Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-26 / 225. szám

1963. szeptember 26. fÖLNA MEGYEI NEPŰJSAQ $ Okosan és hasznosan... Jól gazdálkodnak a zombai Vörös Csillag Tsz kiszesei — Amióta összeházasodtunk sokkal többet vitatkozunk, mint azelőtt. Nem személyes dolgok miatt, a KISZ-szervezet dolga miatt. Talán nem is jó az, hogy mind a ketten, én is. a feleségem is bent vagyunk a KlSZ-vezető- ségben — mondja Marsai János, a zombai Vörös Csillag Tsz KISZ titkára. Hogy máskor miről vitatkoz­tak, nem firtattam, A JELENLEGI VITA ÉRDEKELT Erre a fiatalasszonytól, a KISZ- szervezet gazdasági felelősétől kaptam választ. Editet, Marsai Jánosnét, a KISZ megüresedett kasszája nyugtalanítja mostaná­ban. Hozzá volt szokva, hogy a szervezet mindig rendelkezett né­mi tőkével. Olyan rendezvények tartását szorgalmazná, ami pénzt is hozna a kasszába. — Milyen gazdasági felelős az, akinek nincs mivel gazdálkodnia — mondja sokszor szemrehányó­an. — Tavaly szépen összejött a pénzünk és az idei pénztelenség is csak átmeneti, nyári ..beteg­ség”. Az év végére már ismét lesz pénzünk. ígéretet kaptunk a tsz-től, nyugtatja békétlenkedő asszonyát a KISZ-titkár. Söós Ferenc, úgy is mint a pártszervezet titkára, úgy is mint a tsz könyvelője elismerően, sze­retettel beszél a fiatalokról: — A Vörös Csillag Tsz fiataljai szorgalmasan dolgoznak. Már ta­valy is beneveztek az ifjúsági versenybe. Az év végén a közgyű­lés 2000 forint pénzjutalmat sza­vazott meg a KISZ anyagi támo­gatására. Kaptak egy hold föl­det, azon kukoricát termeltek. A kukoricáért kapott pénzen televí­ziót vásároltak. Okosan és hasz­nosan gazdálkodnak a pénzükkel — dicséri a fiatalokat — jelen esetben a gazdaságvezetőt. Marsai Jánosné örömmel mu­tatja meg A KISZESEK KLUBJÁT amit a tsz központi épületében rendeztek be. — Tegnap este a tv-műsort nézték a fiatalok — mentegetőzik a széjjel tologatott székek és a félrecsúszott terítő miatt. Egyéb­ként rendben találtuk a helyisé­get, nem láttunk a padlón széjjel dobált cigarettacsikkeket és he­telő piszkot. Ugv látszik a tsz-íia- talok vigyáznak a tisztaságra és becsülik a klubot, amit saját ere­jükből „kapartak" Ö6sze. Az asz­talokon csipketerítő, az ablako­kon függöny, és ha elunják a tv- nézést táncolnak a lemezjátszó zenéjére. — Tavaly a nagy „beruházá­sok”, a klub létesítése mellett kétszer rendeztünk kirándulást. Voltunk Harkányban és Siófokon. Az idén viszont semmit sem vet­tünk és eddig még sehol sem vol­tunk. — mondta ki a fiatalasz- szony azt, ami miatt legjobban elégedetlenkedett. A párttitkár egy darabig hall­gatott. majd megjegyezte: — Nem értetek rá a KISZ- ügyével foglalkozni. Magatokkal voltatok elfoglalva. Nem bírálat­ként mondom — tette hozzá bé­kítőén. amikor látta, hogy a fia­talasszony arcát elfutotta a púos­ság. — János és Edit májusban tar­tották esküvőjüket. Olyan ki- szes-esküvő, mint az övéké még nem volt Zombán, — mondta. Jól dolgozik a harminc tagú KISZ-szervezet a zombai Vörös Csillag Tsz-ben. A FIATALOKBAN VAN AMBÍCIÓ s az idén is beneveztek az ifjú­sági versenybe. Az ifjúsági bri­gád 10 holdas napraforgó-táblá­ján háromszori kapálás mellett holdanként 4 mázsával több nap­raforgó termett, mint másutt. Két fiatal lány. Domokos Irén és Bí­ró Erzsi a tervezett 30 mázsa ba­romfihús helyett 3 mázsa 59 kilóval adott többet. A két ifi­traktoros, Forrai