Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-11 / 238. szám
1863. október 11. föI.KA MÍGTE! (ífprjSAÖ Á leselkedő halál legyőzői Nincs olyan nap, hogy a tűzszerészeknél ne csörrenne meg a telefon és egy-egy izgatott hang ne közölné: lövedékét, robbanóanyagot találtunk... segítsenek! A közelmúltban Kislángon az állami gazdaság területén, Gárdonyban a temető mellett, Polgárion az ipartelepen, Bicskén és Csőszön az általános iskola udvarán, Budapesten a Gellérthegyen épülő jubileumi parkban, Százhalombatta térségében, a Dunában találtak a második világháborúból visszamaradt robbanóanyagot. Csákvár közelében egy 17 éves, életerős fiatal fiú talált második világháborúból visszamaradt lőszert: szét akarta szedni és a lövedék kezében felrobbant... Sorolni lehetne a tragédiák egész láncolatát, mert 1945 óta hazánk területén a második világháborúból visszamaradt lövedékek, bombák, aknák igen sok életet ontottak ki, igen sok egyént sebesítettek, csonkítottak meg. I Mi okozza a tragédiákat? képzett tűzszerész feladata az, hogy a második világháborúból visszamaradt lövedéket robbanóanyagokat megsemmisítse, ártamatlanná tegye Ha az ország bármelyik pontján, akár a föld mélyéből, akár máshonnan visszamaradt lövedék, vagy robbanóanyag kerül elő, azonnal értesíteni kell a rendőrségét. Ahol nincs rendőrség, ott a községi tanácsot. A tűzszerészeket aztán a rendőrség és a tanács értesíti és azok sürgősen a helyszínre érkeznek, hogy a veszélyt elhárítsák. A tűzszerészek kérése: ha valahol lövedéket találtak, amíg ők a helyszínre nem érkeznek, a rendőrség, illetve a tanács gondoskodjék arról, hogy illetéktelenek ne nyúljanak hozzá. || A megszelidítők “rí----------------— B átorságot, vasakaratot, figyelmet, pontosságot és szakmai ismeretet követel meg a tűzszerész munkája. Megfontolt szavú, kiszámított mozdulatú a budapesti járőr parancsnoka. “I-----------------------------------Gyakorta előfordul, hogy aknavető-gránát, kézigránát vagy kisebb bomba kerül elő a föld gyomrából, vagy máshonnan. Ilyenkor összecsődülnek a kíváncsiskodók és legtöbbször akad valaki, aki hetykén megjegyzi: „Voltam katona: ismerem, ez már döglött”. S hozzányúlnak. A hozzá nem értés okozza az emberi tragédiákat, mert más az a lövedék, melyét nem lőttek ki, s egészen más amelyet kilőttek, de még nem robbant M. U Amit jó tudni “T---------""...... .......... O rszágszerte megszervezték a tűzszerész-szolgálatát. A szak— A robbanóanyag nem játékszer — mondotta. — Aki nem szakember, semmi körülmények! között ne nyúljon hozzá, még akkctr sem, ha az rozsdás. Gyakorlatunk szeriht a rozsdás lövedékhez nyúlnak leginkább, abból az elgondolásból indulva ki: rozsdás, már nem robbanhat Nagy tévedés, de mire erre rájönnek, már késő, kezükben felrobbant a lőszer ... A rozsdás robbanóanyag legalább olyan veszélyes, mint a • rozsdamentes, tehát ezekhez séf nyúljon' avatatlan kéz. — Mi a legtöbb tragédia okozója? — tettük fgl a kérdést — Áz aknavető-gránát. Ennek műanyag gyújtója van, könnyen törő csappantyú van vele szemben és egy kis karcolás elég, Hogy robbanjon. De ezenkívül igen veszélyesek a „kis” 1/2—2 kilogrammos bombák is, azt sem szabad piszkálni, szétszedni. — Mit tesznek a robbanóanyagokkal — Több lehetőség van a „megszelídítésre”, vagy a helyszínen felrobbantjuk, vagy ott hatástalanítjuk és elszállítjuk. Mindig attól függ: milyen „családhoz” tartozik a robbanóanyag és milyen állapotban van. Más módszert alkalmazunk a kilőtt lövedékeikkel és mást a még „érintetlennel”. || lő mázsás bomba “TI------= M ár „szelíd”, már senkinek sem okozhatja vesztét az a 18 mázsás angol bomba sem, melyet büszkén őriznek a tűzszerészek. „Megszelídítették”. De tíz mázsás és kisebb lövedékek, robbanóanyagok egész garmadát halmozták fel, mely jó munkájuk dicsérője. Ók szedték össze az ország különböző részeiből és ők tették azokat ártalmatlanná. Hazánk területén — érthetően — még igen sok robbanóanyag található a másodi/í világháború maradványaként. Aránylag a legtöbb a Dunántúlon fedezhető fel. Budapesten főleg a Vár környéke volt tele robbanóanyagokkal. A szakértők már igen sok pusztító lövedéket hatástalanítottak, és feladatuk, hivatásuk, hogy a napjainkban előbukkanókat is megsemmisítsék. S ennek a feladatnak