Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

1§63. szeptember ÍZ. tor,na wegyet népűjsAö S Gondos betakarítással, a költségek csökkentésével, a veszteségekből százezrek pótolhatók Beszélgetés Vajda Istvánnal a megyei tanács vb , mezőgazdasági osztálya helyettes vezetőjével Lapunk munkatársa felkereste Vajda Istvánt, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya he­lyettes vezetőjét. Vajda elvtárs a termelőszövetkezeti tervkiesé­sekről nyilatkozott. — Igaz Vajda elvtárs, hogy a tsz-ekben a tervezettnél kevesebb lesz a munkaegységek értéke? Úgy gondolom, a szövetkezeti gazdák jogos kívánsága, hogy eb­ben az ügyben az illetékesek, a hozzáértő emberek nyilvánítsa­nak véleményt, és ne az illeték­telenek foglalkozzanak vele. — A mezőgazdasági osztály ez­zel foglalkozó szakemberei a fel­méréseket elvégezték. Elég pon­tos képet kaptunk tehát arról, hogy mi a valóságos helyzet, már ami a kieséseket, egyszerűen szól­va a veszteségeket illeti. A bevé­telek és a kiadások elemzése, va­lamint a júliusi ellenőrzések azt mutatják, hogy a megye terme­lőszövetkezeteiben a növényter­mesztés hozamkiesése körülbelül 115 millió forintra tehető. Hang­súlyozom, a növénytermesztésről van szó. S éppen ebben az idő­pontban szándékos és céltudatos e tényt hangsúlyozni, mert akad­nak a megyében, akik nem értik meg, miért fontos a betakarítás, a vetés, az őszi mélyszántás ide­jében és jó minőségben történő elvégzése. A veszteségekről szól­va a kétkedők erre a kérdésre is választ kapnak. — Az állattenyésztés területén szerencsére jobb a helyzet. Már az első félévben több volt a be­vétel, mint amennyire a tervek szerint a szövetkezeti gazdák szá­míthattak. A több bevétel össze­ge 12 800 000 forint. Ehhez jön még a mellék- és egyéb üzem­ágak 4 millió forintos többletbe­vétele. a más természetű plusz- bevételek, úgyhogy a megtakarí­tott kiadásokkal együtt a körül­belül 115 millió forintos kieséssel szemben a terven felüli bevétel 19 millió 200 000 forint. A máso­dik félévben még számítani lehet arra, hogy az állattenyésztés, a szőlők, a kertészetek, a lucerná­sok (magfogás), a segédüzemágak még újabb 28 millió forinttal pó­tolják a növénytermesztés vesz­teségeit. Ez annyit jelent, hogy a tényleges kiesés körülbelül 68 millió forintra tehető. De tévedés ne essék, ez az összeg nem ter­heli teljes egészében a munka­egységeket, tehát csak részben érinti a szövetkezeti gazdák jö­vedelmét. de érinti, főleg ott. ahol nem gondoskodnak a kiesé­sek pótlásáról. Számításaink sze­rint a kiesések körülbelül 3 fo­rinttal csökkentik a munkaegy­ségek értékének megyei átlagát. Még annyit mondanánk itt. hogy átlagról beszéltem, tehát van olyan tsz, ahol egyáltalán nem lesz kiesés, másutt viszont az át­lagnál többre lehet számítani. — Szeptember közepén va­gyunk. Mi a véleménye Vajda elvtár's, lehet még valamit ten­ni a kiesések pótlására? — Sokat lehet még tenni. Ezt nemcsak én mondom, ezt a ter­melőszövetkezeti vezetők több­sége nagyon jól tudja és ennek megfelelően tesz intézkedéseket Beszélhetnénk ai bogyiszlói, a miszlai. a pálfai termelőszövet­kezetről, ahol az elnök, a főagro- nómus. a főkönyvelő, a főállatte­nyésztő