Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-13 / 188. szám
1963. augusztus 13„ TOLNA megyei nepűjsag § Á Területi Egyeztető Bizottság döntéseiből a Ülést tart Szériában készülnek TIT elnöksége az öntözőberendezések A dolgozó meghallgatása nélkül nem szabad fegyelmi határozatot hozni Többszörösen is szabálytalan fegyelmi ügyben hozott — fellebbezés folytán — döntést a TEB. M. J., a Tolna megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat gépkocsivezetője fellebbezett a vállalati igazgató kártérítési és fegyelmi határozata. valamint az ezt megerősítő vállalati egyeztető bizottsági határozat ellen. M. J. azt a megbízást kapta, hogy Bonyhádon keresztül menet vigyen el egy gumiabroncsot az ott meghibásodás miatt leállt motoros szippantóhoz. A gépkocsivezető az utasítást nem tudta teljesíteni, mivel a szippantót nem találta a megadott helyen. A vállalat ezután kénytelen volt taxival kiküldeni a gumiabroncsot. M. J. ellen fegyelmi eljárást indítottak, írásbeli megrovásban részesítették és kötelezték a 140 forintos taxiköltség megtérítésére. A TEB elsősorban azért változtatta meg a határozatot, mert a Munka Törvénykönyve V. 176. paragrafusa szerint ..Ha a dolgozó fegyelmi vétséggel a vállalatnak kárt okozott, a fegyelmi eljárás során a dolgozót külön határozatban kötelezni lehet a kár megtérítésére is”. Tehát egy határozatban nem lehet fegyelmi büntetést és kártérítést is kiszabni. De helytelen volt az is, hogy az igazgató — mint ezt a határozatban is rögzítették — elállt a személyes meghallgatástól. mivel szerinte az a tény, hogy a gépkocsivezető a rábízott fontos feladatot nem hajtotta végre, nagy tervkiesést okozott. elégséges volt a fegyelmi vétség tényének kimerítésére. Amikor a vállalati egyeztető bizottság tárgyalta az ügyet, oda se idézték még a gépkocsivezetőt, tehát ott is meghallgatása nélkül döntöttek. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a dolgozót a fegyelmi eljárás során meg kell hallgatni és módot kell adni neki arra. hogy védekezését előterjeszthesse. Csak írásban igazait munkateljesítésre fizethető munkabér T. Gy. és P. F. esztergályosok a Tamási Gépállomás dolgozói, szóbeli megállapodás alapján elvállalták. hogy a gépállomásnak háromezer darab T—22-es. öntözéshez való alkatrészt elkészítenek, rendes munkájukon felül. A munkát — állításuk szerint túlórában — el is végezték, azonban előre sem munkautalványt, sem túlórautalványt nem kértek. Amikor a kifizetésre került a sor, vita támadt köztük, és a gépállomás igazgatója közt. Az igazgató ugyanis csak annyi túlóra kifizetését hagyta jóvá. amennyit — a jelenléti ívek szerint — teljesítettek. A vállalati egyeztető bizottság, majd a TEB előtt a két dolgozó azzal támasztotta alá követelését, hogy a túlórák nagy részét nem írták be a jelenléti ívbe, mivel féltek az ellenőrzéstől. A TEB nem kötelezte a gépállomást az általuk kért 184 túlóra díjának kifizetésére. mivel a jelenléti ívek nem bizonyították e túlórák teljesítését. Munkabér ugyanis csak dokumentált munkateljesítésre fizethető ki. A nem megfelelő munkavégzés! bizonyítani kell A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjának dombóvári kirendeltsége a Munka Törvénykönyve 29. paragrafusának c. pontja alapján mondott fel J. I. áruátvevőnek. E pont szerint a vállalat felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, ha „a dolgozó munkáját ismételten nem végzi el megfelelően, vagy annak ellátására nem alkalmas”. A vállalat azonban a TEB előtt e körülményt nem tudta megfelelően bizonyítani. Mindössze egy alkalommal kapott J. *1. figyelmeztetést. azonban ez egy általános, valamennyi felvásárlónak szóló figyelmeztetés volt. amiben felhívták őket. hogy a jövőben pontosabban végezzék munkájukat, jipgy csökkenjenek a költségek. stb. Konkrét eset. dé főleg J. I.