Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG í^í3. október 32. Sim áéi ét IV. Új vonások az öreg arcon Az öregedés sz' rk .lábait elein­te csak nagyítóval lehet észre­venni. Valamilyen kozmikus mé­retű távcsővel ugyanúgy eszlelni lehetne, mondjuk a Holdtól, azt a sok millió, kisebb-nagyobb szarkaiúbat, pörsenést, amely az emberi tevékenység nyomán keletkezett öreg bolygónk ábrá­zatán. Utak es vi z eh Meztelen, kérges talpak vágnak ösvényt az őserdőn át — autó­sztrádák szelnek át országokat, egész kontinenst. Mind a kettő megváltoztatja a táj eddigi ké­pét. más és más méretben, de a I öld felületéhez képest elenyé­sző kicsinységben, lta azonban összegeznénk, egymás mellé rak­nánk az ultikat, a számítások szerint kétszer akkora területet kapnánk, mint Magyarország. Ez már nem csekélység. Ekkora te­rületen kipusztult vagy lényege­sen megváltozott a növény- és állatvilág; pontosabban a mikro- flora és mikrofauna, vagyis az apróbb élőlények birodalma. E kis változások együtt ismét ha­talmas mennyiségi eredményt ad­nának. Szó sincs róla, hogy emiatt ne közlekedjün!;. Ellenkezőleg: i az útépítés minden civilizáció kez­dete. s jelentőségét a ..nyom nél­küli" légiutak sem csökkentik. Nem rosszallóan, inkább büszkén utaltunk ezzel arra. hogy az em­ber formálja a Föld arculatát. Mennyiségben talán még szá­mottevőbb a vizek változása az emberi tevékenység nyomán. Az öntözés együtt kezdődött a föld­műveléssel, 8—9 ezer évvel ez­előtt. Van-e jelentősebb beavatko­zás a természet „rendjébe", mint száraz területekre vinni, vezetni a folyók vizét, vagy kor­látok közé szorítani parttalan áradásukat? Coethe nagy művében, a Faust­ban még merész álom, hogy az ember földet hódít el a tenger­től. Azóta számos országban va­lóság lett a terv. Ugyancsak Goethe „az emberiség jövendő, nagy vállalkozásának" nevezte a tengereket összekötő, a közleke­dést gyorsító Szuezi- és Panama­csatorna építését. Azóta megtör­tént, s az emberiség a békés együttműködés jegyében még nagyobb közös vállalkozásoknak gvürkőzik; hogy esek egyet em­lítsünk: a Déli-sark kiaknázásá­nak Bányák és hegyek dani. hány milliárd tonna sze­net. vasércet, követ, fémet, ter­málvizet, olajat veu ki az eni­Pálos őrnagy egészen beleme­I rült gondolataiba, s észre sem i vette, hogy kivel, s miről beszel ! a miniszterhelyettes telefonon. Annál inkább figyelt a fiatal : Liszkai, akit az égvilágon min- | den érdekelt. Fiatal, tele lelkese­déssel. tettvággyal, s ráadásul most maga a miniszterhelyettes tart neki eligazítást.... A minisz­ber a Föld gyomrából, amióta terrel tárgyalt, éppen erről az ielíedezte ezeknek az anyagok- ügyről adott tájékoztatót. Aztán nak nasznosságát. : letette a hallgatót, rápillantott az A bányászat a felszint is at- j aktacsomóra, néhány másodper­alakítja. A nagy bányaközpon-j cig gondolkodott, hol is hagyta tokban — Ruhr-vidék, Szilézia, abba, majd folytatta: stb. — a füst és korom miatt j — Igen... A fegyver... Egyelőre é\ente sok ezer holddal csökken az isten sem tudja megmondani, a termőterület.. Ismét a kérdés: ! mivel gyilkolták pieg. A bal ha­lié bányásszunk? Ez lehetetlen. j lántékán egy kis pörzsölés látszik, PINTÉR ISTVÁN i SZABÓ LÁSZLÓ K 0 L & IV Ö S IHldá&bcU Máshol szerzünk újabb termő­földeket. de a Föld minden kin­csét felszínre