Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

2 fförarx MEGYEI NEPÜJSÄQ 19í?3, 'September IS. Öalmandon az „eltüntetett" baleset nyomában Dolgozik-e a munkaképtelen Béres József? Augusztus 9-én, délután üt óra tájban baleset érte a Dalmandi Állami Gazdaság egyik gépé­szét, Béres Józsefet. Egy vigyá­zatlan, elhamarkodott mozdulat és máris megtörtént a baj. A járvasilózó kihordószalagja meg­állt, a gépkezelő szólt Béres Jó­zsefnek, hogy javítsa meg. A gé­pet leállították, Béres József pe­dig valószinűleg megfeledkezett arról, hogy a leállás után a dob még egy ideig forog. Belenyúlt, a gép elkapta a kezét, és ujjait megroncsolta. Béres József még ma is mun­kaképtelen. Az SZTK-nál és á Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak munkavédelmi csoportjánál azonban hiába várják a baleseti jegyzőkönyvet, hogy annak alap­ján elvégezzék a vizsgálatot. A balesetről mindmáig hivatalosan nem tudnak áz illetékes szervek. Nem az első eset, hogy a Gal- mandi Ajlami Gazdaságban nincs rendben a balesetek nyilvántartá­sa. Most is két másik balesetről készült jegyzőkönyvet kell ki- vínnie Fodor István elvtársnak, az SZMT munkavédelmi felügye­lőjének, hogy kitöltesse a hiá­nyos rovatokat. Mindkettőn hi­ányzik annak megállapítása, hogy kit terhel a felelősség, hiányzik több aláírás — köztük a sérülté is. Ezek azonban viszonylag könnyebben pótolhatók. Béres Jó­zsef esetében azonban sokkal ne­hezebb kideríteni az igazságot. Senki nem tud semmit Első utunk a gazdaság SZTK- ügyintézőjéhez vezet. Pálfi Bé- láné láthatóan meglepődik, ami­kor Béres nevét meghallja. — Én már mondtam, hogy baj lesz ebből, az ilyesmi előbb-utóbb úgyis kiderül, de nem hallgattak rám. Mi úgy tudjuk, hogy ami­kor a baleset megtörtént, haza­utazott Tard-pfusztára. 'Aztán, egy-két -hét múlva csodálkoztam, hogy nem jelentkezik a táppén­zért. Most meg megkaptam az augusztusi bérjegyzéket, hát azon ott szerepei Béres József is, még­pedig úgy, hogy a hónap végéig megszakítás nélkül dolgozott. De legjobb, ha felhívják Veresegyhá­zát, ott történt a dolog, abban az üzemegységben dolgozik Béres. Vinczellér Károly bérelszámoló jelentkezik. — Hogy meddig dolgozott Bé­res? — Kérem, itt a bérjegyzék, meg a munkalapok, ezek szerint augusztus 31-ig minden nap dol­gozott. — És tudomása szerint az el­számolt napokon dolgozott is? — Én azt nem tudhatom, en­gem a munkalapok érdekelnek. Negyedórával később újra hív­juk az üzemegységet, most Nagy Ferenc brigádvezetővel beszélünk. — Ott dolgozik Béres József?-— Igen kérem, itt van állo­mányban. És most dolgozik-e-? — Biztosan, kint van valahol. •— Bejött ma reggel is? — Hát... hát.» ma nem. — És tegnap? — Tegnap sem. Ugyanis, ami­kor a keze megsérült, engedélyt kapott, hogy hazamenjen a csa­ládjához. — Végeredményben tehát dol­gozik? — Hát kérem, úgy van. hogy dolgozik, de engedéllyel van tá­vol. Látjuk már, hogy így nem me­gyünk sokra. Kimenni Veresegy­házára szinte lehetetlen, nagy a sár, de gyerünk az igazgatóhoz. ő talán többet tud. Ugy-e ez nem szabálytalan ? Vas elvtárs, a gazdaság igaz­gatója ismeri az ügyet. De lát­szik, valami visszatartja attól, hogy teljes nyíltsággal beszéljen. — Mert tudod. Fodor elvtárs, a múltkor beszélgettünk arról, hogy nem kell minden apró-csep­rő balesetet jelenteni. Ha valaki ráüt az ujjara, pár napig olyan helyre tesszük, hogy azt a köny- nyebb munkát el tudja végezni. Az illető is jól jár, táppénz he­lyett- teljes fizetését megkapja, meg aztán nekünk is jó, ha az ilyen sérülés nem minősül üzemi balesetnek. És ugye, ez nem is szabálytalan... — És Béres esetében? — Hát neki bizony komolyabb a sérülése, de számára is lehet találni olyan helyet — őrizni a gépparkot, megnézni, hogy ami­kor kimennek, meg bejönnek a gépek, nincs-e valami bajuk. így is intézkedtünk... — Végeredményben tehát dol­gozott a baleset után? — Intézkedtünk, hogy köny- nyebb munkát kapjon, bérének változatlanul hagyása mellett. Tehát az igazgató elvtárssal sem jutottunk tovább, nem ka­punk határozott „igen”, vagy „nem” választ. Nagy Lajosnál, a gazdaság biz­tonsági megbizottjánál ott talál­juk a baleseti jegyzőkönyvet Rendben ki van töltve, csak ép­pen a főmérnök aláírása és a baleset okának, felelősének meg­állapítása hiányzik. És nem küld­ték el. — Tudom, hogy el kellett vol­na küldeni, de utasítást kaptam, hogy ne küldessem el... Dabi elvtárs, az szb-titkár is­meri az ügyet, ő úgy tudja, hogy Béres még akkor hazament, de- hát biztosat ő sem tud mondani. Azóta ne*n láttam Végül dr. Domer István orvost keressük fel. Ö látta el a sérülés után Béres Józsefet. — Kérem, én már ki is állí­tottam a táppénz-utalványt, mert láttam, hogy elég súlyos a sérü­lés, néhány hét rámegy a gyó­gyulásra. De amikor mondta a kerületvezető, hogy könnyebb munkát adnak néki, amit el tud látni, összetéptem a papírt. De Béres ezután kérte azt, hogy irá­nyítsam át a lakóhelyéire illeté­kes látrányi orvoshoz, mert ő haza akar menni és otthon kezel­tetni magát. — Elképzelhető, hogy itt dolgo­zik és otthon kezelteti a sebet? — Az lehetetlen, hiszen í’ard- puszta ide hatvan-hetven kilomé­ter, naponta nem járhat be dol­gozni. Ha meg itt van. akkor máshova nem mehet, csak hoz­zám. A sérülés ugyanis olyan, hogy az első időkben naponta kétnaponként kell kezelni. Kü­lönben is a látrányi orvos más­nap felhívott telefonon, mert el­felejtettem Béres papírjára ráír­ni, hogy kapott-e tetanusz-oltást. Azóta ő kezeli. Eljutottunk tehát a tényékig. Ezek szerint Béres József a bal­eset óta nem dolgozhat a gaz­daságban. Ennek ellenére — meghamisítva a munkalapokat — elszámolják a munkabérét, a bal­esetet pedig nem jelentik. Az ok­ra csak következtetni lehet: a baleseti statisztika kedvezőtlen alakulása rossz fényt vet a gaz­daságra, sőt kihat egyes vezetők prémiumára is. Jellemző egyéb­ként a gazdaságban uralkodó légkörre, hogy senki sem merte nyíltan, őszintén feltárni a való helyzetet. ’ Az SZTK-ügyintéző például többször is megkérdezte, hogy hóimét jutott tudomásunk­ra a baleset? Hogy miért érdekli ez? — Nehogy a vezetők arra kö­vetkeztethessenek, hogy tőlem szereztek tudomást az ügyről. A baleseti statisztika egyik jellemzője egy vállalat munkájá­nak, gazdálkodásának. Igen he­lyes, ha mindenütt a statisztika javítására törekednek, minél ke­vesebb balesetet, minél kevesebb kiesett munkanapot tartalmazzon az. Szépíteni azonban lehet úgy is, hogy megelőzik a baleseteket, megszervezik a balesetelhárítást. Az olyasfajta „szépítés”, amit a Dalmandi Állami Gazdaságban tapasztaltunk, nem segít. J. J. Szeptember 12-én és 13-án, két­napos látogatásra a bonyhádi já­rásba érkezett Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, megyénk or­szággyűlési képviselője. A vendég tanácskozott a járás vezetőivel, <s beszélgetett Bonyhád dolgozói­nak képviselőivel. A látogatás al­Vass Istvánná látogatása a bonyhádi járásban kalmával Vass Istvánná felkeres-** te Felsőnána és Izmény terme­lőszövetkezeteit is. Itt Daradics Ferenc, a Bonyhádi Járási Párt- bizottság első titkára kíséretében tájékozódott a termelőszövetkeze­tek munkájáról, s beszélgetett a közös gazdaságok tagjaival. Hálózatfejlesztési program 1970-ig a ktsz-ek javító-szolgáltató tevékenységének fokozására Nemrég adtunk hírt arról, hogy a tanácsi iparban az elkövetke­zendő években javító-szolgáltató kiskombinátokat hoznak létre a lakosság növekvő szükségleteinek mind jobb kielégítése céljából. Ebbe a munkába, mint arról most értesültünk, a megye kis­ipari szövetkezetei is bekapcso­lódnak. A szövetkezetekben — a megyei és járási tanácsi szervek, valamint a KISZÖV részvételével — most készülnek a hálózatfej­lesztési tervek. A megyei tanács vb. a közelmúltban hagyta jóvá az 1964. évi tervet, s ezzel egy- időben az előzetes felmérések alapján javaslat készül az 1965-ös évre, valamint a harmadik öt­éves terv időszakára is, tehát 1966-tól 1970-ig. Ezek a tervek azt tartalmazzák majd, hogy a szö­vetkezetek hol, milyen szakmád ban fejlesztik hálózatukat. Részletes tervről még nem kap­tunk tájékoztatást, de néhány megállapítást máris lehet tenni. A távlati fejlesztési program megvalósítása során teljesen meg­szűnik az ellátatlanság, s az élet- színvonal előirányzott emelkedé­sének megfelelően kielégítik a lakosság Igényeit. Előreláthatóan a legnagyobb mértékű lesz a fejlesztés a fodrá­szatban, a háztartási kisgép javí­tásnál, a lakatos, vízvezetékszere­lő és villanyszerelő-részlegeknéL a motorszerelő, méretes szabó ás fényképész szakmákban. A falusi népműveléssel foglalkozott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Pénteken ülést tartott a Haza­fias Népfront Tolna megyei Bi­zottsága. Ezen két beszámoló hangzott el. Az egyiket Vadócz Kálmán, a megyei tanács vb mű­velődési osztályának csoportveze­tő-helyettese tartotta a téli falusi népművelési feladatokról, a má­sikat pedig László Antal, a Ha­zafias Népfront megyei irodájá­nak munkatársa a községi bizottsá­gok munkájának felmérése során szerzett tapasztalatokról. Részt vett és felszólalt a tanácskozá­son Barati József, a Hazafias Népfront országos központjának művelődési osztályvezetője is. Is­mertette az állami szervekkel va­ló együttműködés elvi alapjait* s a népfrontmunka helyes irány­vonalát. A vita megmutatta, hogy a községi népfrontbizottságok ki­vették részüket az egységes téli népművelési tervek elkészítéséből és felkészültek arra, hogy segít­séget nyújtsanak a tervek meg­valósításához. Dr. Pataki József, gimnáziumi tanár foglalkozott Szekszárd város és Tolna megye idegenforgalmi fejlesztéséveL Részt vett a vitában Mentz Já­nos, Dózsa László, dr. Papp Ti­hamér. Borsi Sándomé, Gerendás Andrásné és Weisz Andor bízott-, I sági tag. Áz országban második a Tolna megyei Moziüzemi VáHalai Sok szó esik mostanában a filmszínházak látogatottságáról, s arról a munkáról is, amit a mozi­üzemi vállalatok dolgozói végez­nek azért, hogy minél több em­bernek tegyék lehetővé külföldi és magyar filmek látogatását. A filmek forgalmazásában, az elő­adások megrendezésében komoly feladat hárul a Tolna megyei Mo­ziüzemi Vállalatra is. Nem a leg­nagyobb ilyen vállalat az ország­ban, eredményei azonban ennek ellenére szembetűnők. 1963. első félévében látogatói tervüket 102 százalékra, bevételi tervüket 99.6 százalékra teljesítették. Ezzel az eredménnyel az első félév munká­jának során az országban máso­dik helyre kerültek a mozi üzemi vállalatok között. Az eredményhez jelentősen hoz­zájárultak Paks, Szekszárd és Kurd mozijai, valamint Fürgéd, Kistormás és Ujireg keskenyfil- mes üzemei, amelyek a normál, illetve a keskenvfilmes üzemek között az első három helyre ke­rültek a megyében. Régi filmek klubja alakult Bonyhádon Még az elmúlt esztendőben folytak a tárgyalások a MOKÉP, a TIT és a járási kultúrház kö­zött, hogy megalakítják a régi filmek klubját. Az érdekesnek ígérkező elgondolás az idén gya­korlatilag is megvalósul. A klub beindulásához 250 jelentkezőt terveztek, eddig 200-an már be­jelentették részvételükét. A te­matikát a járási kultúrház már megkapta. Az előfizetési díj egy negyedévre személyenként 30 fo­rint. A hat előadásból álló soro­zatra minden második hét csü­törtökjén kerül sor. A filmvetítés előtt a filmmel kapcsolatos rövid bevezetők teszik tartalmasabbá a klubesteket. (s) A falvakban még a tüzelési idény kezdete előtt beváltják az utalványokat A falusi, földművesszövetkezeti tüzelőanyag-telepek is részt vesz­nek a SZOT tüzelőanyag-utalvány akciójában. Ezek a telepek gon­doskodnak a falvakban lakó ipari munkások, nyugdíjasok, s egyéb, utalvánnyal rendelkezők tüzelő­jéről. Az utalványok száma az elmúlt évihez mértem az idén annyira megnövekedett, hogy be­váltásuk hosszabb időt vesz igény­be, s emiatt panaszok érkeznek az illetékes szervekhez. A SZÖVOSZ-ban ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy a földműves­szövetkezeti tüzelőanyag-telepek már ezideig több utalványt vál­tottak be, mint az elmúlt évben összesen,

Next

/
Thumbnails
Contents