Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-28 / 200. szám
2 íolna megyei népújság 1963. augusztus SS. A GABONA VITA: Egységes állásfoglalást és határozott cselekvést AZ ORSZÁG KENYÉRGABONA-ELLÁTÁSÁNAK feladata, a második ötéves tervben rögzített - termésátlagok elérése és azok további biztosítása a mezőgazdasági termelőmunka egyik, de egyben legfontosabb tennivalója a sok közül. Erről a tennivalóról aratás óta igen gyakran volt szó, országos értekezleten, járási tanácskozásokon, taggyűléseken, a sajtó hasábjain, a mezőgazdasági munkákat irányító és végző szakemberek között egyaránt. Úgy hiszem egész társadalmunk előtt világos ennek a feladatnak a súlya, szerepe és eredménye a népgazdaság és a saját kenyerünk szempontjából. A tamási járás termelőszövetkezeteinek vezetőivel folytatott tanácskozások tapasztalatai alapján szeretnék e kérdéshez hozzászólni. Nem szándékozom e néhány sorban ismételten foglalkozni a szakmai tennivalókkal, ez az értekezletek feladata volt. De szükséges összegezni néhány szemléletbeli és általános szakmai nézetet, amelyben ma sincs egységes állásfoglalás és határozott cselekvés. A kenyérgabona elővetemény kérdését, úgy gondolom, a korszerű agrotechnikai lehetőségek előbb, vagy utóbb véglegesen eldöntik. Egyúttal megteremtik a monokultúrás termesztés lehetőségeit bizonyos értelemben és adott keretek között. Az egyre gyarapodó gyakorlati tapasztalatok mindinkább bizonyítják, hogy a hagyományos vetésszerkezet elveivel szemben is lehet, nagyobb eredményeket"' ezzel áZ új' módszerrel is biztosítani. Tehát termelőszövetkezeti veze-_ tőinknek az legyed a föí-ékvése,' hogy minél alaposabban ismerjék meg e tapasztalatokat és azt megfelelően alkalmazzák, mintsem arra hivatkozzanak, hogy hiányzik a megfelelő elővetemény. HASONLÓ A HELYZET a talajelőkészítés tekintetében is. Amennyiben a meglévő erő- és munkagép-kapacitást alaposabb munkaszervezéssel, a nyújtott és kettős műszak, valamint az éjszakai műszak szervezésével fokozottabban használnák ki termelőszövetkezeteink, lényegesen jobb volna a helyzet a minőségi magágykészítés terén. Ez utóbbi problémának megoldása — gondolom — vita nélkül a termelőszövetkezeten múlik és van is mit tenni ezen a téren. A tápanyagvisszapótlást vizsgálva meg kell őszintén mondani, hogy a szer vés trágya-gazdálkodás nincs kellően kihasználva. Pedig a szervesanyag-visszapótlás a műtrágyahatást is befolyásolja. Lényegesen jobb és több istálló- trágyát lehetne visszajuttatni a talajba kellő gondot fordítva a trágyakezelésre. Nyolcvan—száz mázsás istállótrágya-adag holdanként, közvetlenül á búza alá adva nagymértékben javítaná a nagyhozamú búzák szem- és szal- matermósét. Az istállótrágya minden termelőszövetkezetnél biztosítva van. A műtrágya szükségességét a talaj tápanyagtart almán ak alapos ismerete alapján kell meghatározni ahhoz, hogy a műtrágyafelhasználás gazdaságos legyen. A termelőszövetkezeti gazdaságok viszonylag kevés műtrágyaellátását, illetve hatásosságát nagymértékben fokozná e nélkülözhetetlen szakmai tájékozódás. A FAJTAMEGVÄLASZTÄS tekintetében a járás termelőszövetkezeteinek állásfoglalása elfogadható. Ahhoz azonban, hogy a választott fajták a várakozásnak megfelelően produkáljanak helyes előfeltételek alkalmazása esetén, a vetőmagmennyiség gazdaságos meghatározását az ezer- magsúly alapján lenne igen időszerű eldönteni. A * növényápolás tennivalóit sem szabad a tavaszi időszakra tartogatni, hiszen a növényápolás fogalmába a preventív védekezés a kártevők miatt beletartozik. Ahogy tényként tudomásul vettük a burgonyabogár elleni porozás szükségességét a burgonyatermesztés technológiájában, úgy tényként tudomásul kell venni a gabonakártevők elleni preventív védekezést is. A tavaszi fejlődést elősegítő növényápolás elhanyagolása szakmai és erkölcsi felelőtlenség. Ma már minden termelőszövetkezeti gazdaságnak rendelkezésére áll annyi erő- és munkagép, hogy ezt végrehajtsa, csupán a gépi munkák helyes szervezésén múlik. E néhány nem is annyira vitatható, mint inkább helyesen alkalmazandó technológiai eljárások eredményeit összevetni, annak tapasztalatát a későbbiek folyamán felhasználni csak akkor lehet, ha a táblatörzs könyv rendelkezésre áll. Nemcsak az eredményes gabonatermesztés, de az eredményes nagyüzemi gazdálkodás enélkül elképzelhetetlen. A TÁBLATÖRZSKÖNYV a szakemberek gyakorlati felkészültségének az oklevele, és ezen a téren is komoly tennivalók vannak. A tamási járás vezetői bíznak abban, hogy a kenyérgabona-termeléssel kapcsolatos tanácskozásainkat, azok mondanivalóját, szakembereink megértették. Érzik azt a felelősséget, melyet ebben a kérdésben vállalniok kell, hiszen a végrehajtás során nem nélkülözhetik a megvitatott szakmai és felvilágosító munka tennivalóit. Kólozs István Tamási Járási vb. mg. oszt. vez. Jól bevált a vaskohó a Gyinki Gépállomáson A Gyönki Gépállomáson két évvel ezelőtt házi vaskohót létesítettek. A gépállomás a kohót a saját ellátására, a nehezen beszerezhető alkatrészek házilagos pótlására építette. Az öntőműhely jól bevált és a kezdeményezés hasznosnak bizonyult. A nyitott szín egy részét beépítették és korszerű berendezéssel szerelték fel. A műhely munkáslétszáma is bővült. Császár László öntőmester mellett egy szakmunkás és egy segédmunkás dolgozik. A vasöntők nagyobb megrendeléseket is elvállalnak. Az idén a hiányzó gép- alkatrészeken kívül llx32-es MTZ futózót öntepek a gépállomási gumijavító üzemek részére. ÖTVEM MODERN LAKÄ Rövidesen beköltöznek a lakók a Mártírok terén elkészült modern, 50 lakásos bérűázbu (Foto: Erb) Előkészületek a Magyar Vöröskereszt második kongresszusára A Magyar “Vöröskereszt II. kongresszusára készülnek országszerte. A Vöröskereszt-szervezetek fejlődéséről és az előkészületekkel kapcsolatos munkákról beszélgettünk dr. Pánczél Gézáné- val, a Vöröskereszt Tolna megyei titkárával. — Hogyan fejlődtek a Vöröskereszt-szervezetek az első kongresszus óta? — Figyelembe véve az elmúlt négy év munkáját, a választott vezetőségek segítségével szép eredményekről adhatunk számot. 1959-ben 117 szervezetünk volt a megyében, 4753 taggal. A szervezetek száma az első kongresszus óta 201-re, taglétszámunk több mint háromszorosára emelkedett. A tagság növekedésével együtt szaporodott az egészségügyi állomások száma is, 103-ról 459-re. A szervezeti erősödés lemérhető az ifjúsági csoportok szaporodásával is. Amíg 1959-ben 32 ifjúsági csoportban 2496 fiatal segítette az iskolai egészségügyi munkát, jelenleg 234 ifjúsági csoportban közel ötezer fiatal tevékenykedik. — Milyen segítséget kaptak a Vöröskereszt-szervezetek a társadalmi szervektől, az orvosoktól és az egészségügyi dolgozóktól? — A tömegszervezetekkel jó a kapcsolatunk. A Vöröskeresztszervezetek és a társadalmi szervek jól együttműködnek, segítik egymás munkáját. Az orvosok és az egészségügyi szervek részéről is kölcsönös az együttműködés. Az orvosok szívesen vállalkoznak egy-egy egészségügyi előadás megtartására. Az elmúlt négy év alatt 625 tanfolyamot tartottunk, 13 000 résztvevővel, örvendetes, hogy ae" egészségügyi szakszolgálat mindjobban veszi igénybe a Vöröskereszt népes aktivista gárdáját. Ez elsősorban a tisztasági mozgalomban, a szűrővizsgálatoknál és a védőoltásoknál mutatkozott meg. — Hogyan fejlődött a megyében a tisztasági mozgalom? r— A megyében négy évvel ezelőtt 17 község vett részt a tisztasági mozgalomban. Ma már valamennyi községünkben és Szekszárd városban is foglalkoznak a tisztasági mozgalommal, több kevesebb eredménnyel a vöröskeresztes aktivistáik. — A mezőgazdaság átszervezése a vöröskereszt-szervezeteket új feladatok elé állította. A feladatok megoldására a mezőgazda- sági szektorokban kiépítettük az egészségügyi felelősök rendszerét. Az állami gazdaságokban, tsz-ek- ben, gépállomásokon 243 egészségügyi felelősünk dolgozik. A két kongresszus közötti időszakra esik a térítésmentes véradó-mozgalom megszervezése. Az üzemekben, községekben megszervezett véradáson 5273 jelentkezőt vizsgáltak meg. A megvizsgáltak közül 4440 személy, 1138 liter vért adott térítésmentesen. — Milyen szociális feladatok hárulnak a Vöröskereszt-szervezetekre? — A kongresszus után bővült a Vöröskereszt feladatköre. Egyik ilyen szép emberi vonás az öregek iránti megbecsülés. Ennek kifejezője az öregek napja. Az Ünnepségeken részt vevő öregek jóleső érzéssel emlegetik a falukban megrendezett baráti találkozókat. Foglalkozunk többek között a cigánylakosság nevelésével, de szólni kell az alkoholizmus és a tbc elleni küzdelemről is. — Hogyan készülnek a Vöröskereszt-szervezetek a II. kongresszusra? — A Magyar Vöröskereszt II. kongresszusának összehívására a jövő év első felében kerül sor. Ezt megelőzően minden alapszervezetben vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseket, valamint járási és mellei küldött- választó-konferenciát tartunk. El szeretnénk érni, hogy e munkák végzése közben szervezeteink számszerű erősítése mellett a tartalmi munka is javuljon. Bízunk abban, hogy a szervezetek segítségével és az egészségügyi dolgozók szakirányításával sikeresen oldjuk meg a feladatokat. Erre egyik legbiztosabb garancia a szervezetek eddig végzett jó munkája — mondotta dr. Pánczél Gézáné, a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei titkára. P. M. Utam a pártba Ki, miért lépett a pártba? Amikor ott ültünk, életünkben először a taggyűlésen, és valaki megkérdezte tőlünk: miért akarunk belépni a pártba? — hirtelen nem is tudtunk rá válaszolni. Nem egyszerű elmondani, milyen úton értünk el odáig, hogy kitöltöttük a tag jelölt! elvételi kérelmet. Pártunkban, ebben a félmilliós élcsapatban különböző emberek tömörülnek, akik különböző utakon jutottak ide, de azonos úton haladnak tovább, előre. A különböző jellegű, foglalkozású, különböző múltat magukkal hordó embereknek közös szenvedélyük van: a nép odaadó szeretete és szolgálata; közös világnézetük van: a marxizmus—leninizmus. 'T’úl az ötvenen, fehér hajú, láttam a jövőt, a fejlődés, irá- -*• piros arcú ember a tér- nyát. Ösztönösen, tudtam, érez- melőszövetkezet párttitkára. Meg- tem, hogy a kommunista párt, hatottan gondol vissza a múltra, a mi pártunk, a szegény embe— Nem is tudtam még akkor, rek pártja. Ezt diktálta a szí- hogy mi az a marxizmus—leni- vem és én a szívem szavára nizmus. Csak azt tudtam, hogy hallgattam. a kommunisták jót akarnak a — Amikor megkaptam a piros népnek és földet adnak a pa- tagkönyvet, akkor úgy éreztem, rasztoknak. hogy inkább meghalok, de soha — Cseléd voltam kora gyermek- nem leszek hűtlen a földet osztó korom óta, egy nagygazda cse- párthoz. Nekem a Párt nemcsak lédje. Negyvenötben azonnal a a földet, hanem az életet is je- földosztókhoz csatlakoztam. Azon lentette, mert a felszabadulás a felejthetetlen tavaszon térdig előtt nem éltem, csak tengődtem, érő sárban jártuk a határt, mér- mint az állattuk a földet. A piros arcú. fehér hajú em— A földosztás után léptem a bér azóta már több pártiskolát pártba. Miért? Azt nem mondha- végzett. Nemrég tért haza az öt- tom, hogy meggyőződtem a hónaposról. Töretlenül járt az marxizmus—leninizmus igazáról, úton, s fogadalmát híven be- azt se mondhatom, hogy előre tartotta, sohasem volt hűtlen g j
