Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-10 / 211. szám

t 1963, szeptember 18. VOLNA MEGTFI NfSFOJS.O s Huszonhárom új üzemi tanács a megye ipari üzemeiben Legyen-e mélyvíz ? A májusban megjelent 1011/1963 számú kormány- és SZOT-hatá- rozat alapján az állami ipari és mezőgazdasági üzemekben újjá kell választani az üzemi tanácso­kat, Az üzemi tanácsválasztások­ra mindenütt a második félévi termelési tanácskozásokon került sor. Megyénkben huszonhárom olyan ipari és ugyancsak huszonhárom mezőgazdasági üzem van, ahol üzemi tanácsokat kell létrehozni. Az ipari üzemekben a múlt héten fejeződtek be az üzemi tanács- választásók, a mezőgazdaságban — állami gazdaságokban és gép­állomásokon — szeptember 20-ig fejeződnek be a választások. A választásokat követően meg­tartottak az alakuló ülést az üze­mi tanácsok, ahol elkészítették a munkatervet is. Az elkészült munkatervek azt mutatják, hogy az új üzemi tanácsok ismerik a határozatban megszabott felada­tokat. üzemük, vállalatuk prob­lémáit. A Bonyhádi Zománcgyár üzemi tanácsa például még ebben a negyedévben megtárgyalja a műszaki fejlesztési terv végrehaj­tását. Megkezdődött a tanítás a% új bátaszéki gimnáziumban Az idén végre teljesült közsé­günk lakosságának régi kívánsá­ga: Bátaszék középiskolát kapott. E tanévben egy osztály nyitásá­ra kaptunk engedélyt, melynek létszáma 50 fő. A tanulók több­ségét a két bátaszéki általános iskola adja, valamint Béta, de van bejáró tanulónk Mórágyról és Alsónyékről is. Az induláshoz három pedagógust kapott isko­lánk: Tamásiból Kunos Ferenc magyar—történelem, Kunos Fe- rencné történelem—latin—orosz. Tolnáról Schárer Mihályné mate­matika—fizikaszakos nevelőket, akik szaktárgyaikat tanítják eb­ben az osztályban, míg a többi tantárgyat a két helyi általános iskola szakos tanárai látják el. Az induláshoz minden támoga­tást megkaptunk: a községi ta­nács lakást biztosított az ideke­rült új nevelőknek, a KlSZ-alap- szervezet átadta helyiségét, amely­ből tantermet alakítottunk ki, így hosszú idő óta először nincs tan­teremhiányunk, s ennek követ­keztében csak délelőtti oktatás folyik. Bárd Flórián, a megyei tanács művelődési osztályvezető- helyettese és dr. Bársony Róbert- né középiskolai előadó többször járt kint, hogy segítsen az indu­lásnál. Az iskolát a Szekszárdi Garay János Gimnázium patro­nálja. A nappali tagozattal együtt megindult a felnőttoktatás is, levelező tagozaton, ahová közel 40 jelentkezőnk van. A gimná­zium jelenleg az I. sz. általános iskolával közös szervezésű iskola­ként működik, később ' önálló gimnáziummá alakul. Ezért a kö­vetkező tanévben már két első osztályt indítunk, melyből az egyik szakközépiskola lesz. ahol j az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkás-bizonyítványt is kap­nak a tanulók. Színvonal és lehetőség tekinte­tében sem járnak rosszul tanu­lóink. Az osztály orosz és német nyelvet tanul, de rendkívüli tárgyként latin és angol nyelv ta­nulására is van lehetőségük. A gyakorlati oktatás a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben történik, ahol a fiúk mezőgazdasági gépjavító, a lányok zöldségtermelő és haj­tató szakmában kapnak szakirá­nyú előképzést. Az általános iskola is jól járt a gimnáziummá! hiszen a középis­kolai tanárok is oktatnak az ál­talános iskolákban. A tanulók számára menzát és tanulószobát tudunk biztosítani. Huszonöt gim­nazista részesül kedvezményes étkeztetésben. Reméljük, hogy a közös erőfe­szítés meghozza a gyümölcsét és négy év múlva eredményes mun­káról számolhatunk be. hiszen az egész község és .tantestület ös-.