Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

1963. október 3. Tolna megyei népújság 5 Százkétezer biztosított — flz idén 12 millió forint értékű gyógyszert fogyasztottunk — Két láda Horváth Riport az SZTK-alközpont munkájáról Az ügyfél idegesen kopog az ab­lakon. Felnyílik a tolóablak, ba­rátságos tekintetű, fiatal tisztvise­lő szól ki: — Tessék, kérem a papírjait. — Az okmányokat a tisztviselő elve­szi, átvizsgálja, majd ismét meg­szólal: — Kérem, néhány percig várni kell, addig foglaljon helyet. — Várni, várni, mindig várni, örökké várni — dörmögi az ügy­fél, és már-már leül a padra, ami­kor odalépek hozzá: — Látom, ráér, jöjjön, megmu­tatom, mit tesznek az ön érdeké­ben itt, az SZTK megyei alköz­pontjában — az ügyfél szabadko­zik, „hogy neki nincs annyi ideje, meg őt nem érdekli”. Végül is el­fogadja a hívást... — De csak addig, míg az ügye­met elintézik! — kapom a figyel­meztetést. Az ügyvezető, Bakos Ferencné fogad bennünket. — Sok a munkánk, sok a tenni­valónk — válaszol, s máris hall­juk. mi adja a sok munkát. Érde­mes, ha csak dióhéjban is, ezeket elmondani: A. megyében egyre szaporodik a biztosítottak száma. Ha az 1960-as népszámlálás adataihoz hasonlít­juk — 267 094 főt számoltak akkor Tolna megyében — a biztosítottak számát, jó képet kapunk, hisz pil­lanatnyilag több mint százezer biz­tosított (családtagok és vasutas biz­tosítottak nélkül) van a megyében. Januárban még csak 93 ezer fő volt, s ez a szám egyre szaporo­dik. Ennyi embernek intézik ügyes-bajos dolgát itt a szekszárdi alközpontban. Tudják azt, hogy ki. mikor volt beteg, mennyi a ke­resete, mikor jogosult nyugdíjra. Mit kapunk az SZTK-tól? Mit tesz értünk ez a százezer ember ügyével foglalkozó intézmény? Az emberekkel foglalkoznak eb sősorban, nagy gonddal, hivatás­szeretettel. Megkeresik az ügyfél­nek még az olyan, munkaviszonyát is, amelyről már rég elfeledkezett, sőt ha szükséges, külföldről — el­sősorban a népi demokratikus or­szágokból — is meghozatják a munkaviszonyt igazoló írást. Amikor arról van szó, hogy az SZTK valamilyen szolgáltatást ad, nem is igen várják meg, amíg a fél jelentkezik. A begyakorlott, jól dolgozó munkatársak szinte napok alatt végeznek a legbonyolultabb üggyel is. A múlt évben például egy nyugdíjügy intézése még 37 napot vett igénybe átlagosan, az idén már 25 napra csökkent ez. S ez akkor válik igazán értékessé, akkor számít ügyintézési rekord­nak, ha tudjuk hozzá azt is, hogy sok esetben egy-egy nyugdíj ügy­höz nyolc—tíz alközpontot is fel kell keresni és összegyűjteni a biz­tosított éveinek igazolását. Nagy munkát végeznek a nyil­vántartó dolgozói. Rendezik a vá- rományi lapokat, bélyeglapokat. Mintegy kétmillió kartont kell névsorba rakni, az öt első betű szerint, ha ez sem elég, akkor a keresztnév következik abc-ben, mint a Horváthoknál tették. — A megyében a leggyakoribb név. — A két ládára való kartont külön ke­zelik, olyan tisztviselő, aki már is­meri valamennyi Horváth névre kiállítottak Megkezdték a régi, több évtizedes munkaviszonyt je­lentő kimutatások átírását is. A munkaviszonyt igazoló régi íráso­kat is — legtöbbjéről alig lehet lemásolni már — hetekig tartó munkával, nagy-nagy türelemmel átmásolják a kartonokra, köny- nyebbé válik majd ezáltal az ügy­intézés. Az Útfenntartó Vállalat volt alkalmazottairól több mint százezer kartont'kell kitölteni. S e munka során találnak természe­tesen sok érdekességet is. Olyat, mint például az 1860-as születésű munkavállaló várományi lapját, aki még az ötvenes évek elején dolgozott, de további sorsáról még nem érkezett jelentés. És mennyi gondot ad az, amikor ilyen nevet kell a kétmillió kartonból megke­resni, mint Séfer. de hol találha­tó ez, az S betűnél? Sohai nem le­het tudni, ezért át kell fésülni az összes Schaffert, Saffert. Söfert, Schőfert. A nevek adják a legtöbb gondot, mert az említett Horváth, majd Balogh — h-val és anélkül Kovács és Nagy vezetéknevek