Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-21 / 221. szám
•em TO¥H WBPBiSAa 1963. szeptember 31. II pártból kizárásra javasolták... A RÁGALOMHADJÁRAT Szabó Farkas ellen úgy Indult el, hogy valaki látta leventeként egy olyan csoportban, ahol nyilas kar- szalagot viselő oktat« dirigált. Az illető, feltételezések alapján jelentette fel és sajnos abban az időben egy névtelenül írt levél is elég volt alihoz, hogy valakit gyanúba keverjenek. Egymást érték a kihallgatások, miikor, hői dolgozott a félszabadulás előtt, kikkel tartott kapcsolatot. Sokan pálcát törtek fölötte és mielőtt ügyét tisztázhatta volna, a pártból kizárásra javasolták. Többször felszólították, adja le a párttagsági könyvét, de bárhogy zaklatták is nem vált meg tőle. Élete e szomorú szakaszának rövid története a következő: Kubikosként került Dombóvárra a vasút újjáépítése idején. Később a MAV-forgalomnál párttitkárnak választották meg. Közben elvégezte a tartalékostiszti tanfolyamot. Ott is tagja volt a párt- vezetőségnek. Aztán következett az életében egy olyan szakasz, amelyre nem szívesen emlékszik vissza. Keserves egy év volt ez. Amíg a vizsgálat tartott nem hívták meg párttaggyűlésre és nem vehetett részt a pártoktatáson sem, talán ez fájt a legjobban. A felesége látta vergődését, vigasztalni próbálta. — Meglátod, rendeződnek a dolgok. Máskor a sokféle híresztelések hallatára, másként beszélt: — Miért ragaszkodsz annyira a, párttagságodhoz, ha nem akarják, hogy közöttük legyél — mondta! A pártközponthoz fordult ügye tisztázása végett. ' — ' Amíg ügyemet a Központi Ellenőrző Bizottság nem tisztázza. párttagsági könyvemet senki el nem veheti tőlem — mondta többször. . Most már túl van a dolgokon: 'él’Süt utóbbi néVfány™evben ka?* pott elismerés kárpótolja a sérelresztelték róla, hogy a nyilas párt tagja volt. Megindult körülötte a lavina, • Kezdődött azzal, hogy leváltották a párttitkárságról és fegyelmi eljárást indítottak ellene. A dombóvári vasúttól Komlóra helyezték váltókezelőnek. ' • ■ ■ á* Megkerestem, mert kíváncsi voltam, hogyan él. most: a -harmadszori látogatás járt eredménnyé!. Az élső alkalommal nem találkozhattunk. Az iroda zárva, a párttitkár a határban. Utána mentünk, de mire Nasz- tónyba értünk; Tüske-pusztára ment... Tovább már nem tudtuk nyomon követni. A második Iá* togatás félsikert hozott. Találkoz- tunk ugyan, de annyira tele volt munkával, hogy ezt látva nem volt szívünk ..drága idejét” le* foglalni. Az Alkotmány Tsz-ben kettős névadóünnepséget rendeztek. Bognár Miháiyék és Loskal Józsefék újszülött , gyermekének adtak nevet. Az asszonyokat teljesen lefoglalta a burgonya és a répaszedés. Az ünnepség megrendezése ezért a párttitkárra hárult. . ... mekért. Mégis «93* krol. hezen beszél a történtekről. Az ügy 1952-es keletű. Amíg a tiszti tanfolyamon volt, koholt vádak alapján „kikezdték”. Azt hí- I SZABÓ FARKAS, a dombóvári Alkotmány Tsz párttitkára elfoglalt ember. A harmadszori látogatás is majdhogynem sikertelenül végződött. ., Két fiatalasz* szonynak lakásügye volt, egy idősebb nénike az .Öregségi járulék felől érdeklődött Kis dolgoknak látszó, de mégis sokatmondó mozaikok a párttitkár munkájáról. Mutatják, hogy mindenütt ott van, segíti a gazdaságvezetők munkáját. Mutatja, hogy a párt- titkár naponta együtt van a tsz- tagokkal és mulatja, hogy az emberek bíznak á párttitkárban és nem hiába fordulnak hozzá ügyes bajos dolgaikkal. — Éreztem, hogy előbb-utóbb kiderül az igazság és egy percig sem adtam fel a harcot. Személyesen is fent^yoH^m,| a, fcSCrtköz- pontban "és kétszer jártam szülővárosomban, Szentesen. Felkerestem .azokat az elvtársakat, akikkel a felszabadulás előtt együtt kubikoltam. Segítségükkel végre tisztázódott az ügy. Sohasem voltam a nyilaspárt tagja. ______ S érelem érte, de sohasem adta a sértettet. Ugye tisztázása után más kérése nem volt, csak annyi, helyezzék vissza a régi munkahelyére, Dombóvárra a forgalomhoz. Kérésére a válasz: Erről szó sem lehet, maradjon csak Komlón, ott is jó helye van. A hivatali megokolás pedig úgy szólt, felettesei örülnek, hogy Komlón olyan váltókezelőjük dolgozik, akinek eddig balesete nem volt. — A választ dicséretnek is el lehetett volna könyvelni, de mégis rosszul esfett — mondja Szabó elvtárs. —‘ Elhatároztam, hogy megválók a vasúttól. A Dalman- di Gépállomáson éppen akkor kerestek traktorosokat. Ott helyezkedtem el. Megtanulta a traktorvezetéet, megszerezte a Diesel-vezetői képesítést. A gépállomás a dombóvári tsz-ekbe irányította. Az ellenforradalom alatt szorgalmasan dolgozott, hordta a takarmányt az állatoknak és hűségesen vigyázott a .közösség vagyonára. A tsz-tagok becsülték munkájáért, helytállásáért, s amikor a Rákóczi Tsz annyira megerősödött, hogy saját erőgépet tudott vásárolni, maguk közé hívták tagnak, reá bízták a gép vezetését. Négy évvél ezelőtt a három dombóvári tsz Alkotmány néven „összeházasodott”. Utána megalakult a tsz pártszervezete, párttitkámak Szabó Farkast választották meg. Komló helyett így találtam Dömbóvárott. Felesége a taggyűlés után szemrehányóan fogadta: — Nem kellett volna elvállalnod a párttitiárságot Jobb lenne traktorosnak maradnod. A kereset is jobb és biztos, hogy ott nem lenne irigy ed. Traktorosok mennek az üzemekből a tsz-ekbe segíteni Az MSZMP és a tanács bonyhádi járási végrehajtó bizottsága legutóbbi együttes ülésén az őszi munkálatokról tárgyalt Értékelték a gépesítés helyzetét. Megállapították, hogy a rendelkezésre álló 295 traktor nagyjából elegendőnek mutatkozik a munkák elvégzéséhez, ha a gépeket megfelelően sikerül kihasználni. A teljes kihasználásnak azonban nagy akadálya, hogy nincs elegendő traktorvezető. A felmérések során kiderült, hogy több olyan személy dolgozik a különféle ipari üzemekben, akik megfelelő traktorvezetői szakképesítéssel is rendelkeznek. Ezeket a traktorosokat az üzemek most átadják a termelőszövetkezeteknek, az őszi munkálatok idejére. A Bonyhádi Zománcgyárból 3, a mázai bányaüzemből 2, a Bonyhádi Cipőgyárból 1 és a hidasi bányaüzemből ugyancsak 1 traktoros segíti az őszi munkálatokat a járás termelőszövetkezeteiben. A% olcsóbb megoldás... EwiMrf, m TAGOK ÁLLANDÓ BIZTOS JÖVEDELME CT vv riVi Tóösseaek szerző déri f / r.Y , T Cm / £ / Cl. k 'zÁllatforgalmi Vállalattá (43) FELESÉGE AGGODALMA nem volt alaptalan. Sok népszerűtlennek látszó feladatot kellett a pártszervezetnek megoldani. A párttaggyűléseken néha fél éjszakákon át vitatkoztak á régi tsz-vezetőkkel, akik. .mindenáron a közös rovására is a jó emberek hírében akartak tetszelegni a tag- 1 ság előtt. Kifogyhatatlan türelemre és még több meggyőző érvre volt szükség ahhoz, hogy a közös megszilárduljon. — Kevesebb takarmányt osztunk, hogy ne kelljen tavaszra az állami készletből igényelni. Javítsuk az állatállományt, hogy az állattartás helyett jövedelmező állattenyésztés alakuljon ki — mondták a párttagok. — Elégedetlenek voltunk a havi 200—300 forintos keresettel, de niég így Is állandóan azon törtük a fejünket, az év végére honnan szerezzünk pénzt, hogy valamit oszthassunk. Az újonnan megválasztott gazdaságvezetés megfogta a dolog Végét' és jó együttműködéssel megtudtuk szüntetni a tsz régi „nyavalyáját”, a pénztelenséget Az idén már nem okoz fejtörést, hogy az év végén miből fizetünk. A Nemzeti Bankban 2 millió forint van amellett, hogy rendeztük adónkat és az eddig felmerült gépállomást költségeket Mostani gondjaink már a jövő évre irányulnak. A jövő év jövedelmét az időbeni vetéssel és az őszi mélyszántással kell megalapoznunk — mondta a párttitkár. A beszélgetést kopogtatás szakította félbe. Két fiatalasszony érkezett. A párttitkár alföldi ismerősei. Vendégségben voltak a szülőknél. A látogatás után haza- készül ődtek. ,— Megtetszett a tsz. szívesen átjönnénk családostól, ha felvennének tsz-tagnak — kezdte mon- dókáját kettőjük közül a talpra- esettebb. A részletes megbeszélést már nem vártuk meg. Az eddig szerzett tapasztalatok is megmutatták, Szabó Farkas elvtársat, az Alkotmány Tsz párttitkárát bizalommal keresik fel az emberek. És, mint mondja ebben látin végzett munkájának kit-ljes^dé. 9ét. Pozsonyi Ignác«« néhány soros hírnél lát&zat- ra alig érdemel többet az ilyen esemény: Pakson kilenc venhétezer forintos költséggel megépítik a salakpályát, vagy, hogy harmincezer forintért a hatvanszemélyes bölcsődét 80 személyesre alakítják át. Legfeljebb. aki járatosabb beruházási kérdésekben, csodálkozik egy kicsit, hogyan „hozzák ki” ennyiből a paksiak a munkát? Hogyan csinálták azt, hogy a bölcsődét a vállalati költségvetés ellenére — amely 600 ezer forintról szólott —, alig három- százezer forintért megépítették? Hogy lehet az, hogy a vállalat száz forinton felüli összeget kér minden négyzetméter járdáért, s ehelyett Pakson mégis 96 forintért készül a járda négyzetmétere? A paksiak olcsóbb megoldást találtak, s ennek révén nagyon sokat ér a községfejlesztés minden forintja. Az olcsóbb megoldás magyarázza, hogy háromszor annyi jár dúsítást végezhetnek Pakson ugyanannyi Összegből például. „Titkukat’' nem rejtik véka alá, a jó tapasztalatot átvehetik tőlük másutt is, különösen, ahol nagyon szorít a tffpő a község- fejlesztés terén. Dehát hol is ne lenne szükség háromszor annyi fejlesztésre, mint amit a szigorú pénzgazdálkodás engedélyezhet? Ez is csak emeli ennek a bizonyos olcsóbb megoldásnak a szerepét A községi tanács titkári szobájában Aradi Imre vb-elnökkel beszélgettünk. — Nagyon egyszerű ez a bizonyos „titok” — mondja. — Van házibrigádunk építőmunkásokból. Gyorsan dolgoznak, helyben vannak, könnyű irányítani őket Persze nem olyan egyszerű így. á községfejlesztés. Lényegesen egyszerűbb valamilyen munkát kiadni vállalatnak, és csak aláírni a szerződést a többit rábízni az iparra — folytatja, és mondaná tovább, de kénytelen vagyok félbeszakítani. Honnan vesznek építőmunkást, amikor országosan az a probléma, hogy kevés a munkaerő az építőiparban? — Kérem, a paksi kőművesek, falazók. ácsok évek óta messzire járnak dolgozni. Dunaújvárosba és máshová. De lassan rájönnek, hogy az utazás kényelmetlen, költséges kétfelé élni, és szívesen jönnek haza dolgozni. Jobban járnak ők is, mi is. nehéz lesz kon, fa épittiparuk kurrálnl a dolgozók otthoni de az semmikörülményeivel, képpen sem helyes felfogás, ha ezeket a házibrigádokat netalán emiatt nem lehetne felállítani Á TIT köxgaxdásx- s'alosztályának Ülése Tegnap délután Szekszárdon ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei közgazdász-szakosztálya. Az ülésen megvitatták az 1963—64-es oktatási év előkészítését, valamint jóváhagyták a szakosztály munkatervét. Megválasztották a különböző szakcsoportok vezetőségét is. másutt. Hiszen nagyon sok köz* vetlen hasznot jelentenek a községnek. Különösen, ha mindenütt olyan lelkiismeretesen foglalkoznak az üggyel, mint a paksi tanácson. Hozzátartozik ehhez az, hogy nagyon gondos ellenőrzés kell az anyagfelhasználás és beszerzés intézéséhez, hiszen nagyobb a lehetőség a visszaélésre. Több munkát ad ez a módszer a tanácsiaknak, de ha a község érdekében megéri, hivatásukhoz is tartozik ezt vállalni. Nem azt jelenti ez a módszer, hogy netán házakat építsenek ezek a brigádok. Csak éppen a kisebb, de fontos munkák mielőbb készen legyenek. Egy most megjelent kisregényben azt olvastam, bogy a köztudat, különösen faluhelyen, községben a tanácsot ma sem tartja másnak, mint az egykori községházát ahová be kellett menni aláírásokért Nem is csak kivél telt erősítő szabály, hogy ez ma Paksra nem egészen áll Ha az előbbi példák ezt nem bizonyítják eléggé, idézhetünk másikat is. A községben több építkezés folyik, nem is kevés érdeklődés kíséri a sportpálya építkezését A sport itt sem utolsósorban szerepel. Kinizsi-drukker akad bőségesen. Nos, az a lényeg, hogy az építkezés megáll cement nélkül. Cementet szerezni viszont nagyon nehéz, kevés és a szállítás kérdése sem könnyű. Végül is cement híján nem dolgoztak a sportpályán sem. Egyik reggel viszont bemondta a rádió, hogy a hejőcaabai cementgyár leáll, s a vállalatok, Jcözületek” vásárolhatnak a raktárkészletből. Az elnök hallgatta a híradást, és azután munkához látott. Sok telefonnal, pesti utazással sikerült diszpozíciót szerezni, a honvédség megígérte, hogy hazaszállítja az anyagot, egyszóval; mihelyt lehetett, intézkedett a tanács cementügyben. I paksi tanks vezetőinél felelősségtudat és lelkiismeretes munka (»árosul. Abból fakad ez náluk, hogy szeretik községüket, szépítése, gazdagodása személyes ügyük. S ez a fajta lokálpatro- tizmus egyáltalán nem elvetendő. „Honismeretükre" lehet támaszkodni nagyobb, megyei költségből induló beruházásnál is. mirtt például amilyen a gimnázium, vagy a négytantermes iskola építkezése. Ha jobban támaszkodnak a helyi vezetők célszerű tanácsaira, bizony több millió- forintot takaríthatott volna meg a megye. (Bencze) Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat változó, vidéki munkahelyre azonnal alkalmaz lakatos, villany- szerelő és mázoló szakmunkásokat. Jelentkezés: Budapest IX., Soroksári út 48. Munkaügyi osztály. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (97)->