nemcsak keresi, de meg is találja' annak a módját, mit mivel, és mit hogyan pótoljanak Jelentős összegek takaríthatok meg az üzemviteli költségek csök­kentésével. Itt arra gondolok, hogy feleslegesen ne használják a telefont, ne fogyasszák az ára­mot, csökkentsék a kiszállásokat a levelezPetéseket, stb.. Mindezt a sok kicsi, sokra megy elv alán­ján mondom. A gazdaság általá­nos költségeinek csökkentésével is számottevő összeg takarítható meg. A növénytermesztésből eredő kieséseket számos közös gazda­ságban árubaromfival próbálják kiegyenlíteni. Jó módszer ez is. A csirke megfelelő takarmányo­zás és gondozás mellett hamar felnő, jól értékesíti a baromfi a takarmányt, és szép pénzt hoz a közös gazdaság „konyhájára”. Marhahizlalásnál, sertéshizlalás­nál célszerű nagyobb gondot for­dítani a magasabb súly elérésé­re és a jobb minőségre. A gépek kihasználása, a gépkapacitás nö­velése, az üzemanyagfogyasztás csökkentése szintén költséget csökkentő, bevételt növelő ténye­zőt jelent. A másik, ami nagyon fontos, a gondos betakarítás. Nem túlzók, ha állítom, hogy gondos betakarítással milliókat foghat­nak meg a szövetkezeti gazdák. Vannak tehát lehetőségek és leg­több termelőszövetkezetben eze­ket a főkönyvelő beszámolója és jelentése alapján igazgatósági ülésen tárgyalták meg és megfe­lelő határozatokat hoztak. — Érdemes lenne Vajda elv­társ néhány szót szólni a kiesé­sek okairól. A termelőszövetke­zetekben rendszerint azt hallom, hogy az időjárás az oka minden­nek. — Ebben sok az igazság. Csak­hogy önámítás lenne mindent az időjárásra fogni. A növényter­mesztésből eredő kiesésnek jelen­tős hányada kenyérgabonából származik. Mi ennek az oka? Ál­talában az agrotechnikai módsze­rek be nem tartása. Az, hogy ta­valy több termelőszövetkezetben sze fél centiméter mélységbe ke­rült a mag. Az, hogy nem készült, el idejében és jó minőségben a magágy, az, hogy még november­ben is vetettek számos közös gazdaságban, s az előírtnál keve­sebb vetőmagot használtak, a csí­rázóképesség megvizsgálásával^ nem törődtek, és így tovább és így tovább. S mindennek mi lett a következménye: sok millió fo­rintos terméskiesés. Ide tartozik^ ezután a kései betakarítás, a ren- i1 geteg tavaszi szántás, amely i1 mind-mind hozzájárult a veszte- (• ségekhez. Szakcs, Gyönk, Gyulaj, I1 Belecska tsz-tagjai sokat tudná­nak erről beszélni. Erről van szó, amikor azt hangoztatjuk, hogy idejében végezni minden munká­val — fejezte be nyilatkozatát Vajda elvtárs. — szp — A távolság nagy, mégis közel vagyunk egymáshoz46 Magyar—vietnami baráti találkozó Kisvejkén Nagy forgalom volt kedden Kis- vejkén. Az autók jöttek, mentek a falu lakói közül nagyon sokan ünneplőbe öltöztek. Ezen a napon került 6or a Hazafias Népfront szervezésében a magyar—.vietnami találkozóra. Kisvejkére érkezett erre az al­kalomra Hoáng Báo Szón, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. Dáng 5—7 centiméter helyett mindösz- í Thány Khiet. a nagykövetség flz illetékes megvizsgálta A panaszosnak igaza van Nagy Ferenc bátaszéki lakos panasszal fordult szerkesztősé­günkhöz, mert a bátaszéki föld- művesszövetkezeti italboltban, ahonnan kimért sört akart haza­vinni, nem szolgálták ki olyan állítólagos indokkal, hogy kell a sör a munkásoknak. Nevezett pa­naszát a Szövetkezetek Tolna megyei Központja megvizsgálta, s a következőkben értesítette la­punkat. „ ... az egységvezető olyan ér­telmű rendelkezést nem kapott. hogy utcán át sört nem szolgál­hat ki. A sör kiadásának megta­gadása szabálytalan volt, hiszen az üvegben történő kiszolgálás­hoz minden eszköz rendelkezés­re állt. A panaszossal szembeni magatartásért és a kiszolgálás megtagadásáért az fmsz igazga­tósága az egységvezetőt szóbeli figyelmeztetésben részesítette és egyben felhívta figyelmét az üz­leti szabályzatban előírtak ma-1 ságot, és ellátogattak az iskolába. munkatársa, Almási Alfréd, a Külügyminisztérium képviselője, Hunyadi Károly, a Hazafias Nép­front megyei titkára, országgyű­lési képviselő és Péti János, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke, országgyűlési képviselő. Ott vol­tak a megye és a járás több szer­vezetének képviselői, köztük Lambert József, az MSZMP járá­si másodtitkára. A vendégeket Patócs Rezső, a Hazafias Nép­front helyi elnöke köszöntötte. ■ V - ... . ^ ^ . Véletlen volt, hogy Kisvejkén került sor a baráti találkozóra. A vietnami elvtársak egy ma­gyar faluval kívántak megismer­kedni, erre meghívást kaptak Kisvejkére. A vendégek bekopogtattak két szövetkezeti paraszt lakásába — Kovács Istvánékhoz és Hosszú Jánosokhoz. Megnézték, milyen lakásban élnek a magyar parasz­tok, beszélgettek a házigazdával a család örömeiről, gondjairól. Megtekintették a közös gazda­I óvodába. Esténként gyakran kint üldögélnek a ház előtt. Beszélgetnek az élet fo­lyásáról, a gyerekekről, az unokák csinytevései- ről. hozott a világra. Része­ges férje mellett nehéz volt az élete. A másik­Anyókák radéktalan betartására.’ rrw r.vwwwwuww jw wvwvzzíj r itj i r rrsrj t irzt ívws. i vwhvvvvwasvwwavwam — A mamának is kellene valamit venni névnapjára. A gyerekek elég sok pénzt kicsal­nak tőle cukorra, fagy­laltra, valamivel viszo- gondtalanul éljen. — Itt voltak vasár- nozni kéne — mondta a Az egyik 10 gyereket Hívjdk „tagúkhoz. Anyó- nap az unokák, férjes- menyem. ^ egyiket sem akarja tői, gyerekestől. Meg- — gs tudja, mit vála- megsérteni. Talán egy kérdezték, mit szeretnék szolt az én élhetetlen kicsit ragaszkodik a la- névnapomra. Téliruhát, fiam? ™k„e?V,.lanya.a2f kásához is, amelyben vagy bundáscipőt — me- _ Mit érinél? Több minden elhalt lányára sél a fiatalok, látogató- neki. mint nekünk, emlékezteti. sáról. De ^ annyira meg A másik anyóka — ~ Ne fe.fyetek, s‘Hn" akarsz emlékezni a név­A másiK anyom, f ng koitsegeskedje- ^piáról veouél Mari nem - a legxdo- ^ _ mondtam nekik ve0yel sebb fiánál lakik, aki gs mja h(ába szabad. apjara ütött Ha iszik, kozta az egyik ru_ izgaga, veszekedő. Úgy M v valót is fiatalon vesztette el Két unoka maradt utá­na. Nevelésüket magára vállalta, mert féltette őket a mostohától. Az anyóka sokat dol­gozott. „úri házakhoz” takarítani, mosni, va­fcét él. aZ anV°ka köz°ttük- máTik egy^pár°bundáf- SZC a bortT ' vnf nnl/imi > n ono rt ... T3— ■ I.. egy üveg bort. — Bort? Hát nem tu­dod, a mama nem isz­salni járt, hogy a anyátlan kislányt fel­mint valami idegen. cipőt. A virágot a déd­kaptam. Iga re kenyérkeresők lettek, férjhezmentek, anyóka most már annak örül. hogy az jól boldogulnak az élet­szót, akkor többet. ha szerény nyugdijából az unokáknak is juttat vá­zán nem panaszkodha­tok olyan jók hozzám, mint szegény lányom komolyan, mert sokszor Baj is 02? Majd megiszom én az egész­ségébe. Persze. ezt csak viccből mondta. nem IL f 1/ f ISI. \, _ , ’ • I I V V ■ VV - ty Z> , . , r unokák U,mtt Szomszédasszonya le ha elne Magát eljár ugyan a fiamsza­ezt jól tudja, de ezek- ....................... ben. A dédunokákat dé­röl a dolgokról tapintat­delgeti, azokban gyö- n(>k ból soha sem beszél­Mari néni mivel lepték 1®, de különben jó gye­mé g a gyerekei? rek — tette hozzá gyor­— Engem? Eddig még san Mari néni. Látszott nyörködik. Egyedül ma- semmivel — válaszol a , legszívesebben radt a kis lakásban, de — Eljár az idő fe- másik szomorúan. De vmzaszivna a nem maradt magára. Az lettünk. Megértem a 71. hallottam, an'kor a unokák gondoskodnak születésnapot — sóhaj- mennem, meg a fiam róla, hogy öreg napjai- tott az anyóka. beszélgettek. Pozsonyi Ignácn* szájára tódult és hirtelen ki­mondott igazságot. Mire bealkonyodott, zsúfolásig megtelt a falu művelődési ottho­na. Itt nemcsak az érdeklő­dés volt kellemes meglepetés a vendégek részére, hanem maga az épület is. A kis község olyan szép művelődési otthonnal ren­delkezik, amilyennel sok nagyobb helység sem dicsekedhet. Ez a falu lakóinak összefogását, aka­raterejét tükrözi, hiszen saját erőből teremtették meg a község­fejlesztési munka során. A következő kellemes meglepe­tés az"volt. hogy a helyi népvise­letbe öltözött iskolások a vietna­mi himnusszal nyitották meg az ünnepélyt. Két ünnepi beszéd hangzott eL Az elsőt Péti János mondotta. Péti János két évvel ezelőtt Viet­namban járt egy magyar parla­menti delegáció tagjaként, így aztán személyes élményeket mondhatott el. — Utunk során egy távoli or­szágot ismertünk meg. Itt egé­szen más a táj, az éghajlat mint nálunk, merőben mások az em­berek szokásai is. Az itt élő em­berek közül még nagyon kevesen jártak nálunk, csakúgy, mint ahogyan tőlünk i6 kevesen for­dultunk meg abban az országban. Egy alapvető dolog azonban na­gyon is összefűz bennünket, ez pedig az. hogy Vietnamban is a szocializmust építik. Ezért az­tán noha nagy köztünk a távol­ság. mégis közel vagyunk egy­máshoz. A vietnami nagykövet egyebek közt ezt mondotta: — 1862-ben a franciák gyarma­ti igát raktak országunkra, Az­óta egymást követték a forradal­mi harcok, míg végre 1945-ben megalakulhatott a Demokratikus Köztársaság. Ezután még kilenc évig kellett háborúznunk a gyar­matosítókkal szemben, végül si­került térdre kényszerítenünk a2 ellenséget, s mo6t nagy lendület­tel építhetjük a szocializmust. Országépítő munkánkhoz jelentős segítséget kapunk a szocialista nemzetek nagy családjától. Ma­gyarországtól is. s ezúton is kö­szönetét mondok népem nevében a Magyarországtól kapott segít­ségért. Ezt követően kedves ajándékot — emléktárgyat — adott át a kisvejkeieknek, majd pedig az iskolások kedves műsora követ­kezett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents