Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-28 / 200. szám
4 TOLNA lÉGTfif NEPOJSÄQ 1963. augusztus 28. Nyitás elült az egészségügyi szakiskolában A szekszárdiak közül jóllehet sokan nem tudják, hogy a Béri Balogh Ádám utca 25. számú házban egyészségügyi szakiskola működik. Az épület külső réázéfti az utolsó simításokat végzik. Erről árulkodnak még a kőművesállványok, de belül az épületben már rend van. A tantermek készen várják a hallgatókat és az évnyitót. A tanterem falát tablóik díszítik. Az egyik 1953-ban készült. Sz a legrégibb. Arról tanúskodik, hogy 1953-ba'í 35 fíatál végezte el a bölcsődegondozói tanfolyamot. Utána néhány évig nem folyt szervezett egyészségügyi oktatás. 1956. után az egészségügy fejlődése meggyorsult és miután a központi intézmények nem győzték biztosítani a szakképzett ápolónőket,, gyermekgondozókat, helyileg kellett megoldani az utánpótlást. A kórház vállalta magára ezt a feladatot. Másfél évvel ezelőtt a megyei tanács egészségügyi osztálya hatáskörébe került az egészségügyi szakiskola, amely külön épületbe költözött, s a jelenlegi helyén állandó jelleggel működik. Az épületet iskolának alakították át. Két szép tanterem és egy demonstráló tanulószoba áll a hallgatók rendelkezésére. Tavaly 126 növendéke volt az iskolának, az idén 200 egészségügyi dolgozó szakmai képzéséről gondoskodnak. Ápolónők, gyermek- és szociális otthoni gondozónők, laboratóriumi és röntgen-asszisztensnők valamint gyógyszertári asszisztensnők számára teszik lehetővé, hogy munkájuk mellett a szak- képzettséget megszerezhessék. Az egészségügyi szakiskolában a megyéi kórház legjobban képzett orvosai tartanak előadásokat. Az általános ismeretek bővítésére gimnáziumi tanárokat kértek fel. A szakiskolai oktatás keretében gondoskodnak a tbc-ből kigyógyult fiatalok foglalkoztatásáról is. Húsz gyógyult fiatal felvételére kapott engedélyt az iskola. A fiatalok három évig tanulnak és a tanfolyam sikeres elvégzése után a kórház tüdőosztályán kapnak majd elhelyezést ápolónői minőségben. Az egészségügy gyors fejlődése egyre több szakképzett dolgozót igényel. Fzt az igényt elégíti ki a szekszárdi egészségügyi szakiskola, amely szeptember 5—10-e között nyitja meg kapuit. Pozsonyi Ignácné BEIRATKOZÁ: Reggel óta ott áll a folyosó végében. Oda-odapislant a sürgő- L'orgó beiratkozókra. akik papírókkal a kezükből jönnek-mehnek. olvassák a hirdetést. A 11-es AKÖV elsőéves tanulóit írják be a szekszárdi ipariskolában. A beírás megtörtént. De a fiú makacsul áll és félénken nézeget az igazgatói iroda felé. Az ajtón tábla: ..Igazgató”. Mintha most elindulna. de úgy látszik, a felirat Visszarettentette. Zavartan gyűrö- geti a’kabátját. •o-'uis Ekkor lép ki az igazgató az ajtón. Középtermetű, fekete hajú ember. Mindjárt megakad a szeme a kis legényen. Mintha csak sajátmagát látná kis lakátos- tanonc korában. — Hát te, fiam? — Csókolom, ón az igazgató urat keresem, mert én, tetszik tudni... — Gyere be. kislegény! Ülj le! • A fiú elsápad, de belép, kabátját húzogatja. Ijedt szemével az igazgatóra néz: — Tessék mondani, lehetnék-e én is autószerelő. mert a többiek is annak iratkoztak. — Az már nem, fiam. mert a létszám betelt. Előbb kelleti volna jönnöd. De milyen rendű voltál? — En négyes voltam. — Hát nézd. Ács, kőműves, burkoló ... ide még van felvétel. Például, ha kőműves szeretnél lenni. Képzeld el. szép emeletes bérházakat fogsz építeni és az emberek lakáshoz jutnak! Milyen hálásak lesznek neked, mert segítettél rajtuk! Fent állsz majd az álláson, a gép kezedre ad mindent! Lentről az emberek megcsodálnak. hogy milyen bátor építő vagy, ott a magasban dolgozol a társaiddal! — És tessék mondani, hol van a bérház? — Nana. öcskös. lassabban! Hogy kőműves lehessél, három évig kell tanulnod. De keményen ám! Na, gondolkozz és gyere vissza! A fiú szeme felcsillan: — Tessék engem beírni! Kőműves leszek! (men) Elkészül-e Luea-napig? A naptár szerint Luca napja \ majd csak december 13-án Lesz. Ekkorra kell elkészülni a néphit szerint a luca-széknek, amelyhez naponta kell legalább egy szeget ütni. hogy idővel majd szerencsét hozzon készítőjének. Csodálatos türelem kell hozzá, s nem irigylendő az, aki nekilát, hogy csináljon egy ilyen ülőalkalmatosságot. De legalább ekkora türelem szükséges ahhoz is, hogy kivárják Dombóváron a járási könyvtár felújításának befejezését. A felújítás története, inkább kálvária, semmint történet. Hozzákezdtek 1963 február havában. Akkor volt 100 000 forint és egy határidő, 1963. június 30. Utóbbi azonban remény volt csupán, mert a szóbanforgó munkát bárhogy is nézi az ember, nem tudja befejezettnek nyilvánítani. Egyszer már levonultak róla, mondván: elfogyott a pénz, a meglévő 100 000 forintot beépítették. Fehérvári Lajosné, a járási könyvtár vezetője viszont azt mondja: csak 64 ezer forintnak megfelelő munkát végeztek el rajta. Később még került az első összeghez újabb 50 ezer forint. Ha már van pénz. joggal lehetne gondolni, hogy most már semmi akadálya dk építkezésnek. Ám valami mégis csak volt, mert újabb 20 ezer forint értékű munka elvégzése után, ujfent elvonultak az építők. Igazságot nehéz lenne tenni. De ezzel nem is mennénk sokra, a többérő a könyvtár lenne, ha már elkészült volna. De nem készült el, s azt sem sejtik: mikorrafejezik be a munkát. Szeptember pedig közeleg. A dombóvári középiskolások a könyvtárban szerzik be a tanuláshoz szükséges kötelező és ajánlott irodalmat. A könyvtár 12 ezernyi kötete azonban most úgy össze van zsúfolva, hogy abbán nemhogy egy kötetet, de egy egész kötetsorozatot sem könnyű megtalálni. Aztán kellene az olvasóterem is. De legalább ennyire szükséges volna az iroda is. ahol a pusztai könyvtárakat nem számohm, 19 községi könyvtár sorsát és munkáját irányítják. Ámha már a befejezés egyelőre el is maradt, legalább azt szeretnék tudni: mikorra számíthatnak valamilyen átadásra? Indokolt tehát a kérdés: elkészül-e Luca-nápra? Ha valaki tudja, feltétlenül szóljon be a könyvtárba, ott még ezt a távolina' tűnő dátumét is megtapsolják. +■■? sz. L iá. — Kérlek, a halaszthatatlan hivatalos ügyeink után nálatok, a kert alatt összejöhetünk a Te- jesköcsog Síkságon —. s egy plenáris ülésen érdemben megtár gyáthatjuk. Különben az igazgatónál való jelentkezés halaszthatatlan, azt neked is illene tudnod! — Brr — figyeld meg, hogy azonnal beoszt bennünket... Én leltározni fogok, te leporolod a ■szemléltető képeket, naponta ösz- szeragasztasz három térképet, enyves papírral. Elvégre — íog- -ja mondani: kapjuk a fizetést, s azért dolgozni kell! Ha nagy a »pofája, elmondja majd azt is: ifjú barátaim, a szocializmusban élünk, jelenleg a társadalmi javak elosztása a munka alapján történik, s tessék egy térkép, egy szertár, egy halom rongyos könyv. Nagyon sajnálom majd, ha a kommunizmusban élünk, nagyobbak lesznek a lehetőségeink. nem ragasztjuk meg a térképet, újat rendelünk, s a könyveket is selejtezni fogjuk .. . — Mit mondasz te, ha ő így kezdi? — Kedves igazgató kartárs. kétségtelenül igaz, szocializmusban élünk, de elismert tétel, hogy a szocializmusban dolgozni és művelődni egyet jelent. Viszont én az ilyen irányú munka helyett lényegesen jobb. ha művelődöm. és olvasni fogok a könyvtárban! — Meg lesz az első konfliktus! Amikor mi még itt jártunk általánosba. nem ez az igazgató volt. s azóta, mióta idehelyezték, nem találkoztunk vele. Nem is tudjuk elképzelni, miféle ember. — Barátom — mondja Péter — feltétlen tekintélyt kell szerezni. A tekintélyszerzésnek több módja van. Például: ha az embert új munkakörbe helyezik, nem megy be pontosan nyolcra, hanem beállít — mondjuk — háromnegyed tízkor. Aztán, aki a munkatársak közül véletlen megkérdezi. hogy miért .nem jöttél be pontosan, azt azzal a holmival, ami legközelebb esik hozzád, alaposan fejbevágod, s elrohansz a vezetőhöz panaszkodni, hogy a kartársak halálra szekálnak, itt nem lehet nyugodtan dolgozni, elvégre a huszonkettedik kongresszus után vagyunk, s te ezt nem tűröd, szükség van az idegeidre. egyetlen szemtelen munkatárs megengedhetetlen arroganciája miatt nem vagy hajlandó életed delén idegszanatóriumba vonulni! — És ezt nekünk gondolod? — Távolról sem. barátom; e2 nőknek való. Mindössze csak a tekintélyszerzés egyik, napjainkban szokásos lehetőségét vázoltam. Kérdezted! — Más? — Pattogsz mindig, mint kukoricaszem a tüzeslemezen, s a kartársnők helyett megtanulsz horgolni, csipketerítővei leped meg az igazgató feleségét névnapján s a nyugalomba vonuló idős kar társnőket. ■ ■inmiirm ■ 11 ■ ■ i HOLNAP VÉGH ANTAL: VASÁRNAP mvvvvmi áAAAÁÁAAAAi — Beszáirúithatallan vagy! — mondom Péternek és ő azzal fejezi be. hogy egyelőre semmit nem tudhat az ember. Ha majd megtörténik, a jelentkezés után megmondja. Én előre félek, hogy nekünk ez a nyár a szellem felszabadításának előkészítése helyett ragasztú- papír-nyálazással telik el, s nem tudom, majd Péter hogyan fog aközben plakátot festeni a kenyérrel születő szabadság mindent elárasztó édes illatáról. .. — Barátom, dicsőítsd a munkát. mintsem, hogy gyaláznád, s tanulj a munka törvényei szerint hivatásodnak élni... ám vedd tudomásul, hogy a szellem felszabadításához hozzátartozik akár a térképragasztás, vagy a szertárak rendezése. — Igen. de nekem a nyáron semmi kedvem hozzá! — Untatsz — húzza fel a szemöldökét Péter, s ez azt jelenti hogy más témát óhajt. — És ha majd letegeznek bennünket a nyolcadikos lányok? — Még mindig jobb eset. mintha érettségizett lányok bácsinak hívnak! Engem nem fognak tegezni, s ha téged letegeznek, nyújtsd ki a nyelvedet rájuk! — Nem vagy ma normális — mondom, ahogy ő szokta. Aztán Pétert a kapujukig kísérem el. Mire hazamegyek, anyám és Zsófi húgom már alszik. Nincs többé lilapokróc, fehér vasággyal, s nem kell lefekvéskor a lepedőt kihúzni. És Péter nem ébreszt reggel borotválkozás közben Apollinaire versekkel, Nincs séta a Lun a, mozitól a Muskátli presszóig naponta többször. És lányok sincsenek csipkésen fodrozó alsószoknyákban. fehéren villanó térdeikkel. Szokatlan minden ... Nincs Klárika kontyos hajával, búzavirág' ringású járását nem látjuk. A kék szeme sem nyílik ránk, mint ahogy Péter mondaná — akár az élet. Nincsenek vizsgák, és a Muskátliban nem iszunk limonádét, "dupla citrommal. Mintha az utóbbi időben Péternek az eszmevilága is szegényebb lenne . .. Nincsenek tézisei, alig mond véleményt! Csak nem így, apránként hül ki az élet? Almomban Klárival járók az utcán. Keze a kezemben, gyöngéden megsímogatom és érzem, hogy az ő uj-ján gyűrű van . .. Miféle gyűrű az? . .. álmomban nem tudom megnézni . . . Aztán Klárikának fér-je van . . . és én ra- iinmunmiTTwrnTirnMi gaszkodom hozzá, hogy levelei írhassak neki. Ö azt mondja, írhatok, de a férje bontja fel. .. s kacagja bárgyú ragaszkodásomat! Megírom a levelet... Klárika édes, olyan a szemed, mint á nagy kék tenger... de én nem tudom, milyen a tenger, és álmomban Péter szavalja ábrándos szemekkel . .. „mondd kedvesem, milyen a tenger?” ... A levél elmegy, nem jön rá válasz. A napokat a postás járásához mérem. Miért nem ír? .. . Zavaros, sokszínű ábrándos álmok, ö mint tiszta felhő kavarog benne. Tudom, hogy álmodom, s akarom, hogy álmodjak ... álmodjak egyre ... Gyanús neszt hallok a szobában. Az ágyam végéhez settenkedik valaki. Aztán odaug- rik hozzám váratlanul. Hopp... Ez Zsófi! És kíméletlenül felver, úgy futkos a szobában. Aztán elmondja az összes híreket, ami csak van az iskolában. A nyolcadikos lányok azt mondták, mondja meg nekem és Péternek, ha tegezni fogjuk őket, ők is visszategeznek minket. — Á, dehogy tegezzük — mondom — nagyságos kisasszonynak szólítunk mindenkit a nyolcadikban, s óra előtt kezet csókolunk mindenkinek. Zsófi neveti és azt mondja: — Nagylányok azok már! Némelyik udvarlót tart! Mintha csak a gondolattal röppenne, az ajtóban itt van Péter. Zsófi szégyellős és nem meri mondani, hogy szervusz Péter... Péter szőke és tiszta. Haját puhára fésülte, és a hajszálakat a homlokára hordta a reggeli szellő. Alighogy bejön és leid a sezlon- fa, máris hevüíten ke'zai: — Barátom! Levelet kellene írni valamelyik újságnak. — Tiltakozni benne a nyári pedagógus-foglalkoztatás ellen? — Szó sincs róla! Most egész más dolgok foglalkoztatnak! Reggel anyámmal a téeszről beszéltünk, s azt mondja, bár több már a fizetés, de azért valahogy nem megy! Senki nem keres annyit, amennyit szeretne. Csak egyedül az elnök. Képzeld, azt mondja anyám, kettős fizetést szed fel. No már most: szocialista rendszerben élünk, ami alapvetően azzal jár, hogy magunkévá tesszük a szocializmus egyik sarkallatos tézisét, hogy az anyagi javak elosztása a munka értéke szerint történik. Ezzel szemben az elnök kettős fizetést kap. Egyiket a téesz- től, a másikat onnan, ahonnan jött. Holott, csak egyetlen tisztséget lát el! Mi ez, ha nem szörnyű ellentmondás?! (Folytatjuk) ....................iiinmmn r n A n:.. .„.ük munkáiból érdekes kiállítást rendezett Bonyhádon 4 megyei munkasór-paranesnokság. Részi«* a kialjttáshul.
