Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-04 / 181. szám
1962. augusztus i. Tolna megyei nCpctsaö 1 A Xo Olyan korszakban élünk, amikor az emberek évezredes, csillagok felé tekintő álma mindinkább valósággá válik. A mai kémiai energiahordozójú rakéták, rakétaűrhajók már alkalmasak arra, hogy ezek segítségével az ember belátható időn belül ellátogasson a Holdra, a Marsra, a Vénusra és más bolygókra. Az ismert kémiai energiahordozók lehetővé teszik, hogy az úgynevezett földi első, és második kozmikus sebességet elérjék. Sőt, annak sincs akadálya, hogy a tudomány mai ismeretei szerint, legyőzzük a Nap vonzóerejét és a naprendszerünk elhagyásához szükséges 42,3 kilométeres másodpercenkénti szökési sebességet elérjük. fl mai kémiai energia-hordozókkal lon-rokéták A • •• rr rr w • r • A jovo űrhajója meghajtott űrhajókon a számítások szerint egy Venus-expedíció oda- és visszautazása legalább hat hónapig tartana. A Mars-bolygóra való utazás mór több időt, kilenc hónapot venne igénybe. Tehát láthatjuk, hogy a hagyományos rakétákkal viszonylag rövid idő alatt megközelíthetjük és elérhetjük naprendszerünk bolygóit. Ha azonban más naprendszer felé tekintünk, akkor már elképesztő „utazási idők” szükségességének képe bontakozik ki előttünk. Ha például naprendszerünkön kívül a legközelebbi állócsillagot, az Alfa Centauri C-t akarnánk meglátogatni, akkor a másodpercenként 30 kilométeres sebességgel „utazó” űrhajónak is csaknem 40 000 esztendőre volna szüksége, hogy elérje az Alfa Centauri C-t. Az ilyen utazási időtartam — az ember számára — nyilvánvaló képtelenség. A természettel viaskodó ember azonban nem hajlandó tudomásul venni, hogy bármiféle legyőzhetetlen akadályt is állít elé a természet. B tudomány nem ismer lehetetlent A szovjet tudósok már régen dolgoznak a plazma-hajtású rakéták kialakításán. A plazma-hajtású űrhajókkal — a számítások szerint már elérhető a másodpercenkénti 1000 kilométeres sebesség. A műtétnek vége, a beteget betolják a kórterembe. Eltelik egy óra, kettő, öt, de az érzéstelenítés után „esedékes” fájdalom csak nem jelentkezik. Mi történt7 Közbelépett a PVP, rövidített nevén ismert polimér műanyag. A jótékony szert a szovjet tudományos akadémia szerveskémiai intézetének moszkvai munkatársai dolgozták ki. Alapanyaga az acetiléngáz, amely hosszas, bonyolult folyamat után alakul át fájdalomcsillapítóvá. Az előállításhoz a tudósoknak egész sor nehézséget kellett le- küzdeniök. Az acetilént ugyanis a szintézis során rendkívül erősen össze kell préselni, ilyenkor azonban ez az anyag robbanás- veszélyes. A kutatóintézet laboratóriumában több éven át folytak a kísérletek, míg sikerült megtalálni az előállítás immár veszélytelen technológiáját. A PVP-csoporthoz tartozó egyik polimér az úgynevezett szinprol, az emberi szervezetbe kerülve hosszú ideig megmarad ott, s eközben mintegy „foglyul ejti” azokat az anyagokat, amelyekkel egyesül. Ezt a tulajdonságát használják fel az orvosok. Kiderült, hogy az antibiotikuA plazma meghajtású űrhajókról most csak annyit jegyezzünk meg: ezeknek a sebessége arra mindenesetre jó lesz, hogy naprendszerünk bolygói között már viszonylag rövid idő alatt kényelmesen közlekedünk. Mert például a Mars legkisebb távolsága a Földtől „mindössze” 57 millió kilométer, legnagyobb távolsága 380 millió kilométer és ezt a távolságot a plazma-hajtású űrhajóval 16 óra alatt tehetnénk meg. Tehát a Mars meglátogatására pontosan annyi időre lesz szükség, mint amennyi alatt — jelenleg — a Hungária Expressen eljuthatunk Berlinbe. A plazma-meghajtású űrhajó tehát még mindig csak naprendszerünk „belső” közlekedésének megoldására alkalmas. A naprendszeren kívül legközelebbi állócsillag eléréséhez még mindig 1000 esztendőre volna szükség. Az ember pedig nem áldozhat tizenkét, tizennégy emberöltőt azért, hogy eljusson a naprendszerünkön kívül álló csillagra. Olyan űrhajóra lesz szükség, amely „közelebb hozza”,, lerövidíti ezt a mérhetetlen távolságot. Ilyen űrhajó kialakításán, az űrhajó elméleti megalapozásán pedig a szovjet tudósok már dolgoznak. A cél az, hogy olyan űrhajót készítsenek, amellyel megközelítsék a fény sebességét, tehát az óránkénti 1080 millió kilométeres mok szinprollal együtt ugyancsak sokáig megmaradnak a szervezetben, s közben fokozatosan érvényesítik jótékony hatásukat Ez pedig anyi jelent, hogy szinprollal együtt adagolva elegendő, ha ritkábban juttatják a gyógyszereket a szervezetbe. Tüdő- gyulladás esetén például három óránként kap a beteg penicillint, de szinprollal együtt adagolva csupán 24 óránként egyszer, a szer hatása azonban így még fokozottabb. A szinprol fő alkalmazási területe azonban a fájdalom elleni küzdelem. A szinprol jó eredményeket hozott novokainnal együtt adagolva. Az első beteg, akinél fájdalomcsillapításra alkalmazták. egy teherautósofőr volt, akit kettős bordatöréssel szállítottak be. A sofőrnek szin- prolos novokain-injekciót adtak. Fájdalmai megszűntek és többet nem tértek vissza. A teherautósofőr esete nem elszigetelt, ám a csodaszer még mindig csupán kísérleti stádiumban van. A Szovjet orvosok azonban nagy jövőt jósolnak neki. G. Malinyicsev (APN) sebességet. Vajon elérhető-e ez a sebesség? — És milyen hajtóanyaggal érhető el? A szovjet tudósok ezekre a kérdésekre igennel, és azzal válaszolnak, hogy magát a fényt akarják hajtóanyagnak felhasználni. Vegyük ezt a kérdést egy kicsit közelebbről szemügyre. F. A. Cander szovjet tudós már 1924-ben felvetette azt a gondolatot, hogy a fény-nyomást fel lehetne használni hajtóanyagul A fény ugyanis minden útjába kerülő dologra bizonyos nyomást gyakorol. A fény-nyomás felhasználása annak idején azonban nem bizonyult megvalósíthatónak. A fény szóródása ugyanis lehetetlenné teszi, hogy a legcsekélyebb energiát is átvegye. Cander gondolata annak idején csak gondolat maradt. Ez a gondolat azonban — napjainkban — a „lázer” feltalálásával, hihetetlen mértékben előtérbe került. Szovjet tudósok, V. Fabrikant, M. Vudinszkij és F. Butaeva most azon fáradoznak, hogy az elektromos rezgéseket fényrezgésekké alakítsák. Ezek a kísérletek már elhagyták elméleti „bölcsőjüket” és kísérleti síkra terelődtek. A „lázer” tulajdonképpen olyan készülék, amelyben egy rubinrúd segítségével a nagyfrekvenciás energia a fotonokat kilövelli és azok egyáltalán nem szóródó fénysugárban haladnak. A fotonfénysugárnak ezt a sajátosságát talán azzal tudnánk a legjobban érzékeltetni, hogy ha bármilyen nagy erejű fényszóróval igyekeznénk például a Holdat megvilágítani, a fényszóródás következtében a Holdon semmiképpen sem látnánk fény-foltot. fl lázer-fotonsugárral azonban