Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-02 / 230. szám
1963. október 2. Tolna wegtfí vfprjsxc? 5 Még nem mondott le Lidi az érettségi bizonyítványról Vasárnap a dombóvári cementüzemben y egy vonat betonárut raktak Hétfőn már ki is rakták az árut a célállomáson A nagyszokolyi tsz majorjában kézzel csépelik ki a rozsot az asszonyok. A rozsszalmából ház- és istálló tető készül majd. Dráma a Haramia-forr ásnál A szaa vasbogéses erdő szeptem- I beiben lezajlott drámai nyomaira talált Bosznai Miklós, a szekszárdi vadásztársaság tagja a sötétvölgyi rengetegben levő Haramia-forrásnál. A fonás melletti dagonyában kimúlva feküdi agy szép agancsé szarv asbika. A gím nyakát elgennyesedett daganat csúfította. A vadászok és az erdészek megállapítása szerint egy .gyilkos agancsé" vetélytársa szúrta át a nyolc-ki- lenc évesre becsült állat torkát naplókkal ezelőtti párviadalban. : A súlyosan megsérült szarvas a forrásnál hűsítette lázasan égő sebét, s aközben érte a vég. Hét . kilogramm súlyú, piáratlan. tizenkettes agancsa a megtaláló I vadászt illeti — Maár Gyulának. ! az erdészkerület vezetőjének tájékoztatása szerint. A szakemberek által gyilkos agancsénak nevezett szarvasbikát — amely áldozatához hasonló korú és nagyságú lehet — keresik a vadászok. Ennek agancsa ugyanis a normálistól eltérően nem koronával, hanem dárdasze- rú egyágban végződik, amellyel könnyen felnyársalja társait. Az ilyen nyársas agancsú bika roppant veszedelmes a kapitális vadállományra, s halálra ítélik a vadrezervátumokban. A sötétvölgyihez hasonló, de jóval fiatalabb gyilkos agancsú szarvasbikát lőttek agyon a napokban a gemenci erdőben. I A főutcáról keskeny siI _____ ■______kator kap aszkodik fel a meredekre; a Dankó utca. Jobbról, balról apró, nádtetős házak könyökölnek a dombot csipkéző teraszokra. Az utca nevéből könnyen lehet következtetni az ittlakókra; a cigánysort jelenti Bátán a híres szegedi prímás neve. De a névvel a származáson kívül az itt lakók egyi- két-másikát a foglalkozás is összekapcsolja. Találkoztam már asz- szonnyal, aki tán órahosszat is tudta idézni az emlékeket, tanúsítandó, hogy elhalt férje milyen nagyszerűen tudta forgatni a cimbalomverőkét. És bátyjáról, aki a hegedűnek volt mestere... Ebbe az utcába is betört valami új, valami nagyszerű, amelynek ízét örömmel élvezik; a munka. A munkával együtt pedig a vágy egy más élet után. Érdekes ellentét, a feltörekvés egyik célját a hegyről való lejövetelben látják... Cseréptetős házban, a nagy udvarban, a virágoskertben. Kinek közelebbi, kinek távolabbi utat kell még megtenni, hogy ezt elérje. Egyik- nek-másiknak még a sok gyerek mellett a megélhetés gondjaival kell küszködnie, azzal, hogy valamennyi gyereknek meg legyen az élelem, a ruházat, az iskolábajárás lehetősége. Sümegi Istvánnal, a községi tanács elnökével ballagunk felfelé az utcán. Olyan végtelen nyugalom árad itt is. mint az egész faluban. hiszen a munka kint zsong a határban. Az egyik udvaron öreg cigány fordítja borostás arcát a Nap felé. Tőle odébb a menye serénykedik. Nagy kosár szilva áll előtte, azt magozza. Lekvárfőzéshez készül. — Sütkérezel, Pista? — szólítja meg az elnök. . — Jó még a nap — válaszol az öreg. — Még jobb lesz, ha jó újságot mondok... ötven forinttal felemeljük a segélyt. — Az csakugyan jó lesz. A fiam már úgyis szidott, hogy sokát dohányzóm, amit kapok, mind elfüstölöm, amikor jó lenne másra is. — Igaza van a gyereknek. Látja, az már másként gondolkodik, mint