Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-07 / 183. szám
1963. augusztus Tolna wegyei nepcjsati A kenyerünkről van szó , ^ 9 egy tsz J EGY HÓNAP TELT EL a köz- j másiknál, nem okozott külön Gabonatermesztési artkéton vettem részt. Az értékes beszámoló, a sokrétű, sablonoktól mentes vita. olyan bőséges anyagot szolgáltatott, hogy nehéz újságsorokba szorítani mindazt, amit szakemberek, párt- és állami vezetők órákon át lázasan vitattak. A kenyérről volt szó! Olyan dologról, mely kivétel nélkül mindenkit érint. A lemaradást kell behoznunk. El kell érnünk, hogy mindenki egyaránt fontosnak tartsa, központi kérdésként kezelje a gabonatermesztést. Erőfeszítésekre van szükség, párt- és állami vezetőink, gazdasági szakembereink, s a mezőgazdaságban dolgozó minden állampolgárunk részéről. Csak néhány számot a lemaradással kapcsolatban! A Német Demokratikus Köztársaságban gabonából 33,8 mázsát, Csehszlovákiában 27 mázsát, Ausztriában 23 mázsát, Magyarországon pedig csak 17 mázsát termelnek hektáronként. Szemléletbeli hiányosságok, nemtörődömség, a gabonatermesztés kérdésének harmad-, negyedrendű kezelése eredményezte. hogy a második ötéves tervünk által előírt gabonatermelés emelésének ütemét nem tudtuk kellőképpen tartani megyénkben. Az 1961—62—63-as években a gabonatermelés nem emelkedett megyénkben a lehetőségekhez képest. Az elkövetkezendő két évben, hogy a lemaradást behozhassuk az eddigi fejlődési ütemnek csaknem kétszeresét kell produkálnunk. Hogyan? Elérhető-e, amit a párt megyei végrehajtó bizottsága célul tűzött ki és ha igen. milyen eszközökkel? Nem irreális célkitűzésekről van szó. Megalapozott, jól átgondolt terv áll rendelkezésünkre. Csak a végrehajtáson múlik minden. A feladat természetesen nem könnyű. A megvalósítás, harc kérdése. Alapos, körültekintő. szívós munkára van szükség. A legkisebb közös gazdaságban is külön fel kell mérnünk, meg kell határoznunk a teendőket. Tennivaló mindenhol akad bőven. A fő tüzet, az önelégültségre és a könnyelmű, bűnös nemtörődömségre kell zúdítanunk e téren is. A kenyérgabona-termelés jobbá tételét fontos pártfeladatnak kell tekintenünk, s hogy előbbre léphessünk vizsgáljuk meg eddigi munkánk fogyatékosságait. Mindenekelőtt a helytelen szemlélet gátjait kell átszakítanunk. Ellenállás tapasztalható a nagyhozamú, külföldi, intenzív gabonafajtákkal szemben. Ez az esetek nagyrészénél a tudatlanságnak köszönhető. Egyesek nem értik meg. hogy a nagyhozamú külföldi falták nem „isteni parancsra” hoznak bő termést, hanem csak az esetben nyilnak meg a bőség „szarui”, ha értünk ezekhez a fajtákhoz, ha alapos talajelőkészítést, megfelelő talajerő-utánpótlást, gyomtalanítást biztosítunk számukra. Ha gondosan ügyelünk arra, hogy mikor és hova vessük ezeket a fajtákat. A paksi és a gyönki járás területén történt, hogy az intenzív gabona exten- zív körülmények közé került, néhány helyen és ennek következtében alig adott pár mázsá- nyi termést. Sajnálatos, hogy akik a hibát elkövették, a gabonafajtát szidták ahelyett, hogy önmagukat szidalmazták volna felületességük miatt. Megyei gyakorlatunk tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy leginkább bevált a bőven termő fajták közül a Bezosztája I. A tengelici és fornádi gazdaságok kiemelkedő. holdanként 17 mázsán felüli átlagtermés eredményei is a bőven termő fajták mellett tanúskodnak. Veszélyes szemléletként mutatkozik a tarlóhántás lebecsülése. Felesleges többletkiadásról beszélnek vele kapcsolatosan. Pedig. ha gabona után gabonát vetünk. a tarlóhántás elmulasztása ..katasztrófával” járhat. Hogyan meri mezőgazdasághoz értő embernek nevezni magát az. aki nem látja be mekkora jelentősége van a tarlóhántásnak, a gyomo- sodás elleni küzdelem és a talajnedvesség megőrzése érdekében? Ha már a gyomosodásnál tartunk. mindjárt azt is megjegyezhetjük, hogv sok helyen lebecsülik a Dikonirt jelentőségét. Azt mondják: „Ha ritka a búza. nem éri meg a drága Dikonirtot ráfecsérelni”. És mi történik akkor, ha helyet kan ez a nézet A ritka búzát sűrűn ellepi a gyom, s az irtás évről évre nehezebbé válik!! A bőven termő külföldi búzafajták meghálálják a szerves trágyát is. Élelmesebb szövetkezeteink, amellett, hogy a közös istállókés háztáji udvarok trágyáját felhasználják, a Talajerőgazdálkodási Vállalattól is vásárolnak szinte fillérekért értékes trágyát. Ezek a szövetkezetek aztán nem félnek attól, hogy nem tudnak helytállni a gabonafrpnton. Hogy felesleges kieséseink ne legyenek, a jövőben jobban figyelembe kell vennünk a domborzati viszonyokat. Ne vessünk „teknős mélyedésekbe” — ahová a víz összefut, — gabonát mert ezek a területek lerontják a legszebbnek mutatkozó átlagtermést is. Mivel a magasabb termés- eredményekért indítottunk harcot, be kell tartanunk szigorúan az agrotechnikai szabályokat. Elsősorban is a vetőmagtisztításra és csávázásra gondolok. Nem imétlődhet meg az, ami tavaly néhány szövetkezetünkben megtörtént. Tisztítatlanul és csávázatlanul nem kerülhet földbe gabona. Ez alapvető követelmény! Aki ezt nem tartja be, bűnt követ el, s nem kerülheti el a felelősségre vonást. Növényvédő állomásunk nem képes minden szövetkezet vetőgabonáját csávázni. Szükséges, hogy állami gazdaságaink segítsenek csávázó gépeikkel. Ahol kézzel csáváznak a szövetkezetek. ott kétszeresen ügyelni kell arra. hogy a munka alapos legyen. Hiba, hogy nem egy esetben öregeket állítanak a csávázó gépekhez. A nagyteljesítményű, értékes gépek „üres hassal” dolgoznak, nincsenek kihasználva. Fiatal gyors munkaerő kell ezekhez a gépekhez, ha azt akarjuk, hogy minél több helyre eljuthassanak. A vetés sikere az előkészítésen múlik. Legkésőbb augusztus 20-ig végezzük el a vetőgépek javítását. Tartalék magvezető-csövekre fogaskerekekre súlyokra van szükség Hogy ne a földre, hanem a földbe vethessünk, hogy elérhessük a kellő vetési mélységet, nem feledkezhetünk meg a csoroszlya él élesítéséről sem. Apróságok! Mondhatják erre egyesek. Sajnos a gyakorlat azt bizonyítja, hogy sokan „nagyvonalúságból” ezekről az apróságokról megfeledkeznek s ez kevesebb mázsában mutatkozik meg később. Szenteljünk egy napot a vetésben részt vevő traktorosok, farosok oktatására. A vetések minőségi ellenőrzésében kutatóintézeteink tudósai, technikumi és szakiskolai tanáraink vesznek részt megyénkben. Nem feledkezhetünk meg arról. hogy céljaink elérése érdekében felhasználjuk az anyagi ösztönzés módszerét. A gabonatermesztésben részt vevő és jó eredményt felmutató dolgozókat, gazdasági és szövetkezeti vezetőket premizálni kell. A vetési idő pontos betartása is előfeltétele a jó termésnek. A tervek szerint megyénkben október 10-ig 46 000 holdat (54 százalék), október 20-ig 76 000 holdat (90 százalék), október 25-ig 85 000 holdat (100 százalék) kell elvetnünk. Pártszervezeteink kibővített taggyűléseken foglalkoznak a gabonatermelés fellendítésének