Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-17 / 217. szám

2 foors RffiGíEi Ní!pű.isxa 1963. szeptember ll. Mit mond a főállatorvos? Dr. Kovács Jenő megyei fő- állatorvos a téli takarmányozás és a téliesítés tennivalóiról nyilatko­zott lapunk munkatársának. Né­hány nagyon lényeges feladatra hívja fel az állattenyésztők fi­gyelmét. — Tavaly az egyik termelő- szövetkezetben szép, egészséges malacokat fialtak a kocák. A szövetkezeti gazdák éppen ezért nem tudták mire vélni, hogy három nap múlva a malacok egy része elpusztult. Mi lehet ennek a magyarázata, főállator- vos elvtárs? — Hipoglikénia. Azért mondom nyomban a betegség nevét, mert az esetet ismerem. Keveset foglal­koznak ma még ezzel. A kocák hiányos előkészítése idézi elő, a gondatlanság és a megfelelő hő­mérséklet hiánya növeli ai bajt. Ellés után a malacok egészsége­sek, szépek és megfelelő tápanya­gokra van szükségük: ha a kocák előkészítése nem volt jó, és rá­adásul még az ellető hideg is, ak­kor bekövetkezhet, hogy az állati szervezet elbontja, elhasználja a májban lévő glikogént, és a ma­lac, ha nem érkezik idejében a se­. gítség, rendszerint elpusztul. — Sióagárdon a múlt télen volt ilyen betegség, dr. Magyari Jenő kollégám szerencsére idejében észrevette és szőlőcukor-adagolás- sal megszüntette. Ha már ott tar­tunk, nem hallgatom el, hogy idő­szerű ezzel kapcsolatban a tőkésí­tésről is beszélni. Ennek már el­jött az ideje és sok kárt lehet el­kerülni, megelőzni a tsz-ek állat- állományában, ha a hideg idő be­álltáig a tagok asz ólakon, az is­tállókban a szükséges munkákat befejezik. Tavaly télen sok malac hullott el hideg miatt. Tíz—tizen­öt évvel ezelőtt kezdték építeni az olcsó nyári elletőket. A mező- gazdasági nagyüzemek létrejötté­vel ezeket az elletőket használták fel később télen is, megfelelő át­alakítás nélkül. Az ilyen ellőtök hidegek, és sok betegség előidézői. Tavaly Simontomyán a termelő- szövetkezetben jártam és magam is tapasztaltam, hogy hidegebb volt az ólban, mint a szabadban. Ilyen körülmények között a baj rendszerint elkerülhetetlen. A té­liesítés tehát nagyon fontos mun­ka. Szakmai előírás: a fehér hús­sertéseknél az átmenetileg megen­gedhető legalacsonyabb hőmérsék­let plusz 10—12 fok. Ennek szem előtt tartásával kell a téliesítést elvégezni, mert házi állataink új­szülöttjei közül a malac igényli legjobban a meleget. A téliesítést nagyon jól oldották meg a Biritói Állami Gazdaság tengelici üzemegységében és a Bölcskéhez tartozó András-pusz- tán. Ezeken a helyeken érdemes megnézni, hogy miként kell a kö­vetelményeknek megfelelően ol­csón téliesíteni. Egyébként azért beszélek kizárólag a sertésekről, mert itt okoz legtöbb bajt, és leg­több kárt a tél. — Arról is hallottam, hogy egyik közös gazdaság kocái má­jusban vak malacokat elletteik. — Úgy gondolom, még mielőtt erre kitérnénk, néhány lényeges dolgot említenék meg a téli ta­karmányozásról. Sajnos egy nyi­latkozat keretein belül legfeljebb utalásokra szorítkozhat az ember, és így most ennyivel kénytelen le­szek én is megelégedni. Mit tar­tok nagyon fontosnak? Az állat- állomány kor és teljesítmény sze­rint kapjon elegendő száraz anya­got, a takarmányozás egyenletes legyen, kiegyenlített legyen, az eleség összetétele megfelelő le­gyen. És persze hangsúlyoznám a minőséget. — Évről évre tapasztalom, hogy közös gazdaságainkban nem tulaj­donítanak megfelelő jelentőséget a téli takarmányozásnál az ásvá­nyi anyagok jelenlétének. Több órás előadást lehetne erről tarta­ni, különféle kimutatásokkal iga­zolhatnám és bizonyíthatnám az ásványi anyagok fontosságát, erre sajnos nincs mód. Éppen ezért ar­ra kérem a termelőszövetkezetek vezetőit, hogy ami az ásványi anyagokat illeti, maradéktalanul fogadják el és tartsák be az állat­orvos tanácsait, utasításait. Ezt az állatállomány meg fogja hálálni. És itt érkeztünk el ahhoz, amit évről évre nem győzök elégszer hangoztatni, s ez nem más, mint a vitaminok jelentősége. Én is tu­dok olyan esetet, hogy kocák vak malacokat fialtak, ez év