Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-11 / 187. szám
2 TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG 1963. augusztus II.' B szekszárdi piacon Az új csarnok modem ablakából. SagKlfift. rózsák gompáznák a vhégárusókiiál. (Folg; Eíí jángs^ A szókimondás leple hogy bátornak látsszék. Ilyen esetben az lenne a gerinctelenség. ha a tagok segítenék ezt az örök hőbörgőt, aki azt figyeli reggeltől napestig, hogy hol és kibe tudna belekötni. Félreértés ne essék, nem a jószándékú és tenniakaró bírálók megfélemlítéséről van szó, ellenkezőleg. azokról a sanda mészárosokról, akik vagdalóznak, fenyegetőznek és emögött, ha jobban megnézzük, rendszerint észrevesszük az alantas, egyéni számítást. S ez nem más. mint a régi, a személyi kultusz éveiben divatos, érvényesülési módszerek káros maradványa, a karrierista törtetés- nek egyik vállfája, hogy mindenáron középpontba kerülni, a ranglétrán mindenképpen feljebb kerülni. A szóbaníorgó pénztárigénylőt csak akkor tudja a kö-j zösség lehetetlenné tenni ha a' tagok nyilvánosan, a közgyűlés1 színe előtt olvassák rá, hogy miféle ember, hogy mit is takar harciassága, bátorsága. JT'oglalkozni is felesleges len1 ne az üggyel, hacsak. ez az egy volna, de elég sok van. Ha valakiből nem lesz brigádvezető, ha valakit nem neveznek ki főelőadónak, ha valaki nem kap jutalmat, ha nem dicsérik kívánsága szerint, akkor ezen az alapon nem valami jellemes dolog, sőt egyenesen elítélendő támadásba lendülni, fennen hangoztatva, hogy lám én meg merem mondani a magamét. Ahol hiba van, ott meg is kell mondani és a termelőszövetkezetekben nagyon is fontos hogy a gazdák ' éljenek a segítő szándékú bírálat jogával, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a mindenannyi mindent ki lehet egy em- ku tatással és megfelelő tálalással Bárkiről is legyen szó, számító áron való hibakeresés gyanús bérről sütni, hagy ha a bírálót rosszindulat vezeti, akkor bárkibe bele tud kötni. S még valami: sokat beszélnek arról; hogy a dolgozónak joga és kötelessége bírálni a felette állót, De soha nem szabad elfelejteni, hogy mindig az ügy érdekében kötelessége ezt megtenni, s a munka jobbá tétele érdekében. A bírálat hasznosságát, helyességét dőreség lenne tehát vitatni. De arról sem szabad elfeledkezni, hogy a termelőszövetkezetekben. az üzemekben a vezetők mellett való kiállás is becsületi kötelesség, főleg akkor, amikor kézenfekvő, hogy személyeskedésről — újból csak ezzel a szóval élve — a kákán is csomót keresésről van szó. p'gyik állami gazdaság igaz- gatója mesélte, hogy a fegyelem megszilárdítása érdekében néhány esetben főagronómu- sával együtt, felelősségrevonást eszközölt. Mi történt? A legközelebbi üzemi értekezleten még a párttagok is nekitámadtak, durvának, embertelennek bélyegeztek, névtelen, rágalmazó leveleket küldenek róla a felettes szerveknek stb. stb. Ezen az üzemi értekezleten az egyik traktoros volt olyan jellemes emberi hogy az olcsó népszerűségre fittyet hányva, felállt és kijelentette: az igazgató intézkedései igenis jók, helyesek, szükségesek, mert ha valaki fizetést kap, akkor kutyakötelessége a forintért megdolgozni. Ezt a traktorost felszólalása óta egyesek talp- nyalónak tartják. S azok feszítenek bátorságukkal, akik szembeszálltak a vezetők szükséges es helyes intézkedéseivel. Szóval éppen ezért, kicsit jobban kellene tisztázni a bátorság és szókimondás fogalmát, mert néha éppen az a gyávaság és az az elvtelenség, ami bátorságnak és elvszerűségnek látszik. Szekulity Péter Részben pótolták az árvíz okozta terméskiesést a pálfai Egyetértés Tsz-ben evtusenkó írja egyik versében: Jő majd olyan idő, amikor szégyellni fogjuk, hogy egykor az igazság kimondásához bátorság kellett. Valóban voltak olyan évek, amikor a szókimondó ember sokfajta támadásnak tette ki magát. Ilyesmi ma is előfordul még, de egyre ritkábban. Van azonban ennek a dolognak egy másik oldala is, mégpedig olyan oldala, hogy egyes esetekben vannak emberek, akik szókimondás címén, kákán is csomót keresnek, s a bátorságot összekeverik a személyeskedéssel, pedig az egyik tűz, a másik víz. Az egyik tsz-ben elhíresztelték az elnökről, hogy goromba és anyagias. „Vagyok olyan bátor ember, hogy ezt akár a szemébe is megmondom, mert ma már az igazságot nem muszáj elhallgatni”, — jelentette ki az egyik szövetkezeti gazda. Ezt hallva úgy látszik a köz javát nézi. amikor gyakran emel szót az anyagias és goromba elnök ellen. Csakhogy, - amikor közelebbről is megnéztük az ügyet, egészen más derült ki. Az. hogy a szó- banforgó tsz-tagot nem a közösség érdékeinek, belső rendjének féltése vezeti, ellenkezőleg. Saját pecsenyéjét szeretné megsütni a szókimondás leple alatt. Az átszervezés után pénztáros akart volna lenni, s a tsz elnökét arra kérte „dugja őt be oda”. Az elnök a közösség érdekeit tartotta szem előtt, nem volt hajlandó olyan embert ültetni a pénztárija. aki még a nevét sem tudja leírni, s alki még az egyszereggyel is hadilábon áll. Ennek most az a következménye, hogy a pénztárosságtól lecsúszott gazda megtévesztő, félrevezető módon, a becsületesség álarcában forgatja ki a dolgokat, mintha bűn lenne, hogy az elnök nem részrehajló, hanem igazságos. z áz émber, hogy nagyobb' súlya legyen, számító vádaskodásainak társakat keresett, megkívánta tőlük, hogy a közgyűlésen úgy vélekedjenek, mint ő. Erre a tagok többsége nem volt hajtandó. S mi történt? Ütőn útfélen azt mondja róluk, hogy gyávák, gerinctelenek, nem mertek az igazság mellett kiállni. Csakhogy, hol itt az igazság? Éppen azoknak az oldalán, akik nem vele fújnak egy követ, hanem az elnök mellé álltak, még akkor is, ha a talpnyalás vádja éri őket. Pedig attól még nem talpnyaló senki, ha támogatja a vezetés okos intézkedéseit. ha nem hajlandó csak azért bírálni. A pálfai Egyetértés Termelő- szövetkezetben nagy kárt okozott a tavaszi árvíz. A Sió és a Sárvíz közötti részen mintegy 1000 hold területen ment tönkre az őszi árpa- és búza vetés, mivel ezt a területet víz borította. A termés- kiesést részben pótolta a zöldbab, cukorborsó, ribizli, eper, valamint a málna többlettermése. Málnából 62 mázsát tervezett a tsz holdanként. a tényleges termés mégha-* ladta a 150 mázsát. A paksi konzervgyárba szállított málna 90 százaléka elsőosztályú volt. Nagy létszámban dolgoztak gyerekek a málnás-kertekben, ami viszont egy kis zsebpénzt is hozott, hiszen két forintot kaptak a leszedett málna kilójáért. Bendes Ilona — Többek köSött például fi- gyelem a kombájnok teljesítményét. Melyik, hogy van kihasználva? Hány óra kiesés van, műszaki meghibásodás következtében? Milyen alkatrészek mennek leginkább tönkre? Ezekből jövőre több pót- alkatrészt igényelünk. Felemeli a dossziét. Nézegeti a benne rejlő lapokat, majd folytatja. — Elemzést készítettem arról, hogy milyen géppel gazdaságosabb a szántás és milyennel a szállítás. Az UTOS és MTZ—5-ös szállításra alkalmazása nem gazdaságos. Ezeket talajmunkára csoportosítottuk át. — Vannak-e kettő, vagy három műszakot végző gépek? — Tavaly . egy DT-54-es gépünk három műszakban dolgozott. Idén áprilisban D—4K gépen vezettünk be három műszakot. Kitűnő eredmények születtek. Jelenleg száznegyvenkét gépünkből harmincnégy végez két műszakot. — Nem kevés ez? Elém rak egy kimutatást. — Nézze csak! A megyei igazgatóság értékelése. Harmadikak vagyunk! — Ezek szerint úgy látszik, a megyei átlag is rossz. — Sajnos így van! A. traten A statisztikai gyűjtőkönyv, mely előtte fekszik, a fél asztalt elfoglalja. A könyvben az összes elvégzett munka bent lapul, számokban kifejezve. Varga Menyhért, a Gyönki Gépállomás üzemgazdásza középmagas, széles vállú, sötétbarna hajú, pirospozsgás fiatalember. Irodája forgalmas. Az ügyeltet kedélyes nyugodtsággal intézi. Az asztalon lévő telefon csaknem tízpercenként csörög. Néhány színes ceruza, öngyújtó cigarettád doboz, öszeadó- gép és egy vaskos dosszié szorong a gyűjtőkönyv által szabadon hagyott helyen. — Ideje nagy részét négy ■y fai között tölti? Sajnos! Jobban szeretnék i többet mozogni, a terepen”, ■ de nem lehet. Hiába! Ilyen a munkám természete. — Mi a teendője•? Sóhajt. j — Rengeteg munkám akad Sokszor azt sem tudom, me f lyiknek kezdjek neki. A fonta sabbak! Á számok segítségé vei ellenőriznem kell,- melyik gépnél van túlfogyasztás. Ha ' észlelem, jelzem a főmérnöknek. Ő aztán kikutatja okozó- t jut. s mindent megtesz, hogy kiküszöbölje a bajt. Legutóbb ^ •néhány szerelővel és brigádz Vezető posztokon: Az üzemgazdász vezetővel kártérítést fizettettünk, mert a rendelkezésükre bocsátott motorok fogyasztása nem állt arányban a megtett kilométerrel. A számok sok mindent elárulnak! Segítségükkel figyelem meg az üresjáratokat is. Azt az időt, melyet nem termetessel töltenek a gépek, annak ellenére, hogy járatják őket. Ha a traktoros kilométereket kótyavetyél el arra, hogy ekevasért, vagy olajért az állomásra robog géljével. a brigádvezetőt vesszük elő. Miért nem szervezi meg alaposabban az ellátást? ■— Most mit csinál? A statisztikai előgyűjtőre mutat: ■— Megnézem, egyezik-e a teljesítmény a könyveléssel. Ott forintban, nálam pedig normálholdban, vagy természetes egységben van meg a nyíl vántartás. Ha a .kettő között nincs összhang, akkor valami baj van. ■— Az aratással kapcsolatosan mi a leendője?
