Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-11 / 238. szám
C3(ii 2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1963. október 11. Intézkedések a mezőgazdasági szállítások meggyorsítására A megyei szállítási bizottság határozatot hozott a mezőgazda- sági termények betakarításának az eddiginél • sókkal nagyobb mértékű segítésére. A mező- gazdasági munkákat ugyanis jelenleg az elégtelen szállítókapacitás, illetve a meglévő szállító- eszközök nem megfelelő kihasználása akadályozza. A szállítási bizottság úgy határozott, hogy szombaton és vasárnap mezőgazdasági szállítási napokat kell tartani és ebbe nemcsak az Autóközlekedési Vállalat tehergépkocsijait vonják be, hanem a közületi gépkocsikat is. Csütörtök reggelig ösz- szesítii'i a szombati és vasárnapi szállítóeszköz-igényeket és ennek alapján osztják el a járműveket. A szállítási bizottság felhívja az érdekelt vállalatokat, Szövetkezeteket, hogy a szállítások és a gépkocsik rakodásának zökkenő- mentes biztosítása érdekében szállító-brigádokat szervezzenek. Azoktól a fuvaroztatóktól, akik a rendelkezésükre bocsátott gépkocsikat nem használják ki megfelelően, bizonyos számú kocsit elvonnak. A megyén kívüli fuvarozásokat — a bizottság határozata szerint — csak rendkívüli esetben lehet engedélyezni. Ha az igények miatt szükség van rá, az esetenkénti fuvarozástól függetlenül is, a hét egy hétköznapján a közületi gépjárműveket be kell vonni a közhasznú közlekedés fuvarfeladatainak lebonyolításába. A szállítási bizottság határozata kimondja, hogy a lófogatú járműveket is a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a szállításba. A meglévő gépkocsi - kapacitás ugyanis ehhez nem elegendő. A szállítási bizottság a határozat végrehajtása során minden esetben figyelembe veszi a közellátási, az építőipari és az egyéb szállítási igényeket is. Előkészületek a Magyar Vöröskereszt II. kongresszusára A Magyar Vöröskereszt Országos Elnökségének határozata értelmében a jövő év elején összehívják a Vöröskereszt II. kongresszusát. Ezt megelőzően újjáválasztják az alapszervi, a járási és a megyei vezetőségeket. A Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Titkársága keddi értekezletén az eddig megtartott vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésit tapasztaltait értékelte. A dombóvári járásban a mező- gazdasági munkákra való tekintettel az üzemekben szerveztek vezetőségi és küldöttválasztó taggyűléseket. A Dombóvári II. sz. Téglagyár vöröskeresztes aktivistái az üzem és a lakótelep környékének rendezésére tetteit vállalást. A szekszárdi és a paksi járásban az üzemek mellett a külterületekén is tartottak taggyűlést. Janya-pusztán a térítésmentes véradásra mozgósították a település lakosságát. Decs Alföld-szálláson egészségügyi állomás létrehozására vállalkoztak. A tagok és a társadalmi tisztségviselők lelkes és áldozatkész munkájának eredményeit tükrözték a titkári beszámolók. Az első kongresszus óta eltelt idő alatt a Vöröskereszt-szervezetek többségében jó irányban fejlődött az egészségügyi felvilágosító munka. Részt vettek a térítésmentes véradók toborzásában. Eredményeket értek el az alkoholizmus, a csecsemőhalálozás, a tbc elleni küzdelemben, a cigánylaikösság egészségügyi felvilágosításában. Az eredetileg állami feladatot képező tisztasági mozgalom szervezését, csaknem teljes egészében a Vörös- kereszt vette át. A taggyűlések megszervezésére jó módszernek bizonyult, hogy filmvetítéssel egybekötött egészségügyi előadásokat tartottak. Gerjenben dr. Resch Gyula, a járási tbc-gondozó intézet főorvosa. a tbc elleni küzdelem nagy úttörőjéről. Korányi Frigyesről emlékezett meg előadásában. Ezer kilométer selyem Ebben az évben közel 1 millió méter, 16 féle hernyó- és műselymet szőnek a Magyar Selyemipari V Valrt Telnai Fonógyárában, Ez a selyemmenn* l ég Tolnától Ifi ':v’g érne. A képen: Mekl Mária twill-sélymet sző. (Fotó: Erb} Kevesebb a baleset a Simontornyai Bőrgyárban Két zászló áll a biztonsági megbízott asztalán. Piros mezőben, aranyszállal hímzett jelszó: „A balesetmentes negyedévet elért osztálynak”. Hogy milyen célból készült a zászló, és milyen feltételeket kell teljesíteni, hogy valamelyik üzemrész elnyerhesse, Balatoni Istvántól, a Simoiitor- nyai Bőrgyár biztonsági megbízottjától kaptunk választ, A Simontornyai Bőrgyárban évről évre sok volt a baleset. Ha visszalapozzuk néhány év statisztikai kimutatását, megrendítő számokat kapunk. 