Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-08 / 235. szám
2 ÍÖLNA MEGFEJ NÉPÚJSÁG 1063. október 8. A szárvágás után hamarosan lehet szántani. A tolnai Aranykalász Termelőszövetkezetben is gyors munkával készítik elő az újabb területeket a vetésre. A kukoricaszár útja innen a silógödrökhöz vezet, jó tápértékű takarmány lesz belőle. Munkásakadémia-megnyitó Bonyhádon A Bonyhádi Zománcgyárban hétfőn délután tartott ünnepélyes megnyitóval megkezdődtek a Tolna megyei munkásakadémiák. Az új ismeretterjesztési idényben tizenhárom munkásakadémiát rendez az üzemekben a megyei TIT a szakszervezetekkel és a többi társadalmi szervezetekkel együttesen. Az új munkásakadémiákon az illetékes üzemek sajátos munka- szervezési, termelési, műszaki és fejlesztési kérdéseiről hangzanak előadások. A Szekszárdi Állami Gazdaság három üzemegységében állattenyésztési szakosított mun- Ításakaáémiák kezdődnek, amelyeken a takarmányozás és a » ^ tejkezelés gépesítését ismertetik többek között. A Hőgyészi Állami Gazdaság Diesel-üzeme munkásakadémiájának hallgatói a Budapesti Műszaki Tudományos Kutatóintézetet is meglátogatják majd. Tanulmányi kirándulásokat bemutatókat és tapasztalatcseréket rendeznek a többi munkás- akadémia hallgatóinak is. A bonyhádi munkásakadémián Dudás Antal, a Tolna megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője és Szabó Árpád, a helyi zománcgyár energetikusa tartott megnyitó előadást az üzem- szervezés titkairól, illetve az energiagazdálkodásról. Hatezer négyzetméter felületű palántaneveiét építenek a tamási Vörös Szikra Tsz-ben A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetben nagy gonddal fejlesztik már évek óta a kertészetet. A sok tízezer forintos beruházás megtérül, egyre több jövedelmet hoz a szövetkezetnek a kertészet. A távlati tervek szerint kialakítandó nagy kertészeti üzem egyik legjelentősebb beruházását valósítják most meg. Egy hatezer négyzetméter felületű palántanevelő melegházat építenek. A szövetkezet építőbrigádjának tagjai a munkálatokkal már any- nyira előrehaladtak, hogy a fűtés-szerelő szakmukások is munkához láttak. A jelentős létesítményt a jövő hónapban átadják. De már most, az átadás előtt hasznosítják, a nemsokára tető alá kerülő létesítményt: Karfiol és saláta-palántákat vetettek az ágyásokba. A palánták már szépek, és a szövetkezet az első primőrt — január közepén — ebből a két zöldségféléből viszi piacra. A primőr áru kiszedése után, a kora tavasszal pedig palánta nevelésre állítják be a hatezer négyzetméter felületű üvegből és vasból készült épületet. Az új 3004 -es határozatról A 3004-es kormányhatározatok évről évre újból és újból megjelennek, de az állami támogatás alapelveit tekintve nem tartalmaznak eltérést. Ez abból adódik, hogy a párt által kidolgozott agrárpolitika helyességét maga az élet igazolta, így az e politika alapján kidolgozott állami támogatás rendszerében sincs szükség alapvető változtatásra. Ugyanakkor azonban a 3004-es határozatok tükrözik azokat az új vonásokat, amelyeket a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztése évről évre megkövetel. Nyilvánvaló, hogy az 1959. évi 3004/1-es határozat óta mélyreható változások következtek be a termelőszövetkezeti gazdálkodásban. Ennek megfelelően az 1964-es esztendőre vonatkozó 3004/6-os kormányhatározat a mezőgazdaság jelenlegi helyzetének megfelelően mindenekelőtt legfontosabb termeléspolitikai célkitűzéseink megvalósítását helyezi előtérbe. Ez tükröződik a határozat új vonásaiban. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődésének ebben a szakaszában néhány közös gazdaság gyorsabb előrehaladását olyan kedvezőtlen természeti és talajadottságok gátolják, melyek megjavítása az adott gazdaság saját erejét felülmúlja. Ezen az új 3004-es határozat úgy kíván segíteni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező termelőszövetkezeteknek állami támogatást biztosít, s így kedvezőtlen viszonyaikat mielőbb jelentősen javítani tudják. Az 1964-es esztendőre vonatkozó termeléspolitikai célkitűzéseink között egyik legfontosabb feladat a tej- és tojástermelés növelése. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a termelőszövetkezetek olcsóbban, több és korszerűbb tehénistállót és tojóházat építsenek.- Egy korszerű istálló építése férőhelyenként kb. 15 ezer forintba kerül. Eddig a termelőszövetkezetek egy férőhely létesítése esetén 1000 forint hitelelengedésben részesültek. Az új 3004-es határozat alapján — korszerűség szerint differenciálva — férőhelyenként 1000—11 000 forintig terjedhető állami támogatásban részesülnek. A tojóház építése férőhelyenként 300—400 forintba kerül, ebből eddig a hitelelengedés mértéke férőhelyenként 50 forint volt. Az új határozat értelmében a férőhelyenkénti állami támogatás 200 forintra emelkedett. Lényegesen emelkedett az egyéb beruházások létesítésével kapcsolatos állami kedvezmény összege is. Sertésfiaztató esetében férőhelyenként 1000—4090 forintig, süldőszállás létesítésekor 500 forint, csibenevelőnél 40 forint állami támogatást kapnak a termelőszövetkezetek. A korábbinál nagyobb kedvezményt biztosít az új határozat az öntözéses gazdálkodás bevezetése esetén is a szövetkezeteknek. A sertéstenyésztés fejlesztése érdekében a termelőszövetkezet saját kocájának első ellé- sekor nyújtott eddigi 800 forint középlejáratú hitelt 1500 forintra emelte, feltéve, hogy a tsz a kiselejtezett állatokat pótolta. A szarvasmarha-tenyésztési kedv növelését ösztönző korábbi rendelkezést, mely szerint a termelő- szövetkezetek részére minden előhasi üsző után 4000 forint vissza nem térítendő állami támogatás illeti meg a szövetkezeteket —az új 3004-es határozat megerősítetté. Az új telepítéseknél a 3004/5-ös határozaton túl az új 3004/6-os határozat termeléspolitikai célkitűzéseinknek megfelelően spárga- telepítés esetében holdanként az eddigi 5000 forinttal szemben 10 000 forint, komlótelepítésnél 25 000 forint állami támogatást biztosít. Nagy gondot jelent számos, elsősorban gyenge termelőszövetkezetben, hogy a szakmai vezetés segítésére kiküldött szakemberek állami jövedelemkiegészítése 1964- ben megszűnik. Az új határozat értelmében a gazdaságilag meg.nem erősödött termelőszövetkezetekben öt évig, a közepesen gazdálkodó tsz-ekben pedig két évig tcrjédŐ idÖfarfátn'Tii rh'egűeriet hosszabbítani a jövedelemkiegészítést. Véget ért a Elcsendesültek a Tolna megyei erdőségek koronás vadjai. Véget ért a gímbikák bőgése, amely a szokásosnál korábban kezdődött az idén. A világhírű gemenci erdőben ötven szarvasbika esett a külföldi vadászok terítékére. Az idei eredmény azonban — gemenci mértékkel becsülve — elmaradt az előző éviektől. A kilőtt vadak kilencven százaléka selejt állományú volt. a legsúlyosabb agancs sem haladta meg a tíz kilogramm súlyt, mint máskor általában. ha a szakember abban a termelő- szövetkezetben marad, ahová az átirányítása történt, illetőleg további átirányítás során került. A 3004/6-os kormányhatározat a kihelyezett szakemberek részére továbbra is érvényesíti az alkalmazottakhoz hasonlóan a társadalombiztosítási és egyéb szociális kedvezményeket. Rögzíti a határozat a társadalmi tanulmányi ösztöndíj állami támogatását. Ugyancsak megerősíti a határozat a szakemberek részére építendő lakások állami támogatását is azzal, hogy egy-egy lakás építéséhez 80 000 forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít. Az 1964-es esztendőre vonatkozó állami támogatásnak itt csak a leglényegesebb, új vonásait említettük meg. Most az a legfontosabb feladat, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagsága mielőbb teljes részletességgel igyekezzen megismerkedni a határozattal. Ehhez a megyei és járási szerveknek kell megfelelő segítséget nyújtani. Ez annál is inkább fontos, mert az őszi munkák befejezése után termelőszövetkezeteinkben a soron következő feladat az 1963-as esztendő eredményeinek számba vétele és az 1964-es tervek kidolgozása. Úgy a zárszámadások előkészítésével, mint a tervkészítéssel az állami támogatás szorosan összefügg. Az állami támogatás sokat segíthet abban, hogy a termelőszövetkezetek 1964-ben újabb jelentős előrehaladást érjenek el a politikai. gazdasági és szervezeti megszilárdulás útján. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az állami támogatás párosul a termelőszövetkezeti vezetők és az egész parasztság szorgalmas munkájával, ha az állam által biztosított kedvezményekkel termelő- szövetkezeteink jól gazdálkodnak, ♦ermeléspolitikfii célkitűzéseink megvalósítását segítik elő. Danko vies László szarvas bögés Az idei gímszarvas-vadászaton a legjobb trofeájú gemenci szarvasénál is szebb agancsú bikát lőttek a máskülönben dám- vadjairól híres gyulaji vadrezervátumban. A gyulaji szarvasbika pompás, tömör agancsa, tíz kiló ötvenkét dekát nyomott két nappal a lelövése után. Ebben a nagy vadrezervátumban 14 szarvasbikát ejtettek el a vadászok. A gemenci erdőbe ismét külföldi vadászok érkeztek hétfőn, mert a kiselejtezett bikák vadászata még egész ősszel tart. rr Megkezdték a középiskolai nevelési terv kidolgozását Készül az új érettségivizsga-szabályzat A Művelődésügyi Minisztérium szakemberei részletes programot állítottak össze az iskolareform végrehajtásával kapcsolatos időszerű feladatok megoldására. A tervek szerint például ez év végéig összeállítják az új érettségi vizsga-szabályzatot, úgyhogy a mostani IV. osztályos tanulók az 1963—1964-es oktatási év végén már ennek alapján érettségiznek. Az oktatásügy illetékesei ezekben a hetekben, hónapokban készítik el az úgynevezett tagozati osztályok működésének, továbbfejlesztésének irányelveit. Napirenden szerepel az iskolai szakkörök munkájának eddiginél hatékonyabb segítése, tevékenységi körük, lehetőségeik pontosabb meghatározása Is. A közoktatási főosztály munkatársai kidolgozzák az oktatási és nevelési kísérletek távlati irányelveit. A pedagógiai kísérletezések „forgatókönyve” azt a célt szolgálja, hogy az általános és középiskolákban elsősorban olyan nevelési, oktatási kísérletekkel foglalkozzanak, amelyek közelebb viszik a megoldáshoz az iskolareform szabta legfőbb feladatokat. Az országos pedagógiai intézetben — a legjobb szakemberek közreműködésével — hozzáláttak a középiskolai nevelési terv kimunkálásához. A tervezet előreláthatólag ez év végére elkészül, s a fontos dokumentumot országos vitára bocsátják. A végleges középiskolai nevelési tervet a vitában elhangzott észrevételek, tapasztalatok, javaslatok alapján öntik majd végleges formába, s azt az új középiskolai tanterv életbelépésével egyidejűleg vezetik be. (MTI.) A PEDAGÓGUS „MTOT“ KAP Az idén augusztus 20-e előtt kitüntetett pedagógusok körében töltöttem fél órát. Jó érzés volt beszélgetni velük, s hallgatni, milyen lelkesedéssel beszélnek munkájukról, pontosabban, hivatásukról. Jó érzés volt kezet szorítani a katedrán megőszült, becsületes nevelőmunkában megöregedett, immár nyugdíj előtt álló idősebbekkel. Mind több és több pedagógus útja vezet a kitüntetés, a megbecsülés felé. Annál jobban megdöbbentett a tamási járás egyik pedagógusának esete. Szorgalmas, lelkiismeretes pedagógusnak ismerték társai B. 1.-t (nevét nem rá való tekintettel, hanem a hivatás tisztelete miatt nem írom ki.) Nevelte, tanította a gyermekeket a szakanyagra éppen úgy, mint az emberségre, becsületre. Aztán egy szép napon kiderült, hogy pénz ragadt a kezéhez. Ö vette fel kollégái fizetését — ezt társadalmi munkaként hol egyik, hol a másik pedagógus végzi — és neki kellett volna visszaküldeni a tanácshoz azt az összeget, amit betegség és egyéb hiányzás miatt le kellett vonni. — Hiányom volt, valahogyan elszámoltam magamat, vagy nem is tudom... Szégyelltem volna, ha kitudódik, ezért inkább nem küldtem vissza a többit sem. Aztán nálam maradtak a többi levonások is. Ez is elment, az is — hol, erre, hol arra. Gyorsan megy a pénz. Ezt vallotta később, amikor számon kérték tőle. Vitathatatlan, szembe került önmagával, a pedagógussal. Méghozzá nem is akármilyen csip- csup dologban, hanem olyanban, ami bűncselekmény. Sikkasztott, Amikor rájöttek a sikkasztásra, körülbelül 8000 forint tapadt már a kezéhez. Első dolga az volt, hogy visszafizette az eltulajdonított pénzt, majd beállított hivatali feletteséhez, mondván: — Az ügy anyagi oldalát elintéztem. Az erkölcsit, hát szóval, azt nem tudom, mi lesz vele, mit tegyek? Igen, ez a nagy kérdés: az erkölcsi oldal. A holnap becsületes, szocialista embertípusát kellett alakítania, formálnia, s maga oiyan példát adott, ami ellen túz- zel-vassal küzd a társadalom. Ezt nem lehet anyagiakkal jóvátenni. Az eset azonban nem jóvátehetetlen. B. I. a tárgyaláson — ami egyébként a község színe előtt, zajlott le — azt mondta, nagyon bánja, amit tett. Ha ez őszinte megbánás, akkor minden bizonnyal lesz ereje is a jóváte- véshez. A szennyből mindig van kiút — becsületes életmóddal, tisztességes munkával. Igaz, sokáig nem fogják neki elfeledni, amit tett. Jóváteheti bűnét, de nem ottg ahol elkövette, mert puszta jelenlétével csak rombolná a pedagógus hivatás tekintélyét. Ezért helyes, hogy elbocsátották. Máshol esetleg elérheti, hogy egyszer majd ismét felnéznek rá. Talán lehel még jó nevelő. B. F.
