Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-29 / 253. szám

2

TOLNA MLC.YFT NÉTtJS.lO

1&C3. október 25.

Jelentés a vetésről, a betaka- Lesz-e szocialista műhely

rításról és az őszi mélyszántásról

A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya jelentette október 26-án: A 43. héten

az őszi munkák végzésében a bonyhádi járás érte el a legnagyobb teljesítményt. Viszont változatlanul a dombóvári járás áll a ranglista élén. A kenyérgabona-vetési tervet a megye közös gazdaságai teljesítették, sőt túlteljesítették. Az elkövetkezendő napok legfontosabb tennivalója a betakarítás és az őszi mélyszántás idejében történő elvégzése.

Legnagyobb erőfeszítést az őszi mélyszántás igényel, miután ezt a munkát november 20-ig be kellene fejezni. E téren valamennyi járásban nagy az elmaradás, mert eddig minden erőt a vetésnél foglalkoztattak. A bonyhádi járás 35.7 százaléknál, a dombóvári 36.3 százaléknál, a paksi 38.2 százaléknál. a szekszárdi 37 százaléknál, a tamási 28 százaléknál, Szekszárd város 39.9 százaléknál tart.

Vasárnapi műszak a sárszent lőrinci építkezésen

A tavaszi árvíz Sárszentlőrin- cen több családi házat romba- döntött. Az árvízkárosultak új házainak felépítésére a paksi, a dunaföldvári és a nagydorogi kisipari szövetkezetek vállalkoztak. közülük legtöbbet — nyolcat — a Paksi Építőipari Ktsz dolgozói építenek fel.

Vasárnap rendkívüli műszakot tartottak a paksi építők Sár- szentlőrincen. Nemcsak a szakmunkás-brigádok dolgoztak, ha- 1 kész házakat.

nem kivonultak az ipari tanulók, sőt a szövetkezet vezetői is. Több mint negyvenen segítették az árvízkárosultak mielőbbi beköltözését. Augusztusban kezdte meg ugyanis a munkát a szövetkezet és a kezdeti hetekben komoly anyaghiánnyal küzdött. Ennek ellenére a vállalt határidő, november 30-a előtt két héttel, november közepére be akarják fejezni a munkát, átadni a

Felkészültek a télre

Naponta kétezer bányászt szállítanak a bonyhádi AKÖV-főnökség kocsijai

Felkészültek, a terveknek megfelelően a télre a 11-es AKÖV bonyhádi főnökségének dolgozói. Az idén télen mintegy háromszáz fővel több bányászt kell rendszeresen szállítani, mint a múlt évben. A várható forgalom növekedésére már most felkészültek. Valamennyi kocsi kifogástalan állapotban várja a téli forgalmat. A műszaki részleg dolgozói között már elosztották a télen végzendő munkát. Kijelölték a különböző felelősöket, így nem kell majd a nagy hideg beálltával a szervező munkával bajlódni. A múlt évi gyakorlathoz hasonlóan, az idén is egész télen forró víz lesz a segédindító, nem pedig az indítóberendezés. Ugyanis a hideg motort korábban nagyteljesítményű váltóáram-átalakítóról indították, így sokszor fordult elő, hogy a kocsik indítómotorja meghibásodott. Most, amikor forró vízzel feltöltik a motorokat, át- *ielegszik ennek következtében

az olaj, az alkatrészek, egy gombnyomás elegendő a legnagyobb hidegben is a motor gyors, beindításához.

Pillanatnyilag 1700 bányászt szállítanak a főnökség kocsijaival menetrend szerint a Bonyhád környéki bányákba. E hó végén, s majd ezt követően minden hónap végén, ötven—száz fővel több bányász szállítására kell felké- szülniök. Az év végéig kétezer fölé emelkedik a bányászjáratokon rendszeresen utazó dolgozók száma, amellett, hogy a „civil” utasokat is elviszik a menetrend szerint közlekedő bányászj áratokkal.

Néhány évvel ezelőtt zömében még „fakaruszokkal” bonyolították a bányászok szállítását a bonyhádi főnökség körzetében is. Most már csak egy bódé® kocsi van üzemben, ez is csak kisegítő járatként közlekedik, s akkor állítják forgalomba, ha egy járat kocsija elromlik útközben.

a Dombóvári Fatelítőben

Keserű iróniával és múlt időben beszélnek a parkettaüzem dolgozói. „Tavaly elnyertük a szocialista műhely címet, de hogy továbbra is megtarthatjuk-e, ki tudja. Időközben átszervezés történt, helyesebben munkaerő-átcsoportosítást végeztek. A szocialista műhelyt is átszervezték, s most sem a régi munkahelyünkön. a parkettagyártó üzemben, sem az új munkahelyünkön, a fűrészüzemben nem lesz tervteljesítés” — mondják. Ezért beszélnek múlt időben, „voltunk szocialista műhely”, a parkettaüzem dolgozói.

A MÁV Fatelítő dombóvári üzemében a párt és a szakszervezet munkájában fontos helyet foglalt el a szocialista brigádmozgalom szervezése, segítése. A parkettagyártó műhely dolgozói a szocialista brigádmozgalom kezdetén,

az elsők között tettek vállalást

a szocialista brigád cím elnyerésére. A brigádok becsülettel teljesítették vállalásaikat. Utána nem álltak meg. Tovább folyt a verseny, a szocialista műhely címért. Amikor 1962-ben a parkettaüzem 35 dolgozójának ezt is sikerült elnyernie, 1963-ban újra szerződést kötöttek.

A parkettaüzem dolgozói támogatva a párt és a kormány politikai és gazdasági célkitűzéseit egyöntetűen elhatározták, hogy a szocialista műhely cím megtartásáért másodszor is megteszik vállalásukat. A mennyiségi terv 102 százalékos teljesítése mellett még fokozottabb anyagtakarékosságra és az egy négyzetméter parketta gyártására felhasznált idő csökkentésére tettek vállalást. A tanulásra és a művelődésre tett ígéretüket beváltották, de önhibájukon kívül adósak maradtak a termeléssel kapcsolatban tett vállalásuk teljesítésével.

A szocialista műhely dolgozói valóban önhibájukon kívül maradtak le. íme, a lemaradás vázlatos története: Másfél hónappal ezelőtt a fatelítő üzem vezetőjének utasítására a szocialista műhelyben dolgozók közül jónéhá- nyat átirányítottak a tervteljesítésben lemaradt fűrészüzembe, hogy segítségükkel

a kiesést pótolják

Az intézkedés miatt nem lehet elmarasztalni az üzem vezetőjét. A szükség kívánta meg. A gyakorlatban többször előfordul, hogy egyik, vagy másik üzemben, műhelyben tervmódosítás, átmeneti

Rendkívüli növény védelmi munkák Tolna megyében

Porozzák az őszi búzavetéseket

; ;4 Népújság tanácskozó brigádja megvizsgálta

AMIKOR A SOK iS BAJ

! | Karika Kornél, a závodi ter- < .melőszövetkezet elnöke a cukorbrigádja kint szorgoskodik a] répaföldön felsóhajtott: a sok is termelőszövetkezetek gabonaveté- < baj. E kijelentést nem tréfából seiben. A kikelt őszi vetéseket' mondta, nagyon is_ komolyan ér- ugyanis súlyosain veszélyezteti a<,tette, mert ez év őszén saját bő- gabonafutrinka kártevése, s a' r®n tapasztalta, hogy az eladástermelőszövetkezetek tulajdonát koz lassan már több tudomány ban lévőkkel együtt mintegy 80« szükségeltetik, mint a termelésporozógéppel szórják a DDT-J 'kéz. Az ottani tsz vezetőinek sok tartalmú vegyszereket a zöldellő« (bosszúsága származott abból, hogy kalászosokra. A növényvédő ál-1akadüzott ,a burgonyaátvétel, s lomás dolgozói tizenkét órás.i >kogy nem úgy ment a cukorrepa- nyújtott műszakban dolgoznak ' -szállítás, ahogyan szerették volna de még így sem győznek a hí- »hogyan ésszerű, célszerű lett vásoknak eleget termi.

négyezer holdnál több őszi árpát! ^ vétó

szórtak be vegyszerrel, s hétfoní g.^n®^ ma mar október végen a sióagárdi Sió Gvöngye TszJ a tanulságok miatt van

B a iwvia ukuiáKon jelentősége, bar a dolog anyagi

egyrk száz holdas tablajaban ■ ’közömbös, és az sem,

megkezdték az őszi búza be-|h néhány ehhez hasonló ^

porzását a gabonafutrinka ellem. «még azt az ']nököt is „klborítj®”, veaekezesu ^ cakinek kötélből vannak az idegei.

Ha az idő engedj, elvégzik az< Márpedig egyetlen tsz-vezető sem őszi hungazinos vegyszeres gyom-Jkísérleti nyúl, nagy luxus lenne

____ — -------------- .. . .irtást is, s egész novemberben« rajtuk próbálni ki, hogy mi szükb

an újabb szállítmányt indítanak j kint dolgoznak a határban a * séges az idegösszeroppanáshoz. útnak, s az év végéig négyszáz növényvédelmi gépekkel, ami a í Závodon már nem sok kellett hízó marha megy a faddi sző-, legnagyobb ritkaság az állomás ^hozzá.

vetkezetből a külföldi piacokra. 1 történetében. « A kenyérgabona-vetési terv haÉvek óta nem fordult elő, hogy még október végén, sőt előreláthatólag novemberben is dolgozzanak a Fácánkerti Növényvédő Állomás gépei a szántóföldeken. Máskor ilyenkor már csak a téli gépjavítást végezhették, most meg a növényvédő állomásnak mind a négy

Négyszáz hízó marha megy Faddról Olasz- és Nyugat-Németországba

A faddi Lenin Tsz-ben az idén a tavalyinál százzal több szarvas- marhát hizlaltak kivitelre. Eddig háromszáznál több — zömében kiváló, extrém minőségű — hízó marhát szállítottak el Itáliába és az NSZK-ba. A napok-,

anyaghiány, vagy gépimunka-ki- esés miatt lemaradás mutatkozik. A fűrészüzemben a téli időjárás már jelentős kiesést okozott, de mielőtt ezt behozhatták volna, újabb tervfeladatot kaptak. Vasbeton aljakhoz (a talpfák helyeit vasbeton elemeket használ a vasút) hullámas palástú betéttus- kót kellett gyártani. A megrendelő lábatlani cementárugyár sürgette a szállítást, sőt időközben az üzem 21 vagonos exporttervet is kapott. Az üzem kötbérezés előtt áll, tehát szükségszerűen vitték el a parkettakészítő üzemből a legjobb dolgozókat.

Ez eddig rendben is lenne, de van két dolog, amivel sem az üzemi pártszervezet, sem a szakszervezet nem ért egyet’ és méltán kifogásol. A parkettázó üzem dolgozóit úgyszólván

„suba alatt"

irányították át a fűrészüzembe. „Suba alatt”, mert sem a párt- szervezet, sem a szakszervezet véleményét nem kérte ki az üzem vezetősége.

A tervek nem teljesítéséért elsősorban a gazdaságvezetés felel, de ahol jó a kapcsolat a pártszervezet, szakszervezet és a gazdaságvezetés között, a nehézségek idején is elkerülhető a pánik, a kapkodás. A Dombóvári Fatelítő esetében a gazdaságvezetés egy olyan kérdés megtárgyalásából rekesztette ki a pártszervezetet és a szakszervezetet, amelybe feltétlenül be kellett volna vonni. Ezért sérelmezik joggal az eljárást. És még valamiért. Annak idején a párt és a szakszervezet sokat fáradozott, hogy az üzemben szocialista brigádmozgalom induljon. Nem volt könnyű dolguk a szocialista brigád cím elnyeréséért fáradozó dolgozóknak sem. A brigád tagjainak sok nehézséggel kellett megküzdeniök, hogy becsülettel eleget tehessenek vállalásaiknak, s megszerezhessék a szocialista műhely címet.

A másik dolog ugyancsak joggal kifogásolható. Az átszervezéssel szétforgácsolt szocialista műhely dolgozóival nem tudták megoldani' a termelés problémáját.

Nem sikerült behozni a lemaradást

Október 22-én a parkettaüzemben 1100 négyzetméteres tervteljesítés volt, a 6000 négyzetméter tervvel szemben. Nem volt jobb a helyzet a fűrészüzemben, ahol a havi tervnek fele sem volt teljesítve a hónap végén. Márpedig a szocialista műhely cím megtartásának egyik feltétele a terrríelési vállalások teljesítése. Ezek olyan tények, amelyekkel szembe kell nézni.

Jogosak az olyan gazdasági intézkedések, amelyek a tervlemaradás behozására irányulnak. Az éremnek azonban két oldala van és nem árt ezt is megnézni. Nem lehet mindent csak „kizárólagos szervezéssel” megoldani. A gazdasági szervezőmunka sohasem nélkülözheti a párt, a szakszervezet segítségét, politikai munkáját. Ezt hagyták figyelmen kívül a MÁV Fatelitő dombóvári üzemének vezetői.

POZSONYI 1GNACNÉ

Teljesítette évi nyersgyártási tervét a Szekszárd-Palánki Téglagyár

A Palánki Téglagyárban már hagyományai vannak a tervek túlteljesítésének. Amíg — az azóta már megszűnt — Tolna megyei Téglagyári Egyesüléshez tartozott az üzem, több éven keresztül az első volt a gyárak közti versenyben. Most, az összevonás után Is az elsők közé tartozik, különösen ami a tégla önköltségét illeti.

Bár az idén a késői kitavaszodás miatt több mint kéthetes késéssel kezdhették meg a nyersgyártást, a gyár kollektívája az idény befejezése, október 31-e előtt öt nappal jelenthette, hogy befejezték az ez évj nyersgyártási tervet. Szombat délig összesen 9 006 300 nyerstéglát készítettek, ebből 6300 már túlteljesítés. A

hónap végéig még mintegy 200 000 darabot állítanak elő.

Az évi tervfeladat teljesítéséhez naponta ötvenkét-ötven- háromezer nyerstéglát kellett volna előállítani, ezzel szemben nem volt ritka a hetvenezren felüli eredmény sem, sőt a re~ kordteljesítmény — június 15-én — 81 200 darab volt. Még ezekben a hideg és esős őszi napokban is többet termeltek a napi előirányzatnál. A múlt hét péntekjén például 59 ezer nyerstégla került a szárítószinekbe.

Kedvezően alakult a minőség is a gyárban. A selejt «— a? engedélyezett 4,5 százalékkal szemben —, beleértve az elemi kár okozta veszteséget is. mindössze 1,8 százalék volt.

táridőre történő teljesítése október közepén Závodon főként a cukorrépán múlott. A 200 mázsás holdankénti átlagtermés felszedéséről a tsz idejében gondoskodott. Nem volt könnyű ez sem, de a neheze a termés elszállításakor kezdődött. Olyan helyzetben voltak a termelőszövetkezet vezetői, hogy azt sem tudták, hogyan használják ki. hova küldjék a meglévő szállítóeszközöket. Nagy kő esett le tehát az elnök szívéről, amikor megtudta, nem lesz baj, mert segítséget kapnak. A segítség megérkezett: AKÖV-te- herautók jöttek rakodómunkásokkal és úgy látszott, néhány nap alatt hírmondó sem marad a répából. Úgy látszott, de a gépkocsivezetők utasítást kaptak: a répaföldre nem mehetnek rá. A tsz szállítsa ki a termést a kövesút szélére, onnan rakodjanak át. „Ez képtelenség, ez nem lehet igaz” — döbbent meg a tsz-elnök, hiszen ha így van, akkor ez a segítség inkább teher és gond, mint segítség. Az elnök arra kérte a gépkocsivezetőket. hogy mivel az útviszonyok jók, hajtsanak rá mégis a területre, hiszen annak semmi értelme, hogy kétszer rakják le és kétszer rakják fel a termést. A gépkocsivezetők hajlottak a szóra, de később egy újabb parancs szigorúan megtiltotta a répaföldön történő rakodást.

Feltétlenül igaz: a teherautókra holnap is szükség lesz. Megfontolandó és meggondolandó, hogy mikor, és hová vetik be azokat. De az is tény, hogy a termelőszövetkezetben a fenti megoldás nem sokat segített és az is tény, hogy az egész ügy tanulságát két rakodómunkás elgondolkodtató módón foglalta össze. Egyik megkérdezte: „Nem értem, miért nem szabad a földre rámenni”. A másik így válaszolt némi iróniával: „Mert még rá lehetne menni és mert még nem sürgős. Nemsokára sürgős lesz, akkor majd»rá kell menni, ha szétszakad a kocsi, akkor is”. Végül a cukorrépa-szállítás késett, és a tsz csak rohammunkával volt képes a kenyérgabona-vetési tervet határidőre teljesíteni.

A krumpli elszállításával gyűlt meg csak igazán a közös gazda-