bátran, megfontoltan tesznek eleget, ezért járják hétről hétre az ország különböző városait, községeit a „szélidítők”, a tűzszerészek. FAHIDY JÓZSEF Latinkonyha, avagy: Idegeneknek belépni tilos! VALAMIKOR A PATIKA ELŐTERÉBEN, a tejüveges asztal mögött keverték az orvosságot, a doktorok utasítása alapján. Ma már erre ott kevés a hely. A szekrényekben és tárolókban elfoglalták: a helyet a tabletták, a gyári készítmények, s ha gyorsan fogynak is, újra megtöltik a fiókokat. Az asztal árukiadó pulttá vált, és a rendelőintézetből mintha csak özonlenének az emberek a pult elé. Vannak gyógyszerészak, akik panaszkodnak a közönségre. Azt mondják, úgy viselkednek itt is az emberek, mint valami üzletben. Pedig a gyógyszertár egészségügyi intézmény, a munkához itt csendre van szükség, nyugalomra, és a „vevők” türelmetlenek. A gyógyszerész a receptre koncentrál, és szó, ami szó, néha fejtörést okoz az olvasásuk. A pult mellett nyílik az az ajtó, amely idegeneknek tiltja a belépést. A közönség ide nem juthat el. Mintha odabent őrizné tekintélyét a patika, s azzal a tehetetlen táblával követelne tiszteletet a közönségtől. Dr. Flieg József, gyógyszertárvezető azt a területet csak úgy hívja: „a latinkonyha”. — A rendes konyhától csak annyiban különbözünk, hogy mi szisztematikusain „főzünk'’, — mondja. Belépek, és egy kicsit álom- világban érzem magamat. A fehérköpenyes asszisztensek kiszámított mozdulatokkal dolgoznak. Mintha csak szabvány lenne arra, hogy milyen magasra emeljék a torjukat, ha a centigrammos jnérleget tartják, s a bákelitserpemyőbe valami port töltenek. Ha hátulról, a faliszekrényből kivesznek egy üvegcsét, nem fordulnak hátra, csak egy beideg- zett mozdulattal leemelik a vegyszereket. Ahogy kitöltötték a port, máris teszik vissza az üveget. Erre mondja a vezetőjük, hogy szisztematikusan dolgoznak? — Ékre is, De mi az egyetemen megtanultuk, hogy milyen anyagok mennyi vízben, milyen hőfokon oldódnak, ennél fogva egyszerűbben, gyorsabban állítjuk elő készítményeinket. A gáztűzhelyen zománcoe fazékban „főz” dr. Mozalai László- né gyógyszerész. Kevés vízben, üvegpálcával keverget fehér port, az „együttesből” kanalas orvosság lesz. De amíg üvegbe kerül, még ízesítő anyagot is kap. ITT A LABORATÓRIUMBAN mindenki állva dolgozik. Ez is a legfárasztóbb a munkájukban. Dr. Flieg József azonban elmondja, hogy a közeljövőben megváltozik a munkahely. Hétfőn kezdik meg a gyógyszertár felújítását. A korszerűsített laboratóriumban már ülve dolgozik a gyógyszerész, a szükséges vegyszerek lekerülnek a falipolcokról, és a munkahelyek mellett elhelyezett korongos állványra kerülnek. Korszerűbb lesz á külső helyiség is, jobban kifejezésre jut, hogy a gyógyszertár egészségügyi intézmény. A felújítás sürgős azért is, mert ez a szekszárdi patika szakembereket is képez. A legfőbb ok, hogy amíg 10 évvel ezelőtt alig 60—70 ezer forintos forgalmat bonyolított le. most a négyszázezer forintos havi forgalom az átlagos. Elet csak részben magyarázza, hogy a mezőgazdasági dolgozókat is bevonták a társadalombiztosításba. Tény, hogy Magyarország igen előkelő helyet szerzett a gyógyszerfogyasztásban a világstatisztikában. És az is tény. hogy falusi emberek hoznak vissza gyógyszereket a „tan-patikába”, merthogy elolvasták a kísérő használati utasítást, és abból megtudták, hogy nem is arra a bajra szolgál, amitől szenvednek. Tudásuk inkább tudálékosság, mert hiszen a tudománynak külön ága a gyógyszertan, s feltehető, hogy az orvos ezt jobban ismeri a páciensénél. A GYÓGYSZERTAR tiszteletére nemcsak az „idegeneknek tilos a bemenet” táblának kell figyelmeztetnie. Itt a hét százhatvannyalc órájában vagy műszak van, vagy inspekció. S mégis akadnák akik szórakozásból felcsengetik az ügyeletes gyógyszerészt, amikor ő, teszem azt szombat reggeltől hétfő délutánig szolgálatban van. B. K. Szedresi Gépállomás felvesz mezőgazdasági iskolát zett végtechnikust munkagép-mechanikusi beosztásba. Jelentkezés a gépállomás vezetőségénél. (6) Tisztaság fél egészség | Arcápolás? Ktsx-kosmetika Női kézápolás ? Ktsx-manikür \ Férfi-késápoiás? ütsz-manikűr A testápolás ttetti luxus Ktsz kozmetikai részlegei: Szekszárdi Fodrász Ktsz Dombóvári Vegyes Ktsz Bonyhádi Ruházati Ktsz Tamási Vegyes Ktsz (12)
