Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

1963. augusztus 1.

SÖTWÄ MEGYE! ffEPUJSAG

7

A nagy táblák peremén

MAGAS KŐKERÍTÉSSEL körülvett ház előtt állunk, az utcaajtó zárva. Két kutya is acsarkodók a kerítés mögött.

A szomszédoktól megtudjuk, Bárdos János feleségével a földjére ment.

Poros dűlőutakon kell mennünk. A hűtőben felforr a víz. Az utolsó másfél kilométert gyalog tesszük meg.

Pálfa határának térképén ez már a peremrész. A nagy táblákat itt felváltja néhány kisebb tábla. Alig egy-két egyéni folytatja csak azt, amit nagyapái csináltak.

Végül megtaláljuk, akiket keresünk. A távolban, a napon két ló áll. Kocsiból eszik a szénát. A kábító déli nap szinte perzsel.

A kapások megállnak. Ahogy megtudják, honnan vagyunk, gyanakodva nézegetnek. Két öregedő, ötvenen felüli ember. Az asz- szony kissé lemaradt férje mögött. Rátámaszkodnak a kopott kapanyélre, a férfi homlokára 1 zza napszítta, fekete kalapját, i.jegindul a beszélgetés.

Körülöttünk sárguló, satnya kukoricaerdő.

— lány holdon gazdálkodnak?

— Hétezer-négyszáz ölön.

— Mennyi volt a tiszta jövedelmük az elmúlt évben?

Számolgatnak. Végül az asszony válaszol.

— öt—hatezer forint.

— Tudják mennyi volt a szövetkezeten belül az egy tagra eső tiszta jövedelem?

— Nem.

— Tizenhétezer-hatszáz forint. Ezen felül vannak még a háztáji állatok és a háztáji földből származó bevételek.

A férfi bólogat.

— Nem rossz szövetkezet ez!

ÉSZREVESZEK egy jókora sebhelyet a kezén.

— Orvos gyógyította meg?

— Nem! Hogy képzeli? Csak nem megyek ilyennel orvoshoz? Nem vagyok én szövetkezeti tag! Orvos, orvosság a méregnél is drágább.

— És ha tetanuszt kapott volna?

Vállát vonogatja.

— Miért nem lépnek be?

— Jobb nekünk így! — válaszol a férfi.

— De hisz a szövetkezetiek gazdagabbak!

Az asszony kifakad.

— Nézze, az a jelszó, hogy a Bárdost be se vesszük. Éljen, ahogy tud! Mi pedig nem fogunk könyörögni. Különben is ott bent folyton a szemére vetnék, hogy kulák volt. A börtönt is megjárta. Jobb nekünk így, ahogy most van.

— Nem is voltak maguknál az agitátorok?

Megint az asszony válaszol.

— Voltak néhányszor, nem mondom! De miránk nem fordítottak annyi gondol, mint a többiekre.

— Elrhúlták ötven évesek. Nincs gyerekük.' Tíz év múlva nyugdíjat kapnának. Ne fecséreljék el ezeket az éveket. Legjobb lenne, ha belépnének.

HOSSZÚ HALLGATÁS. Egyik sem szól semmit szavaimra.

— Szoktak segítséget kérni a tanácstól, vagy a szövetkezettől?

— Segítséget? Úgysem adnak! A Bucsik sógor építkezett. Faltöméshez kért földet, azt hiszi adtak neki? Egy frászt! Egy kilométerről kellett a földet hordania.

Délután Lakos elvtárssal, a termelőszövetkezet elnökével beszélgetek Bárdosékról.

— A Bárdos bácsi szerény, szorgalmas ember. Szeretnénk, ha közénk jönne — mondja az elnök. — Személyesen megyek majd el hozzá, hogy megagitáljam. A feleségének, nem mondom, jól felvágták a nyelvét, de úgy látszik, most már vele is lehet tárgyalni.

— Jogos-e a megkülönböztetéstől való félelmük?

— Egyáltalán nem! Vannak szövetkezetünkben olyanok, akik módosabb gazdák voltak, mint ő, s munkájukkal megbecsülést harcoltak ki maguknak... Gondoskodunk arról, hogy mindenkit a munkája szerint értékeljenek, nem pedig aszerint, ki honnan jött.

— A Bucsik-féle építkezési üggyel kapcsolatosan mi a helyzet?

