Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

ö fÖLNA MEGYEI NEPÜJSÄÖ 1963. augusztus 7. 03e d egá bőre J n... A „bedegáborosan, nem paposán” szólás­nak története van Pálfán. Ez legutóbb akkor bukkant elő, amikor csendes be­szélgetésre jöttek szomszédok az egyik házba. Már esteledett és a faluban a takaro- dás felkavart pora is leülepedett, meg a faluvégről hallatszó cséplőgépdohogás is elcsendesedett. A be­szélgetők között sok mindenről szó esett, de leginkább a falu dolgairól, a termelő- szövetkezetről. A ré­gebbi történet elbe­szélése úgy kapcso­lódott a mai témák­hoz, hogy szó esett arról is, hogy a falu papja a tsz kertészbri­gádjának élén tevé­kenykedik. „Ha már a papok­nál vagyunk”... meg­állapítás után elö- kerekedett Bede Gá­bor esete, amit raj­tam kívül mindenki ismert a beszélgetők közül. Újra megmo­solyogva azért csak végighallgatták is­mét, talán érdemes a közreadása: — Akkoriban még bevett szokás volt, hogy a hívők csa­ládonként egy pár baromfival „megaján­dékozták" a falu pap­ját. Ez olyan Íratlan törvény volt. hogy aki ez alól kihúzta volna magát, annak bűnéül rótták volna fel. — A tisztelendő úr­nak azonban nem volt szüksége annyi baromfira, hiszen ak­kor eltartásuk pénz­be, takarmányba ke­rült volna. Ezért ügyesen beosztotta a hívőket, megvolt, ki mikor vigyen neki jércét, rántanivaló csirkét, kappant és így tovább. Bede Gábor egy­szer váratlanul be­állított a paphoz, két pihés jószágot tartva a markában. A kél naposcsibét letette a földre és ártatlan arccal mondta: — Nem tudom, tisztelendő úr, ho­gyan szereti a ba­romfit, nem akartam, hogy esetleg túl öreg, vagy túl fiatal le­gyen, elhoztam hát időben, aztán ha a tisztelendő úr meg­kívánja, abban a pillanatban kiteker- teti a nyakukat a házvezetö asszonnyal.. (A szólás ezóta tartja: „Elintézte az ügyet bedegáborosan. nem paposán...”). — M — Várja az új termést a pincegazdaság Elmúlik a nyár, lassan eljön a I szüret ideje. Végére járunk már a tavalyi bornak, de nem kell megijedni az itóka kedvelőinek, még tartanak a készletek, sőt kül­földre is jut belőle. Saramó Je­nő, a Mecsekvidéki Állami Pince- gazdaság szekszárdi pincészetének vezetője elmondta, hogy az el­múlt napokban is 200 hektolitert adtak külföldi szállításra. Jó termés ígérkezik a jégkárok ellenére is. Számos termelőszö­vetkezet kötött már borszállítási szerződést a pincegazdasággal Legtöbbet a szekszárdi Garay Já­nos Termelőszövetkezet szerző­dött, összesen 700 hektolitert. Nem lesz baj a tárolással sem, bár 20 000 hektoliter bor fog be­érkezni, raktározni viszont csak 15 000 hektolitert tudnak. Ezen a problémán a beérkezett bor egy részének azonnali elszállításával segítenek. Halálos végű úszóverseny Két gyászruhás asszony ül már második napja a paksi Duna-par- ton, a kikötőtől nem messze, a zöld pislogónál, a jelzőlámpánál. Várnak naphosszat, étlen-szom- jan, várják a szörnyű hírt; hol fogják ki a kis Géza testét a víz­ből. Figyelik a vizet a dunai ha­lászok. állandóan ott cirkálnak a vízirendőrök, hogy a halálos mély mikor bocsátja ki karjaiból a kis holttestet. A nagyszülőkhöz jöttek le a szülők Budapestről, hogy csendes pihenéssel töltsenek Pakson né­hány napot. Elhozták a tizenhá­rom éves gyereket is. Azon a szörnyű napon a dél­előtti órákban a boltba küldték szifon-patronért. A boltból a Du- na-partra kerékpározott a gyerek. Ott fürdött három mosóasszony közelében két ismerős fiú. Ott, ahol tilos a fürdés, ahol a rend­TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolnc megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapjo Főszerkesztő: Petrils Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Fe'elős kiadó: Orbán Imre Szerker2tőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül o Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 40. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknó és kézbesítőknél előfizetés; díj egy hónapra 12 Ft Index-uámt 23 969, őrök naponta figyelmeztetik a szülőket, a gyerekeket a fürdőzés veszélyeire... Faith Géza mégis, a két gyerek mellé beszállt harmadiknak. A parttól nem messze, a vízben ringatózott egy kikötött ladik. A három gyerek versenyezni kez­dett; ki éri el hamarabb. Gézát a víz lejjebb sodorta, nem érte el a ladikot. A vízfolyással szembefor­dulva próbált úszni, de a szelíd­nek tűnő víz nem engedte áldoza­tát. A másik két gyerek először ijedten figyelte társuk vergődé­sét, majd amikor először a víz alá bukott, segítségért kiabáltak. Te­hetetlenül sikoltozott a három asszony, majd hasztalan kiabált segítségért a közelben napozó, de úszni nem tudó fiatalember. A közelben nem tartózkodott senki, aki megkísérelhette volna a kis- ifiú kimentését. Mire segítség ér­kezett, a kis Faith Gézát elnyel­ték a hullámok. A helyszínre néhány perc múl­va érkező rendőrök már csak a szomorú tényt állapíthatták meg, és hallgathatták az összesereglett felnőttek fogadkozását; nem en­gedik, hogy a gyerekek a paksi oldalon a Dunában fürödjenek. A gyászruhás szülők még ott ülnek a parton, várják, hogy ki­fogják gyermekük holttestét. De a szomorú példa most sem volt elég, pusztába kiáltó szó maradt a rendőrök figyelmeztetése: teg­nap már újra csak ott fúrödtek különböző korú gyerekek a tiltott helyen. Mikor tanulnak már végre a paksi gyerekek és a szülők? ítélet a Handler-ugyhen A Népújság május 15-i számá­ban a „Bíróság előtt a volt bony­hádi húsboit-vezető” című cikk­ben jeleztük, hogy Handler Já­nos ügyére még visszatérünk. Köztudomású, hogy az első tár­gyaláson a bíró kérdésére szem­rebbenés nélkül válaszolta: — Nem. Kérem, én nem vagyok bű­nös. De már ekkor beigazolódott, hogy az átvett húst — mint a bonyhádi húsbolt vezetője — nem a szabványok szerint mérte, ha­nem az olcsóbb húst drágábban adta el. I Az így mutatkozó többletbevé- j telt saját céljára fordította. Ez azzal az előnnyel is járt, hogy a bolti leltár így sohasem mutatha­tott ki hiányt. Ez. és még más természetű, de részére ugyancsak „haszonnal” járó bűncselekmények eredmé­nyeként tudott nagy lábon élni Handler János. S mindezt a tár­sadalmi tulajdon sérelmére. Ehhez járult még az is, hogy amikor még vizsgálati fogságban volt, megszökött. Természetesen j újra elfogták, de most már ez a . bűncselekmény is súlyosbította I amúgy sem rózsás helyzetét. A bonyhádi járásbíróság Hand­ler János ügyében az utolsó tár­gyalást a múlt hét péntekjéig tar­totta meg. ítéletet a hét elején mondtak Handler ügyében. Eszerint Handler Jánost, a bonyhádi húsbolt volt vezetőjét a társadalmi tulajdon sérelmére folytatólagosan elkövetett , sik­kasztás. hűtlen kezelés, üzletsze­rűen elkövetett árdrágítás éjs fo­golyszökés bűntettében mondottá ki bűnösnek. Ezért a bíróság három éviT(sza- badságvesztésre ítélte. 