ad­ják a biztosítottak felét... Hát még ha jobban belemerü­lünk annak vizsgálatába, hogy mit is kap a biztosított az SZTK-tól? Ehelyütt nincs mód arra, hogy részletezzük az összes szolgálta­tást. Elég csak a legjellemzőbbek­re utalni. Január elseje óta jelentősen sza­porodott a terhességi, gyermek­ágyi segély. Mióta öt hónapi szü­lési szabadságot kapnak a szülő anyák, megnőtt e segélynem kifi­zetése. A múlt év első felében 893 ezer forintot utaltak ki. az idén már az első félévben másfél millió forintnál tartottak és augusztus­ban — pedig ekkor még csak a nyolcadik hónapban tártóttunk a rendelet megjelenése után — 330 694 forintot utaltak ki szülő anyáknak. Érdekes viszont, hogy a családi segélyek csökkenő ten­denciát mutatnak, az idén ezideig kilencmillió forint körüli összeget utaltak ki családi pótlék címén: a termelőszövetkezei biztosítottak családi pótléka is meghaladta a félmillió forintot. Külön érdekesség a gyógyászati ellátással kapcsolatos forintra át­számított juttatás. Ezek szerint az idén már több mint tizenkétmillió forint értékű gyógyszert fogyasz­tottunk, gyógyászati segédeszköz­ből — lúdtalpbetét, gumiharis­nyák, sérvkötők. stb. — hatszáz­ezer forint értékűt utaltak ki a biztosítottaknak, ezenkívül száz- tízezer forint értékű gyógyfürdő­jegyet adtak. A legfrissebb adatok szerint is. az országos átlagot meghaladjuk a' gyógyszerfogyasztásban. Augusz­tusban csaknem 200 000 forintot, érő gyógyszerrel kúráltuk' be'tegsé- geinket. Annak ellenére, hogy szí­vesen vagyunk betegek is, amit ugyancsak a statisztika bizonyít: augusztusban 1044 biztosított volt beteg, és több mint egymillió fo­rint táppénzt vitt a postás a bete­geknek... — De gyorsan elszaladt az idő! — állít meg az ügyfél az SZTK szűk. korszerűtlen iratraktárában. — Siessünk, már biztosan kiállí­tották a papírjaimat! Benyitunk az egyik irodába, tí­zen is dolgoznak, alig lehet az asz­talok között elférni, sietünk is ki, ne zavarjuk a munkát. Kint, a szűk előcsarnokban leülünk. Az előbb még siető ügyfél kényelme­sen öl. vár nyugodtan sorára, mert látta, mennyi munkát adunk mi, biztosítottak az SZTK dolgo­zóinak. tpálkovács) Az É. M. 44. se. Építőipari Váíköat azonnal felvesz budapesti munkahelyre NYUGDÍJAS KŐMŰVESE­KET fizetéskorlátozás nél­kül (nyugdíj meghagyásával) az idevonatkozó új rendelet értelmében, továbbá KŐMŰ­VESEKET, ÉPÍTŐIPARI KÖNNYŰGÉPKEZELŐKET és FÉRFI SEGÉDMUNKÁ­SOKAT. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést bizto­sítunk. Vidékieknek tanács­igazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munka­ruhát 6 hónapig nem adunk. ! Jelentkezés: Budapest. V., 1 Kossuth L. tér 13—15 földsz. I j Munkaerőgazdálkodás. ÜJ ABLAKOK A lél közeledtével megszaporodott az üvegező munkája. A kitörött, megrepedt ablaküvegek helyére új üvegtáblák kerülnek, hogy kire- kesszék az egyre hűvösödő levegőt. Háry Béla üveges és képkerete­ző sok más egyéb munkája mellett hetenként 40—50 különböző mé­retű ablakot üvegez. Huszonöt községben 625 fiatat tanulhat szakmunkásképző tanfolyamon A mezőgazdaság fejlődése, a gazdálkodási színvonal emelke­dése egyre több technikust és jól kiképzett szakmunkást igé­nyel. Mint a statisztikai adatok mutatják, országosan 20 ezer fiatal tanul napjainkban mező- gazdasági szak'munkásképző tan­folyamokon. s körülbelül 11 ezer azoknak a száma, akik techni­kumokban ismerkednek a kor­szerű mezőgazdálkodás legfonto­sabb követelményeivel. Az ötéves terv azonban — bár nem kicsi a fent említett szám sem — » korábbiaknál nagyobb ütemet ír elő, különö­sen a szakmunkásképzésben. Az említett időszak végéig körül­belül 200 ezer szakmunkást kell .Mképezni. Ez azt jelenti, hogy a szakoktatásban évenként leg­alább 40—50 ezerre, a tecniku- mokkal együtt pedig mintegy 70—80 ezerre kell emelni a szakmunkás- és technikusképzés létszámát. Tolna megye helyzete nem a legrosszabb. A szakmur.ícáskép- zésnek már kialakultak bizonyos hagyományai, de ezek nem ter­jedtek el még a kívánt mérték­ben. Csak egy adat: A lengyel! szakmunkás-képző iskolában az idén 382 fiatal beiskolázását tervezték, s mindössze száznyolc­vanketten kezdték meg a tan­folyam anyagának elsajátítását. A lehetőség tehát koránt sincs kihasználva. Azok számára, akiit mező- gazdasági szakmunkások akar­nak lenni, most újabb alkalom kínálkozik: 18—21 éves fiatalok számára megyénk! 25 községében szerveznek ifjúsági szakmunkás- képző tanfolyamot, a tanfolya­mok szervezését a mezőgazda- sági osztályok, a járási KISZ- bizottságok és a falusi ifjúsági szervezetek végzik, s a képzés 1964 februárjában kezdődik el. Ettől az időtől számítva a je­lentkezett hallgatók 150 órás tematika alapján ismerkednek a növénytermesztés. állattenyész­tés és a kertészeti munka alap­elemeivel. A szakmunkásképző tanfolyam hároméves, s a harmadik esz­tendőben a három főágon belül speciális képzést is kaphatnak a hallgatók, az érdeklődésüknek és a szakemberszükségletnek megfelelően. ' A tervek szerint 1964 februárjától 625 fiatalnak teszik lehetővé, hogy szak­munkásképző tanfolyamon tanul­jon. az elkövetkező években pe­dig újabb elsőosztályckát ■ indí­tanak. Érdekes rendezvények a múzeumi hónap keretében A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban a szeptem­berre tervezett belső munkála­tok elhúzódtak, ezért sajnos ok­tóberben,, a„ rpúzeurru hónapban, nem lehet kiállítások színhelye a múzeum. Helyettesítő program­ról azonban gondoskodtak mű-, velődési szerveink. Előadássoro­zat kezdődik meg ebben a hó­napban a TIT-klub keretein be­lül. Az első két előadásra a mai napon kerül sor. Délután 4 órai kezdettel dr. Bánkuti Róbert, a Nemzeti Múzeum munkatársa tart előadást a Rákóczi-szabad- ságharc Tolna megyei emlékei­ről. Hét órakor egy újabb előadás kezdődik, amelyet Vadász- és gyüjtőúton Tan gan y lkában cím­mel dr. Szunyoghy János, a Magyar Nemzeti Múzeum emlős* tárának vezetője fog tartani a TIT-*vlubban. Október 10-én a római kon házi szentélyekről hangzik el előadás, amelyet ugyancsak a “Nemiét! Múzeum munkatársa, dr. B. Phomas Edit fog tartani. Küzdelem a szekszárdi gimná­zium létrehozásáért címmel dr. Hadnagy Albert, a megyei le­véltár vezetője tartja a soron következő előadást, október 17- én. majd pedig október 24-én din Diószegi Vilmos az ős magya­rok szellemi kultúrájáról, A múzeumi hónap valamennyi rendezvényének színhelye a szek­szárdi TIT-klub, Szekszárd. Hu­nyadi u. 5. Segítenek a diákok a betakarításban Az őszi betakarítási munkák meggyorsítása érdekében sóik helyen a diákok is segítenek a termelőszövetkezeteknek. A bátaszékj gimnázium tanu­lói a politechnika keretében a kukorica törésnél segítenek a Búzakalász Termelőszövetkezet­nek. Szombatonként 50 diák munkálkodik a földeken, addig, míg a tsz igényli ezt a segítsé­get. A munkáért kapott pénzt a most induló KISZ-szervezetben használják fel. Nagy dór ogon is segítenek a diákok. Jelenleg a krumpli­szedés folyik. Szombaton fejezik be az egyhetes munkát. Itt az általános iskolával közösen dol­goz«. mintegy 150 tanuló. A pénzt, mint minden évben, az idén is közös kirándulásra for­dítják. Dunaszentgyörgyön már évek óta bevett gyakorlat az, hogy az általános iskolások segítenek a tsz-nek. Most a szüreteléshez kellett a segítség. Amikor szük­ség van rájuk, majdnem két­százan vesznek részt a munká­ban. Ök az úttörőcsapat fejlesz­tésére és közös kirándulásokra fordítják a tsz-től kapott pénzt. A Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) értesíti felhasználóit. termelőszövetkezeteket állami gazdaságokat és gépállomásokat, hogy szeráru, vasáru, hengereltáru raktárában október hó 9—10—11 és 12-ón év végi leltározást végez Az árukiadás ez idő alatt szünetel. Kérjük, hogy a felmerü­lő szeráru, vasáru és hengereltáru igényeiket a fenti idö- j pontig beszerezni szíveskedjenek. (25)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents