lakosság nagy része kipusztult, a megmaradtak tele voltak a sok megpróbáltatás maradványaként félelemmel. Zilált volt a gazdasági -élet, s ami ezzel szorosan összefügg, a tudatlanság ijesztő méreteket öltött. Az első tárgyalásra 1714. január 11-én került sor. A vádlott Lengyel Kata dunaföldvári lakos volt. Lengyel Kata egyébként már régebb óta sínylődött a si- montornyai várban lévő vármegyei börtönben. íme, a vádindítvány: „Lengyel Kata, nem tudatik mitől és micsoda Istentelen gondolatoktól viseltetvén, az ördögnek ördögi mesterségéből és ingerléséből indíttatván, nem gondolva Istennek és Országnak élő törvényeivel, amelyek az illyetén boszorkányok, vagyis ördöngösek ellen rendeltettek, több alkalommal és több helyen sok embereket megvesztett, kinek keze, kinek lába összezsugorodott és ezeket viszont meggyógyította és több más, ezekhez hasonló ördögsé- geket és boszorkányságokat követett el. Cselekedete nemkülönben, hogyha akarja, a füvek néki megszólalnak és mindegyik a maga nevét néki megmondja, s hogy melyik mire való". A vád képviselője éppen ezért azt kívánja, hogy az asszony „másoknak elrettentő példájára mint nyilvánvaló boszorkány, megégettessék elevenen, előzetesen azonban kínvallatásra vettetvén.” Nagyon érdekes, hogy mire alapozták a vádat. Lengyel Kata bábaasszony volt. Mesterségének űzése közben az akkori viszonyoknak megfelelően községi orvosként is működött. A gyógyító munka akkoriban még kezdetleges volt, alkalmi orvosok gyógyítottak, ugyancsak alkalmi módszerekkel. így volt Lengyel Kata is. A gyógyítás persze hol sikerült, hol nem, többnyire nem. A gyógyítás közben Lengyel Katát körülvette valamiféle titokzatosság. A tudatlan emberek köny- nyen hajlottak a legkülönfélébb hiedelmekre. Amit nem tudtak megmagyarázni, arra egyszerűen azt mondták, hogy boszorkányság, ezt mondták természetesen a dunaföldvári bábára is. Az egyik tanú azt vallotta Lengyel Katára, hogy leányának szeme azonnal „kicsücsörödött, amint Kata asszony valamiért reá megharagudott". Utána azonban megkente lányának szemét háromszor és meg is gyógyult tőle. Ugyanazon a napon azonban a bölcsőbeli fiát is úgy megrontotta, hogy egészen reszketett, majd ismét meggyógyította, aztán újból megrontotta, annyira, hogy köldökéről embertenyérnyi nagyságban szakadozott a vér. A tanúvallomás „nyomós igazolás” volt Lengyel Kata boszorkánysága mellett. Boszorkányságát az is „igazolta”, hogy embereket azért rontott meg, hogy aztán meggyógyíthassa, mert ez neki pénzt jelentett. Az egyik asszony ezzel vádolta Lengyel Katát: „Ha elmegy a temetőbe és ott felvesz egy követ és felakasztja valahová, mindaddig nem lesz eső, míg a követ eredeti helyére vissza nem teszi". Volt asszony a tanúk közt, aki azt vallotta, hogy valamilyen semmiségért megharagudott rá. ezért alvás közben kos képében úgy ir.eg- döfte háromszor az oldalán, hogy a fájdalom miatt rögtön kiugrott az ágyából. Kata asszony korábban Dömsö- dön lakott. Eldicsekedett azzal, hogy ott sok olyan gyermeket meggyógyított, akiket más rontotl meg. A tárgyaláshoz be is szerezték a dömsödi elöljáróság véleményét. A dömsödi „bizonyítékok” csak közelebb vitték a máglyához Kata asszonyt. Itt egy özvegyember azt vallotta, hogy gyermekágyas felesége azért vesztette életét, mert nem Lengyel Katát hívta hozzá, s ezért megharagudott reája. Egy évig sínylődött betegágyán, s halála előtt ezt mondta urának: „Édes Uram, míg Kegyelmed él e világon, én érettem a bábaasszony ellen mindig tegyen panaszt, mert énnékem az ő sok rossz cselekedetei és mérge miatt kell kimúlnom e világból." A „bizonyítékok” közt szerepelt a dömsödi nótárius esete is. A nótárius azt vallotta, hogy összeveszett ezzel az asszony, ezért az megharagudott rá. Ennek az lett a következménye, hogy amikor lovaival elindult Győrbe, a lovak Ercsinél megbokrosodtak és belementek a Dunába. Lengyel Katát a bíróság máglyahalálra ítélte, s elrendelte, hogy az ítélet végrehajtása előtt „tortúra alá vettessék”. A tortúra azt jelentette, hogy válogatott kínzások közt próbálták kivallat- ni. Lengyel Katát Csapó Zsuzsi követte a máglyán. Csapó Zsuzsi kalandos élete azzal kezdődött, hogy 10 éves korában férjhez kényszerítették. Öt pedig követték a többiek. Lengyel Katát is, a többieket is a sötétség, a tudatlanság, és az ehhez kapcsolódó könyörtelenség kényszerítette a borzalmas halálba. B. F.
