Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
1S63. szeptember 22. Tolna megyei népOjsAö 7 Robotgépek a tenger alatt Napjainkban különleges flotta indul a tengerek meghódítására: egységei a legfurcsább fegyverekkel vannak ellátva: hálókkal, fúrókkal, televíziós kamerákkal, markolókkal, különleges fényszóróikkal. Céljuk a földgolyó egy olyan részének felderítése, amelyről ma is alig tudunk többet, mint a Holdról: a mély tenger. A közönséges tengeralattjárókénál sokkalta nagyobb mélységeket elérő járművek előállításán dolgoznak a Szovjetunióban, Olaszországban, Angliában, Japánban, Franciaországban és az Egyesült Államokban. A mélytengert természetesen nemcsak tudományos szempontból vizsgálják, a gazdasági okok is nagy szerepet játszanak. Az óceánok földünk felületének csaknem 3/4-ét borítják el; talajuknak alig 10 százalékát tárták eddig fel — és azt sem kielégítően. Időnként a mélytengeri iszapból talajpróbákat hoznak fel, egy- lat hozta fel, amelynek torkában a híres kék gyémántföld tenger egy robbanás hanghullámreflexe- villa-alakú, ismeretlen fajtájú, alatti folytatását. Kaliforniaiak! két kelt az alatta fekvő kőzet- fénylő zsákmány volt. „tengerfenék-porszívót” terveztek: ben. Egy magnéziumvillám meg- 1952 novemberében egy kali- szívóbaggert, amely a tengerfenék lettel 10,0 u°stagbéihurytot okoz. a gyér'•:1 ~—1~n x~1 ~^--------- - mek orra viszket, nyugtalanul alszik, sáp adt, szemei karikásak, ideges, táradéHáromszemélyes mélytengeri kutatóhajó. világít egy darabka talajt, amely fomiai tengerkutató intézet meg- fantasztikusan gazdag mangán-' még mélyebben fekszik a tenger kezdte a RUM (Remete Under- telepeit ki tudná aknázni, szintje alatt, mint amennyivel a water Manipulator) építését, Mielőtt egyáltalán mélytengeri kony' l*‘ovóny°f‘- «»bénája tele van Mount Everest magasabban a amely ember nélküUi televíziós bányászatra lehetne gondolni, ',°kora‘i nyomokkal- Lappangó,, .dő: 2-4 tenger szintje felett és a tv-*ka- kamerával és távvezérléssel el- előbb „leltározni” kell; mind- , , . . mera feifogja a tengeri pókok, iátott jármü A rjjm jobbra és máig az embernek ugyanis alig fefP»k,p<,t*.k M.mul?thot*1'; sörtefergek, ^ tengeri csillagoK kaira kitér nyomvonaláról és 6 van akár fogalma is arról, hogy árnyképét és azokat a tekerve- mélységből szed fel szikla- mit lehet a mélytengerben látni, nyes nyomokat, amelyeket isme- darabokat; a vezérlés egy mér- találni, vagy átélni. értékes te^vUöó^yő^ *A RUM Dr-4 ,Piccar^ . nTrieste”-jének evés' előtti O,opos kézmosós. C5U. különös jelentőséget nyer hi.z.n a, » j--------(1, Ua,---------1,. xeievizio-ernyo van, A KUM szenzációs mely tengeri expedíció- kott nodrógbon való alvó*, stb.) A fertp- ber egészség es. munkabíró, hosszú ele- J m dnlmac íü___i.. t\ k :___z ------ ** £.*■. i -1 __ á sványi kincsek hevernek: búr- {T--------- 7' , szenzációs meiytengen expeaicio- kott nadrágban való alvás, stb.) A fertő- Der egeszseges, munKOD.ro, nosszu e.eg onyauagyságú nikkel-, réz-, és Íát>. _a_ Mariana-árokban lötl „.mély ágyneműjét, hólóruhójót é, téért vívott kürdelem egyik fejezetét jelenmangánércdarabok! Titkok a tenger mélyén a „Mobot”, amely ugyan- csaknem 12 000 méterre szállt le, c^ak ^ különleges mélytengeri most gyors ütemben sok más kütatoeszköz. _ A Mobot a ten- követi majd. Egyike az első, gerfenéken „él”. Á Shell olajtár- járműveknek az „Aluminaut”,1 saság építette meg, szerelési amely néhány hónap múlva, de| _ _ munkákhoz. ^ Csavárhajtassal, még mindenesetre ebben az évAz igazság az, hogy a tenger a!*ZVa , J«t ®lőre- kerek „lúd- ben indul első útjára. A név mélye még ezernyi titkot tartó- , . !ép!;f,e,t; uitrahangos elárulja a jármű anyagát és célgat, melyek megismeréséhez va- tájékozódó készülékkel látták el, ját: aluminiumborítású hajó, de lóban különleges robotgépek tv-szemmel lat. es — mint egy csak igen messziről emlékeztet szükségesek indiai istennőnek — egesz sor az ismert tengeralattjárók alakAnnyit kell még kutatni, hogy keze vaf- amelyekkel ás, fog, jára. a tudomány alig tudja, hol to1- f™e?> szerszámot kezel, olaj- Az Aluminaut nem ér majd kezdje. Állandóan új hegyvonu- vezetékeket rak_ le es 300 méter- mindenütt a tengerfenékre. „Csak” latokat találnak ott, ahol eddig a , tenger színe alatt olajfúró 5000 méter mélységre tervezték, A 1 I /-vw\ r-1 n/v.lrr.4- lAAnntl' rnnl . . . , , . síkságot tételeztek fel, vagy több Legutóbbi üzenetünkben leírtuk a betegség kórokozóit, kórlefolyását, most foglalkozunk a betegség elleni védekezéssel: Ne igyunk fertőzött, vagy fertőzésre gya. - , . . , . - . hogy emberek tízezreit tegyék itt rhunkanus vizet. A mezogazdasagi munkasokat .. , . , ,., v . , ... I íj 1 képessé. A szanatórium falán sorakozó lassúk el kifogastalan ivóvízzel. Ha ilyen nincsen, csak forralt visel igyanak. Mo- n'°rványtáblák jelzik, hogy már a múltban csaras, pocsolyás területen, továbbá nedis, csak az íróvilágból Ady Endre, Ber„ ,„bJ „„„„ állomásokat létesít. Talán — bár elég erős ahhoz, hogy kb. száz kilométernyi bevágásokat, pondják a külföldi mélytenger- 6000 méterre merüljön. De ezzel amelyek mélyebbek, mint a technikusok — nemsokára a mozgási szabadsága nem korlá- Grand Canyon, és amelyeket tengerfenék igen széles fertile- tozott mert a tengerfenék 50 valószínűleg titáni földcsuszam- ^eit . °®;|ak a Mob°t-karok meg- százaléka az 5000 méteres határ lások okoztak, olyan csuszamlá- dölgozm. .. , .. fölött fekszik, sok, amelyek egyben katasztro- ,.flotta ?fyik ,ku,‘ Az Aluminaut legénysége — fális földrengéseket is eredmé- ?°o . UJ»jr^0í* 3 ”-íee?s^r„ amint egy szakember mondotta, nyeztek. Valahol egy hajó isza- J®®?’ ,e >>Melység csillagának _ 3 emberből áll. A markoló- pof hozott fel és egy 100 000 v!Z^Ze^hel} az isrpcrt Jacques kézi karrai mozgatják és éves réteg tele volt — valószínű- vf® ~fífau’, a “ire?„, ,5a“ a markoló-karom azt fogja meg,' leg földönkívüli eredetű — üve- “ íYffuiYYY’ „efy®bke®* a amit a bentlévők a reflektorfény-, ges szilánkokkal. Egy másik hajó ?®fpstar klff^.,?lserleP ben kívánatosnak látnak. Első- ---------------------------------------— ------ — ,á.t Rabindranath Taoore emlékét sa b evonta a halászhálóját és ab- ~yat’ a "terülő csészealjat sorban azonban a „környezet bőrcsizmóban dolgozzunk. Nem szabad . . 9 . .. . ban volt egy hal (Caelaqanth), í'oa®^eau, mar többször kipróbál- megfigyelését” szolgálja az Alu- ,ürdeni ó,loti vi'®l*Uel szennyezett po- ,0 ezu es u e e 0 es nevero eneveze ■ amely tulajdonképpen sok év- 33,0n^eterÄ.m^Iysfg\g' A .^eeps" minaut: tudományos műszerei a csolyókban. irtani kell a mezei millióval ezelőtt kihalt. A dán ^ 4000 ^ méterig ^ tud majd^ me- víz ny0mását, sótartalmát és hő- körü,i ráacsáiákat, egeret, páti Galathea” nevű haió 1951~bGn Föladata fölöttébb ördökös. mérik- TCormánvns mpp- — ----«--*» ------— --------- — 359 0 méter mélységből az ijesztő, T??y pl- a legénység többek kö- ffi^lők igenK pont^n látjá| terjed. A beteg ürüléké. frissen altot, áfáját elősegítő tudományos módszerekkel zott a mélvtenppri káhalalcpt ni- B-V . S . J ’ mésztejjel fertőtleníteni kell. az orvos uta- «9«“ egészségügy, munka járul napnMgsfcemSöS «Eíjnainasaii Mi a cérnagiliszta betegség? például egy légypártól egy . hót alatt ötven—százezer utód származhat. Ha rengeteg légytojás és fiatal légy nem pusztulna el, úgy májustól nyár végéig egy légypár A szeptember 15*i lapjukban olvas- húszmilliárd utódot hagyna hátra. Ennyi tam az orsóférgességről. Többgyerme- legyet összefűzve a Földet az Egyenlítőnél kés családanya vagyok, s szeretnék a ötszär_hatszor körül lehetne csavarni. A cérnagiliszta-betegségről felvilágosítást |egyek e(|enj védekezésnél legfontosabba kapni. Szíveskedjenek kérésemet tel- ti„taság Szaporodásuk meggátlására el- jesiteni. sősorban tenyószhelyeiket kell megszünA cérnagiliszta-betegség (oxyuriasis) oko- tetnünk. A trágyát zárt helyen tároljuk és zója egy hengerded alakú, fehér színű, gyakran hordjuk ki. A szemetet és a cérnavékonyságú, 3—4 milliméter hosszú konyhahulladékot lehetőleg azonnal égés- gyors mozgású féreg (enterobius vermi- sük el, vagy zárt hulladéktartóban tart- cuiaris). suk, a megsemmisítésig. Az árnyékszék Fertőzés forrása: A gilisztával fertőzött ülőkéjét fedjük le, tartalmát gyakran fef- személy (széklete és azzal beszennyezett tőtlenítsük (frissen oltott mész. krezol ke- ételek és használati tárgyak útján.) verék, stb.) falait meszeljük. A konyha és Terjedési módok: Szennyezett ételek fo- a kamra ablakára szereljünk légyhálót. A gyasztása. Ujjaknak, tárgyaknak szájbavé- kenyeret és az élelmiszereket tartsuk letelő, köröm rágása, stb. A nősténygiliszta fedve, búra, kendő, vagy háló alatt. A éjszaka a végbélből kimászik, s petéit a gyümölcs- és zöldségfélét fogyasztás előtt végbél redóibe rakja. Ilyenkor erős vég- mossuk meg, áramló vízben, bélviszketóst okoz. A beteg álmában meg* Védekezés: Rendszeresen permetezzük az vakarja a viszkető végbéltájat. Vásározás istálló, az ól, az árnyékszék és a konyha közben a peték a beteg körme alá ke* belső falait és mennyezetét DDT tartal- rülnek, s a szájba vitt ujjal ismét a szer- mú (Hungária matador) rovarölő szerrel, vezetbe jutnak. A beteg önmagát újból Egy egész községre kiterjedő, jól megszer- fertőzi. A peték a helyiség porával, leve- vezett légyirtás egy ideig teljes légymen- gőjével is terjedhetnek. Leginkább a vas- tességet biztosít, tagbélben és a vakbélben, esetleg vékonybélben fordul elő. Ha nagyon elszaporodik, savós, nyálkás, esetleg véres székAz egészséges, hosszú élet titka I I I I i Több olvasónk kérdezi levelében, mi | az egészséges, hosszú élet titka? Világszerte az egészségügyi tudományos I kutatások egyik legfontosabb problémajá- | vá vált az emberi szervezet regenerációja- j Védekezés: Kiváló féregűzá gyógyszerek nak kérdése. Az átlagos életkor kitolódó- J állnak rendelkezésre. A gyógykezelést ki sóval ®»yre korszerűbbé válik ez a kér- , kell egészíteni az ójrofertŐződést megaka- dés- amely hazánkban épp úgy, mint a I dályozó eljárásokkal (körmök rövidre vá- löbbi «odalizmust építő társadalomban, , evés előtti alapos kézmosás, csufelsőruhájának megfelelő részét forró va- A Probléma jelentőségét világosan mii- j salával naponta ót kell vasalni. A fehér- *a»iák a Központi Statisztikai Hivatal ada- , neműt gyakran kell cserélni. A hólószobá- tai- Százhuszonöt évvel ezelőtt Magyaror- I bál a port nedves ruhával gyakran fel kell szá9°n (1837—1846) az átlagos életkor J törölni. Ha valaki egyszer cérnaféreggel 24-2- '»«-«-ben férfiaknál 58,8, nőknél | fertőződött, attól csak a legnagyobb fe- 63-3- IM5-ben 64,7, és 68.7 volt, míg a J gyelem és a legteljesebb tisztaság árán legutolsó népszámlálás adatai férfiaknál , már 65, nőknél 70 évet mutatnak ki. * Vagyis évtizedről évtizedre több lesz az | ötven éven felüliek száma. Sem az egyén, I tud megszabadulni. Hogyan védekezzünk a leptospirózis ellen? N. G. szekszárdi olvasónk azt kérdezi, hogyan lehet védekezni a leptos- pirozis (nyári influenza) ellen. sem a társadalom szempontjából nem kö- zömbös tehát az, hogy az ötven éven fe* i lüliek növekvő tömege jó egészségben, * erőteljes munkaképességben éljen. Az emberi szervezet regenerációja ér- * dekében végzett tudományos és egészség- J ügyi munkának egyik legjelentősebb intéz- I ménye a balatonfüredi SZOT szanatórium. 1 Természetes gyógytényezői különleges jelentőségűvé teszik abból a szempontból, piros „Galathea-tauma” nevű ha- fött_ a. mélytengeri kábeleket el- merre tartanak (kivéve az iszapé -----------------------It ba". amely a tengerfenéken P apírruha sugárveszély ellen A modem technika egyre több olyan munkahelyet igényel, ahol fennáll a sugárveszély. E célból sokféle rendszabályt léptettek már életbe. Ezek között egyike a leghatásosabbnak a nylonnal impregnált papiros ruha. Olyan készítmény ez, amely a tűznek és víznek egyaránt ellentáll. Kényelmes és biztonságosabb a közönséges szövetekből készült ruháknál, mert a 'sugarak kevésbé hatolnak át rajta. A sugárveszély ellen védelmül használt papírruhát egyszer veszik fel, aztán egy különleges kemencében megsemmisítik. (-) géz, hangműszereket vizsgál be, o^r^^Yáte^t alonno1 f°rdulN"k °-vo,ho,7 « >d«- Al °n'°“ud°mb"yban minden vonalon tnlpimin+Ő W hrv. föl ác sok ftYY f 4, lében végzett beavatkozó, .arán enyhíti e»yre inkabb *'°*érbe kerül a preventio, talajmintákat hoz fel és hflyea a tengerfenéken oca- sehTsség 5000 méter mély-, £ u , műszereket helyez e^ ségben maximum 3.8 csomó, az amelyek automatikusan küldenek akciórádiu<. kb 125 km- ennvire a 7Ínrp- «.Kcioraaius kd. izo Km, önnyirö ÜTTTTeV . 8 felszínre, de futja 77-cellás elemekből). "1 *enYőt11fIl' Hangműszerek figyelmeztetnek! az akadályokra, 200 méteres kör-' es olajvezetékek javítási mun- t h ,,,, káira is fel fogják használni. J Az Aluminaut egyik legesleg- n .hÁImaAh I>!maaa!>aI, első feladata a titokzatos DSL « ItlBIVSBIJ Kincseinek (deep scattering layer) kutatása l(Í9lmá7áaQ egy olyan rétegé- amely éjjel felHldKlld£dod felé, nappal lefelé mozog, s amely valószínűleg elképzelhetet- A Tokyo-í Yawata-művek már len mennyiségű hang- és egyéb hoznak fel vasérceket a tenger- hullámokat visszaverő pirinyó fenékről, mélységi baggerekkel. élőlényből tevődik össze. Észak-Amerikában „tengerfenéki Egészen bizonyos, hogy az Alu- aranyláz” van. A Shell-cég az minaut és társai egész sor, eddigi Alaska előtti csendes-óceáni vi- megfejtetlen kérdésre adnak zekben arany után tűr. Dél- majd választ. Afrika búvárcsónakokkal kutatja Ligeti György ve,, óllati vizelettel szennyezett talajon zsenyi Dániel' Garay J0no*' Värösmarty (hídépítésnél, rizsföldek művelésénél, vize- Mihóly' ClucIor Gergely, Krúdy Gyula, nyős rétek kaszálása közben, sertésólak Bródi Sándor kereselt és talá,t '« fel' tisztagatása során, stb.) csak gumi. vagy ébű,é,t- A ,üredi »ronatóriumban gyágyués a ház s®*^ny őrzi emlékműve mellett. A terme- körüli rágcsálókat, egeret, patkányt, pác- sie,es ,Qredi 9V°9y‘ényezőkhöz. mint a kot. A betegség emberről emberre nem klíma, gyógyvíz — a szervezet rehabiUtasítása szerint. A betegség gyanúja esetén ia,nkban. jét lényegesen lerövidíti. Milyen betegséget terjeszt a légy? jék a gyors öregedést, a szív- és érbetegségeket. Egyszóval, hogy minél később legyen szükségük regenerálódásra? Fiatalságunk számos egészségügyi találmány, védőoltások stb. következtében jóval később fogja szervezetében érezni az öre- Egy falusi olvasónk kérdezi, hogyan gedés tüneteit. Az egészséges életmódra, pusztítsuk eredményesen a legyet? szórakozásra, pihenésre, sportlehetőségekre rendszerünk nagy gondot fordít. A he- A fertőző bélbetegségeknek, nevezete- |yes táplálkozásra nemcsak a fejlett ísme- sen a vérhasnak, hastífusznak, a fertőző retterjesztés, hanem a változott körülmé- mójgyulladásnak, sőt a járványos gyér- nyek is lehetőséget nyújtanak az életszín. mekbénulásnak is, legszorgalmasabb tér- vona| emelkedésével. Végül, de nem utol- jesztői a legyek. A betegséget okozó ba- sdsorban szocialista egészségügyi szolgá- cilusokat, vírusokat lábukkal, testükkel és |olunk mindenki számára ingyenes lehetőváladékukkal közvetítik, mert válogatás séget „yójt arra, hogy idejében és a leg- nélkül rászállnak mindenre: székletre, kő- korszerűbb ellátásban részesüljön. Tehát a petre, utána ételeinkre Is. A légy igen mai körülmények lehetővé teszik nemcsak szapora. Legjobb tenyészhelye a trágya és 0 hosszú életet, hanem a majdani egész- a konyhaszemét. Egy kisebb sertésólban séges öregkort is a mostani nemzedéknek.