kell hozni! S köz­ben változnak a vonások, mé­lyülnek a redők bolygónk arcu­latán. Könnyebb lesz a Föld? A Wochenpost című demokra­tikus német hetilap egyik há­ny úszol vasújának eszébe ötlött a jogos kérdés: nem csökken-e bolygónk tömege az egyre inten­zívebb bányászat következtében? Hiszen évről évre sok milliárd tonna nyersanyag „füstölög el” 2 levegőben. Dr. M. Olberg. a berlini Hum­boldt Egyetem professzora vála­szolt az olvasó aggályára. Az elégésből keletkező széndioxid is- a légkörben marad, a növények óira megkötik, tehat nem távo­zik a világűrbe. Továbbá: a Föld minden lehetséges súly vesztese­dé minden külsérelmi nyom zú- zódástól származik. No, várja­tok. menjünk csak sorjában... A szája széle úgy megfeketedett, mintha közvetlen közelről lőpor­füstöt kapott volna. Nyilvánvaló, hogy szájbalőtték. De mivel? A vegyvizsgálat szilícium- és ko­baltelemeket mutatott ki. Mind­kettő radioaktív A dolog szerin­tem a következőképp történhe­tett: a vagon folyosóján, közvet­lenül az ajtónál, Kemecsei mond­hatott valamit az ismeretlennek, vagy megpróbálta lefogni. Felte­hető az is, hogy az ismeretlen gyilkos ki akart ugrani a robogó vonatból. Dulakodhattak, mielőtt azonban Kemecsei elő vehette volna a pisztolyát, a gyilkos rá­lőtt az ismeretlen ölőszerszám­mal. Azért mondom, hogy rá­lőtt, mert a szilícium- és kobalt­elemek egészen mélyen befúród­tak a szája körüli húsba. Ha csu­pán egyszerűen ráöntötte volna azt a vegyszert, vagy micsodát. tonnára tehető gyarapodás a koz mikus porból, kis meteorokból. Végül a Föld egész szénkészlete alig egy milliárdnyi része boly­gónk tömegének. Ha tehát az egészet kibányásszuk és elhasz­náljuk, akkor körülbelül annyi történt, hogy egy narancsról elL távolítottuk egyetlen gombostű­fej nagyságú dudort. Olyan aggályok is felmerültek, hogy a bányászattal nagy üregek képződnek a Föld belsejében, s emiatt bolygónk kibillen egyen­súlyi helyzetéből. Ha ez megtör­ténhetnék. lényegesen megvál­tozna a Föld forgási és keringési ideje, hosszabbak lennének a na­pok és az évek. Ez az elképze­lés is téves. Földünk átmérője ugyanis kereken 28 ezer kilomé­ter. ezzel szemben a bányászat, a legmélyebb is 1 kilométerrel a felszín alatt folyik. Az ember ássa-vési a Föld kér­gét, de a hatalmas aránybeli kü­lönbségek miatt ez úgyszólván semmit sem jelent. Annyi csak. mintha tűvel szurkálnánk egy jókora alma celofán burkolatát, de az álmát nem érnénk el. 1 A Föld tehát nem lesz köny- Kezdjuk a domboknál. Óbudán nyebb. megmaradnak a mostani túl. a bécsi országút mentén fé- nappalok és éjszakák, évek és lig kivájt kis hegyeket látunk — évszakok. Akkor is. ha száz­tégla lesz a sok millió tonna, vö- szór, ezerszer ennyi anyagot bá- röses földből. Ha valahol nagyobb nyászunk ki. Szénre, vasércre, építkezésbe kezdenek, a földgya- alumíniumra, sok más fémre és luk órák alatt egész dombokat ásványra mindig szükség lesz. az tüntetnek el. A Badacsony világ- atomkorszakban is. Mégsem kell szerte ritka szép bazalt orgona- a bányászást a végtelenségig fő- sípjait a jövő évtől nem szabad kozni. Következő cikksorozatunk- pusztítani, nagyon helyesen vé- ban — Mi lesz holnap? — látni dettnek nyilvánították. fogjuk, hogy merőben új. kisebb Ezek látható változások. Föl- térfogatú energiaforrások állnak dünk belsejéről nincs térkép, nin- az ember rendel kezesére, csenek hatásos felvételek. Hozzá- j vetőleg is nehéz lenne megmon- ’ Gyenes István gét kiegyenlíti anaponta eze. akkor semmiképpen sem hatol­Csíc:ár!á és meie’ pocok veszélyezteti a kizöldslt gabonavetéseket A korábban vetett őszi gabona- I arányú elszaporodását. A mezei félék nagy területeken kizöldell- tek és erőteljes fejlődésnek in­dultak. A vetésekben különböző vidékeken a gabonafutrinka vagy más néven csócsároló elszaporo­dását észlelték, ezért az országos növényvédelmi szolgálat szakem­berei a figyelőszolgálat, illetve a védekezés mielőbbi megszervezé­sére szólítja fel a termelőüzeme­ket. Több megyéből jelezték a me­zei pocok gyors terjedését, nagy pocok elleni védekezést egy-egy község területén vagy halárrésze­ken, dűlőkben valamennyi ér­dekelt termelő egyidőben és együtt, a helyi tanács irányítá­sa és ellenőrzése mellett köteles végrehajtani, mivel az egyénileg kezdeményezett irtás általában eredménytelen, továbbá, mert így a méreganyag szabálytalan keze­lése folytán mérgezések történ­hetnek. nak át ezek az elemi részecskék a bőrön! S főként nem ilyen mélyre... A halál abban a pilla­natban beadhatott, mert Keme­csei karja egy védekező mozdu­latban úgy megmerevedett, hogy később sem tudták természetes helyzetébe hozni. A gyilkos nyil­ván kedvezőbbnek látta a holt­test gyors eltüntetését, ezért ki­lökte az ajtón a száguldó vonat­ból, s ő maga tovább utazott. A helyszínről gyorsan eltávozhatott, mert ott felejtette a földön ezt az ampullát. — A miniszterhe­lyettes kinyitott egy kis fémka­zettát, elővette a gondosan becso­magolt üvegcsét. Az egész nem lehetett hosszabb két centiméternél, és hasonlított is egy ampullához. A teteje le volt törve, de látszott rajta, hogy nem sok hiányzik belőle. A mi­niszterhelyettes felemelte a pici üveget, és a két rendőrtiszt leg­nagyobb megrökönyödésére leej­tette a földre. — Látjátok? Törhetetlen. Nyil­ván valami ütőszerszámmal, vas­darabbal. vagy acélrugóra járó egyéb íémszerszámmal csapták le a végét. A belsejében semmi­lyen anyagot nem lehetett kimu­tatni. A furcsa az, egész dolog­ban csak az üveg törhetetlensége. — Szabad ismét kérdeznem? — emelte fel a kezét Pálos őrnagy. — Tessék. — Mikor találták meg a holt­testet? — Három és fél óra múlva lelt rá egy mozdonyvezető. A holt­testre rávetődött a tehervonat fénycsóvája. De a legfontosabbat el is felejtem. Tegnap éjjel ismét vettek a rádiósok egy utasítást, amely a B. 26-osnak szól. S ez már érdekesebb. Valakit a közeli napokban, vagy hetekben át akar­nak dobni. Az adásból egyelőre azt lehet kiolvasni, hogy a B. 26- os korábban levélutasításokat is kapott, s abban jelölték meg a pontos feladatát. Az érkező úri­ember fedőneve Fecske. Valami egészen speciális feladattal kül­dik. Az sem derül ki a rádió­grammból, hogyan érkezik. Csu­pán egy kiindulópont van: a rejt­jeles üzenetben az áll, hogy ha Fecske nem tudja elrejteni a fém­ruhát, a B. 26-osnak kell gondos­kodnia Fecske biztonságba he­lyezéséről... Hogy minek kell ez a fémruha. vagy egyáltalán mit akar ez jelenteni, nem tudom. Nektek kell majd megfejtenetek. Annyit még ki lehet venni az utasításból, hogy a B. 26-os nem kerülhet közvetlen kapcsolatba Fecskével. Nyilván áttételeken keresztül fognak érintkezni... Itt a dosszié, a kintről érkezett ra- diogramokkal. Ez a nyavalyás itt­honról még egyszer sem jelentke­zett. Valami más módon érint­kezhet a központjával... A feladat tehát a következő: Te. Laci átve­szed az egész ügyet, te vezeted a nyomozást. Rendelkezel a rádió­sokkal a szakértőkkel, szükség szerint annyi operatív emberrel, amennyit jónak látsz. Berecz ez­redest rendszeresen tájékoztatod. Nagyon vigyázz, egyelőre óvato­san kapcsold össze Kemecsei ha­lálát és ezt a rezidentórát. Az ördög tudja, hogy valójában mi a helyzet. Még azt sem bánom, ha csupán tájékozódsz a Keme- csei-gyilkosság körülményeiről, megnézed a helyszínt, aztán meg­bízol egy külön csoportot ennek az ügynek a felderítésével. Te magad pedig foglalkozz a rezi- dentúra felszámolásával. Azt hi­szem. nem kell különösebben magyaráznom a felgöngyölítés je­lentőségét. Egészen biztos, hogy valami nagy stiklire készülnek. Nemcsak azért bízzuk rúd ezt az ügyet, mert tapasztalt nyomozó vagy. hanem azért is. mert is­merjük nagy önfegyelmedet. Az ellenfelek nagyon veszélyesek, s egy elhamar kodott - lépés után úgy eltűnik a szemetek elől a há­lózat. mint a kámfor. De hát ezt te jobban tudod, mint én. . Kü­lönben sincs kedvem rendőrtisz­teket szakmai módszerekre oktat­ni, megteszik ezt nálam okosab­bak is — mondta nevetve a mi­niszterhelyettes. — Te ''pedig. Liszkai elvtárs... ne haragudj, de én már úgy megszoktam, hogy a rfálárrtrtál ' UfitnláÖI'ik’a'' ’ le*3g£ zem, hogy el ;s felejtek bocsána­tot kérni. Sajnos, mar elmúltam hatvan! — Ó, de hát... miniszterhelyet­tes elvtárs... — dadogta elpirulva a fiatal főhadnagy, aki nemcsak azt vette kitüntetésnek, nogy az egyetem elvégzése után, alig más­féléves szakmai gyakorlattal a háta mögött, bevonják egy ilyen nehéz ügy felderítésébe, hanem azt is, hogy mindezt a miniszter­helyettes bízza rá. Korábban, amikor a miniszterhelyettesről hallott, képzeletében erősen idea­lizálta ezt az embert... ö fiatal még, fegyveres testületnél dolgo­zik, és annyi beosztás, rang áll közte és a miniszterhelyettes kö­zött, hogy a távolság igen nagy­nak tetszik... S most. hogy a mi­niszterhelyettes félredobott min­den szolgálati formaságot, elő­írást, különösen megfogta ennek az embernek a természetes egy­szerűsége. így aztán semmi mel­lékgondolata nem támadt, amikor a miniszterhelyettes tulajdonkép­pen testőri megbízást adott a szá­mára: — Tehát, Liszkai elvtárs, te le­szel Pálos őrnagy testőre. így értsd, ahogy mondom. Okulnunk kell a Kemecsei-ügyből. mert úgy látszik, darázsfészekbe dug­tuk a kezünket. Árnyékként kö­veted. akárhová megy. Meg kell mondanom, kevés szabadnapod lesz. amíg végére nem jártok en­nek az ügynek. De gondoskodom róla, hogy utána rendkívüli sza­badságot kapjál. Ugye. egyetér- tesz ezzel, Laci? Gyújtsátok meg a villanyt, egész sötét van már... Pálos felállt, felkattintotta a villanykapcsolót, aztán válaszolt a miniszterhelyettes kérdésére: — De, minisz... János, mire va­ló ez? ígérem, hogy vigyázok ma-v gamra. Nem arról van szó. hogy nem veszem szívesen a főhadnagy elvtárs segítségét, de adjunk ne­ki más megbízatást. Azt hiszem, még nem fordult elő negyvenöt óta, hogy egy rendőrőrnagy test­őrt kapjon, csak azért, mert egy veszélyesebb ügyben nyomoz. Kü­lönben is. tudod, hogy vagyok Vele, nem szeretem, há valaki a