Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

1963. október 31.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

5

Házépítő fiatalok

rv' m

— Idefigyeljenek * ®?

emberek! Ma a . ■

gyerekek takarítanak. Akkora a rendetlenség hogy ilyet még a világ sem Iá- tott — Tarján László az építkezés művezetője kissé emelt , hangon avatkozik beszélgetésünkbe,

adja ki az utasítást hétfőn reggel kilenc órakor.

Dózsa Pál János, az iparitanuló-is- kola „komlói'’ felelőse, szaktanár, csillapítja egy kicsit a művezetőt.

Megállapodnak azután abban, hogy rendetlenség van, de azt nem mindet a gyerekek okozták és különben sem helyes így kiadni utasítást.

— Tervünk van-, elvtársak — szól hozzánk Tarján szaktárs — azért vagyok egy kicsit ideges, mert jobban is mehetnének a dolgok.

— A tervekkel arányban van a munka?

— Igen, körülbelül, de . ..

— Tudjuk, sietni kell és minden művezető szeretné, ha nála menne legjobban. A fiúkra meg ügyelnek a szakoktatók, hogy ne lógják el az időt. így van?

— Igen, nincs különösebb baj a srácokkal.

És folytatjuk a beszélgetést a felvonulási épületek előtt Sziegiedi Dezső, Papp Lajos és Bitter József szakoktatókkal. Elmondják, hogy ezt a két bérházat 100 ipari tanuló építi fel.

Most még csak a kőműveseknek, ácsoknak van bőven munkájuk. A gyerekek zsaluzó anyagot készítenek elő, egy másik csoport mór falazza a földszinti

A kőművesek már falaznak a 12 lakásos bérház földszintjén.

épületrészt az első bérháznál, egy harmadik csoport pedig WC-t épít. Mert most rendezkednek be itt az építkezésen. Alig készült el a felvonulási épület, ahol vetkőzni, pihenni tudnak a fiúk, máris elfoglalták a helyüket irodának, s maradt egy kis lyuk, ahova cók- mókjukat tudják tenni.

Nagy munkát vállaltak s bíztak az ipari tanulókra a komlói vállalatnál. És örülünk annak mi is, hogy lehetőséget nyújtanak ezeknek az első-, másod- és harmadéves tanulóknak, hogy önállóan mutassák meg tehetségüket, szorgalmukat. Néhány mester, szakoktató lesz csupán itt. ezen a munkahelyen, a kulcsátadásig. Ipari tanulókra bíznak minden munkát. És a határidő 1964. július 30-a. Most úgy állnak a munkával, hogy még a tél beállta előtt előnyt tudnak szerezni, és akkor a télen belső munkán foglalkoztatni lehet a különböző szakmák tanulóit.- V ' .fC. ' * í,

f . > - * , »&.

As ácstaaulók zsaluzáshoz készülnek.

Űzemházaf- építenek a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz -nél

Uj üzemház építését kezdik meg a közeli napokban a Tolnai Fémipari- és Szerelő Ktsz-nél. A szövetkezet az elmúlt években jelentősen fejlődött, különösen javító-szolgáltató tevékenységét bővítette. E részlegek azonban igen nehéz körülmények között működnek, elhelyezésük nem megfelelő, Ezért vált szükségessé az új

üaemház építése, amelyben helyet kap majd a rádió- és televízió javító műhely, a műszerész, a háztartásigép-javító. a hűtő- és presszógépjavító-részleg, az órások, és a villanymotor-tekercselők. Ezenkívül irodák, öltöző, mosdó és fürdő kap helyet a közel félmillió forintos beruházással épülő üzemházban,

Persze idő is van bőven a jó munka végzéséhez. Hetenként négy napot az építkezésen töltenek. Itt nemcsak elvégzik a munkát, hanem bírálatot is mondanak fölötte, és ha úgy szükséges még ki is javítják. Itt az iparitanulóoktatás legjobb példáját láthatjuk. Most ugyan még nem érkezett meg ide minden gép — ez az építkezés lesz egyébként a szekszárdi építkezések közül legjob

Megtalálták helyüket az asszonyok

— Az asszonyok

erősségei

termelőszövetkezetünknek —

mondja Fadgyas Józsefné, a kurdi Uj Élet Tsz főkönyvelője és hozzáteszi: — A megállapítás nem női sovinizmusból fakad. Tényeket sorolhatunk fel annak igazolására, hogy az asszonyok nagyszerűen beleilleszkedtek a termelőszövetkezet életébe. Az asszonyok szájából most már ritkábban lehet hallani a régebben oly gyakran hangoztatott megállapításokat: „Nem szólunk bele, a férfiak dolga” — mondták amikor a tervezésről, a közvagyon védelméről, vagy másról volt szó.

Megtalálták helyüket az asszonyok a tsz-ben, és tudják, ők is felelősek a tsz gazdasági eredményeiért. Ma már a bedolgozó családtagok és a feleségek nem a kedvüktől függően, vagy csak időszakosan vesznek részt a munkában. Amikor a munka kívánja, bármikor lehet rájuk számítani. A „futószalagszerű” baromfinevelés bevezetését megelőzően a tsz- vezetőség az asszonyokkal először azt tisztázta, hajlandók lenné- nek-e hétről hétre, állandó munkára elkötelezni magukat. A baromfigondozók habozás nélkül írták alá a nyilatkozatot. Vállalták a hetenként váltakozó éjjel-nappalos elfoglaltságot, s azt, hogy ki-ki a számára megjelölt napon veszi ki szabadnapját, függetlenül az ünnepektől, a vasárnapokban gépesítve — de így is látni a i tói. A hajtatóház létesítése ha- munka szervezésének nagyvona- j sopló követelményeket támasz- lúságát, korszerűségét. S ha a j f°tt. Ez is olyan terület, ahol álfiúk ilyen jó példákat látnak a ; lanc*ó munkásokra van szükség, továbbiakban is. bizonyára ha- j asszonyok ott is szívesen vál- táridőre elkészül ez a két bérház i ‘tók a munkát. Dolgoznak a sertéstenyésztésben. sőt tavasszal a nők végezték el a növényápolás jelentős részét is, most pedig az ősziek betakarításán szorgoskodnak.

| — A nők munkája

úgy, hogy közben szakemberré válik száz fiatal.

Amikor ott jártunk, azt kérték az oktatók és tanulók, hogy az épület átadásáig havonta keressük fel őket, kísérjük figyelemmel munkájukat. Ennek a kérésnek örömmel teszünk eleget és nélkül nem boldogulnánk — júliusig minden hó végén felke- mondják a kurdi tsz-vezetők és ressük az építkezést, hogy beszá- neveket sorolnak fel. Olyan aszmoljunk száz fiatal munkájáról, szonyok neveit, akik között Ge- _ _____^ ___

f

ejlődéséről, emberié válásáról. lencsér Mihályné, Szentpáli Ár-I joggal mondják a kurdi° tsz-ve(pálkovács) Pádné. Szih Ferencné^munkaegy-| zetők. valahányszor az asszonyok

Az asszonyok bekapcsolódásának a termelő munkába, a közösségi életbe, nagy húzó hatása van. Az egy évvel ezelőtt a kurdi tsz- hez csatlakozott csibráki és dúzsi tsz asszonyai sem akarnak lemaradni a kurdiak mögött. Idős és ifjú Metz Henrikné, Gyulaji Klára, Szeltner Ádámné, Rekeczki Jánosné nevét és munkáját a legjobbak között emlegetik.

A kurdi asszonyok, mint a szövetkezet tényleges gazdái, a közgyűlésen is bátran elmondják véleményüket. Védik a szövetkezeti vagyont, részt vesznek a különböző bizottságok munkájában. A fegyelmi bizottságban Szili Istvánná, a nőbizottság titkára, és Farkas Jánosné személyre való tekintet nélkül, bátran mondják meg véleményüket a fegyelemsértőknek. A szociális bizottságban Vég Jánosné és László Bélané vesz részt. Több asszonyban van olyan törekvés, hogy szakképzettséget szerezzenek. A kertészeti hajtatóban és a baromfitenyésztésben a felelős beosztásban dolgozó asszonyok tanfolyamot végeztek, s megszerezték a szakmunkás-képesítést.

I Az irodában főkönyvelőtől kezdve

a munkaügyes, az értékkönyvelő, a pénztáros és az anyagkönyvelő nő. A brigádirnoki teendők ellátását is nők végzik, s felelősségteljes munkájuk mellett szól az. hogy hibás bejegyzés miatt soha nem kell reklamálni. A nemrég még egyénileg gazdálkodó parasztasszonyok megtanulták az adminisztrációs munkát is. Időben rögzítik az eseményeket, segítik a főkönyvelő munkáját. A tsz-ben bevezették az önköltségszámítást, ezenkívül a Magyar Tudományos Akadémia részére is végeznek adatgyűjtést, adatszolgáltatást. A kurdi asszonyok, lányok megtalálták a helyüket a tsz-ben. Munkájuk után az anyagi javakon túl megkapják az erkölcsi elismerést. — A dolgos I asszonyok a tsz erősségei. Ezt

ségeinek száma már eddig is meg- 1 munkája kerül szóba. Foto: Jantner közelíti a négyszázat. I

P. M.

V#iMAViVW«AVS‘WAV,tWW«MSWVf«»IWM//;fi/jrw/WVWÍ/UV/UVVWJlJVVWt.WVASH

Vadászaton Seretekkel

— Imre, maga oda áll a krwmplitisztitó mellé, a Bercivel. Tóth szaki a Kispajtással a bejárathoz, Gyuri meg a Pajtással a kijárathoz. Asszonyok, vigyázzalak, ne sikoltozzanak. Most megmutatjuk az újságíró elvtársitok, hogyan vadászunk.

— Figyelem, kezdjük! Imre. engedje ki a Zsuzsit. Kész? Most csendet kérek. — És Lan- ftos Kálmán, egészségügyi gázmester, miután a patkány- vaá&szatot így megrendezte, kezSőtRk az izgalmakban egyáltalában nem szűkölködő kaland.

A Kispajtás, ez a drót szőrű, angol foxterrier. megfeszítve tartja a szíjat, süvöltő hangot hallal Pajtás is feszíti a szíjat, de nyugodtabb, az ajtóba ült, ét mereven figyeli amint a krumpli- tisztító melletti jégszekrénybe bebújik Zsuzsi, az idomított va- dászgörény. Néma csend követi a tiszta fehér bundájú, piros szemű vadász eltűnését. Kapar- gálás. szöszmötölés hallatszik ki a szekrényből. Másfél perc múlva kimászik belőle Zsuzsi.

XJjabb ládát nyitnak ki. Ebben vannak a „fiúk”. Berci, a legügyesebb mászik ki elsőnek, indul is már a parányi lyukon, a szekrény forgáccsal bélelt belsejébe. Hosszú percek múlnak el. Kispajtást el kell engedni, mert már ugatásba kezd. s a hang zavarja a vadászt. Úgy kell kicsalni Bercit a szekrényből. Óvári Imre, a fövadász megállapítja. már nincs itt a patkány. A dombóvári cementüzem konyhájának zöldségeikké szító jében minden lyukat megjárnak a fehér és tarka vadászgörények. Nincs sehol a patkány.

— Elment az már régen innen — így Tóth Pál. a Kispajtás vezetője.

— Itt van az, mert még reggel is látták az asszonyok — válaszol a főszakács.

— Hol látták?

— A konyhában.

Kinyitják az ajtót.

Kispajtás kirohan, körülszaladgalja a főzőüstöket, szagot vesz a sütőnél. Itt ismét megismétlődik az „elzárás". Óvári Imre két láda görénnyel bevonul a konyhába. Lantos Kálmán ismét figyelmeztet mindenkit, azután megkezdődik a módszeres kutatás. Kisüst hamúgyűjtője, fás- láda. feldolgozó-asztal alja és végül a sütő. A kutyák tovább nem tudnak menni. Most jönnek a vadászgörények. Éva és Zsuzsi kapja az első feladatot. Csöndben vonulnak az apró részekben, kapargálás hallatszik csak. Aztán elcsendesedik a törött tányérok gyűjtésere szolgáló láda kör nyéké.

— Itt vám! ide a Bercit. — A kutyák és emberek felviHatiyo- zódnak. A szakácsnők szaladnak jobbra, balra a konyhában, sikoltoznak. pedtq ’ Berci meg oda sem ért a patkányhoz. A kutyák megfeszülő inakkal lesnek a láda mellett. A láda alatt három vaaaszgötény ..iolgczik . Nyomulnak a patkány után. Si valkodó, r jüszitö hang jelzi, hogy Berm elcsípte a patkányt.

He a következő pillanatba i kt ugrik a hatalmas, hoss>’í 'arkú áuai a láda a cl. a ku jak u’.a- navetik magukat, elkapja Kispajtás a patkány tarkóját, megrázza. mint a kutya a rongyot- a pat r«: >jrn meg ott lóg mát a három oadászgöréntj, belemarnak a patkány tarkójába, s azt sem bánják, ha Kispcyiás „Őket” is rázza,

— Hát igy megy a vadászat.

— mondja Cantos Kálmán. így dolgozunk.

— Sok a munkájuk?

— Meglehetősen, hisz féreg- irtás méreggel, gázzal, vtáász- görényekkel, mind hozzánk, a Komlói Köztisztasági Vállalathoz tartozik.

— Hol vásárolták ezeket az ügyes vadászokat?

— Import állatok ezek. Csehszlovákiában, Prága mellett van egy vadászgörény-idomító és tenyésztő telep, ezerötven forintért kapjuk ezeket.

— Hol dolgoznak szívesen?

— Hizlaldáknál. élelmiszer- ipari üzemek környékén.

— És Tolna megyében?

— Hetven szerződésünk van a megyében, rendeszeresen negyedévenként megyünk ezekre a helyekre.

— Hot a leggazdagabb a vadászzsákmány?

— Szekszardon. Ott még a Garay téren is patkányok szaladgálnak. (Kellett nekem ilyen kiváncsinak lenni?).

~ Pj -