Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-28 / 227. szám
1963. szeptember 28. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ 3 Háromszázötvenezer sertés és több tízezer szarvasmarha hizlalására kötöttek szerződést Jól indultak a sertés- és a tehénállomány növelésére irányuló akciók Az aszályos nyár takarmányozási gondokkal nehezíti az állattartók munkáját. Az állam a múlt évihez hasonlóan az idén is mesz- szemenő segítséget nyújt e nehézségek leküzdéséhez. Az állatforgalmi vállalat különböző akciói sikeresek. A szövetkezeti és háztáji gazdaságokban alig több mint egy hónapja kezdték meg az 1964. évi szállítású sertéshizlalási szerződések kötését, s már ezideig több mint háromszázötvenezret kötöttek le. Kedvezően befolyásolta a szerződéskötéseket a nagyüzemi felár feltételeinek megkönnyítése. A termelőszövetkezetek számára kilónként 2 forintban, a termelőszövetkezeti csoportok számára pedig kilónként 1,50 forintban megállapított nagyüzemi felárat az új előírások szerint mindazok a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok megkapják, amelyek negyedéven belül legalább 20 hízót leadnak. A háztáji sertéstenyésztés fejlesztését két akcióval segíti a vállalat. Az egyik — az úgynevezett kocatartási és süldőnevelési — akció keretében a kocatartó gazda arra vállal kötelezettséget, hogy bebúgatja a kocáját és a szaporulatból, szerződésben biztosított áron három darab harminc—hatvan kilogrammos süldőt átad az államnak. Az ösztönzés lényegesen túlterjed a biztosított értékesítési lehetőségen. A kocatartásra és süldőnevelésre szerződő gazdák ugyanis kocánként 600 forint előleget kapnak a majd később értékesítendő süldőkre, az ellés igazolása után pedig 240 kiló takarmányt vásárolhatnak állami áron. Az akció másik formája csak süldőnevelésre vonatkozik. A szerző-, dés bármilyen számú süldő 2—5 hónapon belüli 30—60 kilogrammos súlyban történő átadására megköthető. A szerződő háztáji, illetve egyéni gazdák minden egyes ilyen módon lekötött süldőre 200 forint előleget és 80 kiló takarmányt kapnak állami áron. Az utóbbi akcióba hasonló takarmányjuttatási feltételek mellett a termelőszövetkezetek is bekapcsolódhatnak, abban az esetben, ha az üzemtervben megállapított hízott sertés-mennyiséghez szükséges alapanyagon felül is rendelkeznek süldővel. Ilyen szerződést csak erre a többletre köthetnek. A két süldőnevelési akció iránt országszerte nagy az érdeklődés. Néhány hét alatt több száz kocát és mintegy 25 000 süldőt kötötték le. Bika-, tinóhizlalásra ugyaneddig 50 000, iiszőhízlalásra pedig 15 000 szerződést kötöttek. Az üszők köAz É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyre NYUGDÍJAS kőműveseket fizetéskorlátozás nélkül (nyugdíj meghagyásával) az idevonatkozó új rendelet értelmében, továbbá KŐMŰVESEKET, ÉPÍTŐIPARI KÖNNYÜGÉPKEZELÖKET és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Eudapest, V., Kossuth L. tér 13—15 földsz. Munkaerőgazdálkodás. (49) zül, mint .az állatforgalmi vállalatnál hangsúlyozzák, csak a to- vábbtenyésztésre alkalmatlanokat kötik le. Ha a felkínált, illetve leszerződött állatok között akad tenyésztésre alkalmas, akkor — akár utólagosan is — tenyészállatnevelési szerződésre teszik át. Megkezdődött, és máris szép eredményeket hozott a felnőtt szarvasmar- hanhízlalási szerződések kötése. Ezideig körülbelül hatezret kötöttek le. Több kezdeti eredményeiben sikeresnek ítélhető akció szolgálja a szarvasmarha, elsősorban is a tehénállomány fejlesztését. Az állatforgalmi vállalat azon túl, hogy továbbra is szerződik kis súlyú növendékállatokra, takarmányjuttatási kedvezményben részesíti azokat az állattartókat, akik nagyobb súlyban szerződéses akciók keretében értékesítik növendékállataikat. 200 kilogrammos súlyban értékesített növendékállat után darabonként egy mázsa, a 300 kilogrammos súlyban értékesített után már darabonként 2 mázsa, a 380 kilogramm felett értékesített üsző, illetve legalább 430 kilogrammos bika után pedig már darabonként 3 mázsa takarmányt biztosítanak állami áron. A tehénállományunk fejlesztésére irányuló akciók közül legnagyobb jelentőségű a selejtte- hén-értékesítési és üszőbeállítási akció. Ezt három változatban bonyolítják le. Az első formában azok érdekeltek, akiknek selejt- tehenük és ugyanakkor tenyésztésre alkalmas üszőjük is van. Ebben az esetben egyrészről a legalább 2. osztályú minőségű selejttehén értékesítésére, másrészről az üsző tenyésztésbe állítására vállal a szerződő kötelezettséget. A cél az, hogy a kiselejtezett tehén helyett új és jobb álljon az istállóban. A tehénért rögtön az értékesítéskor kifizetik az érvényben lévő, minőségnek megfelelő állami szabadfelvásárlási árat, az üsző beállításáért járó — az értékesített tehén súlyának megfelelően kilogrammonként 3 forint értékű — prémiumot pedig akkor fizetik ki, ha az állattartó hivatalosan igazolja, hogy a selejttehén helyett beállított üsző elérte a 6 hónapos vemhes- séget. Az akció másik formája arra ad lehetőséget, hogy a csak selejttehénnel rendelkező gazdák tenyésztésre alkalmas üszőhöz jussanak. Ezt gyakorlatilag úgy bonyolítják le, hogy az érvényes állami szabadfelvásárlási áron átveszik a selejttehenet, s helyette — 10.60 forintos kedvezményes áron — üszőt adnak. A továbbiakban az előbbi feltételek érvényesek, vagyis, ha a beállított üsző eléri a hathónapos vemhes- séget az értékesített tehén súlyának megfelelően kilogrammonként 3 forint prémiumot fizetnek ki a gazdáknak. Az akció végül lehetőséget ad arra is, hogy tenyésztésre alkalmas üszőhöz jussanak azok a gazdák, akiknek se tehenük, se üszőjük nincs. Az akció feltételei szerint mindazok a gazdák, akik vállalják, hogy az ellés után egy évig tartják az állatot, 7.60 forintos kilogrammonkénti áron igényelhetnek, illetve vásárolhatnak az állatforgalmi vállalattól üszőt. A vételárat készpénzben kell kiegyenlíteni. (MTI.) Országos értekezleten vitatták meg a földművesszövetkezetek feladatait Pénteken az ÉDOSZ-székház nagytermében mintegy 400 körzeti földművesszövetkezeti vezető rész_ vételével országos értekezleten vitatták meg a földművesszövetkezeti mozgalom időszerű problémáit. Szirmai Jenő, a SZŐ VOSZ elnöke bevezető előadásában részletesen foglalkozott azokkal a falusi lakosság életkörülményeiben és szemléletében végbement változásokkal, amelyek magasabb követelményeket támasztanak a földművesszövetkezetekkel szemben. A földművesszövetkezetek ma már nem kizárólagosan a parasztság szövetkezetei. Tagjainak mintegy 50 százaléka bérből, fizetésből élő dolgozó, következésképpen a földművesszövetkezeti mozgalmat ma már általában a falun élő lakosság mozgalmának kell tekinteni. A megváltozott életforma rendkívül gyorsan alakítja a paraszti igényeket is. A falvak ellátásában ma már feltétlenül számolni kell azzal, hogy rendkívül gyorsan csökken a szükségletek saját forrásból történő kielégítése. Különösen szembetűnők ezek a változások a ruházkodásban. A falusi igények általában is gyorsan követik a városit, a falusi és városi gyermekek, illetve fiatalok öltözködése között pedig már úgyszólván nincs is lényeges különbség. Ugrásszerűen növekszik a rádió- és televízió-előfizetők száma, valamint a könyvforgalom. „Meghódították” a falusi háziasszonyokat a korszerű háztartási gépek. 1958. és 1962. között a földművesszövetkezeti boltok több mint 160 000 mosógépet, húszezernél több porszívót adtak el. Csak a földművesszövetkezeti boltokból mintegy 25 000 falusi ház konyhájába vásároltak villanytűzhelyet. A falusi bútorüzletekben ugyanazokat a korszerű, modern bútorokat vásárolják, mint bármelyik fővárosi üzletben. A földművesszövetkezeti kereskedelem, bár kétségtelenül szép eredményeket ért el, még mindig nem tart eléggé lépést a gyorsan változó és növekvő igényekkel. Jelentősek a földművesszövet, kezetek feladatai a háztáji gazdaságok árufeleslegeinek felvásárlásában. Itt az ideje — mondotta Szirmai Jenő, — hogy minden egyes községben megvizsgálják: melyek azok a cikkek, amelyekből a helyi adottságokra alapozva a háztáji gazdaságok annyit termelhetnek, amelyből a központi készleteket is gyarapítani lehet. A sokrétű, a földművesszövetkezeti mozgalom tevékenységének minden területét érintő előadást széles körű vita követte. Az NDK párt- és kormányküldöttsége Krakkóban és Nowa Hután Varsó (MTI). Mint már jelentettük, az NDK Lengyelországban tartózkodó párt- és kormányküldöttsége a lengyel párt és kormány több vezető személyiségének társaságában, csütörtökön Krakkót és Nowa Hutát látogatta meg. A német küldöttség meglátogatta Nowa Hutát, ahol különösen nagy érdeklődéssel tekintették meg az NDK által szállított üzemrész berendezéseit és azokat a munkahelyeket, ahol jelenleg NDK-exportra folyik a termelés. A Nowa Huta-i látogatás után a vendégek a Wawelben megtekintették az összegyűjtött nemzeti műkincseket, majd este a vajdaság és a város vezetőinek fogadásán vettek részt. Jánossy akadémikus felszólalása a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi közgyűlésén Bécs (MTI). A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Becsben ülésező közgyűlésén pénteken felszólalt Jánossy Lajos akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság alelnöke, a magyar küldöttség vezetője. „A Magyar Népköztársaság kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az ügynökség munkájának — hangoztatta bevezetőben, majd utalvai a közgyűlés afroázsiai csoportjának tiltakozására a dél-afrikai faji megkülönböztetés ellen — rámutatott: „A magyar küldöttség azonosítja magát az emberi jogokért harcoló afrikai népekkel”. A szervezet munkáját elemezve Jánossy akadémikus kijelentette: az ügynökség csak akkor töltheti be maradéktalanul hivatását, ha munkáját nem befolyásolja egyes államok egyéni érdeke. „Sajnos — mondotta — tanúi vagyunk azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel bizonyos államok az ügynökséget saját politikai és pénzügyi érdekeik szolgálatába akarják állítani. Jánossy akadémikus a továbbiakban elmondotta: biztatóan alakulnak hazánk és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kapcsolatai. Az együttműködés egyik példája a szarvasi rizstenyésztési kutatóintézet és az ügynökség közötti sikerrel teljesített, majd megújított szerződés. Az ügynökség nemrégen filmet is készített a szarvasi intézet munkájáról. A magyar delegáció vezetője végül bejelentette: hazánk kész arra, hogy megossza kutatási eredményeit mindazon államokkal, amelyek érdekeltek az atomenergia békés felhasználásában. E törekvéstől vezérelve, a magyar kormány tíz, a radioaktív izotópoknak a mezőgazdaságban, az orvostudományban és az iparban való felhasználására vonatkozó kutatási eredményt bocsát a fejlődés útján most megindult országok rendelkezésére. A mintegy 50 000 rubel értékű kísérleti eredményeket Magyarország az ügynökségen keresztül ingyenesen adja át. A Pravda vezércikke az atomcsend-szerzédés ratifikálásáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda pénteki számának vezércikke méltatja a részleges atomcsend- egyezmény moszkvai ratifikálásának jelentőségét. A vezércikk megállapítja: abban, hogy a 1 egfeiső 'i f aacs Elnöksége ratifikálta az egyezményt, a szovjet nép egységes akarata jutott kifejezésre. A moszkvai egyezmény — amelynek betartásán a békeszerető népek őrködnek —, nemcsak a radioaktív szennyeződéstől menti meg bolygónkat, hanem bizonyos mértékben a fegyverkezési verseny fokozódását is fékezi. A Pravda rámutat, hogy a moszkvai szerződés a néptömegek reális sikere a nukleáris háború elleni sok éves küzdelemben. Senki előtt sem titok — állapítja meg a Pravda —, hogy bizonyos imperialista kormányok kénytelenek voltak akaratuk ellenére és népük közvetlen nyomására — amivel korábban bizony nem törődtek — aláírni az egyezményt. Arra a kérdésre, vajon a moszkvai egyezmény nem ad-e bizonyos egyoldalú előnyöket a Nyugatnak, különösen az Egyesült Államoknak, a Pravda a- következőket válaszolja: „Az egyezmény valamennyi aláírója számára teljes egészében és minden viszonylatban egyenjogúságot biztosít s azonos helyzetet teremt. Valamennyien egyforma kötelezettségekkel és jogokkal rendelkeznek”. Nincs semmi különös abban, hogy a részleges atomcsend- egyezmény eléréséhez a Szovjetunió és más szocialista államok kormányainak, minden békeszerető erőnek sokéves állhatatos harcára és lankadatlan erőfeszítésére volt szükség. Az sem csodálatos, hogy az egyezmény megkötése az imperialista államok hosszantartó és elszánt ellenállásába ütközött, s még ma is dühödt támadások érik a világim- perializmus legagresszívabb elemei részéről is. Más az, ami csodálatos — írja a lap. — A kínai vezetők, akik álláspontjuk révén egy csoportba kerültek a béke számára legveszélyesebb ultrákkal és re- vansistákkal, mindenképpen megpróbálják rágalmazni az egyezményt és egészében a békés együttélés politikáját. Csak a szocialista táborral, a kommunista világmozgalommal és minden békeszerető néppel szembeni hit- szegésnek tekinthetjük azt, hogy igyekeznek meghiúsítani az atomháború fenyegetése ellen folytatott népi harcot. A munkásosztály ellenségeinek táborában ki merte volna még néhány évvel ezelőtt, — amikor a kommunista pártok 1957. évi moszkvai értekezletén az atomfegyver-kísérletek azonnali betiltását követelő békenyilatkozatot még Mao Ce-tung is aláírta, — azt álmodni, hogy a kínai vezetők gyakorlatilag egysorba állnak azokkal, akik megpróbálják a világot a végső soron háborúba vivő útra taszítani. Meggyőződéssel kijelenthetjük — hangsúlyozza a vezércikk — hogy a kínai vezetők álláspontja nem akadályozhatja meg a békeharc további sikereit. A békés együttélés politikája mellett szilárdan kitartó marxista—leniríis- ták lankadatlan harcukban győzelmet fognak aratni. Tovább tart a feszültség Malaysia miatt Djakarta (AP) Subandrio indonéz külügyminiszter pénteken visszaérkezett Djakartába New Yorkból, ahol az ENSZ-közgyűlé- sén vett részt. Repülőtéri nyilatkozatában hangoztatta, hogy Indonézia a Malaysia által felvetett probléma békés és pozitív megoldására törekszik, hatékony eszközöket vesz igénybe azonban akkor, ha úgy látja, hogy biztonsága veszélybe kerül. Hozzáfűzte, hogv a malaysiai államszövetséget a délkelet-ázsiai csúcsértekezlet határozatával ellentétben alkották meg, s Indonézia csak a fülöp- szigeti, a malájföldi és az indonéz vezetők részvételével megtartott tanácskozás eredményével összhangban szervezett államszövetséget hajlandó elismerni. Az Antara hírügynökség jelentése szerint pénteken az indonéz légierő két századát vezényelték a Malaysia államszövetség tagállamával: Sarawakkal határos borneói területre, ahol a védelmi rendszerek megszilárdítása céljából újjáépítik, megjavítják a repülőtéri kifutópályákat, alkalmassá teszik azokat katonai és polgári repülőgépek fogadására. Indonézia különben tervbe vette hadserege jelenleg Kongóban állomásozó zászlóaljának visszahívását. /