maga. Fiatal asszony, karján kisgyerekkel, állítja meg az elnököt. — Elnök bácsi, az uramnak a honvédelmi hozzájárulását fel akarják emelni. — Hogyan? — Én nem tudom pontosan megmagyarázni, majd az ember.. Előkerül az ember, Budi György is. Kellemes, értelmes arcú fiatalember. — Pista bátyám, mit lehetne csinálni? Eddig a fizetés nyolc százalékát vonták le, most fel akarják emelni. Közben más törleszteni valóm is van, kölcsönt vettünk fel. akkor kapok is valamit, meg nem nem is. | Bátaszéken dolgozik a ktsz-ben, a közben odaérkező Sárközi Mihállyal együtt. Ládát gyártanak. Kisebb csoport verődik össze, mindegyik sorolja a gondját, baját. — Elnök elvtárs... Verjék el ezt a gyereket. Nem akar iskolába menni — mutat egy tízéves forma fiúra az egyik fiatalasszony. Kiss Istvánné. — A másik négy elmegy rendesen, de ez elcsavarog inkább. Az apja tegnap elcsípte a töltésoldalban, jól ellazsnakolta. Erre fel el tudott menni... — Gyerek, gyerek, mi lesz, ha nem akarsz iskolába menni? Milyen ember lesz belőled? Tanulás nélkül nem juthatsz semmire — korholja az elnök. A gyerek bűnbánó mosollyal hallgatja. — Hát az emberek hol vannak? — Dolgoznak. Csak akik az erdőn dolgoznak, azok nem mehetnek, a vadászat miatt... Lefelé tartunk már, amikor állandóan mosolygó asszony állít meg bennünket, Sárközi Ferencné. — Mit szól hozzá Pista bácsi...? Megjelentettek bennünket, hogy a Pista csak úgy hozta a motort, feketén... Aztán levitte a papírt Cse- pellához, megmutatni, hogy megfizette a vámot. Hát mit tudna itt csinálni egy motorral, ha úgy csempészte volna? Hogyan venne rá rendszámot? - ... — Ah, ludod milyenek az emberek. Irigylik, ha valakinek valamije van. Hogy álltok a házépítéssel? — Hát. rakosgatjuk össze a pénzt. Majd OTP-kölcsönt is szeretnénk felvenni. Itt lakunk a part szélén, mindig mossa az eső, egyszer még leszakad. — Megveszitek a téglát, a tsz ad gerendának valót, ahhoz már kaptok kölcsönt. I A Sárközi család 32 | ________________________ első uj f észekrakó a Dankó utcaiak közül. Most minden pénzükét erre rakják félre. A vő'- Kollár István is hazaadja a keresetét. A MAHART, nál dolgozik, hajós, most éppen úton vannak valahol. Piri tét szállítanak Dunaújvárosba, és magával vitte a fiatalasszonyt. Lidit is. Lidi... külön történetet lehetne róla írni. — Kár volt neki abbahagyni a tanulást — mondja a tanácselnök. — Sajnos, nem bírtuk pénzzel. A nyolc általánost elvégezte, de a gimnáziumot abba kellett neki hagyni, mert amikor az ellenforradalomban felmondott az apjá- naik az erdőgazdaság, és sokáig nem jutott munkához, nem bírtunk fizetni. Azért a gépírást megtanulta. Bár azt mondta, ha Bátaszéken is meglesz a gimnázium, csak elvégzi... — A Pista szülei már nem ellenkeznek? — Nem, egyáltalán nem. Hívtak most is szüretre, meg itt voltak a múltkor. Kollár Pista Szekcsőrőí került a családba. Szülei sokáig ellenezték, hogy cigánylányt vegyen feleségül. — Amikor eljöttek hozzánk először, akkor azt mondták: ne haragudjunk, hogy ellenezték a Lidit, mert nem gondolták, milyen helyre kerül a fiuk. — Szép lány a Lidi. jófejű, ti meg mindketten dolgoztok, megvan mindenetek, nem lehetett hát kifogásuk ellenetek. — Bizony, megváltozott az ember is. Azelőtt, amíg a bányában volt, futballozott, sokfelé járt. gyakran ivott. Most nem... I Családok, sorsok 3 Dan' I________________________ ko utc ában. Kinek könnyebb, kinek nehezebb. mert az emberek sem lehetnek egyformák. Ahol kisebb a család, ott könnyebb, mint almi