hátam mögött áll. amikor szom­bat este ultizok... — nevetett Pa­los őrnagy. A miniszterhelyettes is mosoly­gott. Oka volt rá. mert minden második szombat délutánt együtt töltötte Pálos őrnaggyal és két másik barátjával. Ezek voUak a szokásos ultipartik, otthon, csa­ládi körben. Régi ismeretség ez, amiről csak alig néhányan tud­nak a kollégák közül. Főleg Pá­los hallgatott erről a barátságról, de a miniszterhelyettes sem érez­tette Pálos feletteseivel, ha törté­netesen az őrnagyról esett szó, hogy régi barátság fűzi Páloshoz. — AZ ultipartiknál majd má­sok fognak őrizni — válaszolta még mindig jókedvűen a minisz­terhelyettes. — De azt hiszem, nem nagyon fogsz te ultizni ez alatt az idő alatt. És különben is, ragaszkodom hozzá, hogy Liszkai elvtárs mindig melletted legyem. Semmi kedvem kockáztatni. Éz a parancs, megértette, őrnagy elv­társ? — utasította a miniszter­helyettes Pálost, de kék szeméből látszott, hogy belül mosolyog. — Most pedig kérdezzetek. — Készültek fényképek a holt­testről? — szólalt meg Pálos őr­nagy. most is lassan tagolva a szavakat, nehogy ismételnie kell­jen. A tizenhat esztendő alatt hozzászokott az egyszerű, katonás tömörséghez, annyira. hogy az egyik egyetemi vizsgáján köze­pest kapott, mert csak a legszük­ségesebbeket mondta el, s a ta­nár ezt túlságosan rövidnek tar­totta. . — Vannak fényképek, de reggel még megnézheted a holttestet is, holnap délután lesz a temetés! * 1 "Hilf élen ' cáéVüf lett. A minisz­terhelyettes várta, hogy Pálos őrnagy egy sereg kérdést szegez a mellének, de az őrnagy csak pö- dörgette vastag, szép, fekete ba­juszát, és hallgatott. A jelek sze­rint nem volt több kérdése. A fő­hadnagy pedig már tudta, hogy mi a tennivalója. — Te jó isten, — szólalt meg hirtelen a miniszterhelyettes —. most jlil eszembe, hogy ma este vendégünk lesz... Az asszony le­veri a derekamat, ha elkések. Igazán, ne haragudjatok, teljesen kiment a fejemből. Sajnos, na­gyon elhúzódott egy értekezletem ebéd után, ezért is kellett any- nyira megvárakoztatni bennete­ket. Persze, ha van még kérdése­tek, csak kivele... — Nekem nincs — mondta né­mi szünet után Pálos. — Nekem sincs, miniszterhe­lyettes elvtárs — tette hozzá a főhadnagy. — Hát akkor, rajta... Igaz. ve­led még akartam külön is beszél­ni, Laci, de hát majd szakítunk rá időt. Jó? A viszontlátásra elv­társak. Remélem, nem leszünk ügyetlenebbek, mint ők — mond­ta a miniszterhelyettes, s fejével az ablak felé bökött. Elbúcsúztak. Pálos és Liszkai elköszönt a titkárnőtől is, és szót­lanul lépkedtek egymás mellett lefelé a lépcsőn. Egyelőre mind­ketten saját gondolataikkal vol­tak elfoglalva. Csakugyan, lesz­nek-e olyan ügyesek ezúttal is, mint azok odaát, a határon túl. és idebenn, ezek. a „föld alatt"? Ha most beleláttak volna egymás agyába, elnevetik magukat. Mert a gondolatsort mindketten egy­formán zárták le: ügyesebbnek kell lenni... Kiérve a kapun, arcukba csa­pott az augusztusi meleg, amely ittrekedt az utcában, s még ezek­ben az esti órákban is szinte foj­togatta a járókelőket. Odabenn húst árasztottak az egykori bank­palota vastag falai, s csak itt. az utcán vették újra észre, hogy még tombol a nyár. Nem enyhítette a forró levegőt az sem. hogy a kö­zelben hömpölyög a Duna. ' (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents