Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

1963. seeptember 29. ÍOI,NA MEGYEI NEPÜJ8A6 7 Mi legyen a fő tulajdonsága an­nak a rakétának, amellyel embert szállító mestersé­ges holdat lőnek fel? A megbízha­tóság! Méghozzá olyan fokú meg­bízhatóság, ame­lyet a 0,99 tizedes törttel mérnek. Ez azt jelenti, hogy a sikertelen fellövés valószínűsége nem több, mint egy a százhoz. Ezért az egész rakétát és egyes részeit a kö­vetkező próbáknak és ellenőrzéseknek vetik alá. A rakéta vezér­lőrendszerét és a fedélzeti készülé­keket, műszereket különleges rázópa. dokon napokig tar­tó rázásnak teszik ki, megfagyaszt­ják, ..lassú tűzön pirítják”, magasból ledobják, „hi­deg zuhanyban” részesítik. Majd a vezérlőrendszert, az erős felgyor­sulásokra való mikénti reagálásá­nak vizsgálata céljából úgyneve­zett sínes csúszószánra szerelik. A rakétomotorral ellátott csúszó­szán fantasztikus sebességgel szá­guld a sínen. De kíméletlen próbáknak vetik alá a rakétatestet is. Valamennyi hegesztési varratot megröntgenez­nek, a test belsejébe nagy nyo. mással levegőt', vagy vizet szivaty- tyúznak. Ezek belülről annyira megfeszítik a rakétatestet, hogy szinte szétvetik. A levegő, vagy a víz nyomása sokkal erősebb azoknál a nyomásoknál, amelye­ket a testnek űrrepülés közben kell elviselnie. Ezért, ha a test ki­állta a próbát, valószínű, hogy re­pülés közben sem lesz baj vele. — A motor — a rakéta szíve. A legtöbb amerikai rakétakudarc oka motorhibában keresendő. Ezért a motorokat fokozott gond­dal kell ellenőrizni, ám éppen a motorok ellenőrzése jár a légtöbb nehézséggel. Üzemanyaggal va>ló ellátásuk előtt ezeket a motorokat a hegesztési varratok ellenőrzése Hogyan próbálják ki a rakétákat ? céljából meg lehet röntgenezni, az úgynevezett hidraulikus szakító­vizsgálat céljából vizet lehet belé­jük szivattyúzni. A fűtőanyaggal történt ellátás után a motort is­mét röntgenoszkópiának lehet alá­vetni, és ellenőrizni, hozzásímul-e a fűtőanyag-töltet a robbanótér falához, vannak-e repedések a töl. tetben. Egyszóval mindezeket a vizsgálatokat el lehet végezni, ám nehéz ellenőrizni a legfontosab­bat — hogyan működik a motor? Ehhez kell az úgynevezett „tűz- próba” bői áll, hogy a motor csővezeté­kein át vizet bocsátanak keresztül, az végigfolyik a szelepeken és be­omlik a robbanótérbe. E módszer révén ki lehet próbálni a fűtő­anyag-adagoló rendszert, fel lehet fedezni a csővezetékekben kelet­kezett rést, ellenőrizhető a szele pék sértetlensége. Ha az egyes rakéta-részek kiáll­ták a vizsgát, a rakétát össze le­het szerelni. A rakéta további sor-' sát kövessük nyomon a TITAN— 11 nevű, folyékony fűtőanyaggal működő, kétlépcsős amerikai raké­A folyékony fűtőanyagú moto- ta révén. E rakétával akarják fel­rok tűzpróbája lehetséges a raké­tára való szerelésük előtt, vagy után, de még az űrrepülés előtt. Ám e vizsgálatok időtartama szi­gorúan korlátozott. Tegyük fel, hogy a 300 másodpercig dolgozó motornak a rakéta repülése köz­ben 120 másodpercig kell működ­nie. Ilyenkor a motor összes tűz- próbáinak együttes időtartama nem haladhatja meg a- 300—120= 180 másodpercet. Abból a célból, hogy ellenőrizni lehessen egyes fo­lyékony fűtőanyagú motorrendsze­reket anélkül, hogy teljesen kiak­náznék az erőforrásokat, különle. ges eljárást alkalmaznak. Ez ab­Időjárás-ellenőrzés az óceánon A nemzetközi tudományos I óceánjáró hajói máris bekap­összefogásnak szép példája, hogy I csolódtak az időjárást ellenőrző az Indiai-óceán időjárásának el­lenőrzésére a partmenti országo­kon kívül a tengerjáró nagy­hatalmak, így a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és több más európai állam össze fogott. Az ellenőrzés különösen az évszakonként jelentkező mon­szunszelek tanulmányozására