— A tehénkúttól akart földet vinni. Tavaly letiltottuk a földhordást. A szövetkezetieknek sem szabad. Mondtam neki,' vigyen a magtár sarkától, az még a tehén- kútnál is közelebb van. Nem tehetek róla, ha a távolabbi megoldást választotta. Különben az egyéniek a mi kovácsműhelyünkben patkoltatják lovaikat és nem tagadunk meg tőlük semmiféle segítséget... Természetesen első a szövetkezeti munka.

*

Nehéz gazdasági évünk van. Kevés az eső. A szövetkezet is nagy gondokkal küzd. De a szövetkezetnek csőkútjai vannak, s gépei, amelyek mély talajmunkára képesek. Az egyénieket sokkalta jobban sújtja az aszály. Vergődnek apró parcelláikon. Ne hagyjuk magukra őket. Hívó szavunkra talán most csatlakoznak. Igaz, a számuk elenyésző. Nekünk azonban minden emberre szükségünk van.

H. T.

„Felesleges“ sxáxexrek

ötszázhuszonnégyezer forint műszaki fejlesztési alap maradt meg a múlt évben a Bonyhádi Cipőgyárban. Az idén hozzájött 185 000 forint, ez összesen több mint 700 000 forint. Felhasználni terveztek 557 000-et, a tervezett maradvány kereken 150 000 forint.

De a maradvány, az „átvitel” a jövő évre ennél jóval több lesz. A vállalat felügyeleti hatósága a Könnyűipari Minisztérium bőrés cipőipari igazgatósága ugyanis nem engedélyezte az ez évre tervezett legjelentősebb .intézkedés megvalósítását, a 400 000 forintba kerülő műlippe berendezés beszerzését, illetve elkészítését azzal, hogy a gyár az erre vonatkozó kísérleteket végezze el közösen a Duna Cipőgyárral, ahol a szükséges berendezések rendelkezésre állnak.

így hát megmarad megint több mint félmillió forint. A vállalat vezetői pedig törik a fejüket, mire költsék el a pénzt. Mert már évek óta nem tudják felhasználni. Fentről azzal fenyegetőznek, hogy „használják fel, mert elvonjuk”.. A válasz rendszerint az, hogy „vonják csak el, mert úgy sem tudunk mit csinálni vele”, úgy tudják, több cipőgyár is hasonló problémával küzd.

Ötödik éve — az új termelői árrendszer életbelépése óta — képeznek az ipari vállalatok — nettó értékesítési árbevételüknek egy bizonyos, iparáganként megszabott hányadából — műszaki

A Baranya megyei Állami

Építőipari Vállalat, gyakorlattal rendelkező

bádogos

szakmunkásokat keres felvételre. Jelentkezni lehet Pécs. Rákóczi út 54. Munkaügyi Osztály. (12)

fejlesztési alapot, hogy ebből fedezzék az új technológiai eljárások, új gyártmányok kikísérletezésével, a meglévő technológia korszerűsítésével kapcsolatban felmerülő költségeket. Az intézkedés azt célozta, hogy a vállalatok kockázat mentesen kísérletezhessenek, az új gyártmány, az új technológia bevezetésének költségei ne terheljék a termelési költségeket. Az eredeti rendelkezés úgy szólt, ha a kísérletek során előállított, vagy beszerzett készülék', szerszám, Vágy gép bevált és azt a termelésbe állították, annak értékét vissza kellett utalni a műszaki fejlesztési alapba. Ez is elősegítette, hogy évről évre felhalmozódjék a műszaki fejlesztési alap. De ezt sok helyen odáig vitték, hogy csak a sikertelen kísérletek költségeivel terhelték a műszaki fejlesztési alapot.

Az újabb rendelkezések szerint azonban ilyen esetben a műszaki fejlesztési alap terhére képezhető a beruházási alap tehát csökkenthető a műszaki fejlesztési alap összege. Ezziel a lehetőséggel nem igen élnek a gyárakban, a bonyhádi üzemben sem.

önmagában véve nem nagy baj ha megmarad a pénz. Nem tekinthető azonban normálisnak, hogy évről évre gyűlnek a százezrek a műszaki fejlesztési alap számlán, ez népgazdasági méretekben sok millió forint „befagyasztását” jelenti. Ha a cipőiparban szükség van ilyen arányú műszaki fejlesztési alap képzésére, az irányító szervek segítsenek, adjanak tanácsot, hogyan használja azt fel a vállalat. Ha központilag koncentrálva gazdaságosabban használható fel, akkor vonják el a vállalattól. Ha pedig a technikai haladásnak a cipőiparban lehetséges üteme nem követeli meg a 0.3 százalékos alapképzést, csökkentsék 0.2, vagy 0.1 százalékra. Az semmiképpen sem indokolható, hogy évente gyarapodjanak a parlagon heverő millió forintok. (J.)

Apróhirdetések

Az apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2, —.Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számit.

A Baranyö—Tolna megyei FÜSZGRT V. Szekszárdi Fiókja keres felvételre pénzügyi munkakörben jártas, gépírni tudó pénztárost. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: FÖSZÉRT Fiók Szekszárd, Bogyiszlói út. (197)

Az IBUSZ a Járási és Városi Nőtanács rendezésében augusztus 11-én, vasárnap Icülönvonatot indít Siófokra, amely Decs- től Tengelicig minden állomáson megáll. Részvételi díj: 46.60. (23)

1« w ft műi i wt m it yrrf w^rww

— A héten a cséplést is befejezik a majosi Aranykalász Tsz- ben. A cséplés 3 hete alatt Szabó Mihály csapata naponta átlagosan 350 mázsa terményt küldött á magtárba az 1200-as géptől.

— Tolna megye mezőgazdaságának fontosabb adatai címmel ízléses kivitelben, gondos összeállításban zsehkönyv jelent meg.

— ötvenen jelentkeztek eddig a Körmendi Felsőfokú Gépészeti Technikum szekszárdi előkészítő tanfolyamára.

— 142 százalékra teljesítette a

zorhbai Parasztbecsület Tsz az első félévben az állattenyésztési és áruértékesítési tervet. Kenyér- gabonából eddig 20 vagonnal adták át a Terményforgalmi Vállalatnak az idei termésből.

— Épületet vásárolt óvoda részére a bonyhádvarasdi községi tanács. Az épülethez szükséges melléképületeket a lakosság segítségével, társadalmi munkával készítik el.

— Bővítik a villanyhálózatot

Gyünkön. A májusi tanácsülés határozatának megfelelően a községfejlesztési alapból 57 000 forintot fordítanak erre a célra, de számítanak a lakosság társadalmi munkájára is.

— 2800 gépkocsinyéremény-betétkönyves van jelenleg megyénkben, csaknem 19 millió forint betéttel.

— Két vagon baromfihús szállítására szerződött a mucsi Egyetértés Tsz az idei évben. Az első ötezres pecaeny ecsi be -.szál 1 í t m á n y t követte a második. Az év utolsó negyedében még 4000 pecsenyecsibét és 800 pulykát ad a mucsi Egyetértés Tsz, s ezzel teljesíti tervét.

— A Televízió műsora: 18.15:

Hírek. 18.20: Kisdobosok műsora. 19.00: Mezőgazdászok fóruma.

19.05: Telesport. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szép álmokat, gyerekek! 19.55: „Csak egy kicsivel jobban". 20.15: A jövő hét műsora. 20.25: Keserű szerelem, (Francia film, Csak 18 éven felülieknek!) 21.50: Egy kis könnyűzene. 22.10: Hírek. Tv-híradó. (ism)

Felhős idő

Várható időjárás ma estig: időnként felhősödés, néhány helyen zápor, zivatar. Mérsékelt délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 23—26 fok között.

A Balaton vízének hőmérséklete Siófokon 21 fok.

Felhívás

A Bajai Bercczki Máté Kertészeti Technikum levelező tagozatán az 1964. évi 1. osztályok beiskolázása megkezdődött.

Az iskola benépesítési körzete nagy kiterjedésű. Ezért a hallgatók tanulásának megkönnyítésére az iskola az alábbi városokba és községekbe központi és kihelyezett osztályokat szervez.

Baján központi I. osztály, Dombóváron, Szekszárdon, Dunaföld- váron, Dávodon, Kiskunhalason, Jánoshalmán és Bácsalmáson kihelyezett I. osztályokat.

Baján II.—XII.—IV. osztályok, a többi helyeken II. osztályok is működni fognak az 1964-es tanévben. t

A tanulmányi idő 4 év. A tanév kezdete 1964. január 20-a, a tanév befejezése 1965 január I5-e. A tanulmányi idő két félévre tagozódik. Az utolsó éves tanulók sikeres osztályvizsga után a rendes korúakkal egyenértékű képesítő vizsgát tesznek.

Jelentkezési feltételek:

Felvételre a mezőgazdasági dolgozók jelentkezhetnek. Korhatár 16—40 életévig, és kétéves szakmai gyakorlat. Iskolai előképzettség: nyolc általános iskola, vagy ezzel egyenértékű középiskola négy osztálya.

Érettségizett és szakmunkásképzettséggel rendelkező dolgozók sikeres különbözeti vizsgával a II. osztályba nyerhetnek felvételt. Bővebb felvilágosítást az iskola szóban, írásban, vagy (Baja, 764-es) telefonon ad.

A felvételi kérelmeket a Bajai Bereczki Máté Kertészeti Technikum levelező tagozatához. Baja, Szamuely u. 96. szám kell beküldeni. A felvételre jelentkező hallgatók ez év november hónapban felvételi vizsgát tesznek magyar, és számtan tantárgyból.

Érdeklődésre a pontos lakcím feltüntetésével az iskola felvételi lapot és tájékoztatót küld.

£L VESZETT A VÉDELMEZŐ

Leskelődik a veszély — Kőrobbanás is lehet

Mondani akartuk az öreg kovácsnak, hogy addig keresse, amíg itt vagyunk.

— Megvan az valahol. Várjanak, előkerül, ha mondom — bizonygatta Feri bácsi, a szedrest Petőfi Tsz kovácsa. Tűvé tette nemcsak a műhelyt, hanem még az udvart is, hiába, a vedő- berendezés nem akart előkerülni. Feri bácsi mérgelődött.

— Pont most nincs meg — dünnyögte, s bizonyára arra gondolt: pont most nincs meg, a fene enné meg, amikor nyakamon az ellenőrzés. Puszpán István, az SZMT munkavédelmi felügyelője beleírt valamit a jegyzetfüzetébe. Gondolom, azt tüntette fel, hogy a dolgozók munkavédelmi oktatása hiányos, mert ez itt már a második olyan műhelyrész, ahol keresni kell a védőberendezést. Úgy kellett utána kutatni a bognárműhely- ben is. Lambert János, az egyetemes famegmunkáló gép mestere valamelyik polcról szedte elő, ki tudja, mióta porosodott ott, mindenesetre látszott rajta, hogy nemigen használják.

— Ez csak aggat — mérte végig megvetően Trischler Lajos, a másik öreg mester. A munkavédelmi felügyelő hiába vitatkozott velük, a két mester mondta a magáét.

— Huszonhárom évig dolgoztam, kérem mindenféle gépen, most meg engemet akarnak tanítani? —1 háborodott fel az egyik.

— A múltban még így sem volt, mit szól hozzá? — kérdezte a másik. Hallgattam őket, s cseppet sem irigyeltem Puszpán István munkáját. Nehéz, szinte lehetetlen megértetni az emberekkel, hogy ahol gépekkel, elektromos berendezésekkel, köszörűkkel dolgoznak, ott vigyázni kell. A két öreg mester csak akkor • szeppent meg, amikor a munkavédelmi felügyelő történeteket mesélt arról, hogy hány embernek metélte le az ujját, a fél karját a gép, mert nem tartották be az előírást.

— Tudom kérem, azért van ez csinálva, hogy föltegyük — bólogatott Lambert szaktárs. de sajnos, a munkavédelmi felügyelő már tapasztalatból tudja, hogy amint kitesszük a műhelyből a lábunkat, a védőberendezést nyomban visszateszik a polcra.

Feri bácsi, a kovács, végre előkerített egy rozsdás lemezt.

— Ez az! Lám. mégis megvan.

Társával együtt azon serénykedtek, hogy feltegyék a köszörűre. Puszpán elvtárs a kőrobbanás veszélyeiről beszélt nekik. Elmondta, nemrég kőrobbanás a megyében emberhalált okozott. Csak azért, mert hiányzott a védőberendezés. A kovácsok fo- gadkoznak, ezentúl jobban vigyáznak. A munkavédelmi felügyelő megkérdezte tőlük, voltak-e oktatáson, a válasz nagyon bizonytalan...

Bent az irodán Puszpán elvtárs elmondta tapasztalatait at elnöknek és az elnökhelyettesnek. Az elnök megmutatta a kartonlapokat: igazolványok, azok kapják, akik munkavédelmi oktatásban részesültek. S az elnök is panaszkodik, hogy sa'nos. nehéz az emberekkel megértetni az előírás betartásának fontosságát. Igaza lehet, mert amikor átballagtunk a szövetkezeti major udvarán. hosszú villanykábelt láttunk a föld felszínén. Gyerekek játszottak körülötte, s még rágondolni is rossz, hogy mi történne akkor, ha valamelyik gyerek bicskát fogna és kíváncsiságból megnézné, miből van ez a vastag fekete drót... ■

Sz. P.