Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

X A modernség, mint ideál (2. o.) Riport az SZTK alközpont munkájáról (5. o.) eTl Hosszú az út az „enyém”-től a „mienk”-ig a. o.) Új védőnők a megyében (8. o.) Hruscsov befejezte 17 napos országjáró körútját Moszkva (MTI). Nyikita Hrus­csov tizenhétnapos körutat tett a Szovjetunió déli részén. Fel­kereste a volgográdi területet, majd Asztrahánba, Észak-Kau- kázu-S vidékére, végül Ukrajna déli területeire látogatott. Ez idő alatt egyhetes megszakítással, összesen tíz napot töltött a kol­hozok, szovhozok földjein, több beszélgetés során ismerkedett a mezőgazdaság helyzetével, s nagy beszédet mondott Krasz- nodárban, a Kubán vidék köz­pontjában. A krasznodari beszédet vala­mennyi moszkvai lap ismerteti. Hrusí^nv ebben a beszédében elsősorban a szovjet mezőgazda­ság problémáival és soron lévő feladataival foglalkozott. — Országunkat gyakran sújt­ja aszály, különösen Nyugat- Szibéria, Kazahsztán, a Volga- vidék. Dél-Ukrajna körzeteit — mondotta a többi között. — Ez az év, az időjárási viszonyokat tekintve, rendkívül nehéz esz­tendő volt. Csikorgó fagy ide­jén alig volt hótakaró a földe­ken. Ezért az őszi gabona, első­sorban a búza. nagy területen vagy teljesen veszendőbe ment, vagy pedig megritkult, s pót­vetésre szorult. Mindez nagy­mértékben rontotta azt a lehe­tőséget, hogy jó termésátlagokat érjünk eL — Ezenkívül — folytatta Hrus­csov, a kedvezőtlen éghajlati Viszonyok hatalmas területeket sújtottak, mégpedig nemcsak az ország európai részén, hanem Kazahsztánban, Szibériában és néhány más körzetben is. — Ennek nyomán 1963-ban nehéz helyzet alakult ki, s nem tudunk annyi gabonát betakarí­tani, amennyire számítottunk. Ebben a helyzetben az SZKP Központi Bizottsága kénytelen volt a párthoz. a néphez fordul­ni, ' hogy minden téren takaré­koskodjunk a gabonával. Kül­földön is kellett kenyérgabonát vásárolnunk. 6,8 millió tonna búzát vásároltunk Kanadában, 1.8 millió tonnát Ausztráliában és kisebb mennyiséget vásárol­tunk más országokban is. Há­lásak vagyunk román elvtár­sainknak, akik viszonossági ala­pon 400 000 tonna búzát szállí­tottak nekünk. — Ha takarékoskodunk a ga­bonával, a meglévő tartalékok­kal biztosítani tudjuk a lakos­ság rendes ellátását. A központi bizottság és a kormány jelen­leg olyan intézkedéseket tervez, amelyek biztosítanák’, hogy min­den évben szert tehessünk a szükséges gabonamennyiségre — mondotta Hruscsov. — A Szovjetunió mezőgazdasági művelésre alkalmas területeinek négyötödét sújtja időszakonként kisebb-nagyobb aszály (az Egye­sült Államokban a földek mind­össze egyötöde aszályos). A cári Oroszországban egyes aszályos esztendőkben százezrek haltak éhen. A szocialista termelési vi­szonyok, a szovjet állam mai ha­talmas gazdasági potenciálja mel­lett, természetesen nem lehet szó ilyen tragikus következményekről, de az elmúlt, rendkívül súlyos gaz­dasági év mégis fontos tanulságo­kat hozott, el kell érni, hogy bár­milyen időjárási viszonyok között, bármilyen természeti csapások el­lenére is, minden évben biztos, ahogy a Szovjetunióban mondják, „garantált” aratásra lehessen szá­mítani. Hruscsov a látogatás során két fő feladatra összpontosította a párt és a nép figyelmét. Rámuta­tott, hogy fokozni kell a műtrá­gyatermelést és főleg jobban kell gazdálkodni a meglévő vegyianya­gokkal. A garantált terméshez ve­zető másik igen fontos utat Hrus­csov abban látja — amint ezt vol­gográdi beszédében kifejtette —, hogy az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésével, a műtrágyázás fo­kozásával a jelenlegi aratáson felül évente 25—32 millió ton­na gabonát lehet biztosítani. Ez a 25—32 millió tonna szemes termény (búza, rozs, árpa, zab, rizs, kukorica) körülbelül fele a jelenlegi államilag felvásárolt sze­mes termény mennyiségének; Hruscsov éppen ezért mindenütt az öntözéses mezőgazdaság fejlesz­tésének további lehetőségeit kutat­ta. Körülbelül 500 helyi szakem­berrel folytatott hosszabb-rövi- debb megbeszélést, sok gazdaság földjein tanulmányozta a csator­narendszer és az öntözőberendezé­sek állapotát, hatásfokát. Az elmúlt évtizedben a Szov­jetunió öntözött területe évi átlagban 120 000 hektárral gyarapodott, különösen a közép-ázsiai köztársa­ságokban, ahol hatalmas területe­ken folyik öntözéses gyapotter­mesztés. Hruscsov most elsősor­ban a Volga torkolatánál, Asztra- hán vidékén, az észak-kaukázusi termékeny földeken, a Don alsó folyásánál és Dél-Ukrajnában tű­zött ki újabb öntözés-fejlesztési feladatokat. Mint mondotta, a ga­rantált termésmennyiség biztosítá­sához, az újabb öntözőcsatornák és berendezések megteremtéséhez több mint hétmilliárd új rubelre van szükség. Ez a hatalmas összeg a jelenlegi teljes évi mezőgazda- sági beruházási keret egynegyedét teszi ki. A szovjet kormányfő minde­nütt hangsúlyozta, hogy nem szabad megsérteni az anyagi érdekeltség lenini el­vét, mert a mezőgazdaság dolgozóitól csak így lehet va­Moszkva (MTI). Szeptember vé­gén Moszkvában tartotta harma­dik ülését a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottsága. Az ülés munkájában részt vet­tek Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia és a Szov­jetunió megbízottai. Megfigyelők­ként jelen voltak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Ku­bai Köztársaság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság képvise­lői. Az ülés megvizsgálta azokat a fe&adatokai, amelyek a KGST-ál­lóban gyümölcsöző, odaadó munkát várni. Több helyen felhívta a figyel­met, hogy a szakmailag gyenge, (szószátyár, bürokratikus stílusú vezetőktől meg kell szabadítani a kolhozokat és a szovhozokat, hiszen országszerte nagyszámú főiskolai és szakközépiskolai vég­zettségű, tehetséges szakember áll rendelkezésre. Le kell szá­molni azzal az eléggé elterjedt tév­eszmével, hogy az iparban csak magasan képzett szakember tölt­het be mérnöki állást, ugyanak­kor a földeken bárki irányíthat és beleszólhat az agrotechnikai kérdésekbe. Hruscsov kíméletlen nyíltsággal hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes gazdaságokban az állam által felépített tökéletes öntözőberendezéseket rosszul használják fel, s elmondta, hogy 1962-ben a szakértelem és a hoz­záértés hiánya, a rossz irányítás miatt, az öntözött földeken or­szágos átlagban 11.8 mázsa volt a hektáronkénti gabona-termés­hozam, kukoricából pedig mind­össze 18.2 mázsás hozamot értek el. „Ezek a tényék élvtárnak. Saj­nos szomorú tények — mondotta Hruscsov Krasznodárban. — De mi bátran szólunk fogyatékossá­gainkról, feltárjuk őket. Hadd zajongjanak külföldön, mi már megtanítottuk a tőkéseket arra, hogyha ma megmosolyognak min- 1 et, holnap kénytelenek lesznek elismerni eredményeinket.” A szűzföldek sok millió hek­tárjának termővé tétele rendkí­vül hasznos, valóban forradalmi jelentőségű vívmány volt. Most már azonban nem. lehet a me­zőgazdaságot „vízszintesen” fej­leszteni. A fejlődés mai szintjén a további haladás egyetlen útja az intenzitás növelése, a belterjesités, az öntözéses gazdálkodás jobb el­terjesztése, az anyagi érdekelt­ség következetes alkalmazásával a terméshozamok szüntelen foko­zása. Hruscsov mindenütt erre hívta fel a mezőgazdaság dolgo­zóit. A szovjet kormányfő útját ele­jétől végig a való helyzet feltá­rásának igénye jellemezte. Kőr­útjának eredményei bizonyára már a következő években meg­mutatkoznak, s a tanulságok le­vonását újabb fellendülés fogja követni. Lamok kommunista- és munkás­pártjai első titkárainak és kor­mányfőinek 1963. júliusi értekez­letén, valamint a tanács 18. ülésén elfogadott határozatokból a bi­zottságra hárulnak, majd határo­zatokat hozott. Az ülés megvizsgálta a gazda­sági együttműködés nemzetközi bankjának megszervezésével kap­csolatos feladatokat, majd jóvá­hagyta az állandó bizottság 1964. évi munkatervét. Az ülés a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légköré­ben zajlott le. Véget ért a KGST valuta és pénzügyi állandó bizottságának moszkvai ülése No isméi találkozik a „három nagy" külügyminisztere New York (Reuter). Mint már dóst. Különösképpen a meg­jelentettük, Gromiko szovjet kül-1 figyelő állomásokkal kapcsolatos ügyminiszter kedden ebéden; eszmecserék reménykeltők” — látta vendégül angol kollégáját. Lord Home távozóban kijelen­tette, hogy az ebed „rendkívül szívélyes légkörben zajlott le, s terei csütörtökön ismét találkoz- megvitattak minden fontos kér- i nak. mondotta, majd közölte: a há­rom nagyhatalom külügyminisz­Nhu asszony Romában Róma: Míg Ngo Dinh Nhu. asszony, Diem dél-vietnami diktátor sógornője sajtóértekezleten igyekezett megcáfolni a dél-vietnami eseményeket, az olasz dolgozók Nhu asszony távozását követelik és tiltakoznak a Diem-kormány vallásüldöző politikája ellen. A képen: tüntetők egy csoportja. (MTI külföldi képszolgálat) Közös lengyel—német nyilatkozat a legfontosabb nemzetközi kérdésekről Varsó (MTI) Mint már jelentet­tük, hétfőn az NDK párt- és kor­mányküldöttségének lengyelorszá­gi látogatása utolsó napján, Varsó­ban aláírták a két fél közös nyi­latkozatát. A közös nyilatkozat a moszkvai atomcsend-szerződés aláírását a Szovjetunió és a szocialista orszá­gok eredményes békepolitikájának tanújeleként értékeli. A felek annak a meggyőződé­süknek adtak kifejezést, hogy a középeurópai atomfegyvermentes övezet és korlátozott fegyverzetű övezet létrehozására vonatkozó lengyel javaslatok megvalósítása jelentősen előmozdítaná az euró­pai biztonság szilárdítását. Más atomfegyvermentes övezetek léte­sítése Észak-Európában. valamint a Balkán-félsziget és a Földközi­tenger térségében hasonlóan ko­moly jelentőségű lenne a béke szá­mára. A közös nyilatkozat továbbá hangoztatja, hogy a béke érdekei megkövetelik a második világhá­ború maradványainak felszámolá­sát, a békeszerződés megkötését mindkét német állammal és Nyu- gat-Berlin szabad várossá nyilvá­nítását. Lengyelország melegen támogat­ja az NDK-nak azt a javaslatát, hogy mind a két német állam mondjon le mindenfajta atom­fegyverzetről. A Lengyel Népköz­társaság támogatja azt a javasla­tot is, hogy alakítsanak közös bi­zottságot az NDK, az NSZK és Nyugat-Berlin részvételével a két német állam közötti együttműkö­dés fokozatos kiépítésére. Lengyelország és az NDK — hangzik a közös nyilatkozat — ama meggyőződését fejezi ki. hogy a feszültség enyhítésében fontos szerepet kell betöltenie az Egye­sült Nemzetek Szervezetének. Mindkét német államot fel kell venni az ENSZ-be. Az SZKP XX. és XXII. kong­resszusának határozatai — han­goztatja továbbá a közös nyilat­kozat — igen nagy és pozitív ha­tást gyakoroltak a marxi—lenini gondolat és gyakorlat alkotó fej­lesztésére, a nemzetközi kommu­nista mozgalomban, a dogmatiz- mus és a revizionizmus leküzdésé­re, valamint arra, hogy a kommu­nista mozgalmat megtisztítsák a leninizmustól idegen salaktól. Mindkét párt sajnálattal jegyzi meg, hogy a Kínai KP vezetői el­tértek egy sor alapvető tételtől, megengedhetetlen módon olyan nyílt vitába; és tevékenységbe kezdtek, amely aláássa a szocia­lista tábor és a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom egységét. A LEMP és az NSZEP, az SZKP-vai és más testvérpártokkal együtt a jövőben is következete­sen harcol a marxi—lenini elve­ken nyugvó proletárnemzetközi­ség, a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista világ- rendszer egysége szilárdításáért, 4

Next

/
Thumbnails
Contents