irá­nyul. Annak megállapításával, hogy mi idézi elő ezeknek a szélviharoknak jelentkezését; mi­lyen időközökben ismétlődnek meg, módját ejthetik majd, hogy előre bejelenthessék a vihar kö­zeledtét és még jóelőre meg tehessék a védelmi intézkedé­seket, a hajókat a veszélyezte­tett területekről biztos kikötők­be terelhessék. A vizsgálatok elvégzésére úszó meteorológiai állomásokat, úgynevezett „időjárás-ellenőrző hajókat” tartanak állandóan szolgálatban, a bengáliai öböl­ben már hosszabb ideje műkö­dik ilyen hajó, amely meghatá­rozott körzetekben cirkál és szabályszerűen „megrádiózza” a szárazföldi állomásoknak meg­figyeléseit. Az ellenőrzés töké­letesítésére minden, az Indiai- óceánon közlekedő hajót felszólí­tottak, hogy útjuk közben tett megfigyeléseikről adjanak szin­tén hírt. Egyes olajtársaságok munkába. A közös munka eredménye­ként a tudományos megfigye­lés nemcsak a prognózis-készí­tést segíti elő, ami a tengeré­szek és repülők számára életbe­vágóan fontos, hanem a tudo­mányos kutatás számára is je­lentőségteljes. Legfőbb értéke a közös munkának pedig az lesz, hogy minden hajó és repülő számára előre bejelentik a mon­szun érkezését. — Nádor — bocsátani a két embert szállító, Gemini (kiejtése: Dzsemináj) mű.1 holdakat. Az amerikai konstruktő­rök tervei szerint a gyárban össze­szerelt TITAN—11 rakétákat az-[ után ismét két lépcsőre bontják, s mindegyik lépcsőt egyenkint szál­lítják Cape Canaveral-ra-. Ott p lépcsőket egymás mellé rögzítik egy kísérleti pádon. Utána három­szori tűzpróbának vetik alá az el­ső lépcső motorját, majd a máso­dikét. Az utolsó vizsgálatnál a második lépcső motorját közvetle­nül az első lépcső motorjának ki­iktatása után kapcsolják be, hogy utánozzák a motorok repülés köz­beni működési sorrendjét. Mind­egyik motornak az imént említet* háromszori kipróbálása után r második lépcsőt az elsőre szerelik és a rakéta a magasba szökken; Nem, még mindig nem. A lépcsők összeillesztése utár, ismét tűzpróbának vetik alá a-z el. ső lépcső motorját. Ezután utoljá­ra ellenőrzik a rakéta pneumati kus, hidraulikus és villamos rend szereit, valamint a vezérlőrend szert, mégpedig a repülési körül mények lehető legtökéletesebb utánzásával. Végül a rakétára rá szerelik a mesterséges holdat, a-/, űrhajósok elfoglalják helyüket, s.. csak ekkor száll fel a rakéta. Jurij Marinyin Szivarzseb -rádi ó Csak azért szivarzseb-rádió. mert manapság általában az em­berek nem hordanak mellényt, de beszélhetnénk golyóstoll- rádióról is, amit az emberek úgynevezett klipsszel szoktak a zsebhez erősíteni. A szóbanlévő „csúcstörpe”-készülék 15x16x63 milliméter mé­retű, tehát kisebb, mint egy férfi kisujja. A készülékhez még egy fülbedugható hallgató csatlakozik. így együttesen is kisebb az egész felszerelés, mint a nagyothallók számára való ismert hallásjavító készülék. A csúcstörpét egyelőre csak egy barkácsoló rádióamatőr ké­szítette el. Kipróbálásakor kiderült, hogy az adóállomás 20 kilométeres körzetben antenna nélkül is jól vehető vele. míq beépített ferrit-antennával 100 kilo méteres körzetben hallható az adó. A készülék kis mérete miatt még a legkisebb forgókonden­zátor sem volt beleépíthető, így csak egyetlen egy adó vételére alkalmas a csúcstörpe természetesen tranzisztorokkal működik. Megalkotója — egy német rádióamatőr —, még jobban miniatü­rizálni akarja. Ennek az a feltétele, hogy az ipar az eddiginél j is kisebb tranzisztorokat gyártson, (Q A tejfogakról Egy aggódó anya kérdési, mikor kell a kisgyermek tejfogainak előbújni? Az első fogait normális körülmények kö­zött hat hónapos korában kapja a kisbaba. Először a két alsó, középső fogócskája bú­jik ki. A nyolcadik hónapban a felső, elül­ső fogak jönnek. Két, háromhónaponként új fogak jelennek