Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-11 / 212. szám
1963. szeptember 11. TOLNÁ WEGTFf NBPÜJSÁQ 5 A dombóvári járás ellátásának jelene és jövője Sok gondot okoi Talán egy területen sem volt annyi átszervezés, mint a kereskedelem terén. így volt ez a dombóvári járásban is. Az átszervezés helyességét esetenként sokan kétségbe vonták, vitatták. A valóság azonban az, hogy a kereskedelmi hálózat örvendetesen fejlődik a dombóvári járásban. és ehhez hozzájárultak az átszervezések is. Dombóvár kereskedelmi hálózata például ez idő szerint a legkielégítőbb az egész megyében, üzletei például sokkal különbek, mint a szekszárdi üzletek. Az idei évben két lényeges szervezeti intézkedés volt a jobb áruellátás érdekében Az egyik az. hogy körzetesítet- ték a földművesszövetkezeti hálózatot. az irányítást jelenleg két földművesszövetkezeti központ látja el az egész járásban. Dombóvárhoz tartozik Dalmand, Ko- csola. Szakcs. Nak, Lápafő, Vá- rong, összesen 116 egységgel. A másik szövetkezeti központ Kurd. Ide tartozik Döbrököz, Gyulaj, Csibrák, Dózs és Mucsi 56 egységgel. A másik lényeges szervezeti intézkedés a Vendéglátóipari Vállalattal történt csere volt: Dombóváron a Vendéglátóipar egységesen földművesszövetkezeti kezelésbe ment át. örvendetesen növekszik a járás területén a kereskedelmi forgalom. ... Az idei év első felében 18 milliós kereskedelmi forgalmat bonyolítottak ie, bat millióval többet mint amény- nyit terveztek. . Túlteljesítették a közétkeztetési tervüket is, sőt. a földművesszövetkezetek keretében működő iparágak tervteljesítése is 100 százalékon felüli — a dombóvári hűsi-üzem kivételével. Megnyugtató a helyzet akkor is. ha a számadatok mögé tekintünk: a járásban biztosítani tudták az országos színtű ellátást. Ha azonban a részleteket nézzük. sok probléma merül fel. • Az idén legtöbbször talán a járás zöldség- és gyümölcsellátása került szóba. Ez sok gondot jelenet zöldáru-ellátás — tett mái- az előző években is, s az idén hatványozottan jelentkezett. A gondokat mindenekelőtt az növelte, hogy nemcsak az ipari munkás lakta Dombóvár ellátásáról kellett gondoskodni, hanem a mezőgazdasággal foglalkozó községekéről is. Általános tapasztalat, hogy a háztáji gazdaságokban egyre inkább háttérbe szorul a konyhakertészet és a gyümölcstermelés. Ebből következik, hogy rohamosan megnőtt azoknak a száma. akiket központi készletből kell ellátni. A földművesszövetkezetek mindenekelőtt a termelőszövetkezeteken keresztül próbálták biztosítani az igényeket. A tárgyalások néhol eredményre is vezettek. Dombóváron például nagyban bozzájárult a tsz ahhoz, hogy a földművesszövetkezet el tudja látni a lakosságot megfelelő zöldséggel. A tsz-ek közvetlenül is több helyen árusítottak zöldségfélét. Persze erre nem mindig a legszerencsésebb formában került sor; néhol rendkívül magas árat kértek az áruért, A MÉK szerencsére jelentős mennyiséget tudott boltokba szállítani. így aztán az ellátás kisebb zökkenőktől eltekintve' kielégítő volt. Kiderült azonban az is. hogy az ellátásnak nem pusztán az az előfeltétele, hogy legyen áru, hanem olyan kereskedők is kellenek, akik azt szívesen árusítják. A járás boltvezetői ■ megkapták a szükséges értesítést, hogy a keresletnek megfelelően nyújtsák be igényeiket a MÉK-hez zöldáruért. A boltosok egy része rendelt is megfelelően, egy részük azonban vonakodott, felesleges tehernek tekintette a zöldáruval való bajlódást. A járásnak természetesen a járás területén felvásárolt zöldárukra kellett alapoznia az ellátást. Egy sor áruból sikerült is többet felvásárolniok. mint az előző év megfelelő időszakában, így paradicsomból, zöldbabból, uborkából, sárgabarackból. Persze Új létesítmények jobb lett volna ha még több kerül felvásárlásra. Éppen ezért, amint Vaszkó Szilveszter, a járási tanács elnökhelyettese mondotta. keresték, kutatták a rejtett tartalékokat. Megfigyelték például, hogy rengeteg a szétszórt gyümölcsfa a határban és udvarokban egyaránt, s azok termése jórészt kárba vész. mert a néhány kilós tételek felvásárlásával nem foglalkoznak. Ezért megszervezték az ilyen kistételű és sokfajtájú gyümölcs felvásárlását, mondván, inkább ilyen legyen mint semmi. Az iparcikkeknél általában azok a problémák merültek fel a dombóvári járásban is, mint másutt. Nem volt elegendő olcsó szandál. hűtőszekrény. gáztűzhely és így tovább. Ez egyébként azt igazolja, hogy ez idő szerint nem az elosztásnál keresendők az ellátási hibáit okai. hanem a gyártásnál: egyes iparcikkekből még mindig nem készítenek elegendő mennyiséget. — Milyen kilátások vannak a járás kereskedelmi vendéglátó- ipari ellátásának javítására? A tervben szerepel a vas- és bútorüzlet átköltöztetése a FÜSZÉRT-raktár helyére. Ezzel az önkiszolgáló élelmiszerboltot! nagyobbítani tudják. Már rendelkezésre áll 3 millió forint a szálloda megépítéséhez. Nagyobbitják a cukrászdát. nagy kapacitású cukrász- műhelyt létesítenek. Persze nemcsak Dombóváron, hanem a járás községeiben is sor kerül fejlesztésre: Dalmandon büfét építenek. Lápafőn és Ko- csolán szikvízüzemei létesítenek, Kocsolán korszerűsítik a tüzép- telepet. Még a kültelekre is gondolnak: Felsőleperden, Nosztány- ban és Mászlonyban korszerűsítik a vegyesboltot. Kurdon kis- áruházat létesítenek, Döbröközön korszerűsítik a ruházati boltot, Gyulajon pedig falatozót helyeznek üzembe. Mindez mutatja, hogy a dombóvári járás kereskedelmi és vendéglátóipari hálózata az ' élet követelményeinek megfelelően állandó fejlődésben van, B. F. Elkészült Decs következő évi kulturális terve A tervkészítés jó és rossz tapasztalatai Most készítik minden községben a következő évad kulturális terveit. Sőt a legtöbb helyen már túl is vannak a tervkészítés közvetlen gyakorlati munkáján, csak a tanácsülésre várnak amely még ebben a hónapban megtárgyalja, módosítja, vagy jóváhagyja, megváltoztatja vagy elfogadja — szentesíti és kötelező törvénnyé teszi ezeket a terveket. A tervkészítés bonyolult, nagy figyelmet, hozzáértést és lelkiismeretes alaposságot igénylő munka. Mindenekelőtt az szükséges hozzá, hogy minden szerv és szervezet, egyesület hozzáadja a maga obulusait a nagy egészhez, hogy a sok résztennivalóból kialakulhasson az egész község egységes és közakarattal végrehajtandó egész évi kulturális programja. Az idén sokkal jobbak a tapasztalatok, mint tavaly, vagy az azt megelőző esztendőkben voltak. Az örömbe azonban üröm is vegyül néhány községben még min dig nem látják, hogy a jó munka megalapozásához mindenekelőtt az alapos, jó szervezés szükséges. A decsi járási művelődési ház az elmúlt napokban tartotta tervkészítő gyűlését, amelyre a község valamennyi olyan szervét meghívták, amelynek csak valamennyi köze is van a kulturális élethez (és melyiknek nincs?!). A gyűlésen azonban csak az iskola képviselője, a nőtanács küldötte és a könyvtár vezetője jelent meg. így az ő elképzelésük be is került a község egységes munkatervébe. D? sajnálatos módon nem képviseltette magát a pártvezetőség (amely pedig az irányítás gazdája kell, hogy legyen) távol maradt a tanács képviselője. nem jelent meg senki a földművesszövetkezeti vezetőségből (nagy. élénk kulturális életet élő szövetkezetről van szó) és egyik termelőszövetkezet sem küldte el kulturális felelősét Pedig elsősorban a termelőszövetkezetek igényeit, a termelőszövetkezeti parasztság nevelését, kulturális felemelkedését kell szolgálnia a programnak — és szolgálja a kulturális megbízottak távolmaradása ellenére is. A községi tanács így Decsen csak féligkész munkatervet fog megtárgyalni. Remélhetőleg a tanácsülésen még sok okos. hasznos javaslat hangzik majd el. s amit