1960-ban 58 balesetük volt, 810 munkanapkieséssel. 1961-ben 41 balesetet jegyzőkönyveztek és 424 kieső munkanapot, 1962-ben 27 baleset fordult elő, ez 543 munkanapkiesést okozott a termelésből. A balesetek száma tavaly tehát csökkent, de a munkanapok lényegesen emelkedtek az előző évihez viszonyítva. Olyan súlyos balesetek fordultak elő, hogy három esetben a dolgozók felgyógyulása 40 napot vett igénybe, a rokkantság következtében nem egy dolgozót csökkent munkaképességűnek kellett nyilvánítani. I i Közüggyé kell j $ tenni a baleset elleni védekezést, adta ki a jelszót a szakszervezet, és keresték a kivezető utat. Törekvésükben a gazdasági vezetés támogatását is megkapták. Felülvizsgálták azokat a munkahelyeket, ahol leggyakoribb volt a baleset. A talpgyár hengerlő üzemében kezdték meg a munkát. Széles körű munkáskollektíva bevoná sával kutatták, mit lehetne tenni az ujjesonkulások megszüntetéséért. Jobbágy János, a szakszervezet részéről megbízott munkavédelmi felügyelő új munkamódszerrel kísérletezett. Korábban a talphengerlést a bőr szélén kezdték, nem kellett más, csak a dolgozó részéről egy kis figyelmetlenség, s a következő percben már balesetet jelzett a csengő. A munkadarabbal együtt a dolgozó ujját is lehengerelte a gép. Az új hengerelési módszer szerint a bőrön közepéről kiindulva kezdik a hengerlést. Amikor az egyik felét végighengerelték, átfordítják a másik felére, s úgy folytatják a munkát. Az új módszer alkalmazása óta ezeken a veszélyes gépeken nem fordult elő baleset. A dolgozók biztonságosabban végzik munkájukat, s ami még igen fontos, az új eljárás nem rontja a minőséget és nem megy a dolgozók keresetének rovására. I Még emlékezünk $ a régi gyakorlatra amikor külön tartottak tisztasági hónapot, takarékossági hónapot, balesetmentes hónapot. Ki győzné észben tartani a különböző kampányokat. A Simontornyai Bőrgyárban felszámolták a mozgalmak kampányszerűségét. Al- lándó feladattá tették a baleset elleni védekezést. A szakszervezet vándorzászlót rendszeresített a balesetmentesen dolgozó gyárrész jutalmazására. A zászlót termelési tanácskozáson ítélik oda annak az üzemrésznek, ahol az adott negyedévben baleset nem fordult elő. Az üzemben a negyedéves, majd a féléves eredmények alapján kilenc oklevéllel, illetve vándorzászlóval jutalmazták a munkahelyek dolgozóit, ahol baleset nem volt, s ennek igen nagy erkölcsi hatása van. Két zászlót láttunk a biztonsági megbízott asztalén. Az egyiknek még nem akadt gazdája. A másiknak volt gazdája, a meszesüzem. Tőlük visszavonták, mert időközben balesetük volt. Néhány üzemrészben, a krómos bokszkikészítőben, a növényi cseres gyárban, a dolgozók, az üzemvezetők úgy dolgoznak, hogy a balesetmentes munkáért kapott elismerést, a zászlót megtarthassák. A meszesműhelyben egy negyedévig kell balesetmentesen dolgozni, hogy újból megkapják az oklevelet és még egy negyedévig, hogy a visszavont zászlót elnyerhessék. Mit mutat az idei baleseti statisztika? A bőrgyárban csökkent a balesetek száma. Az idén eddig 16 baleset fordult elő, 223 munkanapkieséssel. Néhány üzem tiszta lappal szerepel a gyár baleseti „krónikájában”. Eredményes a bőrgyárban a balesetek megelőzése érdekében végzett munka, intézkedés. A munkavédelmi megbízott és a szakszervezet munkavédelmi őrjárata egész évben jól dolgozott. Sikert hozott az a mozgalom, amellyel társadalmi üggyé tették a bale3etmentes munkát. i Hol van még ]!} tennivaló? Tovább lehetne csökkenteni a balesetek számát a Simontornyai Bőrgyárban, ha a dolgozók még jobban ügyelnének a munkavédelmi szabályok betartására. Sok esetben maguk a SzerencséHetiül jártak a felelősek, de gyakran a műszaki vezetők sem tesznek meg mindent a baleset elhárításáért. Nem tartatják be a munkafegyelmet. és netn egyszer az üzemben előforduló lazaság okozza a balesetet. Szeptemberben hat kisebb baleset volt, 4—9 napig terjedő munkanapkieséssel. Egy hónap alatt hat baleset, ez bizony sok. Az okát a szüreti időszakkal lehet magyarázni, A dolgozók pihenőidejükben szüreteltek, préseltek, és ami ezzel együtt jár: italt fogyasztottak. Szerencsére súlyosabb baleset, csOnkulás nem fordult elő, de még a kisebb baleseteket is el lehetett volna kerülni, ha a dolgozók betartják, a művezetők pedig jobban ügyelnek a munkavédelmi rendszabályok betartására. POZSONYI IGNÁCNE Hogy Tamásiban is sikerüljön ESZTENDŐRŐL ESZTENDŐRE jobban szorít a cipő. Minden új év új bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy az élet összes területén csak akkor lehet gyorsabb ütemben előrehaladni, ha az emberek mindjobban megismerkednek azzal, amit csinálnak. Vagyis: központi probléma kell, hogy legyen a tanítás és a tanulás. Ha úgy egészében nézzük, nincs különösebb baj: naponként hallunk hírt községeinkből, amelyek új esti iskolák, kihelyezett technikumi osztályok alakulásáról számolnak be. Itt van például a tamási járás. Szakályban. Ireg- szemcsón, Pincehelyen, Regöly- ben és Tolnanémedin már működik, Felsőnyéken és Magyar- keszin az idén indul kihelyezett osztálya a Szekszárd—Palánki Mezőgazdasági Technikumnak. A járás székhelyén, Tamásiban viszont csak konzultációs csoportot tudtak szervezni, önálló osztályt nem. Pedig Tamási háromszor nagyobb mint Felsőnyék, s termelőszövetkezeteit is a jobbak között emlegetik. Mi az az ok, ami miatt nem megy úgy az Tamásiban, ami igen szép sikerrel halad Magyar- keszin, vagy Felsőnyéken? A kérdésre adandó válasz sokféle leltet. Mondhatjuk így: nem érdekli az embereket az, amit a technikumban tanulhatnak. De mondhatjuk így is: nem magyarázták meg eléggé alaposan, akik a magyarázatra hivatottak, hogy tulajdonképpen miről is van szó, miért is fontos ezt az egész iskolai ügyet csinálni. Talán ebben kellene keresni a választ az előbb feltett kérdésre. AZ IGAZSÁGHOZ TARTOZIK persze az is, hogy Tamási helyzete valamivel nehezebb, mint a kisebb községeké. Az olyan falvakban, mint Pincehely. Tolna- némedi, Regöly, vagy Szakály elegendő, ha csak az iskolaigazgató és a tantestület, esetleg a községi művelődési otthon vezetősége végzi az előkészítésben és a szervezésben nagyon fontos felvilágosító munkát.. Elgyőzik, mert a községek kisebbek a járási székhelynél, s tulajdonképpen személyes ismeretség alapján is eljuthatnak a legtöbb falubelihez. Tamásiban más a helyzet. Mint már említettük, a község az előbb felsoroltaknál jóval nagyobb, határa is körülbelül kétszerese— háromszorosa az előbbieknek. Az iskolaigazgató, vagy a tantestület, illetve a művelődési ház ereje tehát kevésnek látszik a szervezéshez. A nagyobb központ hátrányából viszont látszik egy előny is. Amíg a kis községekben csak egy termelőszövetkezet van, addig Tamásiban három gazdálkodik. Ugyanakkor nagy gazdálkodási tapasztalatokkal rendelkezik a Fomádi Állami Gazdaság, s nincs rossz neve a munkában a Tamási Gépállomásnak sem. Valahol tehát az itt felsorolt helyeken kellene kezdeni a szervezést, mind a mezőgazdasági, mind a mezőgazdasági-gépészeti technikumok kihelyezett osztályaiba. MOST MAR CSAK EGY PROBLÉMA van hátra: A sajátos helyzetből eredően ki végezze tulajdonképpen Tamásiban a szervező munkát? Ha a mezőgazdasági üzemek, a járási művelődési osztály szakembereire várnak, akkor a mostani helyzetből nehezen jutnak előrébb. Nem azért, mert a járásiak megtagadják a segítséget, hanem azért, mert egyszerűen nem győzik. A megoldás tehát helyben kínálkozik: A termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságban és a gépállomásokon. Ezeken a helyeken kell elkezdeni a szervező munkát és helyi embereknek. Nekik kell a nagyon fontos termelési kérdések mellett a tanulás, a szakmai képzés propagandistáinak is lenni. Már csak azért is, mert végeredményben a tanulás közvetve termelési kérdés, hatása a termelés színvonalának majdani, emelkedésében fog megmutatkozni. Sz. I. Felújított Gyártja: Maglódi Gépgyár és ön tödé, Maglód. Rendelhető és vásárolható korlátlan mennyiségben budapesti csapágyüzletünkben. V., Alkotmány u. 18., az új ár 50 %-áért. (71)---- "■ ........