- szefogása és közös erőfeszítése csak jó eredményre vezethet. Földes László igazgató. D ejött Nakról Szekszárdra u egy fiatal, budapesti me­zőgazdász, hogy panaszt tegyen Pozsonyi Ignácnak, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztálya személyzetisének. Mátyás Ferenc, a fiatal szakember munkájával elégiedett. Nagyjából így képzelte el egy mezőgazdasági termelő­szövetkezetben a munkát: tudta, hogy nem henye időtöltés vár rá, hanem küszködés, fáradozás, egy jobb igazabb és gazdagabb pa­raszti világ megteremtéséért. S azt a vonzó, fiatalos tettre kész­séget sem szabad lebecsülni, megmosolyogni, amely feltétle­nül benne lehetett, amikor Bu­dapestről Nakra jelentkezett. A szűzföldek meghódításának való­ságos romantikája igenis hatás­sal van a napjainkban kezdő fiatal mezőgazdasági szakembe­rekre, de ott a nagy hiba, hogy gyakran már induláskor alapo­san lehűtik őket. Ez történt ebben az esetben Mátyás Ferenccel is. aki elpana­szolta, képtelen Nakon maradni, mert még annyira sem törődnek vele. hogy megnézzék milyen körülmények között lakik. Pozso­nyi elvtárs érdeklődött a dombó­vári járási tanácsnál, s megkér­dezte, mi igaz a fiatalember pa­naszából. Ezt a választ kapta: semmi. Dehát feltételezhető-e, hogy Mátyás Ferenc szórakozás­ból Szekszárdra utazik, és ott panaszt tesz? Nehezen tételezhe­tő fel. Sokkal bizonyosabb, hosv az amúgyis rengeteg tennivaló miatt, róla úgy mint emberről, a naki vezetők megfeledkeztek. Elég gyakori az ilyen természetű megfeledkezés és legtöbbször ép­pen ez a baj. A munka hősi pátosza, a hét­köznapok fényében kissé kopott­nak látszik. Arról érthető módon' kevés szó esik. hogy a magyar falu új történelmét formálják a szövetkezeti emberek. Napköz­ben. munkaközben hol az a nagy gond, hogy rosszak a veögépek Miniszteri kitüntetés 38 évi munka után (Tudósítónktól). Kedves kis ünnepségben volt része mindazoknak, ákik a ger- jeni általános iskola tanévnyitó ünnepségén részt vettek. A hi­vatalos évnyitó után a községi tanács vb-elnöke. majd a paksi járási tanács művelődési osztály- vezetője emelkedett szólásra, a párt és a tanács nevében 38 éves fáradságos munkája után elbú­csúztatta az iskolától Rónyai Sán­dor iskolaigazgatót. A rögtönzött kis ünnepség végén Hernádi Ist­ván a paksi járási tanács műve­lődési osztályvezetője miniszteri kitüntetést nyújtott át a búcsúzó Rónyai Sándornak. Az ünnepsé­get az úttörők ének- és zenekara tette színessé. és nincs alkatrész, hol azért fő a vezetők feje, hogy kevés a műtrágya, vagy éjszaka érkeznek a vagonok és nincs, aki kirakja a szállítmányt. Ki gondol, vagy beszól ilyenkor arról, hogy ép­pen a prózai tennivalók sokasá­ga adja a hősi tetteket és persze kinek jut eszébe, hogy a fiatal gyakornok kissé fennköltebb tó­nusban képzelte el — ez is ért­hető — a megszilárdítási mun­kát. a tudatformálást. A munka lázában erre ritkán jut idő. Pe­dig a kezdő embernek az első napokban elég megemésztenie az élet szókimondó, nyers valósá­gát. S az már végkép sok lehet számára, ha éjjel egértanyán kell hálnia. Mindezekre gondolni kell. Ugv, hogy ne csak szakembert lássanak az edzett, sokszor vihar­vert öregek a gyakornokban, ha­nem embert is. nélkülözhetetlen utánpótlást is. Deszélgettem fiatal mező­u gazdasági mérnökökkel. Elmondták, gyakran úgy érzik, hogy kaján kárörömmel igyekez­nek őket az idősebb kollégák le­égetni azzal a ki nem mondott gőggel, hogy mérnök úr ez már nem az egyetem, ez az élet. Mire jó ez? A tsz-ekben működő szak­emberek érzik legjobban a mér­nökök és a technikusok hiányát. Szemléltetően beszél erről né­hány megyei statisztika. Ne néz­ze hát senki rossz értelemben vett vetélytársnak a kezdő em­bert: tekintsék annak ami és se­gítsék hozzá. hogy az legyen, amivé lenni kell: a nagyüzemi gazdá'kodás hasznos, új erőssége, akivel együtt végre el lehet jutni ahhoz, hogy a világszínvonal élő, valóság legyen kenyérgabonából is. tejből, tojásból, húsból és ta­karmányból is. önmagát fosztja rrsg a ió segítőtárstól minden olvap tsz-elnpv. fpagronómus. aki a gyakornokkal nem törő­dik. beleengedi, vagy belelek! ki'n’c:>;en szólva a mélyvízbe