elmulasztottak egyesek a lei'v tárgy Mason elmondani, legalább ott elmondják, hogy kere-' kebbé. egészebbé tegyék a sok szépet ígérő programot. Hogy valamelyest enyhítsük az egyébként teljesen jogos szemrehányásokat, ízelítőül néhány programpont: Megrendezik a termelőszövetkezeti akadémia második évfolyamát, szaktanfolyamokat szerveznek a szövetkezeti gazdák számára, külön az állat- tenyésztésben. a növénytermesztésben, a baromfitenyészetben, a kertészetben, stb. dolgozók részére. A jól bevált ifjúsági filmszeminárium a következő évben is működik majd, s megszervezik a „Nők akadémiáját’'. Az „Oko6. vidám vasárnapinak három előadása lesz. A régi szakkörök mellé megszervezik a honismereti szakkört Kőfalvi János és a báb- szaKkört Villányi Kálmánná pedagógusok vezetésével. A tervek szépek, megvalósíthatók. de még jobbak lennének, ha a készítésben mindazok részt vettek volna, akik valamilyen i okból (kifogás ebben az esetben j nem fogadható el) még a terv- j tárgyaló értekezletről is távol maradtak. Cs. Gy. I Amikor szelíd a Séd. A megszépült előkészítőben Ívűiről nézve úgy tűnik, mintha nem is üzem, hanem lakás, vagy legalábbis munkásszállás lenne. Az ablakon frissen mosott függönyök. itt-ott még egy cserép virág sziluettje is látszik. Csak a gépek, a felvető, meg az automata csévélő monoton zúgása figyelmeztet, hogy nem otthonba, hanem üzembe lépünk be. A Tolnai Selyemgyár szövődé jé nek előkészítőjébe. Igaz, talán helytelen is szembeállítani az otthon és az üzem fogalmát. Az előkészítő asszonyai, leányai éppen azt akadják, hogy munkahelyük otthon is legyen. Ugye. mennyivel szebb itt minden, mint a múltkor, amikor itt járt? — Ezzel fogad a felvetőgép mellett Lampek Erzsi, az Asztalos János szocialista brigád vezetője. — Valóban, sok a változás. És minek köszönhető mindez? — Szerettük volna mi azelőtt is kicsinosítani a munkatermeket, dehát hiába pucoljuk az ablakot, ha a falak piszkosak maradnak, meg hiába akarunk rendet tartani, ha nincs hova elrakni az anyagot. Amikor megtudtuk, hogy új művezetőt kapunk, elhatároztuk, hogy már az elején követelőzni fogunk. Az első kérésünk az volt. hogy fessék ki az üzemet. Józsi bácsi, az új művezető aztán segített. Ahogy elkészültek a festők, következtünk mi. Hétfőn egy órával korábban jöttünk be és nekiálltunk takarítani. Mire megindulhattak a gépek, már ragyogott minden. Aztán az eszbére mentünk, anyagot kértünk függönyhöz, hogy majd mi megvarrjuk. Ez is sikerült. Pár nap múlva már került virág is, otthon mindegyikünknek van jónéhany cseréppel, ki ezt, ki azt hozott. Azt a ládát, ott a fal mellett, Józsi bácsi szerezte, befestjük és abban tartjuk majd a fonalat. A másik teremben a falon lévő vitrin is új szerzemény, az lesz a brigádszekrényünk. Ott helyezzük el a brigádnaplót, okleveleket, meg a jutalomkönyveket, mert arra is számítunk. — Miféle könyvekről van szó? — Hát amit majd a szavalóversenyen nyerünk. Mert erősen készülünk arra is. Igaz, hogy a tizenhat tagú brigádban tizenhárom az asszony, de versenyre kelünk a fiatalokkal ebben is. Meg a tanulásban is. Tavaly Kertész néni végezte el a nyolcadik általánost, most meg Linkné iratkozott be. Amikor híre ment a gyárban, hogy az egyik brigád selyemhernyópetéket kért. mi is jelentkeztünk. Beosztottuk a munkát, mindig más etette a hernyókat, meg vigyázott rájuk. Sikerült felnevelni őket. Amikor leadtuk a gubát, dicséretet kaptunk. Majdnem mind elsőosztályú volt. — Mit csináltak a pénzzel? — Kirándultunk Harkányba. A maradékból pedig halvacsorát rendezünk. Jól jön egy kis közös pénz a brigádnak mindig. Névnapi összejövetel. a tanévzáró megünneplése. kirándulás Domboriba a következő évi programban is szerepel. Olyan a mi brigádunk, mint egy család. — A család otthona pedig a megszépült, kicsinosított előkészítő üzem. (J)