Pista és Skiba Péter 1012 normálhold talajmun­kát végzett június 30-ig. A má­sodik félévben 1430 normálhold talajmunkát vállaltak, hogy a gépállomási költségeket csökkent­sék. A fiatalok a tsz-ben jó munkájukkal vívták ki az idő­sebb tagok megbecsülését, elis­merését. — A szóbeli elismerésen kívül az idén is számítunk az anyagi jutalmazásra. Még nem tudjuk mennyit kapunk, de már elter­veztük, hogy mire költjük a ka­pott pénzt — mondja Marsai Já­nosné. az előrelátó gazdaságfele­lős. A lányok Pécs környéki ki­rándulást emlegetnek. Remélem mindenki szívesen eljön a kirán­dulásra, hisz mindenki együtt le­het a párjával. Pozsonyi Ignácné Mütrágyázzák a földet a dúzsi Uj Élet Termelőszövetkezet földjén. Takács József és Királyházi Glodiusz „feltankolnak” az újabb for­dalók előtt. Kedden ismét jubilál A. Winding New Yorkban is bemutatják Dunai Ferenc vígjátékát Dunai Ferenc: A nadrág című vígjátéka nem ismeretlen a Tolna megyei színházkedvelő közönség előtt. Az elmúlt évadban me­gyénkben érte meg 75. és 100. előadását is. Tekintettel a nagy közönségsikerre, a Déryné Szín­ház társulata ismét megyénkben turnézik a darabbal. Érdekessége a turnénak az új szereposztás. Eszerint az igazgató szerepében Szávai Lajost, Berta szerepében pedig Várady Valit láthatja a közönség. Radó ez alkalommal Károlyi Judit, Koltai Pálfi Ferenc. Soltészné pedig a korábbi előadásokból is ismert Gönczöl Anikó. A szatíra felé hajló, de szó­rakozásnak is igen kellemes hangvételű vígjáték a mostani turnén ismét jubilál. Október I- én Tengelicen tartják meg a 175. előadást. A társulat különben október 6-ig tartózkodik Tolna megyében. A programjukban 12 előadás szerepel. Eddig Tengeli­cen és Decsen mutatták be, megérdemelt sikerrel. Ma Kaj- dacson. ezt követően pedig Zom­bán, Tolnán, Sióagárdon, Ten­gelicen, Öcsényben, Györköny- ben, Szekszárdon a BM. Fegy­veres Testületek Klubjának szín­padán és Pusztahencsén lépnek közönség elé a Déryné Színház művészei. A nadrág egyébként a meg­lepetések vígjátéka. De talán a legérdekesebb meglepetés, hogy még ebben az évadban színre kerül New Yorkban is. Louis Bardoli doktor fordítja le, s viszi közönség elé az amerikai metropolis egyik színházában. Szüreti mulatság Fácánkerten Fácánkerten a vendéglőhöz kerthelyiséget létesített a föld­művesszövetkezet. melxnek a tánctere most készült el. Az avató ünnepséget vasárnap tart­ják meg, amikor nagyszabású szüreti mulatság lesz a község­ben. A hagyományos népi játé­kot a fácánkerti termelőszövet­kezet és a földművesszövetkezet rendezi. A csőszlegényeknek és csőszlányoknak Pécsről, a jelmez­kölcsönzőből hozták a ruhákat. Ezekben vonulnak majd a csősz- legények lóháton, a csőszlányok pedig szekereken Fácánkert ut­cáin. De ha az idő jó lesz, a szüreti mulatság résztvevői a szomszédos Tolnára is kirándul­nak. R, É. 1 Az idő lassan begyógyítja 1---------------------------a lelki sebe­k et. Ezt tartja a mondás, de hi­szem. hogy Marika esetében az idő hamarabb gyógyít, hogy az ő sebei gyorsan begyógyulnak. Talán még felriad álmából, ta­lán még magán érzi az ágyából éjnek idején kirángató, kegyetlen kezet, talán még hallja a rekedt hangot: „Hozz bort!” — és ami­kor végképp felébredve körülnéz, csak a hálóterem félhomályát lát­ja, és gyermekpájtásainalc nyu­godt alvását hallja. És megnyu­godva alszik el ismét... Biztosan megszokta már, ami az első napokban furcsa, szokatlan volt, hogy tiszta kézzel, tiszta ru­hában ülhetett a terített asztal mellé — és jóllakhatott. Felismer­te már, hogy érdemes volt fellá­zadnia, elmenekülnie abból az életből, amelyben a családi kör­ben része volt. Kilencéves vézna kislány. Kó­cos volt, elhanyagolt külsejű, ha csak tehette, menekült hazulról. Hogyan is volt? | M ár előre félt az estéktől. :---------------------:-----Anyja ha'za­v etődött valahonnan, támolyogva, s a fekhelyre vetette magát, hogy a mámort kialudja. Aztán jött az ember, akinek felesége, gyerekei voltak. Marika sokszor aludt már olyankor, s a<t anyja — már amennyire annak lehet nevezni — durván kirángatta az ágyból. — Menj, hozz bort... — Honnan? — Akárhonnan, de hozz... Ha nem indult eléggé fürgén, egy-egy pofon, nyakleves is el­csattant. Mennie kellett, ha esett, ha fújt... Egyszer, amikor minden kaput zárva talált, nem mert ha­zamenni, félt az újabb ütlegektől. Merre menjen, hova menjen? Vé­kony kis öltözékét átjárta az éj­szaka hidege, félig bódultán ment a vasútállomás felé. Az egyik vá­rótermi pádon találtak rá a reg­geli vonatra igyekvők. A termelőszövetkezet párttitká­ra egy este kétségbeesett gyer­meksikolyokra, dühös kutyauga- ; fásra figyeli fel. Kisietett, hát Ma­iikat fogta körül néhány dühösen csarkodó. ugató eb. s a kislány kétségbeesetten védekezett a ke- I /.ében lévő szatyorral a rátámadó I kutyák ellen. Mások is kiszalad­tak a sikoltozásra. így mentették meg a szerencsétlen Marikát a rá­támadó kutyáktól. I Aztán egy este vitatko­■------------------—---------- zas főj. to tt. hangjai ütötték meg a kislány fülét, nAz< anyja vitatkozott az em­berrel. aki valami olyasmit emle- .getett, hogy visszamegy a család­jához, hiszen ott vannak a gyere­kek. Aztán már nem hallott sem­mit, csak az anyja fenyegető sza­vait: — Ha elhagysz, megölöm a gye­reket, és rádfogom... Az első óvatlan pillanatban ki­surrant a szobából. El. el, akárho- vá, minél messzebb... Rótta a fa­luban az utcákat, amíg csak el nem fáradt. Lekuporodott egyik kapualjba... A házigazda, amikor reggel ko­rán kilépett az utcára, csodálkoz­va vette észre, hogy valaki fekszik a kapualjban. Részeg talán? Nem, egy kislány... a Marika. És a kislányban végképp meg­érett az elhatározás... Bement a tanácsházára, segítsenek rajta. Sírva könyörgött. Ismerték ugyan a kislány szerencsétlen helyzetét, de nem gondolták, hogy az anyja ennyire kivetkőzzön a mivoltából. Sürgősen intézkedtek, hogy a kislányt állami gondozásba ve­gyék, ugyanakkor behívatták az anyát. Az eléggé hányavetin fo­gadta a feddő. figyelmeztető sza­vakat: — Senkinek semmi köze ahhoz, ha néha megkívánom a bort... De aztán tanúskodtak az isme­rősök: hányszor látták részeg ön­kívületben, minden gátlás nélkül. A szemébe mondták, hogyan bánt a gyermekével. Mindezt elintézte egy vállrándítással: — Mit bánom én? Vigyék, aho­va akarják... | Néhány nap múlva Mar­ni, a nőtanács titkára kíséretében ült vonatra Marika, hogy elutaz­zon új otthonába, a gyönki gyer­mekotthonba. Amikor megtudta, hova kerül, csak annyit kérdezett: — Minden nap jóllakhatok? Két hét telt el azóta, és Marika minden nap jóllakhatott, minden nap jó szót kaphatott, ami mái' fe­ledtetett a sok rosszból, amit ed­dig kis életében a ..szülői” háztól kapott. BL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents