Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-23 / 248. szám

1961 oRtóber 23,

TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG

s

HU SZÓN HATAN

a szocialista címért

Az agronómus bizonyítványa

Javítják a műhelyt. még dolgoznak, sőt szobányi nagyságú darabon még az ég látszik. De itt, a műhelyben javítanak. Úgy, mint amikor a munkások feje lelett még tető volt. Az egyik akna fölött mozdony áll, javítják. A másik aknát nem tudják használni, mert ott falazzák, a nemrégi kidőlt műhelyoldalt.

Három dombóvári brigád munkahelye ez a műhely. Három, de egy kollektíváé, mert úgy határoztak, ez év elején, hogy a szocialista műhely címért folytatják versenyüket.

Huszonhat munkás, lakatosok, kazánkovácsok, fiatalok, idősebbek, forró vérmérsékletűek és nyugodt emberek. Emberek, mint általában az emberek: örömökkel, gondokkal, hibákkal, erényekkel. S ez a kis kollektíva — miután már végigjárták a szocialista brigáddá válás nem könnyű útját — határozta el, hogy elnyeri a szocialista munka műhelye címet.

— Nagy fába vágtuk a fejszénket — mondja Gyarmati György művezető — tudjuk, nem lesz elég az, mit eddig produkáltunk. De az eddigi teljesítmények biztatók ... A munka frontján nincs különösebb baj. Csak nehezen találtuk meg, keresgéljük még mindig a verseny másik oldalának, a szocialista emberré válásnak tökéletesebb módját, lehetőségeit.

Elismeri a műhely minden dolgozója, s ebben nincs is vita, hogy a jól végzett munka a legfontosabb. — Huszonhatan öttel több gépet javítanak, tartanak rendszeresen üzemképes állapotban, mint egy évvel ezelőtt. Teljesíteni kell a tervet, még ha annyi a nehézség, mint még soha nem volt, így őszi csúcsforgalom idején, akkor is. Augusztusban, szeptemberben elvégezték az ösz- szes gép időszakos vizsgáját, sőt az öt plusz gépet is kijavították, most már négy százalékkal a javítási terv fölött vannak.

Simon József mozdonylakatos, Mayer Mihály, Bogdán János, Pitinó Barnabás és a műhely többi dolgozója is a verseny termelési oldalán jeleskedik. Nem kell őket amiatt megróni, mert elsődlegesnek, talán kicsit túlságosan is a termelést vették. Mert a szocialista műhely címért folyó

példáját tapasztalhatjuk valamennyi dolgozónál, hogy keresve sem találnánk jobb példát arra, hogyan kell a munkatárson elvtársi módon segíteni. A műhely három dolgozója építtet családi házat. Köztudomású, a házépítés nem olcsó mulatság, minden forintnak két helye is van. S az építőszövetkezet annál kevesebb költséget számít fel, mennél kevesebbet dolgozik az épületen. Érthető, hogy a műhely dolgozói heteken át jártak ezért segíteni társaiknak, műszak után. délutánonként sok ezer forint értékű munkát végeztek, amivel lényegében a családi ház építési költségét csökkentették. És az ilyen baráti segítéskor elmentek nemcsak a fűtőházi dolgozók, hanem sokszor még a feleségeik is segíteni. Munka után a baráti beszélgetés. néha sörözés egészítette ki ezeket a társadalmi „.kiruccanásokat” — mint ahogy hívják a fűtőháziak.

Látsiikaz elvtársakon,

nem tartják versenyüket tökéletesnek. Nem múlik el hét anélkül, hogy valami érdekes újat nem kezdeményeznének, éppen a tanulás, tanítás érdekében. Benedek Károly elvtárs, műszaki vezető, szinte naponta tart előadásokat a legújabb mozdonyjavítási lehetőségekről, sőt bevezették azt is, hogy a reggeli megbeszélésekkor elmondják az előző napi érdekesebb javításokat, hogy ebből is tanuljanak. Ezek a reggeli megbeszélések egyébként már híressé váltak arról, hogy nemcsak a szakmai problémákat ismertetik, vitatják meg rövid negyedóra alatt, hanem szóba jönnek politikai kérdések is. Persze nem kell arra gondolni, hogy „agyonértekezik” a munkát, meg a munkakezdést a fűtőházban. Szó sincs erről.

Miután az egész műhely úgy határozott, hogy valamivel jobban dolgoznak, többet adnak, mint korábban, most az új verseny idején örömmel lehet tapasztalni a legérdekesebb eredményét a szocialista munka műhely címért folyó versenynek. Fő célul tűzték, hogy mindenki univerzális emberré válik. Nem a verseny első egyéves szakaszában, hanem majd évek során.

arra, hogy jó úton haladnak. És így válik majd az ifjú Csiszár is jó szakmunkássá, sokoldalú univerzális mozdonyjavító szakemberré.

Nem megy minden jól eabs^

cialista címért versenyző kollektívában. őszintén megmondják, hogy nem elégedettek a KISZ- csoport munkájával és a most következő legfontosabb teendő az egész műhelykollektíva részéről — beleértve az idősebbeket is — hogy fellendítsék az ifjúsági szövetség alapszervezetének munkáját. Színessé, érdekessé akarják tenni a fiatalok foglalkoztatását, magasabb színvonalra emelni. S a közösség ereje ebben is bizonyára majd szép eredményt produkál.

A másik hiba. melyről ugyancsak gyakran beszélnek, — igaz viszont, hogy megszűnése érdekében nem sokat tesznek — nincs aki dokumentálja a műhely tevékenységét, megmozdulásait a huszonhat munkás életének, munkájának eseményeit. S furcsa, hogy mindenki azt mondja, hogy ez nem jó, ezen változtatni kell, de senki nem fogja meg a tollat, hogy tegyen is megszűnése érdekében valamit. Hivatkoznak arra, hogy a nehéz kezű emberek írása csúnya, meg olyanokra, hogy „inkább elmegyek egy ház alapját kiásni, mintsem én firkáljak". Pedig teljes komolysággal kell ezt a kérdést is kezelni. Mert a műhely eseményeit rögzíteni kell. És ennek a műhelynaplónak nagy jelentősége lesz majd akkor, amikor jövő év májusában a termelési tanácskozás — az egész fűtőház kollektívája, több mint kétszáz munkás — mond véleményt arról, hogy a mozdonyjavító műhely viselheti-e a megkülönböztető, a szocialista munka műhelye címet. Ha már jól dolgoznak, tanulnak. segítik egymást, bizonyára e hibát könnyűszerrel meg tudják szüntetni, s akkor talán könnyebb is lesz majd a májusi termelési tanácskozáson dönteni a cím odaítélésekor.

— Pj —

A zombai Parasztbecsület Termelőszövetkezet gazdái a cukorrépa betakarítását elvégezték. Kilencven holdon termelték ezt az értékes ipari növényt és holdanként 190 mázsás átlagtermést értek el. Jól fizet a napraforgójuk is, különösen a kragznodari fajta, amely körülbelül 10 mázsás holdankénti átlagtermést igér, örülnek a termelőszövetkezeti tagok, hiszen a jó gazdát, a szorgalmas embert mindig büszA biritói v

Kit is tehetne né aszerint ki emelni? Úgyszólván mindenkit. A Biritói Állami Gazdaság vala mennyi dolgozóját és vezetőjét Ebben a gazdaságban nemrég az egyik ellenőrzés megállapi tóttá, október 20-a volt a tizenhatodik munkával eltöltött va sárnap. Vajon mikor pihentek a traktorosok, a növénytermesztők és a vezetők? Mióta a betakart tás tart, pihenésre bizony nagyon kevés idő jutott. S mégis a gazdaság traktorosai azt mondják,'. megérte. Sikerül idejében elvégezni az őszi munkákat, sikerült határidőre földbe tenni a búzamagot, számottevő fennakadás nélkül megszervezni és lebonyolítani a szállítást, tehát: megérte. Ilyenkor az jut az ember eszébe, hogy a szocialista embertípus kialakulása igenis létező folyamat. egyre több dolgozóra illik rá a szocialista jelző.

Hiszen ami Birítóra az ottani

Fuvarköltség,

A dunaföldvári termelőszövetkezeti vezetők néhány nappal ezelőtt fontos gazdasági ügyekben tanácskoztak. Egyebek között szóba került a megyei talajerőgazdálkodási vállalat munkája — méghozzá, és sajnos, negatív előjellel, a tsz-közi társulás egyik vezetője kifogásolta a tőzeges fekáltrágya minőségét. Állítása szerint nagyon sok ebben a trágyában a lápi föld.

Az egyik termelőszövetkezet elnöke viszont arról a nem éppen kedvderítő újításról számolt be. ami szintén a talajerőgazdálkodási vállalat rovására

keseg és öröm tölti el. amikor látja, hogy munkájának meglett a gyümölcse. De büszkeség töltheti el a zombai Parasztbecsület Tsz főagronómusát is, hiszen a terméseredmények minden alkalommal a szakemberekről is bizonyítványt állítanak ki: vagy jótt vagy közepeset, vagy rosszat.

Ebben az esetben a bizonyítvány már ki lett állítva az idei esztendőre.

asárnapok

állami gazdaságra jellemző, az úgyszólván valamennyi mezőgazdasági nagyüzemre elmondható. A vasárnapi és az éjszakai munka fáradhatatlan hőseivel találkozhattunk hétről hétre. A megyében a kenyérgabona-vetés befejezéshez közeledik. S ebben oroszlánrészük van azoknak, akik nem ismerték a fáradságot, nem törődtek a vasárnapokkal, dolgoztak. mert személyes ügyüknek tartották az őszi munkák sikerét. A vetés, ha minden jól megy. e héten befejeződik, de a nagy munka még nem ér véget, nagyobb erővel és talán fokozódó lendülettel folytatódik majd az őszi mélyszántás, amit november 20-ig szintén nagyon jó lenne befejezni.

Ha az elmúlt hetek erőfeszítésére gondolunk vissza, akkor bízvást állíthatjuk, az embereken. a földek dolgos népén nem múlik.

fuvar nélkül

írandó. A vállalat olyan címen is felszámol a termelőszövetkezeteknek fuvarköltséget, amilyen címen a józan ész mai álláspontja szerint nem járna. Nevezetesen: a termelőszövetkezet

adja a trágya alapanyagának egy- részét, tehát ezt szállítani a közös gazdaságba sehonnét nem kell, mert ez ott van. A vállalat mégis úgy nyújtotta be a számlát a tsz-nek. mintha a soha nem szállított anyag egy részét is fuvarozta volna. Valami itt nem stimmel.

szp.

VWMVMJlMW/i>VW.\H\nA^\mVliVVfílllWWir»NI'JUVrJWU’//UViV\nA/^VJVVAVWMVI

verseny második részében és harmadik részében is jelentős sikereket könyvelhetnek el. Az elvtársi segítségnyújtás olyan szép

Mert, hogy ezt elérjék, rengeteget kell tanulni a műhely minden dolgozójának. Horváth János és Mayer Mihály bizonyítékok

Wáwjáfc a gépeft

Á dolgozók és vezetők kapcsolata — Tsz-fiatalok versenye

A kommunisták tanácskozása a bonyhádi járásban

Kibővített ülést tartott az MSZMP Bonyhádi járási Bizottsága. Megvitatták a VIII. párt- kongresszuson és a megyei párt- bizottság nyári ülésén tárgyalt elvi, ideológiai kérdéseket, s az ideológiai offenzíva kibontakozásának járási tapasztalatait. Az ülésen sok hozzászólás hangzott el. Többen hangsúlyozták, hogy a termelési feladatok megoldása egyre inkább közüggyé válik. Ennek bizonyítására példaként elmondották a Hőgyészi Állami Gazdaságban szerzett tapasztalatokat. Itt a termelési tanácskozásokon a dolgozók éles bírálatot mondtak egyes vezetőkről,, mert nem szervezték meg jól a munkát. A dolgozók még felelősségre vonást is javasoltak. A gazdaság vezetősége elfogadta a javaslatokat, s kártérítésre kötelezett egyes vezetőket a munkaszervezés elhanyagolásáért. 1

A napokban ülést tartott az MSZMP Bonyhádi járási Végrehajtó Bizottsága is. Ezen a járási KISZ-bizottság beszámolóját vitatták meg a járás termelőszövetkezeteiben végzett termelési tevékenységről. Az ülésen megállapították, hogy az idei évben jelentős fejlődés tapasztalható a múlt évihez képest az ifjúsági munka verseny szervezése terén. Az idén 22 munkacsapat több mint 360 taggal versenyzett a termelőszövetkezetekben. Versenyzés közben több helyen is igen szép eredmény született: a mucsfai termelőszövetkezetben az ifjúsági csapat 180 mázsás cukorrépa-átlagtermést ért el. A felsőnánai Uj Élet Termelőszövetkezet fiataljai a silóbetakarításnál jeleskedtek. Ugyanakkor megállapították azt is, hogy elhanyagolták a verseny értékelését.

