Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

IGG3. október t. tOtWÄ WEÜfW fffPflJSÄfl A megye üzemeiből jelentik — a negyedév végén Tegnap befejeződött a harmadik negyedév.' Ipari üzemekben érdeklődtünk, hogyan zárják a negyedévet. Természetesen pon­tos adatok még nincsenek, de nagyjából mindenütt tudják az eredményeket. Az eredmények pedig biztatóak, azt mutatják, hogy az üzemek többsége teljesíteni fogja az éves tervet. NAGYMÁNYOK Öfszázöfven vagon brikett terven felül Nehéz feladatot kaptak az idén a szénbányák és a brikettüzemek: az eredetileg tervezettnél egymillió tonnával több tüzelőt vár tőlük a népgazdaság. A Nagymányoki Brikettgyárban a harmadik ne- , gyedévi tervet ezért 138 vagonnal • .emelték meg. Ténylegesen — mint erről Aszmann Géza üzemvezető tájékoztatott bennünket — az el­múlt három hónap alatt 552 vagon brikettel termeltek többet, mint amennyit az eredeti terv előírt. A tervet tehát magasan túlteljesítet­ték. Ebben az iparágban egyéb- . ként is — tekintettel az elmúlt té­li, és még most is meglévő nehéz tüzelőanyag-helyzetre — kívánatos a termelési tervek túlteljesítése. A mányokiak nemcsak a meny- nyiség terén értek el kiváló ered­ményeket, hanem a minőségnél is. A teljes brikett-termelésnek 30 százaléka lehet másodosztályú, ez­zel szemben már május óta kizá- 1 rólag elsőosztályú brikett kerül ki a gyárból. TOLNAI PAMUTSZÖVŐGYÁR Az első félévi lemaradásnak majdnem a felét pótolták Komoly nehézségekkel küzköd- tek az első félévben a Tolnai Pa­mutszövőgyárban. Az év elején a hosszúra elnyúlt tél, az ebből kö­vetkező fűtőanyaghiány akadá­lyozta a termelést. Júniusban pe­dig ennek ellenkezője, a kánikulái hoijég okozott lemaradást. Á pa­mutszövés ugyahis ‘igén érzékeny az időjárásra, ha túlságosan me­leg van. nem tudják biztosítani a szövődében a levegő kellő páratar­talmát. Az első félévet a nehézsé­gek miatt adóssággal zárta a gyár, .mintegy 35 ezer méter pamutszö- vettel termelt kevesebbet, mint amem i a terv előírt. A harmadik negyedévben már csaknem teljesen sikerült egyenes­be jönni. Szeptember 29-ére már minden vonatkozásban teljesítette tervét az üzem, ma reggelig pedig mintegy tizenötezer méternyit pó­toltak az első félévi lemaradás­ból. Jelentősen javult a minőség is, három—négy százalékkal maga­sabb az elsőosztályú pamutszövet aránya a tervezettnél. SZEKSZÁRDI TÉGLAGYÁR Megakadó lyozták az elemi károk keletkezéséi Feszített tervfeladatot kapott az idén a Szekszárdi Téglagyár. A nyersgyártási terv — az egész idényre — 9 millió darab. Ebből VAKSI KONZERVGYÁR a harmadik negyedévre 4 100 000 jut. Annak ellenére, hogy az idényt az eredetileg tervezettnél három héttel később kezdhették, szep­tember végére sikerült egyenesbe jönni, a negyedév folyamán mint­egy 70 000 nyerstéglával gyártot­tak többet a tervezettnél. A terv teljesítéséhez naponta ötvenhá­romezret kell gyártani, azonban a nyári hónapokban általában 60 000 fölött volt a napi termelés, sőt nem volt ritka a 70 000 feletti tel­jesítmény sem. A rekordteljesít­mény — július 1-én — 75 700 da­rab volt. Több napon át azonban a rossz idő miatt nem lehetett vé­gezni nyersgyártást, ezért vezetett a napi tervek túlteljesítése „csak” a szezoneleji lemaradás pótlására. Jelentősebb elemi károkat azon­ban nem okozott az esőzés. Míg az elmúlt években — és más gyárak­ban most is — az ideihez hasonló esőzések több százezer nyerstégla pusztulásét okozták, a gyár dolgo­zóinak sikerült ezt megakadályoz­ni. Amikor esett, a nyersgyártás­nál dolgozó szocialista brigád tag­jai azonnal a szárítóterületekre mentek és a víz elvezetésével meg­óvták a száradó nyerstéglát. Á főzelé k- és savanyúságfélék tervének hjlteljesítesével pótelták a rossz gyümölcstermés okozfa kiesést A konzerviparban az esztendő harmadik negyede mindig a leg­döntőbb a tervteljesítésnél. Az egész évi termelési tervnek közel fele jut erre a három hónapra, így tehát az, hogyan sikerül a har­madik negyedévi feladatokat meg­valósítani, döntő mértékben hat ki a gyár egész évi eredményére. A Paksi Konzervgyárban telje­sítették a negyedévi tervet. Való­színűleg néhány százalékos túltel­jesítés is várható. A gyümölcster­més gyenge volt, éppen ezért a legtöbb gyümölcsféleségből nem sikerült az előirányzott mennyi­séget feldolgozni. Ezt ellensúlyoz­za a túlteljesítés a különféle sava­nyúságoknál és főzelékeknél. Há­rom héttel ezelőtt ért véget az uborkaszezon, uborkából csaknem másfélszer annyit dolgoztak fel, mint amennyit terveztek. Valami­vel túlhaladják paradicsomból is a tervezett mennyiséget. A ne­gyedév második hónapjában he­lyezték üzembe az új, automatikus paradicsomfeldolgozó gépsort, és bár nem naeni’ könnyen . menet közben megismerni a berendezést, kijavítani az új üzemnél eleinte mindig mutatkozó hibákat, a sze­zon végére — október 10-ig — fel­dolgozzák a tervezett hatszáz va­gon paradicsomot. Egyébként ez a mennyiség háromszorosa annak, amit az elmúlt években — egy- egy idényben — feldolgoztak. Hétszázhetyenezer to. termeltek a bánya zok a felajánlott évi egymillió tonna többletből A bányászok a harmadik ne­gyedévben nagy lépéssel köze­ledtek vállalásuk teljesítéséhez. Augusztus végére már majdnem 700 000 tonnát termeltek ki a népgazdaság tüzelőgondjainak el­hárításához szükséges egymilliós többletből, ezt szeptemberben — amint a Nehézipari Minisztérium szénbányászati főosztálya hétfőn közölte — előzetes adatok szerint, mintegy 70 000 tonnával tetéz­ték, miután szeptemberi tervü­ket a vasárnapi műszakkal együtt 103 százalékra, a 3. negyedévit 103.3 százalékra, háromnegyed évi tervüket pedig 103.5 száza­lékra teljesítették. Szeptemberben az előző hónap­hoz képest lassult a terme­lés, ezért a háromnegyedévi mintegy 770 000 tonna túlteljesí­tés körülbelül 30 000 tonnával kevesebb a többletnek erre az időszakra ütemezett időarányos lészénéi. Mindenesetre a kilenc hónap eredménye biztosíték arra, hogy a bányászok, ha nagy erő­feszítések árán is, a vasárnapi műszakok segítségével még az év vége előtt teljesítik egymillió tonnás vállalásukat — hangsú­lyozták a Nehézipari Minisztéri­umban. Örvendetes, hogy a bányák nem elégszenek meg a vállalás csupán mennyiségi teljesítésével, hanem sikeresen növelik a lakos­ság ellátására szükséges háztar­tási darabosszén arányát is. Már az első félévben az erre az időszakra tervezett 30.4 százalék­kal szemben, .32.12 százalékra emelték a darabosszén arányát. Az egymillió tonna széntöbb­letért indított munkában a 3. negyedévben a mecseki, a közép­dunántúli, a tatabányai szénbá­nyászati tröszt, valamint az oroszlányi szénbányászati vállalat állnak az élen, de a többiek is mindent elkövetnek, hogy ne csak a tervüket teljesítsék, hanem az egymillió tonna többlethez is hozzájáruljanak. (MTI.) Huszonöt új tojásgyár - évi kétszázmillió tojás Jelentős intézkedés s’.ülete.t az immár krónikus tojáshiány csök­kentésére. illetve teljes meg­szüntetésére: a következő né­hány esztendőben évi 200 mil­lió darab össztermüésű, kor­szerű tojásgyárakat hoznak létre Egy-egy üzem 40 000 férőhelyes lesz. nevelőtelepből és 8 tojó- épületből áll majd, „ s évente nyolcmillió tojást ad. Ez férő­helyenként- 200 to.iás-t jelent. Ezt a termelési színvonalat csak kiváló fajtákkal és egészen korszerű technológiával lehet el­érni. Az -állományt külföldi, ki­fejezeten tojástermelő k,yh’’- ből. alakítják ki. Az épületek és gépészeti berendezéseit tervezé­sénél az ország edd:"i leg­nagyobb és legfej lettebb barom f i _ tenyésztő üzemének, a Bábolnai Állami Gazdaságnak a tapaszta­latait hasznosítják. A helyisége­ket fűtéssel és mechanizált szel­lőzőberendezésekkel klimatizál- ják, az etetést, itatást automati­zálják. a szállítást gépesítik. A tápokat és takarmánykeveréke, két, amelyeknek optimális össze­tételével még kísérleteznek, köz­ponti takarmánygyárakból kap­ják. Az üzemek egyenként 31 embert foglalkoztatnak majd, s közülük is csak tizenöten gon­dozzák 'a több tízezer baromfit Egy-egy üzem építése kereken 30 millió forintba kerül. A 25 tojásgyár közül az első négyet már tervezik, a további 21 tojástermelő üzem helyéről és építésének' pontos ideiéről a közeljövőben döntenek az illeté­kes szervek. Kismamák iskolája Szekszárdon Igen nagy érdeklődés mutatko­zik meg Szekszárd városban a kismamák iskolája iránt, ame­lyet a nőtanács irányításával in­dítottak. A programban igen érdekes előadássorozat szerepel. Ezeket orvosok tartják a külön­féle, mindenekelőtt kismamákat érdeklő kérdésekről. Az első elő­adás már el is hangzott A ter­hes nő életmódja címmel. A kö­vetkező előadásban, amelyre ok­tóber első felében kerül sor, a terhesség anatómiai jellegű kér­déseiről lesz szó. Az utolsó elő­adást decemberben tartják. Az előadásokra a városi tanács klubhelyiségében kerül sor. Nigéria — köztársaság Nyugat-Afri ka területileg! legnagyobb es egyúttal leg- népesebb orszá­gában a Nigé­riai Föderáció-, ban 1963. októ­ber elsején ki­kiáltották a köz-' társaságot. Nigéria, a Brit A. fc! * CD Ä?] Nemzetközösség teljes jogó tag-^ ja politikai füg­getlenségének — melyet 1960. ok- tóber 1-én nyerl|gfeű? el —, és szuve-fss^.Muji rénitásának . ki; hangsulyozasara cserélte fel ed-i digi dominiumiL t (társország!) stá- jgg túszát az ój ál- \ lamformíra, de rf/SOSl * SlÖmsÚt íáríw Tr a nemzetközös- , ... ségnek továbbra HEW m SZimsü/mM AM> is tagja marad. A 35,6 millió lakosú ország szövetségi állam, mely jelenleg az északi, a nyugati, a kö - rvngati és a keleti régiókból (tagállamok­ból). továbbá a szövetségi főváros, Lagos területéből áll. Hétköznap a bonyhádi mezőgazdasági osztályon Reggel úgy váltottam néhány szót Rumpl József osztályveze­tővel, hogy egyszerre háromfelé figyelt. Egyik emberének uta­sítást adott, a másiknak aláírt valamilyen hivatalos papírt, a harmadiknak még az ajtóból is visszaszólt. A járási tanács épü­lete előtt már várta a gépkocsi, sietett és bosszankodva maayn- rázta, hogy a reggeli elindulás a legnehezebb, mindig van va­lami „nagyon” fontos elintézni, vagy aláírni való, s ilyen] or azt szokta csinálni, hogy félretesz mindent, beül a gépkocsiba és elmegy, mert ha maradna, ak­kor estig sem szabadulna az íróasztal mellől és az ügyfelek­től. Csak úgy, kutyafu iából so­rolta, hogy legelőször a cikói határban néz körül, majd Mó­rágy következik. Vgy számítot­ta, este 9—10 óra felé ér majd vissza Bonyhádra. Amikor az osztályvezető elv- társ elment. beleolvastam az íróasztalán lévő naptárba: nem irigylem a járási osztályvezető­ket. A naptárra firkantott fel­jegyzések is mutatták, hogy Rumpl elvtárs még véletlenül sem nevezhető időmill'omosnak. Ebben az őszi kampánymunká­ban az osztály valamennyi dol­gozójának túlzsúfolt a program­ja. Van olyan nap, hogy i sok­fajta tennivaló fel sem fér a naptárra. Pedig gondolom, a lei­jegyzések kizárólag a nagyon fontos dolgokra szorítkoznak: taggyűlés, közgyülé ,áb-ülí- tsz akadémii megszervezése, ven­dége■: érkezése,, tervmeg osztályértekezlet, s mindezek mellett az élet még azt is meg­követeli — méghozzá nagyon határozottan —. hogy az osz­tályvezető rendszeresen pírja a gazdaságokat és a helyszínen ad­jon segítséget a termelőszövet­kezetek vezetőinek. Mit lehet tenni? Azt, amit Rumpl elvtárs. A bénít dolgo­kat félreteszi, mert azt vallja, ebben a nagy dologidőben első és legfontosabb, hogy az osz­tály dolgozói vele együtt, élet­közeiben legyenek, .tehat ott le­gyenek, ahol szántanak, vetnek és betakarítanak. Pár nappal ezelőtt jó fél napot töltöttem az osztályon, s határozottan jó volt látni, hogy a szobák üresek, legfeljebb csak azokkal lehetett találkozni, akiket a beosztás fel­tétlenül az íróasztalhoz kötőit. Aznap dr. Halasi Lajossal, az igazgatási csoport vezetőjével ta­lálkoztam, rajta kívül Prick Imre, a tervcsoporl vezetője, a földrendező, a statisztikus és az adminisztrátor tartózkodott bent, a többiek a szövetkezeti gazda­ságokat járták. Rengeteg tenni­való akad, hiszen nagy a bony­hádi járás, 33 termelőszövetkezet működik, s ezeket segíteni csak­is szívvel, felelősséggel lehet. Szomor Ferenc járási fő- agronómus aznap Hőayészen tar­tózkodott. Joó Jánosné mező­gazdász Ma jósra és Nagymányok- ra ment. A kiszállási könyv ta­núsága szerint a vetést és a növényvédelmi munkákat ellen­őrzi. Sebestyén Istvánhoz tarto­zik a gépesítés, emellett Kalaz- nón és Kétyen ö a felelős. Áz a dolga, hogy ebben a két község­ben fennakadás nélkül, jó min »- ségben és határidőre fejezzék be a tsz-£k az őszi mezőgazda- sági munkákat Egyébként az osztály többi dolgozója is fele­lős egy-egy adott ierülzten az őszi mezőgazdasági munkák si­keres lebonyolításáért. Napról napra fáradhatatlanul járják az osztály dolgozói a fal­vakat. Tudják, hogy munkáju­kon nagyon sok múlik. A bony­hádi járásban ez a megállapítás különösképpen időszerű, mert a többi járáshoz képest bizony ná­luk van a legtöbb elmaradás. Jó, hogy a mezőgazdasági osztály vezetője és dolgozói ezt az el­maradást úgy akarják felszámol­ni, hogy nap mint nap a közös gazdaságokban tartózkodnak. Nem az irodából irányítanak, hanem a határban nyújtanak közvetlen segítséget. Daradics Ferenc elvtárs, a járási párt- bizottság tit’cára, a járási ta­nács vb. mezőgazdasági osztá­lyáról röviden így nyilatkozott: Az utóbbi időben az elvtársak munkájával meg vagyunk elé­gedve. A jelek szerint rászolgálnak a bizalomra. Szp.

Next

/
Thumbnails
Contents