és a fiatal szakember vágy elmerül, vagy a felszínen marad. A pá­lyakezdés. az első pozitív, vagy negatív élmény egy egész életre nyomot hagy. S ne feledjük olyanná válik a tanítvány, ami­lyen a mester. Nem mindig, de rendszerint. Indokolt a kezdő fiatal mező- gazdasági szakemberek nagyobb megbecsülését hangsúlyozni, el­sősorban azért is. mert a rideg bánásmód gyakran úgy üt vissza, hogy azt adja a gyakornok, amit kao: a tagokat nem veszi ember­számba, fölényes, goromba, stb. A mély víz-problémát is indokolt szóvá tenni, mert évről évre so­kasodnak a végzett szakemberek, s nem mindegy, hogy vándorbot­hoz szoktatjuk őket, vagy pedig legyökereztetjük őket egy gaz­daságban. Tudjuk mi a hátránya a vándorlásnak és mi az előnye, főleg a mezőgazdaságban az egy gazdaságban szerzett évtizedes tapasztalatoknak. Az egyetem és a főiskola befejezése után július­ban heten kezdték meg gyakor­noki munkájukat Tolna megye tsz-eiben. Sok jót hallani igyeke­zetükről és munkaszeretetükről. De a velük való törődéssel nincs minden rendben. Jelenleg 55 me­gyei ösztöndíjas tanul Gödöllőn, Keszthelyen. Magyaróváron, Deb­recenben. Valamennyien ide jön­nek majd vissza. Még' tanulnak, de néhányan sajnos máris érzik — enyhén szólva — a törődés hiányát. |7gyik-másik termelőszövet- kőzetből a főkönyvelő el­feledkezik az ösztöndíj átutalá­sáról. Kurdon. Szakcson volt már erre példa. Amikor az egyik főiskolai hallgató az efajta elbá­nást kifogásolta, még a terme­lőszövetkezetnek állt feljebb. Nincs arról szó persze, hogy bár­hol is diadalkapuval várják a fiatal mezőgazdasági mérnököt. Ilyet egyik sem igényel, csak a rosszindulatú túlzók mondogat­ják ezt. akik a jogos és indokólt kívánságokat, panaszokat így sze­retnék elferdíteni. Az is igaz. hogy a fiatal szakemberek egy részéről már az első hetekben kiderül, hogy a mezőgazdasági pályát nem tekintik élethivatás­nak. Neveket lehetne most is so­rolni, de a gyakornokok többségére nem ez ,1 jellemző. Ellenkezőleg, a hivatástudat és a szakma sze­retet« jellemző rájuk. Bizonyság erre, hogv ösztöndíjasaink a nyá­ri s-ö’iidő jórészét a termelő-. szövv »telekben munkával > töl­tötték. Róluk van szó. amikor a több megbecsülést, a nagyobb •körültekintést, az emberségesebb bánásmódot hangsúlyozzuk. Szekulity Péter Megszépül a sicogárdi óvoda környéke Bontják a sióagárdi új óvoda elszakadozott, toldott, foldott drótkerítését. Sokan a járókelők közül kérdezik, miért? Azért, mert rossz, elhasználódott, telje­sen elcsúfítja a rossz kerítés szép óvodánkat. Ez a kerítés annyira elavult, elszakadozott, hogy egyál­talán nem biztosított védelmet kisóvodásaink részére sem. Mi lesz a Hirhedt család. Simontornyán él. |U A gyerekek számát nem tud­ni pontosan, csak úgy ..becsülik”, hogy a Toki Horváth-gyerekek száma 8—10. Tekintsünk el a pontosságtól, ezúttal nem az a lényeg. Simontornyán, ha valaki utcán kószáló, toprongyos gyer­meket lát, megjegyzi: — Bizto­san Toki Horváth-ivadék. Urgészni járnak a határba, Ha sikerül a fogás, lakomát csap­nak belőle. Ilyenkor jóllaknak. Ha sikerül valakitől kikunyerál- ni.ok egy karéj kenyeret, ismét jóllaknak. Ha sikerül belopóz- niok valamelyik gyümölcsösbe, ismét jóllaknak. De csak ilyen­kor. Különben éhesek, korgó gyo­morral ténferegnek. s lesik az alkalmat, honnan tudnának né­hány falatot szerezni. Gyermekek, akiknek az érdek­lődési köre a mindennapi betevő falat megszerzésénél kezdődik és végződik. Minden, ami rájuk ra­gad. amit megtanulnak, ezzel kap­csolatos. Nemrégiben a járási ügyész, dr. Orovecz József njegállítótta őket. amint énnen az. ürgéket cipelték hazafelé. Barátságosan szólt hozzájuk: Toki Horváth-gyerekekkel? — Gyertek már közelebb, mu­tassátok az ürgéket. A gyerekek vadóc módjára el­fordultak, azt gondolták, hogy az ismeretlen bácsi talán meg akar­ja őket fosztani a kilátásban lévő falatoktól. — Na. ne féljetek, mutassátok már az ürgéket. A gyerekek „megenyhültek”: — Megmutatjuk, de csak egy forintért. Bennük nem alakult ki az a fogalom, hogy lopni nem szabad, mert áz bűn. a törvény, ezt, vagy azt írja elő. Részükre egy törvény van érvényben: Amit le­het a gyomorba tömni, m^Pt ez a lét feltétele! Bármennyire is különösnek tű­nik. ezeknek a gyermekeknek él­nek a szüleik, apiuk, anyjuk van. Sőt. még csak azt sem lehet mondani, hogy munkaképtelenek, s ezért nem gondoskodnak gyer­mekeik eltartásáról. Egyszerűen arról van szó. hogy hiányzik be­lőlük minden felelősségérzet. Még az anyában sincs az a szeretet, ami általában az édesanyákban megvan. Úgy gondolta, az ő fel­adata csak annyi volt. hogy vi- lágrahozza a gyermekeket, a többi már nem rá tartozik, a természet majd csak eltartja őket valahogyan. Az apa néha dolgozik, de a pénzt a kocsmába viszi. Már beszéltek vele szép szóval, eré­lyesen a gyermekek miatt, de semmi sem használt. — Jogalap ugyan lenne arra. hogy fizetésének 50 százalékát letiltsuk, s az anyának adjuk, de mit érnénk ezzel? Az anya ugyanúgy jár a kocsmába, mint a férje — így az ügyész. A szülők már álltak bíróság előtt a gondviselés, nevelés el­mulasztása miatt. Felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Nem használt. — Talán az elvonókúra? — vetem közbe. — Volt már ott is az apa. Azóta jobban iszik, mint azelőtt. — Az ilyen szülőnek börtön­ben a helye. — Kétségtelen, megértek arra. De van a dolognak másik oldala is. Ha börtönbe kerülnek, álla­milag kell gondoskodni a gyer­mekekről. márpedig köztudott dolog, hogy a gyermek-intézmé­nyek zsúfoltak. A Toki Horváth-család esete zsákutca a javából. Csakhogy ebbe nem nyugodhat bele a tár­sadalom: valamilyen kiutat kell keresni a zsákutcából is. Ma már szerencsére ott tartunk, hogy a gyermekek tisztességes körülmé­nyek között nevelődnek fel fa­lun, városon egyaránt. Éppen ezért nem tűrhetjük, hogy a sok száz, vagy ezer közt vadember módjára nőjön fel akár egy gyermek is. És itt nem is csak egytől, hanem többről van szó. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ilyen körülmények között fel­növő gyermekek majd ugyancsak családot alapítanak, és semmivel sem mutatnak különb felelősség- érzetet gyermekeik iránt, mint amit tanultak, láttak, nem nehéz belátni, hogy szaporodni fog az ilyen sorsú családok, gyermekek száma. Tehát tenni kell valamit! A kiutat a zsákutcából a társa­dalomnak kell megkeresnie, A sok lehetőség, közül egyelőre a gyermekek állami gondozásba vé­tele mutatkozik a legelfogadha- tóbbnak. Talán sikerül megmen­teni a gyermekeket. A községi tanács végrehajtó bi­zottsága úgv döntött, hogy a ke­rítést 60 000 forintos állami tá­mogatásból ujja kell építeni. Azonban a lakosság, illetve a szü­lői munkaközösség emellé ko­moly társadalmi munkával kíván besegíteni az udvar feltöltésénél és majd parkosításánál. A kerítést a Bonyhádi Vasipari Ktsz készíti ei, még október 15- ig. Pesti Györgyné levelező. Fehér szövőlepke veszélyezteti a gyümölcsösöket Az utóbbi hetekben az ame­rikai fehér szövőlepke szokatla­nul nagy tömegben lepte el a gyümölcsfákat és az egyéb ha­szonfákat. Az ország több vidé­kén a gyümölcsfákról minden levelet lerágtak a rendkívül sza­pora kártevők. Hasonló veszély fenyegeti az útmenti szegélyfá­kat, valamint a parkok, ligetek fáit is. Mivel a védekezés elha­nyagolásából súlyos népgazdasági kár származhat, a Földművelés­ügyi Minisztérium növényvédelmi | szolgálata sürgős és szervezett A simontomyai eset nyomán védekezésre szólítja fel a köz­felvetődik a kérdés: „A társa- ségek lakosságát és a lermelő dalmi szervek, a környék lakói üzemeket. A fertőzés olyan nagy- hogyan engedhetik, hogy egy méretű, hogy csak megfelelő per­család ennyire lezülljön?” i metezéssel lehet megmenteni a a—c i hernyólepte fákat.

Next

/
Thumbnails
Contents