ez a feladat megoldható A „lázer”-ral tehát az energiát igen nagy távolságban is együtt lehet tartani és ez már felhasználható rakétaűrhajó hajtására. A jövő űrhajója tehát előreláthatólag úgy fog működni, hogy indítására kémiai üzemanyagot használnak, azonban amint kijut a Föld vonzóerejéből, „átkapcsolnak” a fény-nyomás meghajtására. A „lázer”-sugár ereje a jelenlegi kísérleti stádiumban még igen csekély, azonban a szovjet tudósok véleménye szerint ez az erő a jelenleginek sokszorosára növelhető. A jövő űrhajójának hajtóenergiáját íme, elméletileg már kidolgozták és a „lázer”-rel kísérletileg már gyakorlati eredményeket is elértek. Tokár Péter A jótékony PVP | Érdekes gammasugár/ási kísérletek Iregszemcséa Új növényfajtákat lehet előállítani ionizáló sugárzással Bőségesebben termő, dúsabb tápértékű, gépi művelésre és betakarításra megfelelőbb takarmánynövények előállítása céljából ionizáló, vagy gamma-be sugárzásos kísérleteket is folytatnak az Iregszemcsei Délkelet- Dunántúli Kísérleti Intézetben. Nagyadagú — 20 Kr dózisú — kobalt—60 gamma dózissal sugároztak be négy-öt órán át napraforgót, kukoricát, szóját és borsót virágzásénak kezdeti fejlődési szakaszában, az ivarsejtek érési osztódása közben, vagy a megter- mékenytilés után. Amint Pozsár Béla, az intézet izotóp-laboratóriumának vezetője az MTI munkatársának elmondotta, a sugárzás hatására a kro- moszómák osztódásában sejttani- lag is jól látható elváltozások következnek be. Nem ritka a kromoszómák feldarabolódás®, a kro- mos zom a végek leszakadása. Ezek az alaktani változások gyakran, de nem minden esetben mutációval — tulajdonságváltozással is együttjámak A sugárzásokra az ivarsejtek érési osztódása is jelentékeny változást szenved. Sikerült kiváltani a napraforgó ivarsejtjeinek érési-osztódás alatti gamma besugárzásával diploid pollenek keletkezését. Számos esetben tehát olyan virágporszemek (pollenek) keletkeztek, amelyek kromoszó- maszáma kétszerese lett a szabályos kezeletlennek. Ilyen szabálytalan kromoszómaszámú diploid virágporral való megtermékenyü- lés következtében triploid utódok jöttek létre, körülbelül négy százalékos előfordulással. A megtermékenyített petesejt osztódásából fejlődő embrió (magkezdemény) gamma besugárzásával különféle fokozatú poliploid borsót sikerült előállítani. Ezek közül csupán az alacsony ploidi- tású — kis poliploid fokozatú egyedek — érték el a virágzást és a maghozó állapotot. A ionizáló, vagy gammasugárzás igen ártalmas az élő szervezetekre, ezt a hatást azonban a tudományos alkalmazás a termelés fokozásához használja fel, s új fajtákat állíthat elő. A megismert törvényszerűségeket és kísérleti eredményeket az iregszem- csei kutatók is a békés építőmunka, a tudomány és a termelés szolgálatába állítják. Kísérleteik külföldi tudományos szakkörökben is figyelmet keltettek. Mind több szakember — köztük szovjet és német tudós — látogatja a Tolna megyei intézetet. A „Der Züchter” című, NDK-beli tekintélyes tudományos folyóirat nemrégiben leközölte Kurnik Ernőnek, az I regszemesei Kísérleti Intézet igazgatójának, Pozsár Bélának, az intézet izatóp-lab óra tóriuma vezetőjének és Parragh Judit tudományos kutatónak a napraforgó gamma-besugárzással együttesen végzett tudományos kísérletük eredményeit. A Magyar Tudományos Akadémia Acta Botanica című közleménye angol nyelvű kiadásában jelentette meg a borsó-virágbimbók besugárzásáról folytatott kísérletük tudományos leírását a kromoszómák változását bemutató fényképekkel illusztrálva. Az NDK-ban megjelent cikket közlésre elkérte az NSZK-ban levő Jülichi reaktor besugárzásokkal foglalkozó laboratórium is. A számtanpélda és a telefon • Válaszol a 0 08 ------N em hinném, hogy sokan irigyelnék ezt a munkahelyet, ahol a szolgálat egész ideje alatt, hivatalból — beszélni kell. Az ajtón a felirat: távbeszélő. Bent pedig hangzavartól zajos szoba fogad, ahol fiatal és fiatalabb nők ülnek, a jellegzetes fejhallgatóval, vibrálólámpás kapcsoló- tábla előtt. — Halló? Vidéknek bontom a vonalat... De ezzel egyidőben még heten beszélnek itt, ilyesformán: — 71—510? Szekszárd 20—21 keresi önöket, tessék maradni... — Reggel kilenckor jelentettem be a 27—56-ot, 10.10-kor reklamáltak, — Halló, halló, tessék maradni, kapcsolok... A szekszárdi posta telefon- központjában annak a hangnak a tulajdonosát keressük, aki a 0—08 hívószámról majdmindnyá- junknak ismerőse. Kérdeztük már tőle a pontos időt, érdeklődtünk előfizetők telefonszáma után, na és persze, ha különleges tudakozó nem is létezik Szekszárdon. mindig akadnak különleges kérdések is. — Deák Pálné — mutatja be az „illetékest” a csoportvezető, Gazdag Ferencné. — Nemcsak tudakozó vagyok — mondja Deákné —, csak a 0—08 is befut a gépemre. — A különleges kérdések? Még tanév közben volt egy törzsérdeklődőnk, róla szeretnék megemlékezni. Általános iskolába járt, és minket hívott fel a számtan- példái ügyében. Nem vág a profilunkba, de együtt kínlódtunk vele a szöveges egyenletek megoldásában. Persze, nem foglaltuk le a vonalat>■ Munkaidő után itt törtük a fejünket mindannyian, s azután, az eredmény bemondása után izgultunk, elfogadja-e a tanár majd a megoldást... Az egyenletek sorsáról még tudósított bennünket a „fél”, — de az év végi jegyéről nem, amit méltán vehetünk hálátlanságnak, nem? De hat évi itteni munka révén sok állandó jelentkezővel hasznos a hangismeretség — Aki botfülű, nem marad meg itt — mondja Deákné. — Természetesen nem zenei értelemben említem. De hangról már megismerem a megyei tanács, más szervek alközpontosát, s ha rossz számot mond be. ki is javítom, hogy téved, más számról beszél... A jó hallás segítség nekünk, mert nagyon kell figyelnünk, állandóan, percenként új emberrel foglalkozunk. Naponta bizony háromszáz beszélgetést bonyolít le, s eközben annyit bosszankodik, mint azok a hívófelek együttvéve, akik hiába csöngetik a bejelentői, vagy tömören közlik velük innen, hogy „vidéknek bontom a vonalat”. — Az a baj, hogy ha nálunk sok az ügyfél, az nem látható, a készülékeink nem jelzik, ha mással beszélünk, becsöngenek, s a várakozó azt hiszi, hogy épp-zn unatkozunk idebent. S mikor rájuk kerül a sor, először is, még a bejelentés előtt, gorombák. Pedig hát nincs megóvásunk, igazán törekszünk az előzékenységre. udvariasságra, pontos munkára. Nem könnyű a dolgunk... Annyira nem az, hogy mini nehéz testi munkások szz-epl- nek, s erre való tekintettel h órás a műszakjuk. A „Gib dáliák” — ahogy a népszerű oláS's film után ismerik a telefon- központosokat —. ennek ellenére nagyon szeretnek itt dolgozni. e.v nem szívesen mennének kön ngr bb munkahelyre. — bencze —