-re vonatkozó eset nem szerepelt a figyelmeztetésben. Egy másik eset. amely a vállalat képviselői szerint tulajdonképpen kiváltotta a felmondóét, a TEB szerint legfeljebb csak fegyelmi vétség lehet, nem bizonyítja azt, hogy a panaszos nem alkalmas munkájának elvégzésére, vagy munkáját ismételten nem végzi el megfelelően. Egy alkalommal ugyanis a felvásárolt árut szállító AKÖV gépkocsi útközben meghibásodott, és a kirendeltség vezetői szerint J. I.-nek kellett volna intézkednie a fontos exportáru továbbítása felől. A Területi Egyeztető Bizottság hatálytalanította a felmondást. A Tudományos Ismeretterjesztő Tarsuiat Tolna megyei Szervezetének Elnöksége augusztus 21-én szerdán délelőtt 10 órakor a TIT-klubban elnökségi ülést tart. Szállásy Ernő megyei titkár tájékoztatja az elnökséget az 1962— 63. évi ismeretterjesztő munkáról. Dr. Tucsni László az ellenőrző bizottság titkára az ellenőrző bizottság vizsgálatairól számol be. Az ideológiai offenzívá- val kapcsolatos TIT-feladatokat Szendi János a filozófiai szakosztály elnöke ismerteti. Új íodrásziizlet Kurdon Ez évben már a harmadik új női fodrászüzletet nyitotta meg a Dombóvári Vegyesipari Ktsz. Az elsőt a múlt hónapban Dombóvár központjában, a másodikat e hónap elsején Kocsolán. A múlt héten ismét gyarapodott eggyel a szövetkezet fodrászüzleteinek száma. Kurdon nyitottak egy korszerű szövetkezeti női fodrászüzletet. A hónap végére tervezik a szakcsi üzlet megnyitását. Emlékmű a herdálásról Szekszárdon tüdőszanatóriumot építenek a kórház mögötti hegyoldalba. Ez közismert, hiszen az épület falai már állnak, láthatók a város legtöbb részéből. Ha azonban nem madártávlatból, hanem közvetlen közelről szemléljük, olyan visszásságot is tapasztalhatunk, ami kicsit sem dicséretes dolog. Herdálják az építőanyagot. Ez olyan tény, amit nem lehet elvitatni, mert hiszen a herdálásnak szinte meg- semmisíthetetlen emlékműve van. A buktái út felől alkalmi bekötő út vezet az építkezéshez. Itt találtunk az emlékműre, ami úgb készült, hogy a cementet zsákostól kint hagyták, az eső ráesett, s a cement kővé keményedéit. Ennél eredetibb bizonyítékot a herdálásról még nem láttam. Igaz, nem óriási összegekről van szó. A tönkrement építőanyag értéke elenyésző az épület beruházási költségeihez képest. Ha azonban azt vesszük figyelembe, hogy a cement az egyik legnagyobb hiánycikk, s eyg^Jt sok helyen áll az építkezés, joggal bosszankodik mindenki az emlékmű láttán. a—c c / társadalmi kerék Hogyan történt, hogyse, egyik nap vízhúzás közben lehuppant az utcai kút kereke, és azon szent helyben össze is törött. Kár érte, komoly kár éne ezáltal az utcabelieket . . . Mert öreg. korhadt . jószág volt már ugyan a nevezett kerék, de nélküle nem tudtak vizel húzni. — Meg kell csináltatni sürgősen — így vélekedett mindenki, még a Bartal Miska bácsi is, akiről mindenki tudta az utcában, hogy harminc év óta nem fordult meg víz a szájában. — Mosdódni csak kell valamiben — nyilatkozott az öreg. De ki csináljon másik kereket? Vállalja-e a tsz? (Mert a faluban a szövetkezet bognárán. kovácsán kívül nem volt más mesterember.) — Közérdek, hogy a kútra kerék kerüljön — jelentette ki Miska bácsi szomszédja Tóni bácsi. — Én, mint az utca tanácstagja vállalom, hogy elmegyek az elnökhöz és megkérem: csináltassa meg a kereket társadalmi munkában. Elhatározását tett követte. Miután megfelelő érvekkel alátámasztotta a kerék szükségességét, az elnök személyesen kereste fel a ház hátsó traktusában levő közös kovács-bognár műhelyt és adta ki a rendelkezést, milyen méretű kereket gyártsanak, kovácsoljanak társadalmi munkában a bizonyos utca lakóinak közös kútjára. Rövidesen elkészült a kerék. A kovács és a bognár az elnöknek bejelentette az elkészülés tényét, az elnök ismét személyesen közölte Tóni bácsival, a tanácstaggal. — Hát, akkor szereljük fel — hangzott a lako- nikus tudomásulvétel. Előtte egész éjjel eseti az eső, a határban nem lehetett dolgozni semmit, hát összejöttek vagy tízegynéhányon az ünnepélyes aktusra. A bognár vitte a kereket, a kovács ütött rá néhányat, máris fenn volt a tengelyen, a kutat ismét használatba lehetett venni. — Ezt az alkalmat nyilván. meg kéne ünnepelni jegyezte meg valaki. — Nem is rossz gondolat. — helyeselt Miska bácsi, akinek most mar volt miben mosdódni, Helyeseli Tóni bácsi, aki ím. hivatkozhatott tanácstagi tevékenységére, a tsz-elnök. hogy lám a tsz a közügyekben is segít, a kovács, a bognár meg. néminemű társadalmi munkára. — Mit szólnának hozzá — kérdezte a tsz-elnök. — ha egy birkapörkölt ebéden látnánk vendégül azokat, akik ebben a munkában közreműködtek? — Én gondoskodok a boritalról! — rikkantott Bartal Miska bácsi, majd nyomban el is talpalt a szőlőhegyre, kei hasas demizsonnal. Mialatt ő a szőlőhegy felé igyekezett. addig bent. a tsz-székházban keletkezett nagy sürgés- forgás. A könyvelőlányok füszerszámért, edényekért szaladtak a boltba, a férfinép a húst. a hagymát szabdalta, aprította jóféle pörköltnekvalóvá. Summa summárum. az ünneplő sereglet derekas munkát végzett. A harminc literes lábosban nem maradt egy falásnyi maradék, és a két tíz literes demizson is hamarosan kiürült. Amikor mindennek régére jártak, valaki megemlítette Tóni bácsinak, a tanácstagnak: — Nem kéne esetleg felülvizsgálni a község többi kútjait. nem rossz-e azokon is a kerék? Mert nem kerülne sokba. ha a tsz mesteremberei társadalmi munkában hasonlóan ehhez — megia- vitanák.., A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az öntöző- berendezések csőrendszerének. és szórófejeinek egyedüli gyártója az országban. Idén 700 000 folyóméter csővezetéket és 26 000 darab szórófejet gyártanak. Az öntözőberendezéseket túlnyomó- részt a termelőszövetkezetek vásárolják meg. Minden egyes szórófejet, kipróbálnak. Mészáros Gábor a Roham« brigád egyik tagja, T—22-es szórófejet „nieóz”. (Erb János képriportja) Biztos, ami biztos... Amikor a vonat Szekszárdról elindult, az eső már szemerkélt. Amint haladt egyre jobban Bá- taszék felé, annál sűrűbben pety- tyeziék az ablakot az esőcseppek. Decsen már táskákat, csomagokat a fejük fölé tartva rohantak a vonatról leszálló utasok a védett peronra. Az eső egyre egyenletesebben, egyre kitartóbban hullott. Az egyformán beborult szürke égboltból még csak remény se látszott arra, hogy az augusztusi zuhé eláll. A földek szomjazva itták be a nedvességet, látszott, hogy az egész határra felfrissülést hoz. Bátaszék közeledett. amikor néhány ptas elkezdett kifelé mutogatni az ablakon. A jobboldalon ülők mosolyogni kezdtek, tréfás megjegyzések indultak útra. Hamarosan mindenki arrafelé figyelt. Amennyire az ablaküvegen szétmázolódó esőcseppek kilátást engedtek, vidáman működő szórófejes Öntözők látványa tárult az utasok szeme elé. A derék ..spriclik” mitsem törődve a zuhogó esővel, teljes erőből szórták, permetezték a vizet a tsz viruló kertészetében. Valaki megjegyezte: — Ez' azért már túlzott bizalmatlanság a természeti erőkkel szemben... De máris csattant a válasz: — Biztos, ami biztos! — M —