VASKOS DOSSZIÉT VESZ

ELŐ Bumbulusz György elvtárs, a Dombóvári Vasipari Ktsz elnöke, amikor a szövetkezet ipari tanulói felől érdeklődöm. A dosz- sziéban szerződések, levelek, feljegyzések a tanulók előmeneteléről. Nem is kell sokat lapozgatni annak megállapításához, hogy jól gondoskodnak a szövetkezetben az utánpótlásról. Minden szakmában van néhány tanulójuk, akik majd a kiöregedő szakemberek helyébe állnak. Sőt, mint az iratok lapozgatásakor kiderül, futja az erőből többre is.

Négy szerződéshez egy-egy levél is van mellékelve. íme az egyik: A várongi Petőfi Tsz vezetősége írta a ktsz-nek a következőket: „Kérjük a Vasipari Ktsz vezetőségét, hogy Tóth Géza várongi lakost ipari tanulónak felvenni szíveskedjenek. Ugyanis fentnevezettnek apja tagja a várongi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek és azt akarja, hogy fiuk az iparitanuló-idő letelte után visszakerüljön a termelőszövetkezetbe szakmunkásnak”. Aláírta a levelet az iskola igazgatója is és még külön hozzátette: „Feltétlenül szükség volna a községben egy jó géplakatosra'’.

A NÉGT FIATAL — köztük Tóth Géza — kötelezettséget vállalt, hogy a tanulóidő letelte után legalább három évre visszamegy a termelőszövetkezetbe — mondja az elnök.

Tóth Gézát a lakatosműhely- ben találjuk. Éppen egy lábrács alkatrészeit szereli össze. A munkaasztal sarkán már egy egész halom kész lábrács van.

— Hogy haladsz a munkával?

— kérdezi az elnök.

— Elég szépen — válaszol a vöröses hajú, nyúlánk fiatalember. A jövő hónapban elkészülünk az ezer darabbal.

— Aztán ezért jött ide, hogy megtanuljon lábrácsot csinálni ? kapcsolódom a beszélgetésbe.

— Hát ez nem olyan bonyolult munka, de ahhoz, hogy az ember megtanuljon a vassal bánni, jó. A falusi géplakatosnak mindenhez kell érteni.

Értenek is majd mindenhez — veszi át a szót Bumbulusz elvtárs.

— Nézzen csak körül a műhelyben. Itt egy szétszedett, csonka- motor. Amott egy szívó-nyomó kút szivattyúja, amiből sok van falun. Ott, a sarokban egy búvár- szivattyú. Mind javításra vár. A mesterük épp most van fenn

Pesten, a szivattyúgyárban egy kis szakmai tapasztalatcserére. Holnap jön haza. Ha a fiúk végeztek, kezükben lesz a szakmunkás-bizonyítvány. nem lesz otthon olyan javítanivaló, amit ne tudnának megcsinálni. Megtanítjuk őket a motorcsapágy-cserétől a szivattyújavításig mindenre.

ENGEM MÁR NAGYON VARNAK otthon, pedig még soká lesz. mire hazamehetek — mondja Géza. Várnak a szövetkezeti, ek, várnák a gépek.

— Vannak már gépei is a tsz- nek?

— Van két Utas-traktorunk, egy Mia-motorunk, darálónk, szivattyúnk, csak géplakatos nincs még a faluban. Persze, gép meg egyre több lesz.

— És mit csinál, ha letelik a vállalt három év?

— A három év csak a szerződésben van kikötve. Nem akarok én elmenni azután se a faluból. Nem megyek, mégha hívnának se. mégha másutt esetleg többet is kereshetnék. Ide is csak azért jöttem el, hogy megtanuljam a szakmát. Mert tudja, azért a legjobb otthon.

(J.)