Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-06 / 182. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAÖ 1963. augusztus 3. Szereiéitől koszöntjük a lengyel és magyar kosárlabda-válogatottat! weeweeer\4HeB***-—— Z radoscia witamy w naszym miasteczku Polskich Przedstawicielów Koszykowki Már most meg kell kezdeni spartakiád- csapataink kialakítását így látta a spartahiád területi döntőjét a csapatvezető A pálya szélén izgulta végig voltak, mint a mi játékosaink. A megyénk csapatainak valamennyi védekezéseknél a női és a íérfi mérkőzését Kardos György, a csapatnál hiba volt, hogy csal? Megyei TST főelőadója, a me- középen védekezett és az ellen­gyei csapat vezetője. A mérkő- fél szélsői a széleken vezethették zés után ismét felidéztük a Iá- támadásaikat, amelyekből leg- tottakat és elemeztük a hibákat, többször gólt értek el. Nem ta­— Melyek voltak a döntő té- lálták meg ellenszerét a beállás nyezők, amelyek előidézték kézi- játékosok lefogásának sem. A mi labda-csapataink gyenge teljesít- csapataink támadásai mindig ményét? csak középen indultak. Ilyenkor — Általános tapasztalatként elöl feledkeztek a játékosok és megállapíthatjuk, hogy a többi az ellenfél gyors indításból újabb csapatok játékosai szinte kivétel gólokat szerzett. Kapusaink tű­nőikül atlétikusabb felépítésűek dásban elmaradtak a többi me­Második helyen végzett Nagymányok Nagymányoki Bányász — Keszthelyi Haladás 4:1 (1:0) Nagymányok 600 néző. Vezette: Simonfai. Nagymányok: Szőcs — Hirschmann, Hucker, Berta — Molnár, Farkas — Teleki, Be- cze, Kozma, Pataki, Nyitrai. Keszthely: Zsirai — Király, Ke­lemen, Fábián — Győréi, Arany — Szinoveczki, Kárpáti, Sebők dr., Fonnyadt, Gerzsenyi. Kez­désre a vendégcsapat kapott jobban lábra. Fölényt is har­coltak ki, támadásaik azonban nem voltak kellően átgondoltak és a nagymányoki védelem is jól állt a lábán. Emiatt aztán gólhelyzet alig akadt a nagy­mányoki kapu előtt. Ebben az időszakban Nagymányok csak elvétve támadott, azonban Becze és Kozma az adódott helyzeteket sem tudta érvényesíteni. Keszt­helyi támadások után meglepe­tésre a 38. percben Nyitrai ha­talmas ballábas lövésével mégis Nagymányok szerezte meg a ve­zetést. Szünet után magukra talál ak a bányászok. Sok veszélyes tá­madást vezettek, s egyre-músra alakultak ki a helyzetek a ven­Totó-eredmények 1. SZVSE—Békéscsaba 1 4:1 2. Sz. MÁV—Bp. Spart. X 2:2 3. Nagybátony—D. Dózsa X 0:0 4. J. Lehel—SZMTE 2 0:1 5. Gyula—KISTEXT 1 2:1 6. E. Dózsa—Baglyasalja 1 3:1 7. ZTE—MTE 1 4:0 8. Traktorgy.—PBTC X 1:1 9. Szív. MÁV—Pápa 1 1:0 10. III. kér.—Győri Dózsa 1 4:1 11. EVTK—Esztergom X 1:1 12. Budai Sp.—K. Lombik 1 2:1 Gyakorlattal rendelkező képesített könyvelőt, építőipari technikust építőipari normást és 3 fő kőművesipari tanulót felvesz a Paksi Építőipari Kt'Z. (26) dégcsapat kapuja előtt. Mégis egy ellentámadás végén Ger­zsenyi lövését Szőcs elnézte és fölötte a hálóba került a labda. 1:1. Ezután Nagymányok át­csoportosította csapatát, Molnár lett a középcsatár. Teleki húzó­dott a helyére, s Kozma lett a jobbszélső. így lényegesen job­ban ment a játék. A 16. perc­ben szép nagymányoki támadás után Becze kiugrott és meg­szerezte a vezetést. 2:1. A gól után teljesen visszaesett a ven­dégcsapat, felbomlott védelmi rendszere és előbb a 31. percben Pataki lőtt újabb gólt, 3:1, majd 4 perc múlva Molnár kígyózott át a keszthelyi védelmen, lö­vése először a kapusról vissza­pattant, másodszorra azonban már nem hibázott. 4:1. Változatos mérkőzésen a hazai csapat jobb erőben volt és meg­érdemelten nyerte meg utolsó nyári kupa-mérkőzését. Jók: Hucker, Molnár, Pataki, illetve Kelemen, Gerzsenyi, Arany. A balatoni csoport végeredmény:: 1. Várpalota 5 3 — 2 17:10 6 2. Nagymányok 5 3 — 2 9:11 6 3. Nagyk. Bányász 5 2 1 2 11:9 5 4. Nagyk. Dózsa 5 2 1 2 13:11 5 5. Pápa. 5 2 1 2 6:6 5 6. Keszthely 5 1 1 3 7:16 3 Állami gazdaságok« termelő­szövetkezetek FIGYELEM! Szüretelésre, savanyításra, takarmánykeverésre, táro­lásra alkalmas, alig használt tölgyfakádak 3—10 hektoliterig, 15 hekto­liternél nagyobb kádak hasz­nált állapotban kaphatók a MÉH Vállalatnál. Megtekint­hetők és megrendelhetők a ; MÉH Vállalat telepein: Pécs Siklós, Mohács, Szekszárd, i BÓnyhád, Paks. Dombóvár. (45) gyék kapusaitól, amit a velük való kevés foglalkozásnak tulaj­donítok. — Milyen tapasztalatokat szer­zett a következő évi spartakiádra történő felkészüléshez? — A nagydorogiak, háíom mér­kőzésen elszenvedett egygólos ve­resége is bizonyítja, hogy többet kell idegen megyék csapataival játszani, mivel a csapaton be­lüli képességek nem állnak arányban a teljesítményekkel. A férfi röplabda-csapatunk példá­ja pedig megmutatta, hogy a ké­sőn összeállított, kéthónapos együttjátszás után, ilyen nagy versenyben nagyobb teljesítmény elérésére nem képesek. Ahhoz, hogy az elkövetkező évben job­ban és eredményesebben szere­peljünk, már most meg kell kez­deni a jövő csapatainak kialakí­tását. A módosított versenykiírás jóvoltából pedig, feltétlenül biz­tosítani kell, hogy a járási dön­tőkről olyan jóképességű csapatok, mint a Simontornyai BTC, ne hiányozzanak. Ma Szekszárdim: Magyarország— Lengyelország kosárlaMa-mérközés Ma délután kerül sor Szektái­don a gimnázium udvarán levő bitumenes pályán a Magyaror­szág—Lengyelország nemzetek közötti férfi kosárlabda-mérkő­zésre. Mint ismeretes Lengyel- ország válogatottja tegnap a ké­ső délutáni órákban játszotta első mérkőzését Budapesten a sport- csarnokban Magyarország válo­gatottja ellen. A mai mérkőzés visszavágója a tegnap délutáni­nak. A két csapat találkozója ki­tűnő sportcsemegét ígér a kosár- labdasport. híveinek. I Az É. M. Építőipari Szállí­tási Vállalat Pécsi Üzem­I egysége, pécsi munkahelyre I !vagon- és gépkocsi- rakodókat telvesz I Jelentkezés Pécs, Megyeri út 50. Szállást, étkezést biztosí­tunk. A felvételhez tanácsi igazolás szükséges. (17) A tavaszi idény TIZENEGYE Hétről hétre beszámoltunk a tavaszi idényben a legjobb telje­sítményt nyújtó labdarúgókról. Kétségtelen tény, hogy a hétről hétre mutatott teljesítmények más és más szemüvegen nézve, nem mutatnak egységes képet, azért mégis csak a megye labda­rúgósportjának azok a képvise­lői kerültek be a forduló csapa­tába, akiknek a játéka szembetű­nő volt, vagy azért, mert az ér­dekelt játékos hallatlan munka­bírásával tűnt ki, vagy pedig azért, mert szellemes, ötletes meg­oldásokkal, jó ütemű közbelépé­sekkel, nagyszerű védésekkel, vagy éppen remekbeszabott gó­lokkal vétette magát észre. Ezúttal, amikor összeállítottuk a tavaszi legjobb teljesítményt nyújtó játékosoknak a névsorát, csak azokat vettük tekintetbe, akik bekerültek a hét tizenegyébe. Ez a módszer már eleve szelektá­láshoz vezetett, mert így nem ke­rültek szóba azok a játékosok, akik hétről hétre ugyan jó telje­sítményt nyújtottak, de teljesít­ményük mégsem volt olyan kima­gasló, hogy azzal bekerültek vol­na a csapatba is. Most készített összeállításunk azt is megmutatta, hogy mennyire hullámzó volt az egyes játékosok teljesítménye. így például Flá- dlng az idény első felében hétről hétre jól játszott, aztán pedig el­tűnt. Ugyanakkor például a dom­bóvári csatársor az idény máso­dik felében nyújtott lényegesen jobb teljesítményt. Ezeket bocsátottuk előre és most rátérünk az egyéni teljesítmé­nyek méltatására: Kapusok: Csutorás (Dombóvár), Szabópál (Építők), Krommer (Kis- dorog). Csutorás nagy rutinjával továbbra is megtartotta a vezető helyet, annak ellenére, hogy nem tudott rendszeresen felkészülni. Szabópál és Krommer személyé­ben a feltörekvő fiatalság követelt magának helyet Schmidt, Fekete, Ezer, Márkus, stb. előtt. Jobbhátvédek: Link (Győré). A többi jobbhátvéd csak egyszer ka­pott helyet a csapatban. így pél­dául Máté (Hőgyész), Miklós (Dombóvár), Váradi (Bonyhád), Szalay (Dunaföldvár), Lisztmayer (Paks), Csató (Gerjen), Dobó (Má­za), Kara (Simontornya), Bodony I. (Bátaszék). Ezek közül Csató volt az őszi B-csapat jobbhátvéd­je. Középhátvédek: Kláb (Tolna), Toronyi (Bátaszék), Erdélyi (Épí­tők). Kláb az őszi negyedik hely­ről jött fel az elsőre. Toronyi is nagyszerűen belejött a középhát­véd posztjába. Erdélyi csak az idény végén játszott kiemelkedő­en. Korpádi, Nichter, Vida, Haáz teljesítményét kell itt még meg­említenünk. Balhátvédek: Széles (Máza), Far- nek (Gerjen), Tamás (Dombóvár). Széles ősszel nem volt az első öt között. Ezzel szemben Farnek és Tamás ősszel is a második, illetve a harmadik volt. A balhátvédek teljesítményével is baj volt ta­vasszal. Jobbíedezetek: Mező (Bonyhád). Kővári (Dunaföldvár), és Baka (Építők). Mező ősszel nem volt a I legjobbak között» a dunaföldvári Kővári viszont tavaly is az első három között végzett. Baka, az Építők kiemelkedő tagja volt a mérkőzéseken. A tavalyiak közül Havel csak egyszer került be a csapatba, Tóth viszont a balössze­kötőben kapott csapatában helyet. Balfedezetek: Péter (Bonyhád), Honti (Bátaszék), Kádár (Máza). Gy. Taba (Gerjen). Péter elein­te Fládinggal a balszélső posztján játszott, Szegedi sérülése miatt. Tekintettel azonban arra, hogy fedezetjátékos, a balszélső helyén nyújtott teljesítményeit is fede­zetben vettük számításba. Honti is éppen úgy kapott védőfelada­tot, mint támadót csapatában, de úgy véljük, hogy ő elsősorban fe­dezetjátékos, és ezért szerepeltet­tük itt. Kádár nem minden mér­kőzésen játszott, de amikor szere­pelt, csapatának egyik legjobbja volt. Úgyszintén Gy. Taba is a ger- jeni csapat egyik erősségének mu­tatkozott. A tavalyi fedezetek kö­zül Vidából középhátvéd lett, a dunaföldvári Skuta pedig csak egyszer került be a csapatba. Jobbszélsők: Micskó (Simontor­nya), Kőműves (Dombóvár), Far­kas (Paks). Itt is sok változás tör­tént ősz óta. Farkas vezette ősz­szel a jobbszélsők mezőnyét, a si­montornyai Micskó már ősszel is a legjobbak között volt, a dombó­vári Kőműves azonban most ke­rült az első három közé először. Jobbösszekötők: Bodony II. (Bátaszék), Papp (Győré), Latz (Tolna). A jobbösszekötők között sem találtunk hétről hétre jól ját­szó csatárt. Bodony II. például az idény végére lendült csak formá­ba, Molnárt bizony egyik sem tudta pótolni. A tolnai Brucker is hiányzott. A dombóvári Ócsag egy ideig nem szerepelt. Középcsatárok: Réthy (Dombó­vár), Ditrói (Győré), Schmelz (Tolna), Szebényi (Gerjen). Loson- czy (Kisdorog). Vitathatatlanul a legeredményesebb középcsatárnak a dombóvári Réthy bizonyult a tavaszi szezonban. Hiányzott a bonyhádi Réder is, viszont Ditrói most is az első három között vég­zett. A mázai Róth ezúttal csak egyszer került be a csapatba. Balösszekötők: Fláding (Bony­hád), Tóth (Bátaszék), Kondor (Simontornya). Fláding ősszel csak második volt, most viszont nagy fölénnyel került az első helyre. A tavalyiak közül a dunaföldvári Herczig nem szerepelt, a dombó­vári Horváth és Polgár pedig nem került be a csapatba. Különösen a dombóvári Horváth visszaesése szembetűnő, hiszen tavaly ő sze­rezte a csapatban a legtöbb pon­tot. Balszélső: Székely (Bátaszék), Gál (Dombóvár), Guld (Tolna), Botz II. (Máza). Szegedi eleinte sérüléssel bajlódott, aztán pedig nem játszott Bonyhád csapatában, így aztán csak egyszer került be az őszi listavezető a csapatba. Székely ősszel második volt. A dombóvári Gál és a tolnai Guld nevével most találkozunk először az élvonalban. A fentiek alapján a két legjobb csapatot a következő játékosokból I állítottuk össze: I. csapat: Csutorás (Dombóvár) Link Kláb Széles (Győré) (Tolna) (Máza) Kővári Péter (Dunaföldvár) (Bonyhád) Micskó Bodony II. Réthy Fláding Székely (Simontornya) (Bátaszék) (Dombóvár) (Bonyhád) (Bátaszék) A tartalékcsapat: Szabópál (Sz. Építők) Szalay Toronyi Farnek , (Dunaföldvár) (Bátaszék) (Gerjen) Mező Honti (Bonyhád) (Bátaszék) Kőműves Papp Schmelz Tóth Botz II. (Dombóvár) (Győré) (Tolna) (Bátaszék) (Máza) Végeredményben tehát a két csapatban 5 bátaszéki, 3—3 bony­hádi és dombóvári, 2—2 györei, tolnai, mázai, dunaföldvári, 1—1 simontornyai, szekszárdi, és ger- jeni játékos kapott helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents