Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-10 / 211. szám
t 1963, szeptember 18. VOLNA MEGTFI NfSFOJS.O s Huszonhárom új üzemi tanács a megye ipari üzemeiben Legyen-e mélyvíz ? A májusban megjelent 1011/1963 számú kormány- és SZOT-hatá- rozat alapján az állami ipari és mezőgazdasági üzemekben újjá kell választani az üzemi tanácsokat, Az üzemi tanácsválasztásokra mindenütt a második félévi termelési tanácskozásokon került sor. Megyénkben huszonhárom olyan ipari és ugyancsak huszonhárom mezőgazdasági üzem van, ahol üzemi tanácsokat kell létrehozni. Az ipari üzemekben a múlt héten fejeződtek be az üzemi tanács- választásók, a mezőgazdaságban — állami gazdaságokban és gépállomásokon — szeptember 20-ig fejeződnek be a választások. A választásokat követően megtartottak az alakuló ülést az üzemi tanácsok, ahol elkészítették a munkatervet is. Az elkészült munkatervek azt mutatják, hogy az új üzemi tanácsok ismerik a határozatban megszabott feladatokat. üzemük, vállalatuk problémáit. A Bonyhádi Zománcgyár üzemi tanácsa például még ebben a negyedévben megtárgyalja a műszaki fejlesztési terv végrehajtását. Megkezdődött a tanítás a% új bátaszéki gimnáziumban Az idén végre teljesült községünk lakosságának régi kívánsága: Bátaszék középiskolát kapott. E tanévben egy osztály nyitására kaptunk engedélyt, melynek létszáma 50 fő. A tanulók többségét a két bátaszéki általános iskola adja, valamint Béta, de van bejáró tanulónk Mórágyról és Alsónyékről is. Az induláshoz három pedagógust kapott iskolánk: Tamásiból Kunos Ferenc magyar—történelem, Kunos Fe- rencné történelem—latin—orosz. Tolnáról Schárer Mihályné matematika—fizikaszakos nevelőket, akik szaktárgyaikat tanítják ebben az osztályban, míg a többi tantárgyat a két helyi általános iskola szakos tanárai látják el. Az induláshoz minden támogatást megkaptunk: a községi tanács lakást biztosított az idekerült új nevelőknek, a KlSZ-alap- szervezet átadta helyiségét, amelyből tantermet alakítottunk ki, így hosszú idő óta először nincs tanteremhiányunk, s ennek következtében csak délelőtti oktatás folyik. Bárd Flórián, a megyei tanács művelődési osztályvezető- helyettese és dr. Bársony Róbert- né középiskolai előadó többször járt kint, hogy segítsen az indulásnál. Az iskolát a Szekszárdi Garay János Gimnázium patronálja. A nappali tagozattal együtt megindult a felnőttoktatás is, levelező tagozaton, ahová közel 40 jelentkezőnk van. A gimnázium jelenleg az I. sz. általános iskolával közös szervezésű iskolaként működik, később ' önálló gimnáziummá alakul. Ezért a következő tanévben már két első osztályt indítunk, melyből az egyik szakközépiskola lesz. ahol j az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkás-bizonyítványt is kapnak a tanulók. Színvonal és lehetőség tekintetében sem járnak rosszul tanulóink. Az osztály orosz és német nyelvet tanul, de rendkívüli tárgyként latin és angol nyelv tanulására is van lehetőségük. A gyakorlati oktatás a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben történik, ahol a fiúk mezőgazdasági gépjavító, a lányok zöldségtermelő és hajtató szakmában kapnak szakirányú előképzést. Az általános iskola is jól járt a gimnáziummá! hiszen a középiskolai tanárok is oktatnak az általános iskolákban. A tanulók számára menzát és tanulószobát tudunk biztosítani. Huszonöt gimnazista részesül kedvezményes étkeztetésben. Reméljük, hogy a közös erőfeszítés meghozza a gyümölcsét és négy év múlva eredményes munkáról számolhatunk be. hiszen az egész község és .tantestület ös-.- szefogása és közös erőfeszítése csak jó eredményre vezethet. Földes László igazgató. D ejött Nakról Szekszárdra u egy fiatal, budapesti mezőgazdász, hogy panaszt tegyen Pozsonyi Ignácnak, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya személyzetisének. Mátyás Ferenc, a fiatal szakember munkájával elégiedett. Nagyjából így képzelte el egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben a munkát: tudta, hogy nem henye időtöltés vár rá, hanem küszködés, fáradozás, egy jobb igazabb és gazdagabb paraszti világ megteremtéséért. S azt a vonzó, fiatalos tettre készséget sem szabad lebecsülni, megmosolyogni, amely feltétlenül benne lehetett, amikor Budapestről Nakra jelentkezett. A szűzföldek meghódításának valóságos romantikája igenis hatással van a napjainkban kezdő fiatal mezőgazdasági szakemberekre, de ott a nagy hiba, hogy gyakran már induláskor alaposan lehűtik őket. Ez történt ebben az esetben Mátyás Ferenccel is. aki elpanaszolta, képtelen Nakon maradni, mert még annyira sem törődnek vele. hogy megnézzék milyen körülmények között lakik. Pozsonyi elvtárs érdeklődött a dombóvári járási tanácsnál, s megkérdezte, mi igaz a fiatalember panaszából. Ezt a választ kapta: semmi. Dehát feltételezhető-e, hogy Mátyás Ferenc szórakozásból Szekszárdra utazik, és ott panaszt tesz? Nehezen tételezhető fel. Sokkal bizonyosabb, hosv az amúgyis rengeteg tennivaló miatt, róla úgy mint emberről, a naki vezetők megfeledkeztek. Elég gyakori az ilyen természetű megfeledkezés és legtöbbször éppen ez a baj. A munka hősi pátosza, a hétköznapok fényében kissé kopottnak látszik. Arról érthető módon' kevés szó esik. hogy a magyar falu új történelmét formálják a szövetkezeti emberek. Napközben. munkaközben hol az a nagy gond, hogy rosszak a veögépek Miniszteri kitüntetés 38 évi munka után (Tudósítónktól). Kedves kis ünnepségben volt része mindazoknak, ákik a ger- jeni általános iskola tanévnyitó ünnepségén részt vettek. A hivatalos évnyitó után a községi tanács vb-elnöke. majd a paksi járási tanács művelődési osztály- vezetője emelkedett szólásra, a párt és a tanács nevében 38 éves fáradságos munkája után elbúcsúztatta az iskolától Rónyai Sándor iskolaigazgatót. A rögtönzött kis ünnepség végén Hernádi István a paksi járási tanács művelődési osztályvezetője miniszteri kitüntetést nyújtott át a búcsúzó Rónyai Sándornak. Az ünnepséget az úttörők ének- és zenekara tette színessé. és nincs alkatrész, hol azért fő a vezetők feje, hogy kevés a műtrágya, vagy éjszaka érkeznek a vagonok és nincs, aki kirakja a szállítmányt. Ki gondol, vagy beszól ilyenkor arról, hogy éppen a prózai tennivalók sokasága adja a hősi tetteket és persze kinek jut eszébe, hogy a fiatal gyakornok kissé fennköltebb tónusban képzelte el — ez is érthető — a megszilárdítási munkát. a tudatformálást. A munka lázában erre ritkán jut idő. Pedig a kezdő embernek az első napokban elég megemésztenie az élet szókimondó, nyers valóságát. S az már végkép sok lehet számára, ha éjjel egértanyán kell hálnia. Mindezekre gondolni kell. Ugv, hogy ne csak szakembert lássanak az edzett, sokszor viharvert öregek a gyakornokban, hanem embert is. nélkülözhetetlen utánpótlást is. Deszélgettem fiatal mezőu gazdasági mérnökökkel. Elmondták, gyakran úgy érzik, hogy kaján kárörömmel igyekeznek őket az idősebb kollégák leégetni azzal a ki nem mondott gőggel, hogy mérnök úr ez már nem az egyetem, ez az élet. Mire jó ez? A tsz-ekben működő szakemberek érzik legjobban a mérnökök és a technikusok hiányát. Szemléltetően beszél erről néhány megyei statisztika. Ne nézze hát senki rossz értelemben vett vetélytársnak a kezdő embert: tekintsék annak ami és segítsék hozzá. hogy az legyen, amivé lenni kell: a nagyüzemi gazdá'kodás hasznos, új erőssége, akivel együtt végre el lehet jutni ahhoz, hogy a világszínvonal élő, valóság legyen kenyérgabonából is. tejből, tojásból, húsból és takarmányból is. önmagát fosztja rrsg a ió segítőtárstól minden olvap tsz-elnpv. fpagronómus. aki a gyakornokkal nem törődik. beleengedi, vagy belelek! ki'n’c:>;en szólva a mélyvízbe és a fiatal szakember vágy elmerül, vagy a felszínen marad. A pályakezdés. az első pozitív, vagy negatív élmény egy egész életre nyomot hagy. S ne feledjük olyanná válik a tanítvány, amilyen a mester. Nem mindig, de rendszerint. Indokolt a kezdő fiatal mező- gazdasági szakemberek nagyobb megbecsülését hangsúlyozni, elsősorban azért is. mert a rideg bánásmód gyakran úgy üt vissza, hogy azt adja a gyakornok, amit kao: a tagokat nem veszi emberszámba, fölényes, goromba, stb. A mély víz-problémát is indokolt szóvá tenni, mert évről évre sokasodnak a végzett szakemberek, s nem mindegy, hogy vándorbothoz szoktatjuk őket, vagy pedig legyökereztetjük őket egy gazdaságban. Tudjuk mi a hátránya a vándorlásnak és mi az előnye, főleg a mezőgazdaságban az egy gazdaságban szerzett évtizedes tapasztalatoknak. Az egyetem és a főiskola befejezése után júliusban heten kezdték meg gyakornoki munkájukat Tolna megye tsz-eiben. Sok jót hallani igyekezetükről és munkaszeretetükről. De a velük való törődéssel nincs minden rendben. Jelenleg 55 megyei ösztöndíjas tanul Gödöllőn, Keszthelyen. Magyaróváron, Debrecenben. Valamennyien ide jönnek majd vissza. Még' tanulnak, de néhányan sajnos máris érzik — enyhén szólva — a törődés hiányát. |7gyik-másik termelőszövet- kőzetből a főkönyvelő elfeledkezik az ösztöndíj átutalásáról. Kurdon. Szakcson volt már erre példa. Amikor az egyik főiskolai hallgató az efajta elbánást kifogásolta, még a termelőszövetkezetnek állt feljebb. Nincs arról szó persze, hogy bárhol is diadalkapuval várják a fiatal mezőgazdasági mérnököt. Ilyet egyik sem igényel, csak a rosszindulatú túlzók mondogatják ezt. akik a jogos és indokólt kívánságokat, panaszokat így szeretnék elferdíteni. Az is igaz. hogy a fiatal szakemberek egy részéről már az első hetekben kiderül, hogy a mezőgazdasági pályát nem tekintik élethivatásnak. Neveket lehetne most is sorolni, de a gyakornokok többségére nem ez ,1 jellemző. Ellenkezőleg, a hivatástudat és a szakma szeretet« jellemző rájuk. Bizonyság erre, hogv ösztöndíjasaink a nyári s-ö’iidő jórészét a termelő-. szövv »telekben munkával > töltötték. Róluk van szó. amikor a több megbecsülést, a nagyobb •körültekintést, az emberségesebb bánásmódot hangsúlyozzuk. Szekulity Péter Megszépül a sicogárdi óvoda környéke Bontják a sióagárdi új óvoda elszakadozott, toldott, foldott drótkerítését. Sokan a járókelők közül kérdezik, miért? Azért, mert rossz, elhasználódott, teljesen elcsúfítja a rossz kerítés szép óvodánkat. Ez a kerítés annyira elavult, elszakadozott, hogy egyáltalán nem biztosított védelmet kisóvodásaink részére sem. Mi lesz a Hirhedt család. Simontornyán él. |U A gyerekek számát nem tudni pontosan, csak úgy ..becsülik”, hogy a Toki Horváth-gyerekek száma 8—10. Tekintsünk el a pontosságtól, ezúttal nem az a lényeg. Simontornyán, ha valaki utcán kószáló, toprongyos gyermeket lát, megjegyzi: — Biztosan Toki Horváth-ivadék. Urgészni járnak a határba, Ha sikerül a fogás, lakomát csapnak belőle. Ilyenkor jóllaknak. Ha sikerül valakitől kikunyerál- ni.ok egy karéj kenyeret, ismét jóllaknak. Ha sikerül belopóz- niok valamelyik gyümölcsösbe, ismét jóllaknak. De csak ilyenkor. Különben éhesek, korgó gyomorral ténferegnek. s lesik az alkalmat, honnan tudnának néhány falatot szerezni. Gyermekek, akiknek az érdeklődési köre a mindennapi betevő falat megszerzésénél kezdődik és végződik. Minden, ami rájuk ragad. amit megtanulnak, ezzel kapcsolatos. Nemrégiben a járási ügyész, dr. Orovecz József njegállítótta őket. amint énnen az. ürgéket cipelték hazafelé. Barátságosan szólt hozzájuk: Toki Horváth-gyerekekkel? — Gyertek már közelebb, mutassátok az ürgéket. A gyerekek vadóc módjára elfordultak, azt gondolták, hogy az ismeretlen bácsi talán meg akarja őket fosztani a kilátásban lévő falatoktól. — Na. ne féljetek, mutassátok már az ürgéket. A gyerekek „megenyhültek”: — Megmutatjuk, de csak egy forintért. Bennük nem alakult ki az a fogalom, hogy lopni nem szabad, mert áz bűn. a törvény, ezt, vagy azt írja elő. Részükre egy törvény van érvényben: Amit lehet a gyomorba tömni, m^Pt ez a lét feltétele! Bármennyire is különösnek tűnik. ezeknek a gyermekeknek élnek a szüleik, apiuk, anyjuk van. Sőt. még csak azt sem lehet mondani, hogy munkaképtelenek, s ezért nem gondoskodnak gyermekeik eltartásáról. Egyszerűen arról van szó. hogy hiányzik belőlük minden felelősségérzet. Még az anyában sincs az a szeretet, ami általában az édesanyákban megvan. Úgy gondolta, az ő feladata csak annyi volt. hogy vi- lágrahozza a gyermekeket, a többi már nem rá tartozik, a természet majd csak eltartja őket valahogyan. Az apa néha dolgozik, de a pénzt a kocsmába viszi. Már beszéltek vele szép szóval, erélyesen a gyermekek miatt, de semmi sem használt. — Jogalap ugyan lenne arra. hogy fizetésének 50 százalékát letiltsuk, s az anyának adjuk, de mit érnénk ezzel? Az anya ugyanúgy jár a kocsmába, mint a férje — így az ügyész. A szülők már álltak bíróság előtt a gondviselés, nevelés elmulasztása miatt. Felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Nem használt. — Talán az elvonókúra? — vetem közbe. — Volt már ott is az apa. Azóta jobban iszik, mint azelőtt. — Az ilyen szülőnek börtönben a helye. — Kétségtelen, megértek arra. De van a dolognak másik oldala is. Ha börtönbe kerülnek, államilag kell gondoskodni a gyermekekről. márpedig köztudott dolog, hogy a gyermek-intézmények zsúfoltak. A Toki Horváth-család esete zsákutca a javából. Csakhogy ebbe nem nyugodhat bele a társadalom: valamilyen kiutat kell keresni a zsákutcából is. Ma már szerencsére ott tartunk, hogy a gyermekek tisztességes körülmények között nevelődnek fel falun, városon egyaránt. Éppen ezért nem tűrhetjük, hogy a sok száz, vagy ezer közt vadember módjára nőjön fel akár egy gyermek is. És itt nem is csak egytől, hanem többről van szó. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ilyen körülmények között felnövő gyermekek majd ugyancsak családot alapítanak, és semmivel sem mutatnak különb felelősség- érzetet gyermekeik iránt, mint amit tanultak, láttak, nem nehéz belátni, hogy szaporodni fog az ilyen sorsú családok, gyermekek száma. Tehát tenni kell valamit! A kiutat a zsákutcából a társadalomnak kell megkeresnie, A sok lehetőség, közül egyelőre a gyermekek állami gondozásba vétele mutatkozik a legelfogadha- tóbbnak. Talán sikerül megmenteni a gyermekeket. A községi tanács végrehajtó bizottsága úgv döntött, hogy a kerítést 60 000 forintos állami támogatásból ujja kell építeni. Azonban a lakosság, illetve a szülői munkaközösség emellé komoly társadalmi munkával kíván besegíteni az udvar feltöltésénél és majd parkosításánál. A kerítést a Bonyhádi Vasipari Ktsz készíti ei, még október 15- ig. Pesti Györgyné levelező. Fehér szövőlepke veszélyezteti a gyümölcsösöket Az utóbbi hetekben az amerikai fehér szövőlepke szokatlanul nagy tömegben lepte el a gyümölcsfákat és az egyéb haszonfákat. Az ország több vidékén a gyümölcsfákról minden levelet lerágtak a rendkívül szapora kártevők. Hasonló veszély fenyegeti az útmenti szegélyfákat, valamint a parkok, ligetek fáit is. Mivel a védekezés elhanyagolásából súlyos népgazdasági kár származhat, a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi | szolgálata sürgős és szervezett A simontomyai eset nyomán védekezésre szólítja fel a közfelvetődik a kérdés: „A társa- ségek lakosságát és a lermelő dalmi szervek, a környék lakói üzemeket. A fertőzés olyan nagy- hogyan engedhetik, hogy egy méretű, hogy csak megfelelő percsalád ennyire lezülljön?” i metezéssel lehet megmenteni a a—c i hernyólepte fákat.