májusá­ban. Ennek vitaminhiány az oka, még pontosabban A-vitaminhiány. A szemgolyó kialakulása a vem- hesség első hónapjában történik. A májusi malacoknál tehát éppen tél végén. Rendszerint éppen ez az az időpont, amikor a legmosto­hább az állatállomány vitamin-el­látottsága. Erről pedig lehet, és kell is gondoskodni. — Még annyit szeretnék elmon­dani, hogy október 31-ig vala­mennyi termelőszövetkezetben megvizsgálják állatorvosaink a te- leltetésre való felkészülést állat­egészségügyi szempontból. Ennek alapján, ahol szükséges, megfelelő intézkedéseket teszünk. Mondom, sajnos egy nyilatkozatban nem le­het mindenre úgy kitérni, ahogy kellene. De azt még megemlíte­ném, hogy nagyon óvakodjanak a tsz-ekben a hirtelen takarmány- változtatástól. Ezzel kapcsolatban is számtalan példát említhetnék arra nézve, hogy milyen nagy károkkal jár ai takarmányok hir­telen megváltoztatása — fejezte be nyilatkozatát dr. Kovács Jenő megyei íoállatorvos, — szp. — Garanciális javítás, óh! Két évvel ezelőtt vettem egy töltőtollat. Két nap múlva el­romlott. Vittem vissza a boltba, javíttassák meg a garancia alap­ján. Figyelmeztettek, ha lehet, in­kább ne éljek a jogommal, mert a javítás hetekig eltart, a tollat ugyanis Budapestre kell küldeni, A maszek töltŐtöll-javító károm forintért azonnal megjavította. Egy évvel ezelőtt szüleim vá­sároltak egy házi motoros ' víi- szivattyút, víztartállyal. A szi­vattyú nem működött. Érdről Ba­jára kellett volna küldeni a ké­szüléket (kb. egy mázsa). Mi­előtt elszállítottuk volna, szeren­csére érdeklődtünk a bajai gyár­ban. Ott jóinfVilatúan figyelmez­tettek, hogy a javítás hetekig el­tarthat. Végül is maszek szerelő javította meg a szivattyút 200 forintért, de azonnal. Idén, május 1-én megajándé­koztam apámat egy Pobedá kar­órával. Az órát Szekszárdon vá­sároltam. Két hét múlva napi 3 órát késett. Félve bár. de azon­nal visszavittem a boltba. Ki­cserélték. Az új óra rövid idő múlva ugyancsak napi 3 órát ké­sett. Végül is július 26-án újra vissza vittem, javítsák ki, ha már jótállnak érte. Persze, a ja­Az É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyre NYUGDÍJAS KŐMŰVESE­KET fizetéskorlátozás nél­kül (nyugdíj meghagyásával) az idevonatkozó új rendelet értelmében, továbbá KŐMŰ­VESEKET, ÉPÍTŐIPARI KÖNN YŰGÉPKEZELŐKET és FÉRFI SEGÉDMUNKÁ­SOKAT. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést bizto­sítunk. Vidékieknek tanács­igazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munka­ruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth K. tér 13—15 földsz. Munkaerőgazdálkodás. (49) i 1 1 ———— vitás Pesten történik, oda kel­lett küldeni az órát. Július 26- tól szeptember 6-ig javították, míg végre visszakaptam. Szé­gyelltem magam, hogy ilyen rossz órát ajándékoztam apámnak, de ő mindig vigasztalt: „Ne törődj vele, fiam. ajándék lónak nem nézem a fogát...” Most már csak attól félek, hogy elmúlik néhány hét, s ipegiat késni fpg.a&óra- Éskiíszbrh, nem élek többé a ga­ranciából eredő jogommal, az órát valahol pénzért megjavítta­tom. Hogy aztán mi lesz akkor, ha az órának gyári hibája van, azt még egyelőre nem tudom. Ugyanis, ha valaki hozzányúl az áruhoz, amelyre a garancia kiterjed, nem ér többé a jótállás. Tehát, ha valami gyári hibája van az órá­nak, eldobhatom? Summa-summárum, nem vala­mi jó dolog a garanciális javítás mai formája. Nem lehetne ezt úgy megreformálni, hogy a gyár, vagy a kereskedelem hibájáért ne a vevő szenvedjen hátrányt? Gy. J. Ideiglenes kikötők a Dunán Az áruszállítás növekedése nagy dert készítenek elő berakásra. gondokat okoz. A közlekedés kü­lönböző eszközeivel végzik me­gyénkben is az áruk elszállítá­sát, mégis sok áru, — melyet szállításra kínálnak — marad raktáron, vagy nem kerül el ren­deltetési helyére, a megye épít­kezéseire. Ennek a súlyos hely­zetnek enyhítésére több ideigle­nes kikötőt nyitottak a Duna Tolna megyei szakaszán. Dom- boriban már két hónappal ezelőtt egész sóderhegyet raktak ki, — hogy ne kelljen az építőipar nyersanyagát messziről szállítani. A sóderkikötő mellett most ken­Mintegy ezer mázsa kendert rak­nak majd itt be. A bogyiszlói révnél, a MAHART több uszálya rendszeresen hóna­pok óta már kiköt. Korábban gabonát hajóztak be az ideig­lenes kikötőben horgonyzó uszá­lyokba. most itt is kender be­rakására készülnek amellett, hogy naponta raknak ki és szállítanak el egy-egy uszály követ. A bo­gyiszlói rév ideiglenes kikötőjé­ben még áramfejlesztő agregá- tort is állítottak üzembe az éj­szakai rakodás biztosítása érde­kében. Üresjárat — telepohár Szombaton zárta kapuit a csörgeiéi vendéglő. Elég sokan fordultak meg ebből az alka­lomból e neves kirándulóhelyen: ki gyalog, ki kerékpárral, ki autóval, ki motorkerékpárral. Egyik sem tűnt fel senkinek, hi­szen mi módon közelíthetné meg másképpen a Csörge tót? Egy tár­saság azonban magára vonta a figyelmet. Ők traktorral érkeztek, pontosabban traktorokkal. Hogy honnan jöttek, azt nem tudni, nem is kérdezte tőlük senki. A traktorokat az út mellé állították, s helyet foglaltak az egyik asz­talnál. — Korsó söröket kérünk — így az egyik. A sört persze gyorsan kihör- pintették, mire a másik szólt a felszolgálónak: — Na mégegyszer . .. Nem tudom hányadik rundónál tarthattak, amikor az egyik úgy érezte, jó lenne megkóstolni a halászlevet, amelynek illata íny- csiklandóan terjengett. — Kérek egy halat. És még egy rundót legyen szíves ... A másik is kért halászlevet, no meg persze megtöltette a korsó­kat. Békésen szürcsölték a sört és ették a halászlevet, miközben a motorok tíz méterrel odébb egy­hangúan dohogtak. Mert a motort nem állították le. Hogy miért járatták, azt nem tudom. Bizo­nyára azért, hogy ha valaki meg­látja őket, azt gondolja: csak egy pillanatra beszaladtak, s azonnal mennek tovább. Ebből az nzonnalból órák let­tek. Pontosan nem tudtam meg­mérni, hogy hány, mert én mindössze délután ötkor érkez­tem oda. ők akkor már ott sö­röztek, s ott dohogtak a motorok is. És nekem félnyolc tájban el­keltett jönnöm, ők viszont még maradtak... Ha ide téved valamelyik köz­lekedési rendőr, jó fogása tett volna. De van másik oldala is a dolognak: panaszkodunk, hogy nincs elég gépi kapacitás az őszi munkákhoz... a—c Felavatták az új tamási tűzoltószertárat Szombaton este került sor Ta­másiban az új túzoltószertár ün­nepélyes felavatására. Ezen meg­jelent Péti Jáno6 országgyűlési képviselő, a Vörös Szikra Tsz el­nöke és Kovács Mihály őrnagy, a megyei tűzöl tóparancsnokság ve­zetője is. Pelcz Mihály, a közsé­gi tanács vb.-titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Szemes Már­ton, az önkéntes túzoltótestület parancsnoka mondott avató be­szédet. Megemlékezett arról, hogy a testület 89 éve szolgálja a köz­ség és környékének tűzvédelmét. — A 89 év alatt már többször felvetődött a túzoltószertár épí­tésének gondolata — mondotta. A régi terv most válhatott való­ra — az állam pénzügyi fedeze­tével és a tanács hozzájárulásá­val. A modern, minden igényt ki­elégítő épület 380 000 forintba ke­rült. Az önkéntes tűzoltók 33 000 forint értékű társadalmi munká­val segítették a terv valóra vál­tását. Az ünnepély keretében 9 ön­kéntes tűzoltót pénzjutalomban részesített a járási tanács, tizen­kettőt pedig előléptettek. Részt vett az ünnepélyen a testület két legidősebb tagja is: Szalai János és Lipsi József. Mindketten több, mint fél év­százada tagjai a testületnek, A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat változó munkahelyre felvesz állandó jelleggel villanyszerelő szak­munkásokat, betanított munkásokat és segédmunkásokat. Fizetés megállapodás szerint. Fizetésen felül állandó kül­szolgálat, napi 29.— Ft Havi egyszeri hazautazási költséget térítünk. Teljes munkaruha-ellátás. Hat hó­nap után kedvezményes áramdíj-elszámolás. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (85) Törpetraktor a szőlőben Fürge törpetraktor rója a sorokat a Szekszárdi Állami Gazdaság decsi-hegyi üzemegységének új­telepítésű csemegeszőlőjében Heffner György, a gyomoktól szabadítja meg mozgékony gépével a fiatal szőlőt. Erb

Next

/
Thumbnails
Contents