Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-12 / 239. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÍ8 1963. október 12. *-«*"— mfífn W7 Már csak két hét f$te hatkor Gtsfttubea Tizenöt nappal a határidő előtt: Újabb lsz-ek jelentették a búza vetés befejezését A dombóvári járás a jelek szerint ez év őszén kitesz magáért. Pár héttel ezelőtt még arról érkeztek hírek az ottani közös gazdaságokból, hogy a tagok elfogadták és magukra nézve kötelezőnek tartják a megyei párt vb és a megyei tanács vb határozatát, valamint felhívását. A járás közös gazdaságainak vezetői levélben és telefonon közölték a Tolna megyei Népújság Szerkesztőségével, hogy a vetést október 25-ig jóminőségben befejezik. Állják a szavukat. A döbröközi Zöld Mező Termelőszövetkezet után a dombóvári Alkotmány Tsz-ben is végeztek ezzel a nagyon fontos munkával. Ezertizenhét holdon vetették el a búzát. Befejezte a vetést a lengyeli Búzakalász Tsz is. A mucsi Egyetértés Tsz-ben tegnap délelőtt már csak néhány hold volt hátra. A tolnai Aranykalász Tsz- ben tegnap délelőtt mindössze 40 hold hiányzott a vetésterv teljesítéséből. A fácánkerti Uj Barázda Tsz tagjai kihasználták a jó időt, s ahogy a talaj annyira megszikkadt, hogy rá lehetett menni, folytatták az esőzés miatt félbemaradt vetést, Simon Vendel elnök telefonon jelentette a Népújság szerkesztőségének, hogy pénteken délig valamennyi őszi kalászosukat a földbe tették. Ezzel a megadott határidő előtt 15 nappal hamarabb végeztek az őszi kalászosok vetésével. Befejezték a Dombóvár melletti pálya átépítését Az eredeti menetrend szerint közlekednek a vonatok Tavasszal nagyarányú pályaátépítési munka kezdődött Dombóvár mellett. Áthelyezték a dombóvári állomás pécsi kijáróját. Emiatt — mivel rendszeres vágányzárt kellett elrendelni — módosították több, Dombóvár és Pécs között közlekedő vonat menetrendjét. A pályaépítési munkák most befejeződtek, ezért október 12-étől kezdődően ismét az eredeti menetrend szerint közlekednek e szakaszon a vonatok. dűlő- — Itt nincs megállás — mond- gumi- ja. És ennél többet nem ér rá szólni, mert kintről sürgetik. A sáros utakon csizmás, feltúrt szoknyás asszonyok tartanak a falu felé, hazafelé. A brigádszállás mellett egyiket megszólítom: — Nincs sár, bírtak dolgozni? — Igen, a fűszerpaprikát szedtük — mondja az asszony. — Aztán arról is beszámol, szinte kéretlenül, hogy ma sokan voltak a paprikaföldön. Hogy hányán, azt nem tudja, de pontosan talán még a brigádvezetők sem tudják. Sok jelből állítom: kicsit az az érzése az embernek, hogy az irányítás tervszerűbb, szervezettebb, „súly- pontozattabb” lehetne, mert ezen a napon néhányan a krumplit szedték, mások a kukoricát törték, jópáran a fűszerpaprikában dolgoztak. A krumpli elővete- mény, tulajdonképpen a 120 holdon már be is fejeződött a betakarítás, de a talajmunkát mégsem lehet kezdeni, mert itt-ott néhány száz négyszögöl akadályoz. Pedig a munkakedvvel úgy láttam, nincs különösebb baj. A szövetkezeti gazdák és a családtagok sötétedésig dolgoznak, sőt egészen pontosan még sötétben is. Hat óra után jártam a mázsaháznál. De akkor még egyre jöttek a fo- gatosok lemérték a krumplit és a tagoknak járó részt haza is vitték, még az este. A mázsaházban két gyertya fénye mellet Schwei- er elvtáns, a raktáros dolgozott. — Meddig tart a mai nap? — kiáltja Németh Mihály fogatos és Lovas János, akinek a krumplija még a kocsin van. Gyorsan lerakodnak, szidják a „marhanagy zsákokat” és indulni akarnak. Szeretném szóra bírni őket. — Elvtársak, tudják, hogy a krumpli helyére búza kerül? — Ott az illetékes — mutat rá Németh Mihály fogatos a velem lévő fiatal agronómusra. Gyanítom, hogy nem tudják, és nem is nagyon érdekli őket, hová, mi kerül. Ez az itt tapasztalható közöny nem valami őcsényi specialitás. Párt- és tanácsi vezetők — megyeiek, járásiak — állandóan hangoztatják, úgy irányítsanak a tsz-ekben a vezetők, hogy a tagok ne csak hallják, érezzék is, hogy gazdák. azt mondja,, „rossz alanyokat fogtál ki”, olyanokat, akik a közösben csak hébe-hóba dolgoznak. Lehet. Az viszont tény, hogy az őcsényi Kossuth Tsz a gabonavetésben nagyon el van maradva. A vetéstervüknek még 40 százalékát sem teljesítették. A tsz irodájában Kézdy Gyula főagronómus az okokat azzal magyarázza, hogy későn, egyenetlenül érett be a kukorica, a 300 hold elővetemény (Október 10.) — Gyerünk, gyerünk Az agronómus napraforgó betakarításához a gépállomástól kevés gépierőt kaptak... öcsényben mindenesetre a vetéssel ez év őszén baj van. A jelenlegi szervezettséggel és felkészültséggel a búzát még október végén sem teszik a földbe, pedig a határidő október 25-e. Szili Péter elvtárs, a tsz elnöke azt mondja: „ha eső nem lesz idejében végeznek”. Bár igaza lenne! Egyelőre a jelek mást mutatnak» határozottan igaz, hogy sok minden nem a tagokon és a vezetőkön múlott, de azért a főagronó- musnak nagyobb határozottsággal kellene a munkálatok irányításával törődnie és a brigádvezetőkre nézve sem valami jó bizonyítvány, hogy még csak itt tartanak. volt, de még megnéztük a . lóistállókat. A Varga-féle lóistállóban még nem volt bekötve, csak egy pár ló. A Vörös-féle istállóba hat óra után fordult be az első szekér. Valahol mégis baj van. Szili elvtárs, az elnök is sokat dolgozik. De mintha nem kapna munkatársaitól megfelelő és elegendő segítséget. — Nemcsak az a baj, amit ti láttok, hanem, amit én látok, és ti nem is ismertek — nem részletezte, hogy mire gondol. Egy bizonyos, Öcsénnyel a megye „be- fürdik , ha nem történik gyors intézkedés. SZEKUL1TY PÉTER Öreg este Grafikai kiállítás Szekszárdon Vasárnap nyílik meg Szekszár-1 nek helyiségében kerül sor a gradön a KPVDSZ kulturális napok rendezvényének október 13-tól október 20-ig tartó sorozata. • Az első rendezvényre • október 13-án délelőtt 10 órai kezdettel, az MSZMP belvárosi alapszervezetéfikai kiállítással. Az október 16-ig nyitva tartó kiállításon a megyei KPVDSZ-alapszervezetek "váll tatainak fejlődéséről kaphatnak képet az érdeklődők.. Hol, vagy hogyan ? Tíz éve működik kórház Pincehelyen. A főépületben három osztály kapott helyet: a belgyógyászat, a sebészet, és a szülészet-nőgyógyászat. Nem mintha olyan nágy lenne ez az épület, ellenkezőleg. Csak 30 ágyas a belgyógyászat, de legzsúfoltabb a nőgyó- gyászat-szülészet, hiszen csak 20 ágyas. Egyszóval: kicsi, vidéki kórház. Hat orvos dolgozik itt. Hogyan? Eltemetve érzik-e magukat a vidéki csendben, a zsalugáteres ablakok mögött, vagy van módjuk messzebbre tekinteni, közel hozni a kórházhoz a gyógyászat legújabb módszereit, eszközeit, gyakorlati tapasztalataik alapján végeznek-e önálló, tudományos jellegű munkát? Dr. Pilaszanovich Tivadar, a sebészet főorvosa, az igazgató azt mondja, felszerelésükkel elégedettek lehetnek. S ez nemcsak a műszerekre vonatkozik, hanem például arra is, hogy 400 kötetes szak- könyvtáruk van, hét nyugati szakfolyóirat jár hozzájuk, négy baráti állam orvosi folyóiratán kívül valamennyi hazait megkapják. S ezekben az újságokban nemcsak mások cikkeit olvashatják, hanem kórházbéli kollégáikét is. Dr. Papp Sándor belgyógyász-főorvos az új gyógyszerek hatásával foglalkozik. Az Egyesült Gyógy- és Tápszer- gyár többször felkéri, hogy próbálja ki új készítményeiket, s ilymódon szava van abban, hogy egy-egy gyógyszer forgalomba kerül-e. Osztályán végzett megfigyeléseiről az Orvosi Hetilapban rendszeresen ír. Az egyik müncheni szaklapban nemrég jelent meg cikke a háztartási propán-bután gázmérgezésekről. Papp főorvos a mindennapi életet nézi orvosi szemmel. Az említett cikkhez több újságkivágást mellékelt, amelyek gáz- mérgezéses balesetekről adtak hírt. Most a permetezőszerek mérgező hatását vizsgálja. A napi sajtóból gyűjtött össze több száz esetet, arról, hogy a most használt permetezőszerek kellő elővigyázat nélkül súlyos balesetet okozhatnak. Az egyik állami gazdaságban például a permetleves hordóba nyáron vizet töltöttek, s a gyerekek nbban fürödtek. Többen halálos véggel. Jó az ilyesmire felhívni a figyelmet, mert ösztönöz arra, hogy — ebben az esetben például — más vegyi összetételű permetlevet kísérletezzenek ki, olyat, amely az emberre nem ártalmas. Az igazgatónak a közeljövőben jelenik meg cikke az Orvosi Hetilapban. A saját vérrel való kezelésről írja tanulmányát. Dolgozik egy sebészeti könyvön, amelyhez nemsokára már kiadót kereshet. Természetesen az ilyen munkához kevés lenne a kórház saját könyvtárának segítsége. De, a könyvtárközi kölcsönzés révén az ország egész területéről kaphatnak megfelelő irodalmat, ha ez kicsit nehézkes is. Az Országos Orvosi Könyvtár olvasószolgálata viszont kívánságra megküldi egy- egy témakör legfrissebben megjelent irodalmát is. Az sem jelent problémát a pincehelyi orvosoknak, hogy egy-egy — őket érdeklő — előadást akár Budapesten, vagy Pécsett meghallgassanak. Csak el kell utaz- niok. Az orvosok maguk mondták, és a fentiek bizonyítják: nem azt nézik, hogy hol dolgoznak, arra ügyelnek: hogyan. (BKJ Évi 144 ezer forint ösztöndíj A Paksi Konzervgyárban évente 144 ezer forint ösztöndíjat folyósítanak az egyetemen, főiskolán tanulók számára, valamint az ipari tanulók képzésére. Hét egyetemistát, illetve főiskolán tanulót havonta 5000 forint ösztöndíjban részesítenek. Tizenhét másodéves, illetve harmadéves tanuló Budapesten és Nagykörösön végzi tanulmányait. Az idén 18 első évfolyamos tanulót iskoláztak be. Az ipari tanulók részére havonta 7000 forint ösztöndíjat folyósít az üzem, a diákok tanulmányi eredményétől függően. Az iskolai képzésen kívül a gyárban is foglalkoznak szakmunkásképzéssel. A napi munka mellett negyven dolgozó vesz részt a gyárban induló szakmunkásképző tanfolyamon. Szünet nélküli termeléssel négyezer mázsával túlteljesítik évi tervüket a bátaszéki mészégetők A megyénkben munkát végző Komlói Építőipari Vállalatéi, a tanácsi építőipart, a ktsz-eket és a magánúton építkezőket a bátaszéki földművesszövetkezet üzeme látja el égetett másszék Mindössze negyvenöt napon nem termeltek ebben az évben a nagy hideg -miatt. A tél okozta kiesés nagy volt, de jó munkaszervezéssel pótolni tudták a lemaradást. A tavasz óta egy pillanatra sem hagyták kihűlni a kemencéket, éjjel-nappal., hétköznap és ünnepnap három műszakban dolgoztak a munkások. A negyvenöt napi kiesést július végére pótolták. S ha a nyersanyag szállítása olyan folyamatos lesz, mint eddig volt, akkor november közepéig leszállítják a bátaszékiek azt harminc- kétezer mázsa meszet, amit az év végéig kellene átadniok. S úgy számítják, hogy a terven felül vállalt , négyezer mázsa égetett meszet is átadják az. építőknek december végéig. A mészkövet szállító bükkösdi bányával és vasúttal történt jó együttműködésen túl az is hozzájárult a bátaszéki mészégető üzem termelésének ilyen kedvező alakulásához, hogy nagyjelentőségű újítást alkalmaznak. Somló Sándor, a mészégető üzemvezetőjének kísérletei alapján az égetéshez a 3500 kalóriájú szén mellett harminc százalékos arányban savgyantát használnak, aminek a kalória értéke 6000. A savgyanta az Almásfüzitői Kőolajipari Üzem mellékterméke, amit még kora tavasszal beszereztek a bátaszékiek. Ezzel a módszerrel mintegy 25—30 százalékkal növelték a termelést és jelentősen csökkentették az égetési időt. K. É. Nagymosás a Duna-parton V&rü János íeiveiej^