5 évre til­totta el a közügyektől és 185 000 | forint vagyonelkobzással sújtotta. Miért lettek zsiványok a katonaszökevények ? Az Egészségügyi Minisztérium közleménye Az Egészségügyi Minisztérium közli az érdekeltekkel, hogy augusztus 5-e óta Svédország te­rületén nincs himlővel fertőzött körzet; a Svédországba utazókat tehát nem kell himlő ellen beol­tani. A minisztérium felhívja továb­bá a Lengyelországba, vagy Euró­pán kívüli területekre utazók figyelmét, hogy saját érdekükben legalább három héttel a tervezett kiutazás előtt jelenjenek meg a kijelölt oltóhelyeken a kötelező himlőoltásra (MTI), Abban az időben, amikor a katonafogdosás dívott, amikor a szolgálat ideje nem a ma hosz- szúnak tűnő két-három évet je­lentette, hanem tíz-tizenöt évet, a katonának vitt legények meg­lett férfiként tértek haza, ha hazatértek — a katonaszökevény­nek nem maradt más útja, mint a zsiványélet. Így tanultuk történelem-köny­veinkből. A dolog igazságát más oldalról világítja meg a szek­szárdi levéltár egyik múlt szá­zadi irata. Űcsény bírája írta* egyik jelentése ez, amiről ' szó van. Részletesen beszámol efcben a katonafogás módjáról. Először is összeszedték a fog­lalkozásnélkülieket, akik csava­rogtak, nem szerettek dolgozni, idegenek voltak a községben. Az amolyan zsivány-betyár teZmé; szetűeket adták legelsősorban ka­tonának. Ezzel még nem káráé sodott a község. Ha belőlük nem tellett ki a községre eső újonc- sereg, a bíró még mindig ta­lált kibúvót. Összeszedette a vándorlegényeket, az iparosokat, akiket szintén nem kötött semmi a faluhoz, csupán állomáshelyei jelentett számukra egy-egy tele­pülés, mert járták az országot, így tanultak, az akkori szokás szerint. Ha így, a két menetben is kevés embert állíthattak » katonasorba, csak akkor soroz­ták be á családosokat, a dolgosa- 'kát. De katonának többségben így mégiscsak inkább a semmire­kellők vonultak be. Az érdekes csak az, hogy természetüknél fogva jobban bírták a katona­élet változatosságát, vakmerősé­gük bátorsággá nőtt itt. Es akik szöktek, azok a harmadik „me­netből” valók voltak, és a 2si- ványélet éppen rájuk kénysze­rűit... (—ki) . Tűz villámcsapásból A villám újabb tüzet okozott a megyében. Hétfőn hajnalban a villám belecsapott a nagydo­rogi Űj Barázda Termelőszövet­kezet szerfás juhhodálvába, amelyben éppen 240 birka és egy szamár volt Balogh Imre, éjjeliőr azonnal munkához lá­tott. igyekezett kimenteni a ju­hokat. Sikerült is kihajtani a juhok nagy részét. Tizenkettő juh és a szamár azonban az épü­letben elpusztult. Ezen felül 120 birka olyan súlyos égési sérülé­seket szenvedett, hogy kényszer­vágni kellett őket. A kár fel­becsülése folyamatban van. Dinnye ? Sütőtök ? Egyik sem. Ezt a 3 és fél kg súlyú szarvasgombát Csehszlo­vákiában találták. Jó étvágyat! MTI Külföldi Képszolgálat A Duna-Tisza csatorna 171 éves terve 1792-ből való vármegyei köz- ■ lométer hosszú csatornát 1793— gyűlés jegyzőkönyvét találták! 1802-ig építették. Az építkezés meg a szekszárdi levéltárban, I biztosa Tolna megye akkori fő- amely a Duna-Tisza csatorna j ispánja, az első magyar zeneis- építését tárgyalta. A Ferenc-csa-! kola megalapítója, Apponyi An­tónia, amely az egyetlen a Duna , tál volt. A felfedezett iratok fi- és Tisza között, ma Jugoszlá-j gyelemre méltó társadalompoliti- viához tartozik. A száznyolc ki- kai-történeti dokumentumok. ■ ••■■■•iimi ■■■•■■■■■iirr»iimiimiim■•■■■■■■ Az őcsényi Kossuth Termelő- szövetkezet kerté­szete a Paksi Konzervgyár ré­szére termel cse­megeuborkát. A szerződés 150 má­zsára szól, eddig már 200 mázsát szállítottak, de még mintegy 150—200 mázsa termés ígérkezik. A tsz a község lakosságát is el­látja zöldségfélé­vel. A termelőszö­vetkezet zöldség­boltja napi 2500— 3000 forint for­galmat bonyolít le. Képünkön Haj- novics István, kertészet ve" árut mázsái. /r

Next

/
Thumbnails
Contents