Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
2 fförarx MEGYEI NEPÜJSÄQ 19í?3, 'September IS. Öalmandon az „eltüntetett" baleset nyomában Dolgozik-e a munkaképtelen Béres József? Augusztus 9-én, délután üt óra tájban baleset érte a Dalmandi Állami Gazdaság egyik gépészét, Béres Józsefet. Egy vigyázatlan, elhamarkodott mozdulat és máris megtörtént a baj. A járvasilózó kihordószalagja megállt, a gépkezelő szólt Béres Józsefnek, hogy javítsa meg. A gépet leállították, Béres József pedig valószinűleg megfeledkezett arról, hogy a leállás után a dob még egy ideig forog. Belenyúlt, a gép elkapta a kezét, és ujjait megroncsolta. Béres József még ma is munkaképtelen. Az SZTK-nál és á Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi csoportjánál azonban hiába várják a baleseti jegyzőkönyvet, hogy annak alapján elvégezzék a vizsgálatot. A balesetről mindmáig hivatalosan nem tudnak áz illetékes szervek. Nem az első eset, hogy a Gal- mandi Ajlami Gazdaságban nincs rendben a balesetek nyilvántartása. Most is két másik balesetről készült jegyzőkönyvet kell ki- vínnie Fodor István elvtársnak, az SZMT munkavédelmi felügyelőjének, hogy kitöltesse a hiányos rovatokat. Mindkettőn hiányzik annak megállapítása, hogy kit terhel a felelősség, hiányzik több aláírás — köztük a sérülté is. Ezek azonban viszonylag könnyebben pótolhatók. Béres József esetében azonban sokkal nehezebb kideríteni az igazságot. Senki nem tud semmit Első utunk a gazdaság SZTK- ügyintézőjéhez vezet. Pálfi Bé- láné láthatóan meglepődik, amikor Béres nevét meghallja. — Én már mondtam, hogy baj lesz ebből, az ilyesmi előbb-utóbb úgyis kiderül, de nem hallgattak rám. Mi úgy tudjuk, hogy amikor a baleset megtörtént, hazautazott Tard-pfusztára. 'Aztán, egy-két -hét múlva csodálkoztam, hogy nem jelentkezik a táppénzért. Most meg megkaptam az augusztusi bérjegyzéket, hát azon ott szerepei Béres József is, mégpedig úgy, hogy a hónap végéig megszakítás nélkül dolgozott. De legjobb, ha felhívják Veresegyházát, ott történt a dolog, abban az üzemegységben dolgozik Béres. Vinczellér Károly bérelszámoló jelentkezik. — Hogy meddig dolgozott Béres? — Kérem, itt a bérjegyzék, meg a munkalapok, ezek szerint augusztus 31-ig minden nap dolgozott. — És tudomása szerint az elszámolt napokon dolgozott is? — Én azt nem tudhatom, engem a munkalapok érdekelnek. Negyedórával később újra hívjuk az üzemegységet, most Nagy Ferenc brigádvezetővel beszélünk. — Ott dolgozik Béres József?-— Igen kérem, itt van állományban. És most dolgozik-e-? — Biztosan, kint van valahol. •— Bejött ma reggel is? — Hát... hát.» ma nem. — És tegnap? — Tegnap sem. Ugyanis, amikor a keze megsérült, engedélyt kapott, hogy hazamenjen a családjához. — Végeredményben tehát dolgozik? — Hát kérem, úgy van. hogy dolgozik, de engedéllyel van távol. Látjuk már, hogy így nem megyünk sokra. Kimenni Veresegyházára szinte lehetetlen, nagy a sár, de gyerünk az igazgatóhoz. ő talán többet tud. Ugy-e ez nem szabálytalan ? Vas elvtárs, a gazdaság igazgatója ismeri az ügyet. De látszik, valami visszatartja attól, hogy teljes nyíltsággal beszéljen. — Mert tudod. Fodor elvtárs, a múltkor beszélgettünk arról, hogy nem kell minden apró-cseprő balesetet jelenteni. Ha valaki ráüt az ujjara, pár napig olyan helyre tesszük, hogy azt a köny- nyebb munkát el tudja végezni. Az illető is jól jár, táppénz helyett- teljes fizetését megkapja, meg aztán nekünk is jó, ha az ilyen sérülés nem minősül üzemi balesetnek. És ugye, ez nem is szabálytalan... — És Béres esetében? — Hát neki bizony komolyabb a sérülése, de számára is lehet találni olyan helyet — őrizni a gépparkot, megnézni, hogy amikor kimennek, meg bejönnek a gépek, nincs-e valami bajuk. így is intézkedtünk... — Végeredményben tehát dolgozott a baleset után? — Intézkedtünk, hogy köny- nyebb munkát kapjon, bérének változatlanul hagyása mellett. Tehát az igazgató elvtárssal sem jutottunk tovább, nem kapunk határozott „igen”, vagy „nem” választ. Nagy Lajosnál, a gazdaság biztonsági megbizottjánál ott találjuk a baleseti jegyzőkönyvet Rendben ki van töltve, csak éppen a főmérnök aláírása és a baleset okának, felelősének megállapítása hiányzik. És nem küldték el. — Tudom, hogy el kellett volna küldeni, de utasítást kaptam, hogy ne küldessem el... Dabi elvtárs, az szb-titkár ismeri az ügyet, ő úgy tudja, hogy Béres még akkor hazament, de- hát biztosat ő sem tud mondani. Azóta ne*n láttam Végül dr. Domer István orvost keressük fel. Ö látta el a sérülés után Béres Józsefet. — Kérem, én már ki is állítottam a táppénz-utalványt, mert láttam, hogy elég súlyos a sérülés, néhány hét rámegy a gyógyulásra. De amikor mondta a kerületvezető, hogy könnyebb munkát adnak néki, amit el tud látni, összetéptem a papírt. De Béres ezután kérte azt, hogy irányítsam át a lakóhelyéire illetékes látrányi orvoshoz, mert ő haza akar menni és otthon kezeltetni magát. — Elképzelhető, hogy itt dolgozik és otthon kezelteti a sebet? — Az lehetetlen, hiszen í’ard- puszta ide hatvan-hetven kilométer, naponta nem járhat be dolgozni. Ha meg itt van. akkor máshova nem mehet, csak hozzám. A sérülés ugyanis olyan, hogy az első időkben naponta kétnaponként kell kezelni. Különben is a látrányi orvos másnap felhívott telefonon, mert elfelejtettem Béres papírjára ráírni, hogy kapott-e tetanusz-oltást. Azóta ő kezeli. Eljutottunk tehát a tényékig. Ezek szerint Béres József a baleset óta nem dolgozhat a gazdaságban. Ennek ellenére — meghamisítva a munkalapokat — elszámolják a munkabérét, a balesetet pedig nem jelentik. Az okra csak következtetni lehet: a baleseti statisztika kedvezőtlen alakulása rossz fényt vet a gazdaságra, sőt kihat egyes vezetők prémiumára is. Jellemző egyébként a gazdaságban uralkodó légkörre, hogy senki sem merte nyíltan, őszintén feltárni a való helyzetet. ’ Az SZTK-ügyintéző például többször is megkérdezte, hogy hóimét jutott tudomásunkra a baleset? Hogy miért érdekli ez? — Nehogy a vezetők arra következtethessenek, hogy tőlem szereztek tudomást az ügyről. A baleseti statisztika egyik jellemzője egy vállalat munkájának, gazdálkodásának. Igen helyes, ha mindenütt a statisztika javítására törekednek, minél kevesebb balesetet, minél kevesebb kiesett munkanapot tartalmazzon az. Szépíteni azonban lehet úgy is, hogy megelőzik a baleseteket, megszervezik a balesetelhárítást. Az olyasfajta „szépítés”, amit a Dalmandi Állami Gazdaságban tapasztaltunk, nem segít. J. J. Szeptember 12-én és 13-án, kétnapos látogatásra a bonyhádi járásba érkezett Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, megyénk országgyűlési képviselője. A vendég tanácskozott a járás vezetőivel, <s beszélgetett Bonyhád dolgozóinak képviselőivel. A látogatás alVass Istvánná látogatása a bonyhádi járásban kalmával Vass Istvánná felkeres-** te Felsőnána és Izmény termelőszövetkezeteit is. Itt Daradics Ferenc, a Bonyhádi Járási Párt- bizottság első titkára kíséretében tájékozódott a termelőszövetkezetek munkájáról, s beszélgetett a közös gazdaságok tagjaival. Hálózatfejlesztési program 1970-ig a ktsz-ek javító-szolgáltató tevékenységének fokozására Nemrég adtunk hírt arról, hogy a tanácsi iparban az elkövetkezendő években javító-szolgáltató kiskombinátokat hoznak létre a lakosság növekvő szükségleteinek mind jobb kielégítése céljából. Ebbe a munkába, mint arról most értesültünk, a megye kisipari szövetkezetei is bekapcsolódnak. A szövetkezetekben — a megyei és járási tanácsi szervek, valamint a KISZÖV részvételével — most készülnek a hálózatfejlesztési tervek. A megyei tanács vb. a közelmúltban hagyta jóvá az 1964. évi tervet, s ezzel egy- időben az előzetes felmérések alapján javaslat készül az 1965-ös évre, valamint a harmadik ötéves terv időszakára is, tehát 1966-tól 1970-ig. Ezek a tervek azt tartalmazzák majd, hogy a szövetkezetek hol, milyen szakmád ban fejlesztik hálózatukat. Részletes tervről még nem kaptunk tájékoztatást, de néhány megállapítást máris lehet tenni. A távlati fejlesztési program megvalósítása során teljesen megszűnik az ellátatlanság, s az élet- színvonal előirányzott emelkedésének megfelelően kielégítik a lakosság Igényeit. Előreláthatóan a legnagyobb mértékű lesz a fejlesztés a fodrászatban, a háztartási kisgép javításnál, a lakatos, vízvezetékszerelő és villanyszerelő-részlegeknéL a motorszerelő, méretes szabó ás fényképész szakmákban. A falusi népműveléssel foglalkozott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága. Ezen két beszámoló hangzott el. Az egyiket Vadócz Kálmán, a megyei tanács vb művelődési osztályának csoportvezető-helyettese tartotta a téli falusi népművelési feladatokról, a másikat pedig László Antal, a Hazafias Népfront megyei irodájának munkatársa a községi bizottságok munkájának felmérése során szerzett tapasztalatokról. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Barati József, a Hazafias Népfront országos központjának művelődési osztályvezetője is. Ismertette az állami szervekkel való együttműködés elvi alapjait* s a népfrontmunka helyes irányvonalát. A vita megmutatta, hogy a községi népfrontbizottságok kivették részüket az egységes téli népművelési tervek elkészítéséből és felkészültek arra, hogy segítséget nyújtsanak a tervek megvalósításához. Dr. Pataki József, gimnáziumi tanár foglalkozott Szekszárd város és Tolna megye idegenforgalmi fejlesztéséveL Részt vett a vitában Mentz János, Dózsa László, dr. Papp Tihamér. Borsi Sándomé, Gerendás Andrásné és Weisz Andor bízott-, I sági tag. Áz országban második a Tolna megyei Moziüzemi VáHalai Sok szó esik mostanában a filmszínházak látogatottságáról, s arról a munkáról is, amit a moziüzemi vállalatok dolgozói végeznek azért, hogy minél több embernek tegyék lehetővé külföldi és magyar filmek látogatását. A filmek forgalmazásában, az előadások megrendezésében komoly feladat hárul a Tolna megyei Moziüzemi Vállalatra is. Nem a legnagyobb ilyen vállalat az országban, eredményei azonban ennek ellenére szembetűnők. 1963. első félévében látogatói tervüket 102 százalékra, bevételi tervüket 99.6 százalékra teljesítették. Ezzel az eredménnyel az első félév munkájának során az országban második helyre kerültek a mozi üzemi vállalatok között. Az eredményhez jelentősen hozzájárultak Paks, Szekszárd és Kurd mozijai, valamint Fürgéd, Kistormás és Ujireg keskenyfil- mes üzemei, amelyek a normál, illetve a keskenvfilmes üzemek között az első három helyre kerültek a megyében. Régi filmek klubja alakult Bonyhádon Még az elmúlt esztendőben folytak a tárgyalások a MOKÉP, a TIT és a járási kultúrház között, hogy megalakítják a régi filmek klubját. Az érdekesnek ígérkező elgondolás az idén gyakorlatilag is megvalósul. A klub beindulásához 250 jelentkezőt terveztek, eddig 200-an már bejelentették részvételükét. A tematikát a járási kultúrház már megkapta. Az előfizetési díj egy negyedévre személyenként 30 forint. A hat előadásból álló sorozatra minden második hét csütörtökjén kerül sor. A filmvetítés előtt a filmmel kapcsolatos rövid bevezetők teszik tartalmasabbá a klubesteket. (s) A falvakban még a tüzelési idény kezdete előtt beváltják az utalványokat A falusi, földművesszövetkezeti tüzelőanyag-telepek is részt vesznek a SZOT tüzelőanyag-utalvány akciójában. Ezek a telepek gondoskodnak a falvakban lakó ipari munkások, nyugdíjasok, s egyéb, utalvánnyal rendelkezők tüzelőjéről. Az utalványok száma az elmúlt évihez mértem az idén annyira megnövekedett, hogy beváltásuk hosszabb időt vesz igénybe, s emiatt panaszok érkeznek az illetékes szervekhez. A SZÖVOSZ-ban ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy a földművesszövetkezeti tüzelőanyag-telepek már ezideig több utalványt váltottak be, mint az elmúlt évben összesen,