nagyobb... De bármelyiket nézzük, azt kell mondán!, hogy mindegyik megváltozott. A férfiak üzemi, állami gazdasági munkások, tsz- tagok. Az asszonyok nagy része is a tsz-ben vállalt munkát. És kihasználnak olyan pénzkereseti forrást, mint a földiszeder-szedés. Négy forintot kapnak kilóiáért, és tán már a vagonhoz is közeljár a mennyiség, amit a földművesszövetkezet felvásárolt. Sajnos, a falubeliek közül sokan tekintenek még rosszindulattal a Dankó utca felé. akik még tán a napot is elvinnék erről a tájról. Tán sajnálják tőlük az emberibb életet, hogy a szűrőikből le akarnak költözni a síkra? Hát ne adja fej Sárközi Lidi, Kollár Istvánné a szándékot, hogy megszerezze az érettségi bizonyítványt... Bognár István A MÁV a sokéves hagyományokhoz híven, az idén is alaposan felkészült a megnövekedett feladatok megvalósítására. Elsősorban a fuvaroztatókkal fűzte szorosabbra kapcsolatát, így a rakodások meggyorsításával elejét veszik a vagonállási díjak fizetésének, ezzel együtt a kocsik állásidő-növekedésének. A dombóvári állomáson, a legnagyobb szállíttató a cementáru üzem. Ide naponta a vagonok tucatjában érkezik cement és sóder. de jelentős a szalmaszállítás is. A MÁV és a cementüzem jó kooperációja eredményeként a vagonok ki- es berakása zökkenőmentes. Az idén ősszel például minden vasárnap végeztek vagonrakást az üzem vagonrakó brigádjai. Vasárnap volt az őszi szállítási csúcs. Reggel nyolc órakor fogott a vállalat két brigádja a vagonok Tálcásához. Tizennyolc óráig harminc vagont raklak meg különböző betonárukkal. Főleg betoncsöveket és betonoszlopokat raktak be. de kirakták az érkezett folyami kavicsot, cementet, szalmát is. A MÁV-állomás gondoskodott arról, hogy a megrakott vagonokat időben bevontassák a rendező-pályaudvarra. Húsz órakor már készen állt a harminc vagonból álló betonáru különvonat és húsz óra után néhány perccel már indították a célállomás Veszp- rém-külső pályaudvara felé. A tehervonat hétfőn hajnali négy óra harminckor ért a célállomásra és itt azonnal megkezdték az áru ki ralcását. Hétfőn délután, amikor a dombóvári vasutasok e különleges szállítmány sorsáról érdeklődtek, azt a választ kapták. hogy mind a harminc vagonból kirakták a betonárut, az üres kocsikat berakodásra átadták. Az őszi csúcsforgalomban különlegesség számba ment ez a vasárnapi rakodás. De nem egyedüli. mert a jövőben több alkalommal szándékoznak a MÁV és a cementüzem vezetői hasonló vasárnapi munkát szervezni. Folynak a tárgyalások a kaposvári cukorgyárral is, hogy az ide irányuló répaszállítmányok egy részét vasárnap rakják be és különvonatta) juttatják rendeltetési helyére. Táska-kirakat Van olyan, amelyikből már hatezer jutott el az üzletekbe. és onnét a vásárlókhoz, akad olyan is, aminek a gyártását most kezdik meg. Közös tulajdonsága azonban mind a tizenkettőnek, hogy divatosak, és praktikusak. A Bonyhádi Ruházati- és Szolgáltató Ktsz dolgozói közt többen ,,divattervezők” is. Szarvas- sy István műszaki vezető. Dér Lajos, szabász és Reiser Ádám tűző egy újfajta — háton, vállon és kézben egyaránt hordható iskolatáskát készített, amiből egyszerre hatezer darabot rendelt a Pl ÉRT. A másik újdonság az egyik oldalán „shottis” vászon műbőr anyagú hátizsák, ami szintén kelendő. Bizonyára sikere lesz a műbőrből készülő iker-aktatáskának is, amelynek mindkét része külön-külön, de összekapcsolva is hordható, attól függően, hogy gazdája iskolába megy-e, vagy esetleg csak kirándulni, vagy szakköri foglalkozásra.
