Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám
im, október í. TOIJJA MEGVET WPPŰJSAÖ Milyen messze van a művelődési ház a paksiaktól? J Hosszmértékkel mérve nem olyan nagy a távolság a paksi művelődési ház és a főtér között. Az út ugyan tekervényes, de nem hosszú. Bár az is igaz, hogy útnak nevezni kissé túlzás a meredek, köves csapást, amely odavezet. Esőzés után, vagy télen ide magam is csak akkor kaptatnék fel, ha élményt ígér a művelődési ház programja. Dehát én először járok erre, lehet, hogy túl igényes vagyok, a paksiak megszokhatták már. Mindenesetre aiz elágazásoknál, útkereszteződéseknél bevárok egy egy arra járót, s a tekervényes- ségre való tekintettel útbaigazítást kérek. Jó alkalom ez arra is, hogy lássam, mennyire ismerősek a paksiak a házuk táján. Hát az az öt—hat ember, aki véletlenül az utamba került, úgy látszott, eléggé ismerős. Még az idősebb néniké is tudott útbaigazítást adni. Amiből azért még ne vonjunk le elhamarkodott általánosítást. Az utolsó tekervény után aztán előtűnik a művelődési ház épülete. Frissen festett a kapu, a ház, az udvaron még homokbuckák. Ettől eltekintve igazán vonzó a kép, impozánsnak lehet mondani az emeletes épületet. De nézzük, mit kínál belül az induló. évadban közönségének. Sárosi Zoltán igazgatóval beszélgetünk. Programjuk, amelyről tájékoztat, eleven, érdekes, változatos. Először is említésre érdemes, hogy most fejeződött be a 100 ezer forint értékű tatarozás, korszerűbb a színpad, mert új függönyt vásároltak. Aztán ami a rendezvényeket illeti... Jónéhány sort kitenne felsorolásuk. Zeneoktatás, balett, német nyelv, gyors- és gépíró tanfolyamok indulnak ismét, szakkörökből is több dolgozik. Állandó együttesek: a színjátszó, népitánc, gyermek-tánccsoport. és a bábosok, munkás irodalmi színpad létesül az idén. aztán klubok, baráti körök garmadája. Tavaly is szerették volna létrehozni az értelmiségi klubot, de a terv nem vált valósággá. Olyan szegényes az erre szánt helyiségük felszerelése, hogy ott nem igen érezheti magát otthonosan senki. A nyugdíjasok és a horgászok klubja is nehezen működhetett. Vannak új tervek, hasznos lenne cigányklubot alakítani, a bonyhádi gyakorlat átvételével, a gimnazisták érdeklődnek a zenebarátok köre iránt, — de hol működjön mindez? És itt említsük meg. hogy az impozáns épületből mindössze három helyiséget használ a művelődési ház. A nagytermet, a klubszobát és az irodát, amely tulajdonképpen öltöző. A nagyterem 300 fős, a klubszoba viszont csővázas, kényelmetlen székeivel, megkopott berendezésével csak címzetesen alkalmas klubnak. A három helyiség kevés. Hiszen szükség volna a TIT-előadók klubjára, ahol továbbképzést kaphatnának, s a filmklubra is. Csak az emelet az övék. A földszint átadása könnyítene a gondon, de ott a KIOSZ tartja fenn irodáját. A helyre tehát nekik is szükségük van. Viszont az is igaz, hogyha a művelődési házat fejlesztik, kívánatosabb volna a község más pontján létesíteni. A három helyiség egyre szű- kebb lesz. Hiszen Paks nagy község, 13 ezer lakosa van. S noha a fő foglalkozást a mezőgazdaság adja. van itt ..ipar” is. — a ktsz-eken kívül a konzervgyár és a téglagyár. Vannak hát mezőgazdasági dolgozók, munkások, de értelmiségiek, pedagógusok is szép számmal. S ez a rétegeződés segítségére lehet a művelődési háznak, — jobb köri'lménvek között. I A „belvárosiak“ isme|_________________________ rosebbek a művelődési házban, — a termelőszövetkezeti tagok. mivel messze laknak, nagyon ritka vendégek. Többnyire csak a közgyűlések alkalmával látogatnak el ide. Az igazgató és a művészeti vezető segítene a szövetkezetek és üzemek „otthoni” kulturális programjának összeállításában, szervezésében, — nemcsak Pakson, hanem mert járási művelődési házat A megye újítóinak seregszemléje december 2-10-ig A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az idén is megrendezi az immár hagyományos megyei újítók kiállítását. A napokban megalakult az újítást rendező bizottság. Elkészítették az újítási kiállítás részletes programját. Tolna megye legjobb újítóinak munkáit 1963. december 2 és 10-e között állítják ki a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban. Ezzel egyidőben a megye különböző üzemeiben, valamint a megyeszékhelyen újítási ankétot, tanácskozásokat tartanak. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsa a városi kultúrház nagytermében december 2-án újítási ankétot rendez. Az an keton részt vesznek ■ ■immun a vállalatok vezetői, a szakszervezeti bizottságok titkárai, újítási felelősök és a megye legjobb újítói. Intézkedési tervet készítettek az újítási kiállítás sikeres megrendezése érdekében. Felhívással fordulnak valamennyi üzemhez, hogy kérjék fel újítóikat, készítsék el legértékesebb újításaik makettjét, s azt küldjék el a kiállításra. A szervező bizottság több száz értékes újítás érkezését várja. Éppen ezért már most felhívja az újítási felelősök figyelmét, hogy időben fogjanak hozzá a kiállításra küldendő anyagok előkészítéséhez. ■ imirnn >n-i rriTiii iiiHW vezetnek —. messzebb is. De az a tapasztalatuk, hogy a termelő- szövetkezetekben nincs kultúrfe- lelős sem, a kulturális alap pénzét szociális juttatásokra használják fel. Ahol a KlSZ-szerveze- tek jól működnek, ott van kulturális élet is. Egyébként az ilyen irányú igényt közös vacsorákkal, vagy kirándulásokkal elégítik ki. Még az sem gyakori, hogy valamilyen színházi előadást lekötnének. Egy alkalommal termelőszövetkezeti színjátszó csoport adta elő a művelődési házban a „Százházas lakodalom” című vígjátékot, de ilyesmi is ritka. A képzőművészeti szakkör és társai így hát inkább a belterületiek szolgálatára vannak. I A tavalyi látogatási sta| ___________' tisztika nem m agas. Saját rendezvényeiken mintegy hatezren jelentek meg. Más szervek által rendezett, itt lebonyolított eseményen 14 ezren fordultak meg. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy ezek alatt értik a különféle értekezleteket, a közgyűléseket is, — a magas szám legfeljebb abszolút értelemben jelent Iá togatókat, de még az előbbi hatezerrel sem ér fel a művelődési ház valódi'szerepét illetően. A 13 ezer lakosú nagyközség sokkal inkább magáénak kell, hogy érezze a házat. Ez nem az ott dolgozó népművelőkön múlik. Hiába van számtalan jó ötletük, hasznos tervük, — több segítséget kell adni megvalósításukhoz. Anyagit is. Eddig például pusztán az állami támogatásra és a saját maguk által ..behozott” összegre számíthattak. A községi tanács idén már ígért anyagi segítséget, (ebből a klubnak lesz kényelmesebb bútora), de a járáá nem is gondol hasonlóra. Pedig a művelődési ház nevéhez hozzátartozik a járási jelző. De kellene segítség máshonnan is. Sárosi Zoltán elmesélte, hofv gyermekfoglalkoztatót akartak és akarnak létesíteni. A községben nehéz a napközis helyzet, mert kevés az otthonokban a férőhely. Hétköznap ezeken a gondokon segítene a foglalkoztatás. Vasárnap délelőtt viszont a szülőknek jelentene segítséget a néhány órás gver mekfoglalkoztstás. De nem találtak pedagógust, aki elvállalta volna a megbízatást. — Hát igen. — mondom az igazgatónak — a vasárnap délelőttje mindenkinek drága... — Természetesen, kivéve a népművelőket. akik erre való tekintet nélkül dolgoznak — válaszolja kicsit ironikusan. — Több mint 70 pedagógus van a községben, nagyon ritkán került volna sor egy- re-egyre, — teszi hozzá. Most a nyugdíjasok között néznek szét, hátha találnak valakit, aki tiszteletdíjért elvállalja a gyerekeket... Bencze Klára i ■ i rwi ■ i» »imiTii >■ ■ » «i »I A 6-os úton Szombat délután az Nagy választék húsipari készíti. yekben — Miért nincs kenyér r SÉTÁNKAT a bérháznegyed- ben lévő üzletben kezdtük. Nagy zsúfoltság, a vásárlók egymásnak adják a kilincset. Az egyik eladó éppen áruval tölti fel a cukorkás állvány készletét. Nagy a forgalom, gyorsan fogy az áru. Szerencsére a raktárban van éppen elég, fel tudják tölteni a bolti polcok fogyó készletét. Délután négy. fél öt lehetett. Legnagyobb meglepetésre a húskészítmények polcai tele vannak. Sőt. abban a meglehetősen szokatlan „élményben” volt részem, hogy több féle tölteléket és más kenyér mellé valót láthattam egyszerre az üzletben. Vagyis a vásárló válogathatott. Talán mondanom sem kell, ilyenkor jobb érzés eladónak lenni. Minden szakmának megvan a maga éltetője. A kereskedők éltetője az. ha a vásárlók elégedetten távoznak a boltból. Itt ebben most nincs hiány. Az 50-es népbolt előtt voltam tanúja a következő jelenetnek. Egy ifjú asszony lelkendezve szólt ki az ajtón az ott várakozó férjének. — Gyere be te is. Többféle van, válasszunk, együtt. Pedig szombat délután volt, öt óra felé járt az idő. ITT IS BŐSÉGES A VÁLASZTÉK. A boltból kifele jövet senki sem idegeskedik, mérgelődik, mindenki elégedett. Jónéhány szombatot megértünk már. amikor bizony hiába akartunk venni valami kenyér mellé valót. így aztán a múlt szombat kellemes meglepetés volt, Reméljük, hogy ezentúl mindig így lesz. A Garay téri kenyérboltban már nem ilyen kellemes kép fogadott. Néhány vevő ténfergett tanácstalanul az üzletben. Nem tudják mi tévők legyenek. — Éppen most adtam oda az utolsót — mondja az eladó, s az üres oolcokra mutat. — Holnap szüret lesz. Ne együnk kenyeret? Sokan már az ajtóból visszafordulnak. mert látják, hogy nincs kenyér. , — Később nézzenek vissza. Még várunk kenyeret — vigasztalja az eladó a vásárlókat. Valakinek eszébe jut. „Talán az 55-ösben még van kenyér. Gyerünk' fel a hármashídhoz.” Itt még van kenyér, de az eladó már éppen az utolsókat szedi le a polcokról. — Most kaptunk nemrégen kétszázat, de nem győzzük leszedni a polcról. Hiába, szombat van. ilyenkor mindenki többet vásárol, mint máskor. Akad. aki két-három kenyeret is kér. — Talán még öt percig tart a készletből — így az eladó. — Aztán? — Aztán néni lesz. Hiába, ha mi nem kapunk, nem is adhatunk. Talán egy óra múlva kapunk ismét. Ügy tudom, hogy még kell érkezni kenyér-szállítmánynak. HOSSZÉ IDŐN KERESZTÜL valóban nem volt kenyér, aztán érkezett. Végeredményben nem maradt kenyér nélkül talán senki sem a városban vasárnapra. A kenyérellátásban mégis komoly zavarok voltak, mert senkinek sem mindegy, hogy amikor belép a boltba, kap-e kenyeret, vagy azt mondják, hogy nézzen vissza egy óra múlva, talán akkor már lesz. Kenyérüavben hétfőn érdeklődtünk az illetékes szervektől. A megyei tanács kereskedelmi osztályán Salamon elvtárs ezt mondotta. — Most vizsgáljuk. hogy mi volt a hiány oka. Annyi bizonyos, hogy mi megrendeltük a szükséges mennyiséget, de a sütőipar nem küldte. Érdeklődtünk Váczi Istvántól, a szekszárdi kenyérgyár vezetőjétől, ő ezt felelte: — Mi a megrendelt mennyiséget leszállítottuk. Négyezer barna és 14 000 fehér kenyeret szállítottunk az üzletekbe. Ennyit kértek, ennyit szállítottunk. Tehát mindenki megtette a magáét, az viszont tény. hogy a kenyérellátásban mégis zavar- volt. B. F. i SZÍJ A szövőgyárak néhány évvel ezelőtt a termelés növelésének, a termelékenység eme lésének hasznos, új módszerét vezették be. Az újítás egyszerű: meggyorsították a gépek forgását. Ez azzal járt, hogy emelkedett a vetések száma, több textíliát tudtak egy gépen, egy műszak alatt, ugyanannyi ráfordítással, költséggel termelni. Tolnán a Pamuttextilmüvekben is áttértek erre a hasznos módszerre. A szövőgépeket átalakítás után gyorsabban járatták, nőtt a termelés, javult a termékek minősége it. de szokatlan jele nsége t tapasztaltak agépgyorsítások után. A szövőgépeket meghajtó szíjak mintha gumiból készüllek volna, úgy nyúllak. Pedig marha- bÜKŐői ke születtek ezeket a meghajtó- szíjakat. Sokat kísérletezgettek a gyár műszaki dolgozói, hogy megtalálják és kiküszöböljék a szíjnyúlás okát. A soksok fáradozás azonban eredménytelen maradt. A tolnai szakemberek ezután más gyárakhoz mentek tapasztalatcserére, ott is értetlenül álltak a gyorsítás következménye előtt. A szíjak közben egyre nyúltak. Nem ritka. amikor egy nyolcvan centiméteres meghajtószíj 120 centire megnyúlik... Az ilyen szijjal azután nem lehet a gyorsjáratú gépeket hajtatni... Persze, nincs olyan titok és talány, amely előbh-utóbb ne derülne ki. A szíjnyúlások okát is megtalálták. Égés: véletlenül jöttek rá. hogy a meghajtószíjakat nem marha- hátból, hanem marha- hasból készítik. A két bőrrész pedig messze áll egymáshoz minőség dolgában. Míg a hátrész- böl készített szíj tartós, erős. nyúlásmentes. addig a has- részböl készített szíj úgy viselkedik, mint a rossz rugó. kinyúlik. de vissza nem ugrik... Jártak már a szíjnyúlás ügyében több helyütt a Pamuttextii- művek dolgozói, de a textilipari anyag- ellátó szerv csak továbbra is nyúlós szíjat szállít... Ez pedig nem jó gep- hajtásra. Esetleg arra lehet hasznosítani. mire jóapám is nadrágszíjál g;:a porta használta. Ez esetben is meg lehetne leer ásni, kit illet a nyúlós meghajtószíj...- Pj —
