Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-27 / 226. szám

*9». sfiefltéiírtSw Tt. ’üfc. «öPOi/C sneciret sríPűJsAd A népi ellenőrök megvizsgálták Sok még a jogtalan háztáji föld, ideje lenne rendet teremteni a tartalékföldek hasznosításában Az elmúlt év végén a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság nagyszabású vizsgálatot tar­tott a tsz háztáji földek és a ta­nácsi kezelésben lévő állami tar­talékterületek hasznosításáról, az ezekkel kapcsolatos törvények és rendelkezések betartásáról. A vizsgálat sok törvénytelenséget, szabálytalanságot tárt fel, ame­lyeket annak idején a „Fekete földek, bitang-földek, törvényte­len háztáji földek” című cikkben ismertettük lapunk olvasóival. A közelmúltban a népi ellenőrök ugyanebben a témában utóvizsgá­latot tartottak. A vizsgálat cél­ja annak megállapítása volt, hogy milyen intézkedések születtek az­óta a feltárt hiányosságok meg­szüntetésére. Szakoson a helyzet változatlan A legtöbb termelőszövetkezet­ben a népi ellenőrzési bizottság megállapításait közgyűlésen tár­gyalták meg és intézkedések szü­lettek a háztáji földek rendezé­se érdekében. Megszüntették a hiányosságokat Sióagárdon, Bá- tán, a felsőnánai Uj Élet Tsz- ben és Felsőnyéken. Sióagárdon tisztázták a közÜ6 háztartás fogal­mát, Bátán, Felsőnánán. 'Felsőnyé­ken visszavették a jogtalanul ki­adott háztáji földeket. Szakcson vi­szont még rosszabb a helyzet, mint volt a múlt esztendőben. Tavaly 363 holdat tett ki a jog­talanul használt háztáji földek területe, idén ez a terület nem csökkent. A vezetőség lazán keze­li a háztáji földek ügyét, így for­dul elő az, hogy egyes tsz-tagok a törvényes kereteket jóval meg­haladó háztáji földterületeket használnak. A nagyszokolyi Béke Tsz-nél tettek néhány intézkedést a ta­valy megállapított hibák meg­szüntetésére. azonban még min­dig negyvenöt olyan tsz-tag van, akinek a törvényben megállapí­tott mennyiséget meghaladja a háztáji földterülete. Meghalad­ják a háztáji földterületek a tör­vényes méreteket még Pincehe­lyen, Dombóvárott és más tsz-ek- I ben is. Pincehelyein például a tsz- tag által bérelt állami tartalék­földet. Dombóváron a kerteket nem számítják be a háztáji föld­területbe. A múlt évben sok visszaélés volt a pártoló tagoknak adott jogtalan földek kiadásában. A vizsgálat óta eltelt időszakban ezek a visszaélések majdnem tel­jesen megszűntek. Szekszárdim ts Bonyhádon az átlátni tartalékterületek ügye még mindig rendezetlen Megyénkben a szekszárdi és bonyhádi tanács kezelésében ta­láljuk a legtöbb állami tartalék- földet. Ezeknek a földeknek a hasznosításában tavaly teljes volt a zűrzavar. A tanácsok egyálta­lán nem tudtak elszámolni a földdel, a nyilvántartások rendet­lenek voltak, a földek nagy részét feketén művelték ismeretlen föld­művelők. Szekszardon a helyzet alapjá­ban véve idén sem változott meg. A nyilvántartások hiányosak, nem is tudják pontosan mennyi tartalékterület van a város hatá­rában olyan, amelyért a tanács­nak kell felelni. Sok a fekete földművelő, aki se bért, se adót nem fizet, de ezek személyét nem tudják felderíteni. A városi ta­nács ugyan ígéretet tett a tavalyi vizsgálat után. hogy megszünteti a zűrzavart, de a létszámhiányra hivatkozva ígéretét nem teljesí­tette. A Szekszárdi Állami Gazdaság 1900 hold tartalékföldet vett át a szekszárdi tanácstól szőlőtelepítés céljára. Ezzel a földdel a gazda­ság sem tud elszámolni. Kis ré­szét betelepítette, más népét il­letményföldként használják dol­gozói, a szekszárdi l»z.-ek is mű­velnek egyrészt ebből a terület­ből, de magánosok is és egyéni parasztok is szerződéssel, meg szerződés nélkül. A Bonyhádi Közséei Tanács kezelésében 273 hold állami tar­talékföld van. A múlt évben eb­ből 147 holddal nem tudtak el­számolni. A vizsgálat után a ta­nács utána nézett az „eltűnt” föl­deknek, de 63 holdról még mindig nem tud számot adni. A bonyhádi tartalékföldek helyzetért közben vizsgálta a járási tanács is, adott ki utasításokat a vizsgálat nyo­mán, azonban ezek az utasítások eredménytelenek maradtak. Sióagárdon. Bátán, Felsőnyé­ken az alapvizsgálatkor felfedett hiányosságokat megszüntették. Dombóvárott még mindig rende­zetlen a tartalékföldek előírás- saerű nyilvántartása, a tanács arra hivatkozik, hogy létszám változás miatt nem tudja a pon­tos nyilvántartást megvalósítani. Inti a nagyüzemi szőlőtelepítést akadályezza Szék szánton Sok baj van azokkal a terüle­tekkel is amelyeket tulajdonosaik az államnak felajánlottak, s ame­lyeknek egy részét 1961-ben az állam visszaadta. Az ilyen vissza­adott földek Szekseárd határában 120 holdat tesznek ki. Ez a 120 hold szétaprózódik, beékelődik az állami gazdaságnak szőlőtelepítésre szánt területébe, s akadályozza a nagyüzemi táb­lák kialakítását. Görögszón pél­dául 2580 öl masaek szőlő gátol­ja 120 hold nagyüzemi szőlő tele­pítését. Baranya-völgyben az ál­laim gazdaság területébe 110 egyéni kisparcella ékelődik bele. A tulajdonosok egy részével si­kerül megegyezni a földeseiében, kisebb részük azonban egyszerű­en nem hajlandó semmiféle cse­reingatlanért átadni a nagyüzemi szőlőtelepítést akadályozó parcel­láját. A háztáji földek, az állami tar­talékterületek, főleg a Szekszárd határában lévő zűrzavar ügyé­nek megoldása most már igazán nem tűr halasztást. A Tolna me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság megtette javaslatait, felterjesz­tette tapasztalatait az országos szervekhez. Reméljük, hogy mint annyi más esetben, a szóbanforgó ügyekben is hatásosak lesznek a néoi ellenőrzés következetes in­tézkedései. Gy. J. Négymillió forinttal több lesz az ideinél az 1964-es költségvetés Városfejlesztésből I milliót fordítanak járdaépítésre — Elfogadta a városi tanács az 1964-es költségvetést Az előző évek gyakorlatától el­térően, amikor az évi költség- vetés csak az év elején, vagy az előző év végén került a megfe­lelő fórumok elé megvitatásra, elfogadásra, az 1964. évi költség- vetés már most, szeptemberben a tanács elé került. A költségvetések tervezése, összeállítása már korábban meg­kezdődött. A pénzügyi osztály és minden gazdálkodó intézmény már az év elejétől gyűjtötte, nyilvántartotta a feladatokat, amelyeket az 1964. évi költség- vetésben meg kell tervezni. A pénzügyi osztály a tervezésbe be­vonta az összes érdekelteket, a tervezetet megvitatták a külön­böző állandóbizottságok. A ta­pasztalat azt mutatta, hogy hasz­nos volt a tervezet megvitatása, mert az állandóbizottságok szá­mos javaslatot tettek, ame­lyet a végleges elkészítéskor felhasználtak. A mezőgazdasági állandó bizott­ság például javasolta, hogy a szarvasmarha-gümőkór elleni vé­dekezésre is kell megfelelő ősz- szeget tervezni, és a vásárcsarno­kot ellenőrző állatorvosnak szük­séges felszerelésre is. A tanácsülés elé szeptember 26-án került megvitatásra és el­fogadásra a város jőtő évi tóilt­! ségvetése, és a városfejlesztési terve. A költségvetés — amely nem tartalmazza a felújítási hi­teleket — összege lényegesen magasabb lesz az ideinél. A költségvetés együttes ösz- szege kereken négymillió forinttal haladja meg az ideit. Ugyanakkor két intézmény nem szerepel a költségvetésben; az állatorvosi rendelőintézet, amely megyei tanácsi intézmény lesz, és az iskolafogászat, amely a kórház hatáskörébe tartozik. E két intézmény kiválása 312 ezer forintba került eddig. A város- és községgazdálko­dás az idei 1 116 000 forinttal szemben 3 411000 forinttal gazdálkodik, a kulturális ága­zatok költségvetése 1 500 000- rel haladja meg az ideit. Az anya- és gyermekvédelmi szolgálat céljaira 76 ezer, szociá­lis gondozásra tízezer, általános iskolai napközi otthonokra 111 ezer. középiskolai diákotthonokra 120 ezer forinttal jut több, mint az idén. A költségvetés összegét növeli az is. hogy a város és a járás iskoláinak politechnikai el­látását a közelmúltban létesített központi műhely végzi A dolgo­zók középiskoláinak költség veté­si korábba« a megyei tanács költségvetésében szerepelt, s most a város költségvetésébe kerül. A városfejlesztés a jövő évre 6 900 000 forint kiadással szá­mol, ebből négyszázezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával. A társadalmi munka nagy részét járdaépítéseknél akarják igénybe- vermi Járdaépítésre, újakra, és a régiek felújítására 1 millió fo­rintot irányoztak elő, részben vállalati kivitelezéssel, részben a tanács saját részlegének munká­jával. A városfejlesztésben félmil­lióval szerepel útépítés az északi kertvárosban, negyed- millióval a Wesselényi utcá­ban, négyszázezerrel a Beze- rédj utcában. Négyszázezer forintos költséggel a közvilá­gítást korszerűsítik. 500 ezer­be kerül a sétakerti WC föld alá építése, négyszázezerrel szennyvízcsatorna építése. 150 000 forintot fordítanak arra, hogy a II. számú böl­csőde napozóját szobává ala­kítsák át. A jövő évi költségvetés és a városfejlesztés tervének ilyen ko­rai kidolgozása még azzal az előnnyel is jár, hogy a kivitele­zőkkel a szerződéseket időben megköthetik, s a munkákat azok időben elvégezhetik. Készül a baromfi nevelő A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet modern baromfi- nevelőt épített. Az épület, amelyen a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat iregszemcsei brigádja dolgozik, nemsokára elkészül. Rendszeresen túlteljesíti tervét a megye legfiatalabb üzeme Közel hárommillió tűszelep az idei programban Kétszázezer darabos adósság­gal zárta a múlt évet a gyönki tűszelep-üzem. A lemaradás több okra vezethető vissza. Az üze­met tavaly februárban telepí­tették át Gyünkre Ikladról. a munkásoknak — csaknem va­lamennyien gyönkiek és kör­nyékbeliek, akik közül a leg­többen még nem is dolgoztak ipari üzemben —. meg kellett tanulni a különféle munkafogá­sokat. a gépek kezelését. Ez bi­zony idő.be telik mindenütt, idő kellett hozzá Gyünkön is. Fő­ként azonban az okozíta a ne­hézségeket, hogy az Ikladról ka­pott gépek erősen el voltak hasz­nálódva, csaknem valamennyi már az új üzem indulásakor . megérett” a felújításra. A nagy­pontosságú megmunkálást igényié gyártmány, a tűszelep készíté­séhez pedig kifogástalan álla potú gépek kellenek. Az üzem „gazdája”, a Szek­szárdi Vasipari Vállalat már a> első hónapokban megkezdte a gépek rendbehozását, az év vé­gére be is fejezték a felújítást. Bővítették is a gépparkot, szer­kesztettek egy félautomata gé­pet a szeleprugók köszörülésére, e munka termelékenysége ez­által két, két. és félszeresére nőtt. Az év végéig kidolgozták az anyag- és szerszámnormákat irta már a hónap elején bizto­sítva van az egész havi szer­számszükséglet. Közben a dol­gozók is megszerezték a szüksé­ges gyakorlatot, tapasztalatokat. Mindennek eredményeképpen az év eleje óta rendszeresen túl­teljesíti havi tervét az üzem. A havi tervteljesítés általá­ban 105—110 százalék között mozog, augusztusban például 108,9 százalékra teljesítette ter­melési tervét az üzem. (Már­ciusban született a legnagyobb eredmény 117 százalékos volt a tervteljesítés). Az első félévben így sikerült teljes egészében pó­tolni a múlt évi lemaradást. Az évi termelés — a kétszázezer darabbal együtt — megközelíti majd a hárommillió darabot. Kiváló eredményekkel büszkél­kedhetnek a gyönkiek a minőség terén is. A szabványok szerint ezer darab tűszelepből legfel­jebb hármat találhat hibásnak a minőségi ellenőrzés. Tényle­gesen — az éy első nyolc hó­napja alatt — ezer tűszelepből 1,44 volt a selejt. Valószínű, hogy az üzem a közeljövőben áttér egy, a jelen­leginél korszerűbb típus gyártá­sára. Szolgálati szabadalomként adták be elbírálásra a belső­rugós tűszelepet, amely nemcsak jobb a jelenleginél, hanem gyár­tása is gazdaságosabb. A mos­tanival szemben mintegy negy­ven százalékkal kevesebb anyag­ból lehet előállítani. Igaz. hogy ennél, az alig több, mint egy grammos súlyú gyártmánynál ez nem tesz ki sokat, de az évi hárommillió darabnál a réz- megttjkarítás eléri a k ét-három tonnát is. A megye állami gazdaságaiban október 20-ig elvetik a búzát A megye állami gazdaságaiban pár nappal ezelőtt szintén meg­kezdődött a búza vetés. A 11 gazdaságból hétfőn öt kezdte él ezt a nagy munkát. Szeptember első felében a lengyeli értekez­leten Nagy János elvtárs, az állami gazdaságok megyei veze­tője bejelentette, hogy a legjobba­kat jutp'mazzák. Fettétel: az őszi munkák optimális időben és jó minőségben való elvégzése. Jelen­leg a gazdaságokban ennek meg­felelően és ütemezés szerint fo­lyik minden munka. Szeptember 25-én. szerdán a megyei igazgatő- j ság központjában az érdekelt ál- I lami gazdasági vezetőkkel közöí- J ték. hogy a jutalmazásra szánt I összeget, 80 000 forinttal felemel­ték, növelték.

Next

/
Thumbnails
Contents