problémájával. Szövetke-e t ei n k ben párttagokból álló, háromtagú ellenőrző csoportok alakulnak. Ezek az elvtársak a párt előtt személy szerint felelősek, ha nem jelzik nyomban a nemtörődömség. vagy szemléletbeli fogyatékosság okozta akadályok jelentkezését. s nem mozgósítanak azonnal az akadályok elhárítására. Nem statisztikai kimutatások kellenek. A 85 000 hold elvetését nemcsak papíron akc'iuk látni. Aratni akarunk 87 000 holdról. A második ötéves terv végire meg akarjuk o’dari az ország kenyérgabona-ellátását. Nem szorulhatunk behozatalra. Gabonabehozatal helyett szívesebben hoznánk be gépeket és műtrágyát. Célkitűzéseinket teljesíteni fogjuk. Biztosíték erre. hogy erőteljesen nő a talajműveiéshez fontos technikai bázisunk. Egyre több a műtrágya. 1965-ig az egy hódra felhasználható műtrágya mennyiség átlagosan 200—205 kilogrammra emelkedik. Egyre több a hozzáértő, nagy szaktudással rendelkező gazdasági vezetőnk. Távol áll tőlünk, hogy merev szabályokat állítsunk fel. Mindenhol a „konkrét helyzet konkrét elemzésé” szükséges. A legfontosabb talán a nagyfokú lelkiismeretesség. Az erős akarattal történő, energikus célratörés. Az emberek széles körű mozgósítása a cél elérése éidekében. Nagyobb darab kenyeret akarunk tenni minden asztalra. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha -a maradi nézeteket, a tunvaságot, a nemtörődömséget, a felelőtlenséget felszámoljuk minden szinten. Haypál Tibor EGY HÓNAP TELT EL a köz- ! gyűlés óta. Egy hónappal ezelőtt! mondták ki a fácánkerti Vörös Hajnal és a tolnai Aranykalász i Tsz tagjai az egyesülést. A határozat szerint a két falut egy tsz-be tömörítik, de a tényleges egyesítésre, a külön-külön megtartott év végi zárszámadások után kerül sor. A mezőgazdaságban kora tavasztól késő őszig számítják a gazdasági évet. A két tsz hivatalos egyesítése ugyan január 1-ével történik, de a gazdasági tervezés, a jövőre való felkészülés már az egyesítést tükrözi. A kéthetenkénti vezetőségi üléseken, a hivatalos és nem hivata- i los találkozásokon az egyesített ! gazdaság közeli és távlati ter- I veiről tanácskoznak, beszélgetnek. A vélemények kicserélése, a baráti találkozások közelebb hozzák egymáshoz az embereket és mind őszintébben, szabadabban beszélnek az immár közössé váló gondokról. Túlzás lenne azt mondani, nin- ' csenek zökkenők és az egyesítés kimondásával most már minden | úgy megy, mint a karikacsapás, j Voltak, vannak és még lesznek is ellenvetések, ellentétes hangok, bár az alapvető kérdéssel. 1 az egyesítéssel mindkét termelő- ! szövetkezet tagsága egyetért. Egyetértenek, hisz maguk döntöttek. miután így jobbnak látták. Vannak és lesznek is még viták. Elég annyi, hogy valaki olyan jóslásokba bocsátkozzék; ' „Vigyázzatok, mert mostoha gye- : rekként is kezelhetnek bennünket”. Volt olyan is, hogy egyesek a föld minőségét összehasonlít- gatva kifogásokkal éltek. Az ellentétes vélemények általában gyorsan tériednek, de elejét lehet venni, ha a pártszervezetek ideiében, felfigyeljek . a .zavaró híresztelésekre. A két tsz párt-’ szervezete felfigyelt, s mielőtt a , munkán menetére is,-.-kjhatotUvol-. na. intézkedtek. Úgy döntöttek, hogy kölcsönösen tsz-látogatást szerveznek, s elbeszélgetnek a tagokkal. Elsőnek a tolnai Aranykalász . Tsz-ből látogatta meg 25 tsz-tag I a fácán kerti eket. A következő hét egyik napján a fácánkerti tsz-gazdák mentek el a tolnai Aranykalász Tsz-be. A látogatások után kicserélték a tapasztalatokat. MINDKÉT TSZ-NEK van homokos, kis hasznot hajtó területe — állapították meg. Hogy ez egyiknél valamivel több, mint a Lakossági javitást ás szolgáltatást is végez jövőre a Dombóvári Fémtömegci k kg vártó Vállalat A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat termékei — különböző méretű füstcsövek, hor- 1 ganyzott edények, tartályok stb. 1 — már évek óta eljutnak a me- ! gye határain túlra is. A vállalat 1 eddig csak kizárólag árutermeléssel foglalkozott. I Az iparpolitikai terveknek megfelelően a tanácsi vállalatok is ' egyre nagyobb mértékben vesznek részt a lakosságnak különféle javításokkal. szolgáltatásokkal való ellátásban. A jövő évtől kezdve a dombóvári vállalat is bevezeti a javítást-szolgáltatást. A tervek szerint 1964-ben mintegy 300 ezer forint értékű épület- bádogos és vízvezetékszerelési munkát végeznek a lakosság részére. másiknál, nem okozott különösebb vitát. Jó módszernek bizonyult a látogatás, a helyszínen tisztázhatták a vitás kérdéseket. De már tovább mentek, mégpedig úgy, hogyan lehet ezeket a területeket hasznosítani. Az őszi tervben már szerepel a gazdasági művelésre alkalmatlan területek fásítása. Az együttműködés, az egymás segítése az aratásnál is megmutatkozott, összedolgoztak a gépekkel. A fácánkertieknél felszabaduló aratógépet az Aranykalász Tsz-be irányították. Onnét viszont kombájn-segítséget kaptak a fácánkertiek. A gépek kooperálásával az aratást gyorsan befejezték. A földek letaka- rítása után a szántást már úgy végzik, hogy a határos földeket összeszántják. Az egyesített tsz-ben két üzemegység kialakítását tervezik. A fácánkerti területet 1600 holdasra növelik. Az előretervezésben a gazdaságosság elve érvényesül. A tolnai tsz négy esőkút építésére kapott beruházást. A közös tervezéssel megállapodás jött létre. A csőkutakat a fácánkerti üzemegységben építik, ahol a vízhiány megszüntetésével növelni lehet a kertészetet Ellentétben a „mostoha gyerekről” szóló híresztelésekkel, a fácánkerti területen az állat- tenyésztés fejlesztésére is van közös terv, elgondolás. Az Aranykalász Tsz tervében szerepel egy 600 férőhelyes sertésszállás építése. Ez is a fácánkerti üzemegységbe kerül. Közösen készítették el a silózási tervet is. A két tsz-nek négy silózó gépe van. A gépek jó kihasználásával egy hét alatt végeznek a silózással. AZ EGYESÍTÉS ÓTA a termelőszövetkezeti vezetők szinte naponta együtt vannak. Az ag- ronómusok kicserélik a termelésben" *szerzett’'tapasztalataikat és ezek figyelembevételével készülnek az ősziek vetésére. Kijelölték a trágyázásra kerülő területeket, közösen készítik elő az őszi kalászosok vetőmagját. A műtrágyát már az egyesített gazdaság szükséglete szerint igényelték. Módosult az egy falu— egy nóta szállóige, azaz helyesebben megváltoztattuk a sorrendet. — Mi azt mondjuk, két falu-— egy tsz — tréfálkoznak a tsz- gazdák. És miközben ezt mondják. az egyesített gazdaság, a közös jövő kialakításán dolgoznak, POZSONYI 1GNÁCNÉ Decemberben lesz két éve, hogy a villanyszerelők kiemelték helyéről ezt az „ostornyél" lámpaoszlopot, akkor építették át a Széchenyi utca baloldalán lévő vezetéket. Az oszlop azóta is ott van a hármashíd mellett, végén a hatalmas betontuskóval. Lassacskán benövi a gaz. hozzátartozik Szekszárd látnivalóihoz és talán már nem is kell sok idő. hogy műemlékké váljék. Vagy hasznosabb volna valahol eredeti rendeltetésének megfelelően felhasználni?