meg. Két és féléves korára lassankint mind a húsz tejfoga kinő a ba­bának. Szolgáljon a fogak számának kiszámí­tásához az alábbi séma: Tejfogak száma: életkorból (hónapok szá­ma) le kell vonni hatot. Tíz hónapos ba­bának négy foga, tizennégy hónaposnak nyolc foga van. Az utolsó évtizedek ener­gikus, angolkórt megelőző munkája világí­tott rá a fogzás jelentékeny részben önál­ló voltára. A késői fogzás egyéni adottság is lehet, s nem tekinthető szükségképpen fejlődési elmaradottságnak. Az egészséges öltözködés Egy olvasónk kérdezi, hogyan öltöz­ködjünk egészségesen? A ruházat az ember ..szűkebb lakása". A test megvédésére szolgál, főleg az éghaj­lat, az időjárás kedvezőtlen hatásaival szemben. Védeni különösen azokat a he­lyeket, ahol a levegő leginkább kiáramlik, így a nyak, a csukló, esetleg a boka táját. A meleg levegő könnyebb volta miatt fel­felé szállva, a nyak körül jut ki leginkább. Ismerétes, hogy aránylag könnyű ruházat­ban, a nyak köré csavart sál, a hideg el­len jó védelmet nyújt. Ne öltözzünk túlságosan melegen! Sokkal többet vétenek általában a túl meleg, mint a túl vékony öltözködéssel. A világo­sabb, levegősebb női ruhák e tekintetben sokkal egészségesebbek, mint a vastag, sö­tét férfiöltönyök. Felöltő hordása 16 C fok felett (főleg, ha nincsen szél) felesleges, 12—16 C fok között tavaszi kabát, 6 C fok alatt télikabát, és mínusz 6 C fok alatt bunda hordása ajánlatos. Bundára a mi éghajlatunkon városban ritkán van szükség. Erősebb szél, nedves idő, az említett hőfo­kokat bizonyos mértékben kitolhatja. Fontos ruházati cikk a cipő. Ezzel törté­nik az egészség ellen a legtöbb visszaélés. A cipő sarka 2, legfeljebb 3 centiméternél magasabb ne legyen! Legyen elég bő, mert ha nyomást gyakorol valahol, ott nemcsak különféle keményedések, hanem lábfagyás is könnyebben következik be. Nem jó, kü­lönösen gyermekeknél, ha merev a cipőjük talpa. Ez egyik ok, amely hozzájárulhat a lapos láb, vagy lúdtalp kifejlődéséhez. Alsóruha, egészségi szempontból csak fe­hér színben ajánlható, mert a szennyeződés jobban meglátszik rajta. Az anyag sírna le­gyen. Hasonló legyen a hálóing is. Pizsa­ma hordása nem helyes, mert a nadrágja fekvéskor nem biztosit megfelelő kényelmet. nyes fertőzés következtében zavarossá vá­lik- Egyes esetekben a hólyagok felszaka­dása és tartalmuk beszáradása folytán, csupán karélyozott szélű, kisebb-nagyobb hámcafatokkal körülvett, hámló gócok lát­hatók, amelyek között hólyagok vagy egy­általán nem, vagy csak elvétve találhatók. A körömlemez betegsége esetén, a köröm megvastagodott, fakósárga színű, fényét vesztette. Máskor különböző színű foltoktól tarkított. Szélei letöredezettek. porléko- nyak. Az egyéni védekezés legegyszerűbb mód­ja, ha a közös és strandfürdőkben vászon­ból készült fürdőcipőt, vagy még helyeseb­ben fatalpat viselünk. A vízből való kilé­péskor anélkül, hogy a medence szélére lépnénk, vegyük fel a szondáit, vagy a fa­talpat. Ujjaink közeit szárítsuk meg, s hintsük azokat be ,,gombaellenes hintőpor­ral". (Mycosld, fungicld). Nagyon helyes, ha fürdés után 15—20 percig, amíg lábuhk teljesen meg nem száradt, nem húzunk ci­pót. A kipállás megakadályozása céljából helyezzünk az ujjak közé vékony rongyda­rabkákat, vagy géz-cSíkokat. Fürdócipőn- ket, törölközőinket, stb. használat céljából másnak sohase adjuk oda. A talpi hólyag­képződés és a körömlemezek betegsége esetén vegyük igénybe a bőr- és nemibe- teggondozó intézetet, ahol szakszerű és díj­talan gyógykezelésben részesülnek. Lábgombásodás Hogyan terjed a lábgombásodás, ni a védekezés vele szemben? és Az összes gombás eredetű betegségek kö­zül ezek fordulnak elő a legnagyobb számban. Terjesztője: Tömeg- és fővenyfürdők, In- ternétusok, sportcsarnokok, zuhönyozó he­lyiségeinek használati tárgyal» (Farács, láb­gyékény, lábmosó edények, fürdőpapucs, lepedő, törölköző, stb.) Három alakban szokott megjelenni: újj- közti kipállás, talpi hólyagképződés és kö­römmegbetegedés. Túlnyomórészt a lábakon mutatkozik. Kezeken aránytalanul ritkáb­ban fordul elő, inkább olyan egyéneken, akik sokat nyulkálnak vízben (mosónőbeteg­ség). A viszketés különösen este, a lábbe­lik levetése után fokozódik. Az ujjak áthaj- lásának és egymás felé fordított felszínének hámja fellazul, szürkésfehér, nyirkos tapin- tatú, sokszor cafatokban lóg. Alsó és felső széleit néha apró hólyagok övezik. Az erős izzadás igen hajlamosít a betegség meg­szerzésére, mert a kórokozó gombák a nyir­kos, nedves közegben sokkal jobban sza­porodnak. A talpi hólyagképzödés (Dyshydrosis) a talpboltozat és a talp bőrén jelentkezik, gombostűfejnyi, kölesnyi, lencsényi, néha ) egymással összefolyó hólyagokkal. A hólya­gok tartalma kezdetben tiszta, később geny­Ki volt Koch Róbert? K. J. szekszárdi olvasónk kérdezi, ki vök Koch Róbert? Koch Róbert (1843—1910) a modern bak­teriológia és serotherápia (szérumkezelés) egyik megalapítója. Gyermekkorától nagy tehetséget tanúsított. Jól tanult, ásványo­kat, rovarokat, növényeket gyűjtögetett. Or­vostudományt Göttingában tanult. Ezt olyan korán végezhette el, hogy 22 éves korában már megkezdhette az orvosi gyakorlatot. Előbb a Hannover melletti Langenhageh- ben telepedett le, majd 1872-ben a poseni tartományban lévő WoJlsteinbon körorvos­sá (bezirk-fizikus) neverték ki. Miután itt saját lakásában, a maga költ­ségén, egy igen kezdetleges loboratóriu­mot rendezett be magának, megkezdte tu­dományos munkáját, amelynek alapján csakhamar a legkiválóbb tudósok sorába jutott. Szabad idejét bakteriológiai tanul­mányoknak szentelte. Foglalkozott septiké- miával, a lépfenével, és bebizonyította, hogy a sebfertőzést okozó baktériumok egyik állatról a másikra átolthatók. Woii- steinban tette közzé aiz 1876. évben első jeles munkáját, a lépfene spóráiról. Az 1880. évben meghívták a berlini csá­szári egészségügyi hivattalba. Ezután rövid időközökben követték egymást legjelentő­sebb felfedezései. A ibaktériumok külön­választása, tiszta tenyészete folyékony éj hamar megolvadó zselatin táptalajon. Fel fedezte a baktériumok flestési móddal való láthatóvá tételét, a mikrofotográfiát és o dezinficiáló eljárás alapjfct, az áramló víz­gőz felhasználásával. A górcsövi technika fejlesztésével 188? ben felfedezte a tuberkulózis bacilusát. 1884-ben, mint a kalkuttai német kolera^bi- zottság vezetője, a kolera kórokozóját, a kolera vibriót. Kidolgozta a védekezés mód­szerét, amely kitűnően bevált. Az első vi­lágháború alatt is az ő előírása szerint si­került a többször behurcolt kolerát megfé­kezni. A vérhas, a tífusz és a trachoma el­leni védekezést is ő alapította meg. Az 1885. évben meghívták a berlini közegész­ségtani tanszékre. Itt működött 1891-ig, amikor a számára Berlinben megépített, a párizsi Pasteur-intézethez hasonló intézet (institut für infectionskrankheiten) élére ál­lították. A tizedik nemzetközi orvoskongresszust azzal a nagy feltűnéskeltő bejelentéssel lepte meg, hogy sikerült tisztán előállíta­nia a tbc-bacilus toxinját, a ..tuberculint". Elismerésül százezer márka állami tiszte­letdíjban részesült. Az 1896. évben az an goi kormány megbízásából Dél-Afrikába ment, a marhapestis tanulmányozására. Néhány hónap alatt megfékezte a járványt. A következő évben Indiába ment, ahol o pestis-betegséggel foglalkozott. Koch az orvostudomány történetében Pasteur mellett, a bakteriológia másik nagy megteremtője és a fertőző betegségekről szóló újkori tudomány megalapítója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents